Népszava, 1955. április (83. évfolyam, 77-101. sz.)
1955-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 83. évfolyam, 77. szám Ara 50 fillér 1955. április 1. péntek GYŐZELMI JELENTÉSEK SOROKBAN Az ózdi martin VI-os számú kemencéjének olvasztára, SIMKÓ ZOLTÁN, március első két dekádjában 120 százalék fölött teljesítette tervét. Március 23-án 22.353 forint értékű acélt termelt terven felül. ESZTERGOM: Az Esztergomi Szerszámgépgyár dolgozói első negyedéves exporttervükön felül tíz darab harántgyalugépet, öt darab marógépet készítettek a felszabadulási versenyben. • BUDAPEST: a Duna Cipőgyár dolgozói 25.000 pár cipővel teljesítették túl negyedéves tervüket. Az anyagellátási zavarok ellenére teljesítették exporttervüket is. A serlegért folyó verseny esélyesei között haladnak. DEBRECEN: Április 2-án tartják gyáravató ünnepségüket, a H Hajdu-Bihar megyei Lakatos- és Gépipari Vállalat dolgozói. Többi között ekkor helyezik üzembe az új olvasztókemencét is. • SÁRVÁR: a sárvári erdőgazdaság dolgozói a felszabadulási verseny során 112.000 forint értékű ipari fát, 147.000 forint értékű tűzifát és 150.000 forint értékű szőlőkarót adtak az országnak terven felül. Ezenkívül nyolcvan köbméter tölgy-hídgerenda anyagot küldtek az újpesti vasúti öszszekötőhíd építésére. SZEGED: Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat üzemrészei között kiemelkedő eredményt ért el a stoppoló. Ismét túlteljesítette előző napi eredményét: 128 százalékra teljesítette tervét, az előző nap 121,3 százalékával szemben. Jó munkájával kiemelkedik az üzemrészben Makófalvi Józsefné, aki naponta átlag 250—300 folyóméter árut varrt ki és tisztított terven felül. • VÁC: a Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár dolgozói április 2-án felszabadulási emlékünnepélyük keretében avatják új kúpolókemencéjüket. A Kecskeméti Gyufagyár kiváló dolgozója, TAVASZI JÓZSEF Nil mártógépvezető, szakszervezeti funkcionárius. Kiemelkedő eredményeivel példát mutat az üzem dolgozóinak. Teljesítménye átlag 111 százalék. Teljesíti a sztahanovista feltételek valamennyi követelményeit. BMM versenyében élen haladnak SL. A vaskohászati üzemek dolgozói, olvasztárok, hengerészek a felszabadulási műszak utolsó napjainak minden percét kihasználják, hogy jó eredményeikkel kiérdemeljék a felszabadulási serleget. A NAGYOLVASZTÓK versenyében megőrizte első helyét a Sztálin Vasmű. Március 30-án 110,1 százalékra teljesítette tervét. Esedékes havi tervével 102,6 százalékon áll. Az első negyedévben 1366 tonna vasat gyártott terven felül. 2. Lenin Kohászati Művek. 3. Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztója. A MARTINACÉLMŰVEK versenyében az Ózdi Kohászati Üzemek martinászai 112,5 százalékos napi és 108,8 százalékos havi tervteljesítéssel megszerezték maguknak a vezető helyet. Az első negyedévben 5208 tonna martinacélt adtak terven felül a hazának. 2. Rákosi Mátyás Művek. 3. Lenin Kohászati Művek martinműve. AZ ELEKTROACÉLMŰVEK versenyében a Borsodnádasdi Lemezgyár acélolvasztárai vezetnek. Jó eredményeikkel maguk mögé szorították versenytársaikat. A HENGERDÉK is teljesítik készáru kiszállítási terveiket. A durvahengerdék versenyében a diósgyőri hengerészek vezetnek. 2. Lőrinci Hengermű. 3—1. az ózdi és a csepeli hengermű. A FINOMHENGERDÉK versenyében az ózdiak szerezték meg az első helyet. 2. Borsodnádasdi Lemezgyár. Jó eredményről adtak hírt a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói is. Március 29-én délben már büszkén jelentették első negyedévi tervük teljesítését. Az előzetes értékelés alapján jó eredményt értek el a kohászati üzemek az önköltségi és a termelékenységi tervek teljesítésében is. Túlteljesítette negyedéves tervét a szénbányászat A Szénbányászati Minisztérium jelenti. A közép-dunántúli és pécsi trösztök után határidő előtt teljesítették negyedéves tervüket a Nógrádi, Komlói, Mátravidéki, Várpalotai és a Dorogi Szénbányászati Trösztök is. E trösztök jó munkájukkal és eredményeikkel törlesztették a borsodi és ózdi bányászok adósságát is. Bár ez utóbbi két üzem adós maradt az országnak, a többi tröszt jó munkájának eredményeként csütörtökön az egész szénbányászat befejezte első negyedéves tervét. A harmadik műszakban már terven felül több ezer tonna szenet szállítottak felszínre bányászaink. Kiküldött munkatársunk jelenti: Teljesítette fogadalmát a Wilhelm Pieck-gyár vagongyáregysége A Győri Wilhelm Pieckgyárban április 4 közeledtével mind szorosabban zárkóznak egymáshoz eredményeikkel az egyes üzemrészek. A vagongyártás utolsó helyen maradt, mert a KGM járműipari igazgatósága nem biztosította időben a terv teljesítéséhez szükséges hengereltárut és faanyagot. A külkereskedelmi vállalat is közel egyhónapos késéssel szerezte be a szükséges világító berendezéseket. — Negyvenkét exportkocsit és két egyiptomi kocsit vállaltunk áprilisi tiszteletére ... mondja Szilágyi Ferenc sztahanovista mérnök, a vagonfőosztály helyettes vezetője. A vagongyártás dolgozói becsülettel helytálltak. Az utolsó öt zöldre festett kocsi már kint áll a síneken. — Hogyan tudták teljesíteni vállalásukat a sok akadály ellenére? A kérdésre Szilágyi elvtárs válaszol: A kocsikat nem az előírt szerelési sorrendben, hanem a rendelkezésre álló anyag figyelembevételével készítettük. Vagyis — szervezetten szerelést végeztünk — szervezetten... Rendkívül nehéz feladat elé állította ez a műszakiakat és az üzem minden dolgozóját. Az erők belső átcsoportosításával, az alvázszerelők, bútorhuzatkészítők, asztalosok más munkára való beosztásával kellett biztosítani a folyamatosságot. A munkaerő jó felhasználásában sokat segítettek operatív intézkedéseikkel Kecskés János főművezető és Haboy Gyula osztályvezetők. Az üzem dolgozói a munkák határidő előtti elvégzésével járultak hozzá, hogy csütörtökön átadásra készen álljon a 42 személykocsi, így Sági Ottó, Tóth András, Fazekas Rudolf és Dömötör Ernő asztalosok három nappal előbb végezték el tizenhat kocsin a fekhelyek és ülések szerelését. Csonka Géza és Kürti László szerelőlakatosok a személykocsik alváz előszerelésében napi két garnitúra helyett négyet adtak át. Szalai Sándor szállítócsoportja az alkatrészek gyors és pontos szállításával segítette a többiek munkáját. A beszélgetés végén Szilágyi elvtárs megjegyzi: teljesítettük, amit ígértünk. A második negyedévben azonban nem szeretnénk ilyen körülmények között dolgozni. Naponként egy kocsit akarunk átadni. Ehhez azonban szükséges az is, hogy pontosan, határidőre kapjuk az anyagokat. P. M. a próbaüzemeltetés a Borsodi Vegyikombinátban Tízéves országépítő munkánk egyik legjelentősebb alkotásában, a Kazincbarcikán épülő Borsodi Vegyikombinátban megkezdték a vízellátó berendezések próbaüzemeltetését. Megindultak a 3-as szivattyúház gépegységei és kipróbálták a vízlágyító berendezést is. A vízellátó berendezések próbaüzemeltetése körülbelül két hétig tart. A terv szerint először az egész vegyimű üzeméhez nélkülözhetetlen kisegítő berendezéseket, tehát a vízellátó, vízszolgáltató és elektromos berendezéseket, majd pedig a gőzellátást biztosító egységeket próbálják ki. Csak ezután kerül sor a műtrágyagyártást végző üzemrészek próbajáratására, a különböző üzemegységek összekapcsolására és közös működtetésére. A szabadság, tizedik szülőhuakára készül az ország Szabadságunk születésénél tizedik évfordulóján a főváros kerületeiben nagyszabású emlékünnepségeket rendeznek a kerületi pártbizottságok, e tanácsok, a Hazafias Népfront kerületi bizottságai, az MSZT MNDSZ és DISZ-szervezetek A felszabadulási emlékünnepségeken az ünnepi beszédek elhangzása után a legjobb kultúregyüttesek adnak műsort A felszabadulás ünnepén e kerületek dolgozói hálával és szeretettel emlékeznek a szabadságunkért életüket áldozott hős szovjet katonákra, megkoszorúzzák a szovjet hős emlékműveket és a különböző temetőkben nyugvó szovje katonák sírját. Miskolcon a felszabadulás ünnepségek már szerdán megkezdődtek. Megnyitották a megye és a város tízéves fejlődését bemutató nagyszabású kiállítást. Szombaton az üzemek és a hivatalok dolgozói, az iskolák diákjai műsoros ünnepségeket tartanak. A diósgyőri 100. ipari tanulóintézetet a mártírhalált hilt Pataki Istvánról nevezik el Debrecen és Hajdú-Bihar megye dolgozói is nagyszabású ünnepségekkel teszik emlékezetessé a felszabadulás 10. évfordulóját. Vasárnap a központi kultúrotthonban rendeznek műsoros ünnepséget. Április 4-én délelőtt megkoszorúzzák a hősi halált halt szovjet katonák sírját, majd a város dolgozói az Arany Bika előtti téren tartandó ünnepi nagygyűlésre vonulnak. Szovjet hősi emlékművet avatnak fel ünnepélyesen április 4-én Dombóvárott. A zalaegerszegi városi tanács határozatot hozott, amely szerint a város felszabadításáért vívott harcokban elesett V. S. Novikov, P. P. Szilovjev és V. P. Gurijev szovjet tisztekről utcát neveznek el. A közös erőfeszítés legyőzi az akadályokat Az első tavaszi nap reggelén néhány munkás komor arccal lépett be az RM Motorkerékpárgyár üzemi bizottságának kis szobájába. Kovács elvtársat, az üb-elnökét keresték. — Jó, hogy eljöttek Cank elvtárs — mondotta az üb elnök. — A szerendében éppen most panaszkodtak magukra. Megint kevés hengert küldtek nekik. — Éppen ebben az ügyben jöttünk mi is — válaszolt Cank elvtárs, a forgácsoló esztergályosa —, valamit tenni kéne. Az első dekádban négy nap kényszerszabadságra mentem, mert az öntödétől nem kaptunk elegendő hengeröntvényt. Azután pár napig nem volt baj, az elmaradást is pótoltuk és most újból hazaküldtek, hogy csak holnap reggel lesz henger. — De nemcsak hogy hazaküldtek — szólt közbe Komóczi János lakatos. — Naponta beszélünk róla, hogy a felszabadulási versenyben el akarjuk nyerni az élüzem címet... Ez mind szép. Ehhez azonban nem elég a mi akaratunk, anyag is kell. Kovács elvtárs töprengett, mit tehetne, mivel segíthetne, majd a telefonhoz lépett. Kelemen Józsefet, az öntöde aleelnökét kereste. Kérte, segítsék ki őket a bajból. A beszélgetést befejezte. Felderült arccal fordult a munkásokhoz. — Kelemen elvtárs azt javasolta, hogy menjünk át hozzájuk és beszéljünk az emberekkel, akik a hengereket készítik. Megígérte, hogy az üzemi bizottság is segít nekünk. A javaslatot mindenki helyeselte. Felkerekedtek, s magukkal vitték a forgácsoló művezetőjét, Szegedi Barabást is, akit talán a legjobban bántott, hogy a munkásokat haza kell küldenie. Meg aztán a tervteljesítésért is aggódott. Az öntödében először a magkészítőket keresték fel. Kelemen elvtárs már várta őket. A magkészítők elmondták, hogy naponta 90—95 darab jó minőségű magot elkészítenek. Tobolya Mária még hozzátette: »Van úgy, hogy százat is megcsinálunk.« Ez pedig bőven elegendő lenne a motorkerékpárgyáriaknak. Tovább mentek az öntőkhöz. Meggyőződtek róla, hogy amennyi magot kapnak, azt leöntik. Dobóczi Istvánnak, a szakszervezeti bizalminak is az a véleménye, hogy az öntők derekas munkát végeznek. Bizonyítékul eléjük tárta a selejtkimutatást. A napi menynyiségből alig három-négy öntvény selejtes. A kis csoport következő állomása az öntvénytisztító volt. Azonnal rájöttek, hogy itt kell a hibát keresni. Sok száz motoröntvény hevert tisztítatlanul. A munkások a motorgyáriak köré sereglettek. Kíváncsian lesték, mit akarhat tőlük e küldöttség. Nem kellett soká várniuk. — Tudják-e az elvtársak, hogy mi nem kapunk elegendő hengert? — kérdezte Cank elvtárs. — Munkaerőhiánnyal küzdünk — válaszolt Erdélyi Béla, a tisztító művezetője. — De a hónap végére a tervben előírt mennyiséget leszállítjuk. — Gondoltak-e arra — szólt közbe Kovács elvtárs —, hogy a hónap végén elkészült hengerekből mi már képtelenek vagyunk a szerelést elvégezni? — Ez igaz, de hát kevesen vagyunk — válaszolta a művezető. — Elismerjük, hogy a tisztítóban nehézségek vannak — szólt újra Cank elvtárs és most a munkásokhoz fordult. — Az elvtársak is szeretik családjukat. Mi is. Szeretnénk többet keresni, többet nyújtani a családnak ... De amikor akadozik az anyagellátás, növekszik az állásidő, pótidő, bizony hiába igyekszünk ... Meg aztán vállaltuk, hogy az első negyedévi tervet egymillió forinttal túlteljesítjük, ígéretünket így nem tudjuk betartani... Ezért fordulunk most hozzátok. Tőletek függ a mi jó munkánk! Dehogyis akarták a motorgyáriak kárát a tisztító munkásai. Elmondták, hogy ők nem tudtak ezekről a problémákról. Megindult a vita, miképpen javíthatnák a tisztítók munkájukat. Szó volt a kopott minták kicseréléséről, ami miatt sok a hegesztés. Említették azt is, hogy Erdélyi művezető még a délelőtt folyamán egy fővel megerősítette ugyan a csoportot, de vajon elegendő-e ez ahhoz, hogy időben elvégezzék a munkát? A beszélgetés eredményét Mihályi István kiváló dolgozó, jelvényes sztahanovista tolmácsolta a motorkerékpárgyáriaknak. — Eddig is igyekeztünk, de belátjuk, hogy még jobban is dolgozhatunk — mondotta Mihályi. — Megígérjük, hogy a hengereket legalább két nappal határidő előtt elkészítjük. A mi munkánk nem lesz akadálya annak, hogy a motorkerékpárgyári dolgozók több keresethez jussanak. Kelemen elvtárs megkérte a tisztítóműhelybelieket: bármi akadályozza a munkájukat, azonnal értesítsék az üzemi bizottságot, ők megbeszélik a dolgot a műszakiakkal és amiben csak lehet, segítenek. A két üzemi bizottság elnöke megállapodott abban, hogy naponta értesítik egymást a munka állásáról. Hajmási Lajost, a tisztítórészleg műhelybizottsági elnökét megkérték, kísérje figyelemmel, miképpen tartják meg ígéretüket a tisztítók. Még ugyanaznap délután vígan gurult az elektromos targonca a Motorkerékpárgyár felevitte az első pehengert. Ez még nem volt sok. De amikor másnap reggel Cank elvtárs és társai bejöttek a műhelybe, örömmel látták, hogy érdemes volt a tisztító dolgozóihoz fordulni. A délelőtt folyamán újabb szállítmány, 130 henger érkezett. Amikor az öntöde vb-elnöke három nap múlva értesítette Kovács elvtársat, hogy aznap 168, másnap pedig újabb 150 hengert küldenek át, jogos büszkeséggel hallgatta a forgácsolók véleményét a tisztítókról. Igaz, a dicséret nem közvetlenül neki szólt. Mégis úgy érezte: neki és az üzemi bizottság többi tagjának is van valami kis része a sikerben. — Hogy mennyi ez a kis rész, azt persze nem könnyű lemérni. Hiszen Erdélyi elvtárs, a művezető is sokat tett, hogy beváltsák a motorkerékpárgyáriaknak tett ígéretet. Kiskönyvébe naponta feljegyezte, hány darab hengert tisztítottak s erről gyakran beszélt az embereknek. Úgy szervezte meg a munkát, hogy egy percnyi fennakadás se legyen. Köszörűkőről, öntvényekről gondoskodott. Az új embert, aki most először végez ilyen munkát, rendszeres szakmai tanáccsal látja el. Vidámabban, könnyebben megy a munka ott, ahol a dolgozók tapasztalják, hogy a művezető, a műhely egyik legrégibb, legtapasztaltabb vezetője segíti őket. A két üzemi bizottság fő barátsága, közös erőfeszítése eredményesnek bizonyult. A motorkerékpárgyáriak március 26-ig tervük 96 százalékát teljesítették. A szereldében ott sorakoznak iparunk büszkeségei: az élénkpiros, karcsútestű »Pannónia« motorkerékpárok. Az öntödeiek kezenyomát dicsérik rajtuk a szürkén fénylő, legfontosabb motorrészek, a hengerek. Taríd T,ász)A