Népakarat, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. sz.)

1957-01-08 / 5. szám

40 osztály helyett 17 működik az ALUMÍNIUMÁRUGYÁRBAN A munkástanács elnökének hozzászólása cikkünkhöz: A Népakarat január 5-i számában cikk jelent meg a munkástanács és az igazgatók közötti helyes kapcsolatról. Az alábbiakban Ring István, az Alumíniumárugyár munkástanácsának elnöke számol be iyen irányú tapasztalatairól. A munkástanács jelenleg — a sok feladatra való tekintettel — hetenként ülésezik és elvi határozatokat hoz a gyár vezetésével kapcsolatban. A munkástanács elnöksége részleteire is felbontja ezeket a feladatokat, az intézkedés azonban a vállalat igazgatójának dolga. Valamennyien társadalmi munkában dolgozunk a munkástanácsban, semmiképpen nem lenne helyes, ha mi utasítgatnánk az osztályokat, az üzemvezetőket, művezetőket. Ez csak anarchiát szülne. Ellenkezőleg: a munkahelyünkön, magunk is szerény dolgozók módjára, szóváltás nélkül végrehajtjuk feletteseink utasításait. A minap a vállalati átszervezést vitatta meg és hagyta jóvá a munkástanács. Az átszervezés irányelveit nem mi dolgoztuk ki, mint ahogy nem is mi hajtjuk végre. Az igazgatóság szakembereiből bizottság alakult, amely elkészítette az említett javaslatot. A bizottság javaslatait több nappal az ülés előtt kifüggesztettük, hogy ne csak a munkástanács tagjai, de minden dolgozó megtehesse hozzá észrevételét. Így született tehát meg a munkástanács határozata a vállalat átszervezéséről. Ha már itt tartunk, kis kitérővel ismertetném az Alumíniumárugyár új szervezeti sémájának lényegét. Negyven osztály helyett 17 működik majd a jövőben, az igazgató mellett a műszaki igazgató lényegében a főmérnök teendőit látja el. Az új elnevezés azért vált szükségessé, hogy a főmérnöki címmel — mint ahogy a múltban is volt — jól dolgozó mérnökeinket jutalmazzuk. A vállalat harmadik embere nem a főkönyvelő, hanem a gazdasági vezető, aki a könyvelési és pénzügyi kérdések mellett a piac és kereskedelem területén is járatos. A vállalat önállósulásával vált szükségessé az új, a főkönyvelőnél szélesebb feladatkört magában foglaló funkció felállítása. Az átszervezés egyébként jelentős számú műszaki és adminisztratív dolgozó munkakörét teszi feleslegessé, akiknek egy részét a termelőmunkában tovább foglalkoztatjuk. A fizikai dolgozók közül senkit nem bocsátunk el és lehetőség szerint kényszerszabadságra sem küldünk. Ma még minden héten ülésezik a munkástanács, később — a rendkívüli feladatok megoldásával — elég lesz, ha havonta összeülünk. Ez a társadalmi szerv nem is lenne képes a napi vezetéssel járó feladatok megoldására, vagy minden egyes igazgatói intézkedés jóváhagyására. Ezért csak a vállalatot érintő legfontosabb intézkedések jóváhagyásához ragaszkodik a munkástanács. A leváltásoknál és kinevezéseknél például az az elv, hogy a vezető beosztású dolgozókat a munkástanác jóváhagyásával, osztályvezetőket az elnökség hozzájárulásával, más beosztottakat pedig az osztályvezető javaslata alapján az igazgató maga is felfüggeszthet állásából. Ha az igazgatónak minden kis kérdésben a munkástanács döntésére kellene várnia, ez ugyanúgy megkötné a kezét, mint néhány hónapja a minisztériumok bürokratikus centralizmusa. Az Alumíniumárugyár munkástanácsának eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy kezdettől fogva minden erejét és figyelmét a vállalat' gazdasági munkájára össz' pontosítja. Sok vállalat mun- kástanácsa valóságos hajszát' kezdett becsületes vezetők el-len. Nálunk a személyi kér- déseknél az első perctől egyet- len szempont: a képzettség és a rátermettség. Intrikákkal, pletykákkal nem foglalkozunk ! — nem akarunk a rossz sze-mélyzeti osztályokhoz hason-lókká válni. Meg kell mondanom, hogy a munkástanács elnökségének tagjai az elmúlt időben még az operatív napi vezetésben részt vettek. Voltak, akik diszpécserkedtek, mások anyagbeszerzéssel foglalkoztak és így tovább. De az átszervezés végrehajtásával — mihelyt elválik, ki megy és ki marad — mindenki megkapja végleges feladatkörét, az ilyen és hasonló munkát az igazgató- ság beosztottjai látják el. Ma még a nyugdíjazással is a munkástanács foglalkozik, mivel a szakszervezet nem találta még meg a helyét üze-J münkben. Reméljük, a válasz-', tás megerősíti majd az üzemi', bizottságot, és a jövőben har-! cosan képviseli a dolgozók ér-! dekeit. Ha kell, a munkástanáccsal szemben is! Nem félünk a vitáktól, ez csak közös ügyünk hasznára válhat. . Százezer sofőr érdekeit védi a GOSZSZ Régi székházában — a sofőrök filléreiből épült Köztársaság tér 3-ban — új programmal dolgozik ismét a Gépjárművezetők Országos Szabad Szakszervezete. Az 1925- ben alakult szakszervezet nyolc esztendővel ezelőtt beolvadt a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetébe, s azóta az ország mintegy százezer gépkocsivezetőjének nem volt igazi érdekképviselete. Ezt akarja most megteremteni a nagymúltú »új« szakszervezet ideiglenes intéző bizottsága. Érdekvédelem és jogvédelem — Első vívmányunk a béremelés és a munkaidő szabályozása volt — mondja Nagy Béla, az ideiglenes intéző bizottság tagja. — Ez együttesen úgy jelentkezik, hogy egy gépkocsivezető most már napi nyolc órai munkáért ugyanannyi bért kap, mint amenynyit 12—14 órai munkával keresett, így sikerült a sofőrök egyik régi sérelmét orvosolnunk. — Vannak más orvoslásra váró sérelmek is? — Szép számmal és joggal. De ha már a jognál tartunk, elöljáróban hadd mondjam el, hogy szakszervezetünk ingyenes jogi tanácsadója mindenkor minden gépkocsivezető rendelkezésére áll. Azt is elhatároztuk, hogy a munkával kapcsolatos ügyekben tagjainknak ingyenes jogvédelmet nyújtunk. Nem egészen veszélytelen szakma a miénk, ezért a szakszervezetnek fel kell készülnie arra, hogy egyik-másik tagja »összeütközésbe kerül« valami járművel és így a törvénnyel is. S itt mindjárt rátérek egy másik sérelmes dologra, az pedig a »veszélyeztetési törvény«, a sofőrök réme. Szükség van-e a veszélyeztetési törvényre ? Ez a törvény drákói szigorral súlyt le olyan szabálytalanságokra, amelyekből esetleg veszély származhatott volna. Mi sem vagyunk hívei például a gyorshajtásnál, de annak sem, hogy könnyelmű, de végeredményben bűntelen sofőröket ilyen világszerte példátlan keménységgel büntessenek. Éppen ezért harcolunk a veszélyeztetési törvény hatá- lyon kívül helyezéséért, vagy legalább is enyhítéséért. Szak- szervezetünk — a Legfelsőbb Bíróság, a Közlekedési Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a Szaktanács segítségével — már fel is terjesztette a módo- sító javaslatot az Igazságügy- minisztériumba. vül szeretnénk munkanélküli segélyt is adni az állástalanoknak. Ez azonban a taglétszámtól és a tagdíjfizetéstől függ. A mi szakszervezetünk nem akar reprezentálni, perzsaszőnyeget és autót vásárolni. Az a célunk, hogy segélyek, szociális juttatások formájában megsokszorozva adjuk vissza a tagdíjakat. Szeretettel várjuk és fogadjuk minden szaktársunkat a gépkocsivezetők nagy családjába. „Ne várjanak tőlünk csodákat Kossá István pénzügyminiszter beszéde Várpalotán Vasárnap délelőtt Kossá István pénzügyminiszter, Veszprém megye országgyűlési képviselője Várpalotán beszédet mondott. — Sokan csodákat várnak a kormánytól — mondotta a többi között. — Azt hiszik, valamiféle csodás módszerekkel mindazokat a sebeket be tudjuk gyógyítani, amelyek az elmúlt évek során és az utóbbi hónapokban keletkeztek. Mi becsületesen minden erőnket igénybe vesszük, hogy jóvá tegyük a múltban elkövetett bűnöket, de csodákat tőlünk ne várjanak. A pénzügyminiszter ezután az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről beszélt. — Leállítunk üzemrészeket, sőt üzemeket is és tízezerszámra vagyunk kénytelenek elbocsátani a munkásokat, pedig most már a nyersanyagot tudnánk biztosítani, de nincsen energiánk. Ha bányászaink biztosítani tudnák az október 23 előtti széntermelést, nem lenne munkanélküli hazánkban. A továbbiakban a minisztériumokban, különféle központi szerveknél tervezett átszervezésekről beszélt. Elmondotta, hogy az átszervezés során mintegy 30—32 000 fővel csökkentik itt a létszámot.. A nehézségekből kivezető útról szólva a miniszter részletesen beszámolt arról is, hogy a szovjet kormány és a népi demokratikus államok nemrég hazánkban járt vezetői milyen jelentős segítséget helyeztek kilátásba. Kossa István beszéde után számos hozzászólás hangzott el, amelyekben a bányászok egyéni vagy üzemi problémáiknak adtak hangot. Sokan szólították fel a pénzügyminisztert: legyen erélyes a kormány az árdrágítókkal, a feketézőkkel szemben és tegyen meg mindent az infláció elkerülésére. Kossa István részletesen felelt minden hozzászóló kérdésére. Megtartják a bérleti előadásokat az OPERAHÁZBAN és az ERKEL SZÍNHÁZBAN Januártól májusig fizetendők a bérleti díjak! Az Operaház és az Erkel Színház az évad végéig megtartja a bérleti előadásokat , az elmaradtakat is! Egyelőre szombat délután és munkaszüneti napokon, majd, ha a közlekedés lehetővé teszi, hétköznapokon is. A színlapokat tessék figyelemmel kísérni! Az előadások végén külön autóbuszok várják a közönséget. A bérleti díjakat két havi késedelemmel lehet fizetni. Az elmaradt november havit január végéig, a továbbiakat februártól májusig, minden hó 5-ig. Letartóztatási segély — A veszélyeztetési törvény; szigora helyett ki őrködik, majd a járókelők testi épsé- gén? ! A gépkocsivezetők lelkiisme- re te és nem utolsósorban a Közlekedési Bíróság, amely ugyancsak szigorú, de szak-; értő népi ülnökökkel és bírák- kal működik. Ha ez a bíróság valamelyik szaktársunkat bűnösnek találja és előzetes le-tartóztatásba helyezi , szak- szervezetünk kötelessége a ccsaládot segíteni. Az úgyneve-jtett letartóztatási segélyen ki-i Fénymásológépet veszünk, kis vagy közepes teljesítményűt. Kisszivattyúgyár, Bpest, XIII., Irangepán u. 30—32. Händel, Mozart, Beethoven a Zeneakadémián Az igen lassan kibontakozó hangversenyéletnek szép állomása volt az a zenekari matiné, amely Kertész István vezénylete alatt hangzott fel vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskolán. A terem bizony hideg még, a közönség nem töltötte meg még egészen sorokat, de akik eljöttek azokat a szép zene iránti lelkesedés fűtötte. Elsőnek Händel» Vízizené«-jét hallottuk költői, pontos és han gulatos, de talán egy kissé el- romantizált felfogásban. Az Állami Hangversenyzenekar— főleg a kürtösök — igen,szépen szólaltatták meg a da-rabot. — Mozart Esz-dúr kürt- versenyének Fischer Sándor, által készített gordonkaátiratát Dénes Vera tolmácsolta. Kitűnő csellóművésznőnk ezúttal is nagy élvezetet szerzett szét hangjával, stílusérzékével és technikai készségével. Az átirat is — megtartva az eredet mű erényeit — sikerült munka De felmerül a kérdés, szabad-e a zenetörténet legnagyobb hangszerelő-zsenijének hangszínelképzeléseit megváltoztatni. Kertész műsorának befejező száma Beethoven Sors-szimfóniája volt. Az egyébként kiváló képességekkel rendelkező, nagy tehetségű fiatal kar* mester ezt a monumentális alkotást nem tudta teljes mélységében és szenvedélyessségében megszólaltatni. Várnai Péter Disznótorra megy uruk Győrbe... Disszidálók, akik csak a Keleti pályaudvarig jutottak Az utóbbi napokban a diszszidálni készülőket már a Keleti pályaudvaron meglepetés fogadja. Valamennyi Győrbe induló vonatot átnéznek a rendőrnyomozók, hogy jobb belátásra bírják azokat, akik el akarják hagyni hazájukat. Idős asszony ül a rendőrtiszt előtt. F. Móricné. Elmondja, hogy rokonokhoz megy Győrbe, disznótorra. A következő kérdésre már nehezebben tud megválaszolni Nem tudja ugyanis, hogy Győrött hol lakik a rokona. A retikülből egy-két külföld: cím, külföldi biztosítás és olyan személyi okmányok kerülnek elő, amelyek mind arra vallanak, hogy F. Móricné valamivel tovább akart utazni... A rendőrtisztek természetesen nem hiszik el a disznótoros mesét, mert nem először hallják, hogy csak Győrött lehet disznótorozni. „Győri ismerősök" — bécsi címek K. László Békéscsabáról jött Budapestre, hogy innen tovább utazzék Győrbe, az ottani baptista gyülekezetbe. Nem kertel sokáig, bevallja, hogy onnan meg tovább akart menni Ausztriába. Miért? Úgy érezte, hogy itthon nem tud eleget tenni vallási kötelezettségeinek, mert ebben gátolják. Megmagyarázzák neki, hogy ez már a múlté, itt is megvan a mód, hogy eljárjon a gyülekezetbe. H. Tibor Pál — micsoda véletlen! — szintén disznótorra átázik. Igaz, hogy ő Celldömölkre. Zsebéből hamarosan pécsi címek kerülnek elő, a c és itt is világos. B. Tibor, a Pannónia utcából, régi ismerőséhez készült Győrbe, hogy ott disznósajtotegyen. Az ismerőse címét sem tudja. Táskájából külföldi címek, levelek, nemzetközi sofőrigazolvány kerül elő.sem tagad tovább. Csak arra kéri a rendőrtisztet, hogy munkahelyén ne tudják meg, mit akart. Nem tud választ adni arra a kérdésre, miért akart kimenni. Szép fizetése van, szó sincs arról, hogy elbocsássák állásából. Kalandvágyó fiatalok Sok a felelőtlen fiatal a disszidens-jelöltek között, akik csupán kalandvágyból akarnak kimenni. A 19 éves K. Gyula és barátja, B. András Szabolcsbábáról soproni látogatást tűzött ki úticélul. Táskájukból azonban az oldalszalonna mellől térkép kerül elő pontos útvonalrajzzal, továbbá egy csikágói cím. Azért akartak kimenni, mert kint biztosan »érdekesebb« az élet. A Műegyetem másodéves gépészmérnök hallgatója, Cs. János S. Évával, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium növendékével együtt a csaknem tíz éve nem látott serfenyőszigeti rokonait akarta meglátogatni. A kislány azonban elmondja, hogy főleg a kanadai nagybácsi volt az úticél. Cs. János elmondja, hogy azért akart kimenni, mert fél, hogy január 14-én sem kezdődik meg a tanítás az egyetemen, márpedig ő tovább akar tanulni. Milyen elképzelései voltak? Hát, majd bejut kint egy egyetemre, valami keveset tud már angolul is. Majd csak lesz valahogy. — Mi lesz a sorsuk a vonatról most leszedett embereknek? — tesszük fel a kérdést a kihallgatásokat irányító rendőrszázadosnak. — Elvesszük a személyi igazolványaikat, s a nagyobb pénzösszegeket, amit náluk találunk. S ami legfőbb, igyekszünk megmagyarázni: miért ne menjenek ki. Elmondjuk azokat az eseteket, amelyeket a visszatértektől hallottak. Bizony, sokan lemondanak ezután az újabb indulásról. A személyi igazolványokat és az elvett pénzt körülbelül egy hét múlva visszakapják a lakhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságtól. Itt jegyzem meg, hogy minden ellenkező hírrel szemben semmiféle pecséttelnem látjuk el az elvett személyi igazolványokat. — Amint látja, ma alig volt olyan ember akit komoly okok, anyagi gondok késztettek az elindulásra. Persze, akad ilyen is.. . Egy kis okirathamisításon ne múljék... — Most nézze ezt a társaságot. Az idősebb férfi, K. Béla, hamis papírokkal készült az útra. Magával akarta vinni 16 éves unokahúgát is, akinek szülei nem tudnak lányuk elutazásáról. Velük van még egy fiatalember is, aki azért akart elutazni, mert nem szereti a munkát. — Nem azért akarok elmenni, mert nem szeretem a munkát — vág közbe a 21 éves fiatalember, K. István —, hanem azért, mert nem bírom a nehéz munkát. Mi a bajom? Hát, semmi különösebb. K. István és K. Gabriella, a kislány hazakerülnek, de K. Bélát a rendőrök nem engedik el Nem az a baj, hogy csomagjában két fényképezőgépet, térképet és a hozzávaló tárolót találtak, hanem az, hogy mindhármuk személyyi igazolványát meghamisította. Az igazlványokba beírta, hogy a Villamos Állomásszerelő Vállalatnál dolgoznak és hogy a hamisítás teljes legyen, még rendelvényt is készített mindannyiunknak. Eszerint feladatuk: a Győr—Hegyeshalom közötti távvezeték ellenőrzése. Végül egy nem hivatalos statisztika. A Keleti pályaudvaron elfogott disszidens-jelöltek 80 százaléka a beszélgetést azzal kezdi, hogy disznótorra megy Győrbe. Húsz százalék rögtön, a többi később vallja be, hogy el akarta hagyni az országot. Sok az olyan fiatal, aki cél — és tegyük hozzá értelem és minden meggondolás — nélkül vág neki az útnak. S szerencsére nagyon kevesen vannak olyanok, akiket anyagi körülményeik kényszerítenek az elutazásra. Dr. Szegő Tamás Amit a zálogtárgyak ingyenes kiadásáról tudni kell A zálogházak vezetősége közli mindazon ügyfeleivel, akik elzálogosított ruhaneműiket november 10 és december 31 között a kijelölt napokon nem kapták meg, azokat az illetékes zálogfiókokban és a Kinizsi utca 12. szám alatti központban legkésőbb január 15-ig vegyék át, mert január 15 után a zálogtárgyak ingyenes kiadását a vállalatnak nincs módjában biztosítani. A január 2 és 20 közötti kiadásra előjegyzett tételeket változatlanul a megjelölt napokon és a zálogfiókokban vehetik át tulajdonosaik. Január 20-a után a zálogtárgyak ingyenes kiadása megszűnik. A vártnál kevesebb elbocsátás lesz a budapesti tanácsoknál — A tanácsapparátus és általában a tanácsok munkájának átszervezésével kapcsolaos feladatok megoldására biottságot alakítottunk — mondja Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke —, melynek munkájában kiválózakemberek, osztályvezetők, előadók vesznek részt. A bizottság természetesen meghallgatja a szakszervezet véleményét is. A személyi kérdésekeben csak alapos megfontolás után döntünk. Miután az átszervezés várható volt, a megüresedett állásokat már korábban zároltuk. Jó egy néhány ilyen betöltetlen állás van, ezért a budapesti tanácsoknál a létszámcsökkentés kisebb méretű lesz, mint ahogy általában várták. Csökkenti az elbocsátandók számát az is, hogy a tanácsok újabb feladatokat kapnak. Naponta több százan keresik hozzátartozóikat a Központi Lakcímhivatal útján A Központi Lakcímhivatal szerepe megnőtt most, az október 23-át követő események, a tömeges disszidálások és lakásváltoztatások idején. A Központi Lakcímhivatalban egy héttel ezelőtt a napi ügyfélforgalom még a százat sem érte el — mondja a Központi Lakcímhivatal vezetője. — Most már naponta 600—809 között van. Sokan érdeklődnek külföldről is, csaknem a világ minden tájáról. Az ilyen megkereséseket soron kívül elintézzük, legkésőbb két napon belül elküldjük a választ. Angliából például legutóbb Márkus Miksáné családja után érdeklődtek. A címet megtaláltuk és hétfőn fel is adtuk a választ . Az érdeklődők mindenkor közöljék a keresett személy általuk ismert adatait, mert ez jelentősen gyorsítja és könnyíti a keresést. Abban az esetben, ha a beküldött adatok között megvan a születési hely és év, akkor legfeljebb egy perc alatt megtaláljuk a címet. »fVVVTVfTTTTfWw"““ A begyűjtési rendszer eltörlése nem átmeneti dolog A Magyar Szocialista Munkáspárt dombóvári járási intéző bizottsága vasárnap délelőtt tartott nyilvános pártnapján Dögei Imre földművelésügyi miniszter mondott beszédet. Különösen a mezőgazdaság előtt álló feladatokról szólt részletesen. A parasztság megnyugtatására hangsúlyozta, hogy a begyűjtési rendszer eltörlése nem átmeneti dolog, a kormány a begyűjtési rendszer eltörlését véglegesnek tekinti Majd az ország súlyos gazdasági problémáit elemezte.