Népszava, 1952. április (80. évfolyam, 77-100. sz.)
1952-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Országos aktivérértekezlet a munkafegyelem kérdéseiről Megérkezett a felszabadulási ünnepségeken részvevő koreai, mongol és román kormányküldöttség 80. ÉVFOLYAM, 77 SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1952 ÁPRILIS 1. KEDD Használjuk ki jobban bányagépeinket ! "A nemrég hazánkban járt szovjet küldöttség egyik tagja, Kucser elvtárs Sztálin-díjas Donbassz-kombájnkezelő számos bányaüzemünkben tett látogatást. Nagyértékű útmutatásaiban állandóan visszatért a gépek jólhasználására, gondos karbantartására, megbecsülésére. Ezt a tanácsot adta a herbolyai Terv-táróban a kombájn-brigádnak, épúgy, mint a felsőnyárádi dolgozóknak vagy Várpalotán a szovjet rakodógéppel dolgozó brigádnak. És ez nem volt véletlen! A kiváló szovjet bányász figyelmét nem kerülte el, hogy mi még nem tettünk meg mindent a gépek teljesítőképességének jó kihasználásáért. Jóllehet bányáink gépesítése általában még nem áll magas fokon, mégis meglevő gépparkunk mellett is jóval nagyobb eredményekre lennénk képesek, ha észszerűbben, gazdaságosabban használnánk ki a gépeket. A gépek jó, tervszerű kihasználásaannál is inkább fontos, mert az 1952-es, döntő tervévben szénbányászatunk előtt is megnövekedett feladatok állnak. A termelés egyenletes ütemének megteremtése, állandó, szakadatlan fokozása, a Loy-mozgalom jelszavának: »Termelj ma többet, mint tegnap« sikeres megvalósítása, elválaszthatatlanul összefonódik a bányagépek, a fejtő-, rakodó- és szállítógépek egyre tökéletesebb kihasználásával. Tudjuk, hogy a bányában a rakodásés a szállítás igényli a legtöbb munkát. Éppen ezért eddig is e munkafolyamatgépesítésére összpontosítottuk az erőket, hogy fokozzuk a munka termelékenységét és megkönyyítsük bányászaink nehéz munkáját. Már 1951-ben a munkahelyi szállítás 29,6 százalékát végezték gépek, — ötéves tervünk végéig a szállítás 80 százalékát akarjnt gépesíteni Haladunk a jövesztési munkák gépesítésében is- a fúrást már 1951 végére 563 százalékban gépesítettük. Bár a fejtés és réselés--gépesítésének aránya még jóval kisebb, az a kezdeti lépéseket már itt is megtettük. Ahogy előrehaladunk szocialista építőmunkánkban, úgy kerül egyre több és több gép a bányákba, hiszen a szocialista bányászat megteremtéséhez, a dolgozók munkájának megkönnyítéséhez, a tömegtermeléshez a gépesítés vezet. Éppen ezért egyre fokozódik a jelentősége annak, hogyan használjuk ki bányagépeink teljesítőképességét. Bár" a párt és a kormány szénbányászati határozata nyomatékosan felhívta erre a figyelmet, mégis sok hiba van ezen a téren. Ha bányagépeink alkalmazását, kihasználását vizsgáljuk, mindenekelőtt megállapítható, hogy sok bányában még ma is idegenkednek, húzódoznak a korszerű technika bevezetésétől. Noha a gépesítés eddigi tapasztalatai napnál világosabbá tették a gépesítés hatalmas előnyeit, mégis találkozunk ezzel a jelenséggel. Ez év elején például a lyukói bányában tiltakoztak a műszakiak — hol nyíltan, hol különféle szakszerű érvekre hivatkozva — az F—4 előválási fejtőgép bevezetése ellen. Amikor aztán mégis munkába állították a gépet, bebizonyosodott, hogy a gép olyan lehetőségeket teremt, amilyenre azelőtt nem is gondoltak: az előválás előrehaladási sebessége kétszeresére emelkedett. Most már új géneket kérnek. Nem kétséges, hogy itt is — és más bányákban is — e kezdeti idegenkedésnek az az oka, hogy a műszakiak és a dolgozók egy része még fél az újtól, visszariad az első nehézségektől. Nem látják, hogy bár minden kezdeményezés, egy-egy új géptípus beállítása egy ideig több munkát, fáradságot, alapos körültekintést jelent, ezt vállalni kell, éppen a jövő, a busásan fizető eredmények érdekében. Ezen a téren tehát az eddiginél jobb felvilágosító munkára van szükség. Az a feladat, hogy rendszeresen, tervszerűen tapasztalatcserét szervezzünk, hogy a bányák műszaki vezetői és dolgozói a gyakorlatban győződjenek meg a gépesítés előnyeiről. Alkalmazzuk ezt a módszert az egyes vállalatokon és trösztökön belül, egész szénbányászatunkban. A gének teljesebb, tervszerűbb kihasználásának legdöntőbb feltétele a műszaki, munkaszervezési feladatok megoldása. Gerő elvtárs az országos aktívaértekezleten hangsúlyozta: »A termelőapparátus, a gépek, a felszerelés jobb kihasználása érdekében rendkívül fontos a folyamszerű, ciklusos és zárt ciklusú termelésre való áttérés meggyorsítása .. ." Világos tehát, hogy bányagépeink sikeres alkalmazása, teljesítőképességük jó kihasználása elsősorban azon múlik: latba vetik-e a műszakiak minden tudásukat. Jóformán minden bányánkban a műszakiakra vár még az a feladat, hogy a termelést egyenletessé tegyék, biztosítsák annak szakadatlan növekedéséhez a feltételeket, mert ezzel együtt sokkal jobban kihasználhatjuk a gépeket is.. A gépek jó kihasználásának döntő eszköze a ciklusos munkaszervezés, amelynek bevezetése gyorsan, ugrásszerűen megjavítja a fejtő-, rakodó- és réselőgépek és a szállítóberendezések, rázócsúszdák, kaparó- és gumiszalagok kihasználását. Számtalan példa bizonyítja ezt, így a borsodi Terv-táróban a Donbasszkombájn teljesítményét jelentősen megnövelte, hogy — Kucser elvtárs javaslata alapján — kidolgozták a ciklus-grafikont. Akombájn eredményesebb munkája is segített abban, hogy az üzem tervteljesítését 107-ről 112,2 százalékra növelte. Törekedjenek tehát műszaki vezetőink arra, hogy mielőbb, minden bányában, minden munkahelyen kialakítsák a ciklusos munkaszervezést, tökéletesítsék a ciklusgrafikont, mert ezzel hatalmas lépéssel vihetik előre a gépek jó kihasználását. Egy pillanatra se feledjük, hogy a korszerű technika bevezetése, a gépi munka fokozottan megköveteli a termelés magasabb fokú, szocialista szervezettségét, a vezetés színvonalának emelését. Szorosan idetartozik — és jelenleg ez a legégetőbb feladat —, hogy tervszerűvé tegyük ? ‘-lyakban működő gépek karbantartását. Gerő elvtárs ezzel kapcsolatban leszögezte: »Be kell vezetni mindenütt a tervszerű megelőző karbbantartást. E téren bányaüzemeinkben szinte kivétel nélkül komoly lazaság tapasztalható. A megelőző karbantartás hiánya okozta jórészt, hogy számos bányában rendkívül sok az üzemzavar. Ha egy-egy fronton például, ahol több kaparószalag működik, csak egy is leáll , megbénul az egész vonalon a szállítás. Kétségtelen tény, hogy az üzemzavarok túlnyomóan az előzetes karbantartás elhanyagolásából származnak. Ilyen hibák tapasztalhatók — a többi között — a Nagybátonyi Vállalat számos üzemében, a Perecest Vállalatnál és több tatabányai üzemben is. Az előzetes karbantartás helyes megszervezése azt követeli, hogy minden bányarészben harmadonként is lakatos és villanyszerelő felügyeletet rendszeresítsünk. Szívós felvilágosító munkával el kell érni, hogy a karbantartók is csatlakozzanak a Logmozgalomhoz, az Javíts ma jobban, mint tegnapi a jelszó valóra váltásával. A karbantartó brigádokat felelőssé kell tenni a rájuk bízott gépek állapotáért, folyamatos működéséért. Az üzemzavarok mellett nem szabad szó nélkül elmenni: meg kell vizsgálni azok okát, számon kell kérni minden hanyagságot és mulasztást. Számoljuk fel tehát az e téren még mindig tapasztalható tűrhetetlen liberalizmust. A megelőző karbantartásban is szerezzünk következetesen érvényt az egyéni felelősségnek. A megelőző karbantartás tervszerűsítéséhez tartozik a tartalékalkatrészutánpótlás biztosítása is. Itt a bányaüzemek mellett a vállalatoknak, trösztöknek és a minisztériumnak is javítania kell munkáján. A kétségkívül meglevő nehézségek mellett azonban az üzemekben igen gyakran szervezetlenséggel, az előrelátás teljes hiányával találkozunk. Egy példa: a felsetsingeri bányában hosszú időn keresztül állt egy F—4-kombájn, tartalék alkatrész »’hiányában”. Kiderült, hogy a raktárkezelő már húsz napja megkapta a rendelt alkatrészt, de »nem értesített senkit, mert nem kérte senki ezt az alkatrész!«. Fontos tennivaló tehát, hogy minden üzemben, vállalatnál és trösztnél alkatrészraktárt rendezzenek be és nyilvántartást vezessenek a rendelkezésre álló anyagokról, hogy gyorsan segíthessenek, ha valamire szükség van. Mind a megelőző karbantartás megjavítását, mind pedig az alkatrészutánpótlás egyszerűsítését szolgálja, ha a bányaüzemekben és ezen belül az egyes bányamezőkben egytípusú gépek bevezetésére törekszünk. Mindezekkel az intézkedésekkel jelentősen megjavíthatjuk a bányagépeink kihasználásának fokát. Bányáink műszaki vezetői és dolgozói tekintsék tehát a gépet jó segítőtársuknak, fogadják örömmel, tegyenek meg mindent gyors munkába állításukért, jó kihasználásukért, megfelelő karbantartásukért. A gépek jobb kihasználása azt jelenti, hogy a fáradságos, fizikai erőkifejtéssel járó munkát egyre inkább a gép végzi el a bányász helyett; könnyebbé, szebbé, eredményesebbé válik a bányász munkája. A gép jobb kihasználása a termelés fokozásának, a terv teljesítésének egyik legfontosabb tartaléka a szénbányászatban is. Minél jobbam kihasználjuk a gépeket, annál több szenet adhatnak bányászaink szocialista építőmunkánk sikeres megvalósításához. Használják ki tehát jobban műszaki vezetőink, bányászaink a bányagépeket! Tomesz Dezső bányamérnök, a bánya- és energiaügyi minisztérium előadója Munkagyőzelmekkel készüljünk felszabadulásunk ünnepére! A szénbányászat március 29-én délelőtt teljesítette első negyedévi tervét A bánya- és energiaügyi minisztérium jelentése szerint szénbányászatunk dolgozói 102,6 százalékra teljesítették a negyedévi termelési tervet. Az ország szénbányáinak dolgozói szombaton 115.1 százalékra teljesítették a napi előirányzatot. A trösztök közül a Dorogi Tröszt érte el 128.8 százalékos teljesítménnyel a legjobb eredményt. Az önálló vállalatok között a MESZHART jár az élen, 137.9 százalékos teljesítménnyel. A trösztökhöz tartozó vállalatok között a dorogi vállalat 173,8 százalékos napi tervteljesüléssel ért el kiemelkedő eredményt. A felszabadulás ünnepére készülve valamennyi szénbányászati tröszt száz százalék fölött teljesítette a napi előirányzatát, s az önálló vállalatok között csak Nagymányok és Edelény maradt el száz százalék alatti teljesítménnyel. A trösztök közötti versenyben a Dorogi Tröszt mögött második helyen a Nógrádi, harmadik helyen a Borsodi, negyedik helyen az Ózdi, ötödik helyen a Tatabányai és hatodikon a Középdunántúli Tröszt állték a munkát és a versenylendület fokozásával megszerezték az első helyet. Március 25-én túlszárnyalták ti kitűzött célt, 117 százalékot értek el. Március 26-án már 120 százaléknál tartottak, 27-én pedig 127 százalékra emelkedett teljesítményük. A jó eredmények ellenére a Rákosi brigád mögött a Terv brigád sem maradt el és szinte óráról órára fokozódik a nemes vetélkedés a két élenjáró brigád között az elsőségért, »az üzem legjobb brigádja« büszke címéért. A Dorogi Szénbányászati Tröszt dolgozói már 13.631 tonna szén termelésével szárnyalták túl a negyedévi tervet A szénbányák dolgozói első negyedévi tervük határidő előtti befejezése után április 4-ét terven felül termelt széntonnák ezreivel köszöntik. A Dorogi Tröszt bányászai 22.000 tonna szén terven felüli kitermelését vállalták és ebből már 13.631 tonnát teljesítettek is. A tröszthöz tartozó bányák versenyében március 30-ig az erzsébeti, a dorogi, tokodi üzemek járnak azélen. A borókási és a pilisi bányák azonban elmaradtak, három, illetve 17 napi termeléssel adósok. Hétfő reggel azzal az elhatározással láttak munkához a Dorogi Tröszt bányászai, hogy a kötelezettségvállalásuk teljesítéséhez hiányzó 8359 tonna szenet is a vállalt április 4-i határidő előtt felszínre küldik. A tatabányai dolgozók is szorosan a dorogi bányászok nyomában járnak. A tatabányai XV-ös Rákosi Mátyás aknabányászai például már 6552 tonna szénnel szárnyalták túl első negyedévi tervüket. Az Ózdi Széntröszt királdi vállalatánál pedig március 28-ig 7000 tonnánál is több szenet termeltek az első negyedévi terven felül. Egymillió forint értékű tervi álteljesítéssel köszöntik április 1-ét a Győri Vagongyár préskovács-üzemeinek dolgozói .A Győri Vagongyár préskovácsa itp. c. a grafikon szerinti termelés bevezetésével szinte ugrásszerű teljesítményt értek el a dolgozók. A napi tervek túlteljesítéséért folyó verseny során például Ökrös Illés sztahanovista kovács csoportjának dolgozói 259, Vida Pál sztahanovista kovács csoportjának dolgozói pedig kétszázszázalékos teljesítményt értek el. Az üzemben egy dolgozó sincs már, aki száz száz.h. a., teljesítette normáját. A verseny egyik eredménye az is, hogy a kovácsok telv ajtóik számára előmelegítik a munkadarabokat és így kiküszöbölik a kieső idők nagyi részét, s az új módszerek segítségével a Győri Vagongyár préskovácsa, felszabadulásunk hetedik évfordulóját több mint egymillió forintos tervtúlteljesítéssel ünnepült. A Diósgyőri Martin vasárnap 185,5 tonna acélt termelt negyedévi tervén felül A Diósgyőri Martin dolgozói szombaton 117,1 százalékra teljesítették napi tervüket. A dolgozók lelkes munkával vasárnap már 185,5 tonna acélt adtak negyedévi tervükön felül népgazdaságunknak. A kemencék közötti versenyben szombaton a legkiemelkedőbb eredményt a VIII-as érte el napi tervének 121 százalékos teljesítésével. Vasárnap a 11-es kemence tért az elre 127 százalékos eredményével. Szovjet munka módszerek alkalmazásával küldenek a terv túlteljesítéséért a kalibergyár dolgozói A Kalibergyár a minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó versenyben elért eredmények alapján elnyerte a kitüntető élüzem címet. Most a felszabadulás ünnepére készülődve, ismét elsők akarnak lenni az élüzem címért folyó versenyben. Az önelszámoló egységek között éles verseny folyik a napi tervek túlteljesítéséért. Az elért eredmények alapján a gyár műszaki vezetői tovább szélesítik a szovjet módszerű grafikon szerinti termelés bevezetését. A mozdonysebességmérő órákat már szalagszerűen gyártják. Az órák mintegy 500 alkatrészét előállító, dolgozók mindegyike tudja, hogy egy-egy alkatrészből naponta hányat kell elkészítenie ahhoz, hogy ne legyen fennakadás a szalagszerte szerelésnél. A dolgozók a műszak befejezése után maguk vezetik diagrammra az elért termelési eredményt. Kismóki Károly sztahanovista idoiiszerész, »a szakma legjobbja« cím büszke birtokosa, 380—400 százalékos átlagteljesítménynyel jár az élen. Szorosan nyomában halad Farkas Géza marósis. A dolgozók ellentervet készítettek és — mint a 2-es szerelőműhelyben például — elhatározták, hogy április havi tervüket két nappal a határidő előtt befejezik. Százezer forinttal túlteljesítették tervüket a Simontornyai Bőrgyár dolgozói A Simontornyai Bőrgyár dolgozói áprilisi tiszteletére vállalták, hogy 65.300 forint értékben teljesítik túl a tervet. Vállalásukat túlszárnyalva máris százezer forint értékű tervtúlteljesítést értek el. Az üzem dolgozói most harcba szálltak »a legjobb minőséget gyártó brigád« címért. Melyik brigád lesz április 4-ig ,.az üzem legjobb brigádja” az Elaert-gyárban ? Az Elzett Vasárugyárban nemes vetélkedés folyik »az üzem legjobb brigádja« címért és a címmel együttjáró vándorzászlóért. A versenyben Farkas Mihályné sztahanovista zárszerelő Terv brigádja járt az élen. Nem régen azonban megelőzte őket a Rákosi ifi-brigád. Az ifi-brigád 110 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozott, de a brigádtagok elhatározták, hogy április 4-ig 115 százalékra növelik teljesítményüiket. Átszervez A miskolci mozdonyvezetők aXazarova - mozgalom eredményeivel köszöntik április 4-ét A miskolci fűtőház mozdonyvezetői a szocialista szerződések megkötése óta kiváló eredményeket értek el génjeik karbantartása, megóvása teremt. Kovács József sztahanovista moz- donyvezető fűtőjével mozdonyának havi átlagos 1087 forintos javítási költségét 103 forintra csökkentette., Várakozási idők alatt mindig átvizsgálta mozdonyát és a kisebb hibákat azonnal kijavította, a nagyobb javításoknál maga is ellenőrizte a lakatosok munkáját. Halkóczi Gyula mozdony- vezető egy hónap alatt 76 százalékos költségmegtakarítást ért el mozdonya karbantartásával. Eberling Ottó, a Ganz Villamossági Gyár sztahanovista műszerésze már 1951 novemberi tervét teljesíti A Ganz Villamossági Gyárban Eberling Ottó sztahanovista műszerész megfogadta Rákosi elvtársnak, hogy május 1 -re befejezi ötéves tervét. Az elmúlt hónapban szovjet munkamódszerek alkalmazásával 380 százalékra teljesítette előirányzatát és április 4-re készülve március 29-én már 1954 november 10-i tervét is teljesítette. Eberling elvtárs kiváló eredményével azonban nem áll egyedül. A Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban Pelsőczi Sándor sztahanovista gyalus április 4-re az 1954 első félévi tervének befejezését vállalta, de már 1954 szeptember havi tervét is teljesítette. Csiszár Jánosné, a Debreceni Dohánygyár sztahanovista korongsajtolója és ládaszerelője az április 4-re készülődés során befejezte ötéves tervét. Csiszár elvtársnő »a szakma legjobbja« kitüntető címet többször elnyerte már, példaképe, a szovjet sztahanovisták munkamódszerével. A Mezőgazdasági Gépbérleti Intézet dolgozói kutatásaik meggyorsításával ünnepüik a felszabadulás évfordulóját A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudósai, kutatói és munkatársai hazánk felszabadulásának évfordulóját kutatásaik meggyorsításával, jobb munkával ünnepüik. Kelemen Béla és Zombori János kutatók vállalták, hogy a Vörös Csillag traktorgyár részére az új magyar lánctalpas szántótraktor kipróbálásához szükséges próbatermet rendeznek be. Dr. Treer Mór felajánlotta, hogy kivizsgálja: a traktorok erősebb megterhelése milyen mértékben fokozza a hengerfej repedéseket. Kovács Gyula és Gálik János kutatók felajánlották, hogy kísérleteket indítanak egy új növénytápláló (műtrágyaszóró) kultivátor megszerkesztésére.