Népakarat, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. sz.)
1957-02-23 / 45. szám
A szakszervezetek és az állam viszonya írta: Ligeti László, a KPÜSZSZ elnöke A SZAKTANÁCS X. TELJES ÜLÉSÉN tárgyalták az állam és a szakszervezetek egymáshoz való viszonyát is. A X. teljes ülés helyes álláspontot foglalt el ezzel kapcsolatban, a kérdésről azonban még ma is sok szó esik. A Magyar Népköztársaság állama és a magyar szakszervezetek viszonyát vizsgálva elsőként azt kell figyelembe venni, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezeteinek, a szakszervezeteknek ehhez az államhoz egészen más a viszonyuk, mint a tőkések, a földesurak államához volt. A szakszervezeti tagoknak, a szakszervezeteknek védeniük, erősíteniük kell az államhatalmat, hiszen saját államunkról van szó. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a szakszervezetek nem függetlenek az államapparátustól. Az önálló szakszervezetek egyik jelentős feladata éppen az, hogy megvédjék a dolgozók jogos érdekeit egyes államhatalmi szervek bürokratikus túlkapásai ellen. ÁLLAMUNKBAN MINDEN JELENTŐS HATALMI POZÍCIÓ a munkásosztály, a dolgozók kezében van. Mindezek ellenére előfordulhat és elő is fordul, hogy ellentét keletkezik az egyes állami szervek és a dolgozók, így az államapparátus egyik-másik szerve, és a szakszervezetek között is. Ilyesmi előfordulhat a munkafeltételek megállapításánál, de adódhat abból is, hogy egyik vagy másik állami funkcionárius, vagy vállalati igazgató megsérti a dolgozók törvényes jogait, nem, vagy csak hiányosan hajtja végre a dolgozók érdekeit szolgáló intézkedéseket. Ha ilyen esetekben a szakszervezetek keményen és határozottan lépnek fel a dolgozók érdekében, ezzel nem gyengítik, hanem erősítik népi államunkat, nem hátráltatják, hanem elősegítik a termelést. Amikor a szakszervezetek megalkuvás nélkül küzdenek a dolgozókat ért sérelmek orvoslásáért, voltaképpen segítik a hibák kiküszöbölését, és így közelebb hozzák dolgozó népünket az államhatalomhoz. Az elmondottak is bizonyítják, hogy az állam és a szakszervezetek közötti szoros kapcsolat és jó együttműködés a dolgozók érdekeit, a társadalom fejlődését, népi álamunk megerősödését szolgálja. Az októberi tragikus események előtt nem volt kielégítő az állam és a szakszervezetek viszonya. Egyes államhatalmi szervek még az olyan határozatlan, nem kielégítő lépéseket is rossz néven vették a szakszervezetektől, amiket azok a különböző túlkapásokkal, a törvények áthágásával szemben tettek. Nem a segítő szándékot keresték az ilyen fellépésekben, hanem a legtöbb esetben munkájuk akadályozását látták bennük. PEDIG NEM AZ VOLT A HIBA, HOGY A SZAKSZERVEZETEK FELLÉPTEK A TÚLKAPÁSOK, A TÖRVÉNYSÉRTÉSEK ELEN, hanem az, hogy nem elég erélyesen, haározottan és következetesen tették ezt. Abban, hogy a szakszervezetek nem szegültek szembe elég határozottan a dolgozók élet- és munkakörülményeit károsan befolyásoló intézkedésekkel, részük volt az emberről való gondoskodást szem elől tévesztő, a termelési érdekek elsőbbségét egyoldalúan hangsúlyozó helytelen nézeteknek. E helytelen gyakorlat következtében vetődik fel ma olyan élesen az a követelés, hogy a szakszervezetek legyenek függetlenek az államtól, intézzék önállóan ügyeiket. Ezért szükséges, hogy most, a X. teljes ülés után nyomatékosan rámutassunk a múltbeli hibákra, és levonjuk ezekből a meg-felelő következtetéseket. Ezzel kapcsolatban merül fel a sztrájkjog sokat vitatott kérdése is. Úgy vélem, felesle- ges külön hangsúlyozni, hogy más-más meg-ítélés alá esik a sztrájk a kapitalizmus és a szocializmus viszonyai között. A kapitalista országokban kibékíthetetlen az ellen-* tét a kizsákmányoló tőkések, és a kizsákmá-% nyolt munkásosztály között. Ezekben az or-szágokban az állam a tőkések érdekeit kép-, viseli. Itt a szakszervezetek harcának alapvető formái közé tartozik a sztrájk. Más a helyzet a szocialista, vagy szocializmust építő országokban. A szocialista termelési viszo-nyok között nincsenek és nem is lehetnek ki- békíthetetlen ellentétek a dolgozók és a dol-gozók állama között. Lehetnek azonban, és a* mi viszonyaink között is előfordulnak össze- * ütközések, nézeteltérések, ezek azonban tá-t volról sem kibékíthetetlenek. % AZT, HOGY SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ* ORSZÁGBAN MIT JELENT, KIKNEK AZ* ÉRDEKÉT SZOLGÁLJA A SZTRÁJK, kéz-* zel fogható, világos példával bizonyították a múlt év végi sztrájkok. Csökkent a termelés, apadt az árukészlet, romlott a dolgozók hely-zete, munkanélküliség jelentkezett a sztrájkok nyomában. Ellenforradalmi célokat, a dolgozók nyomorba döntését, a népi hatalom megbuktatását szolgálták ezek a sztrájkok. Károsak voltak a munkásosztály, a dolgozó nép szempontjából. Fogyasztani tudvalévően csak a termelés arányában lehetséges. Ha kevesebbet termelünk — sztrájk esetén pe- dig nyilván visszazuhan a termelés —, keve- sebbet is lehet fogyasztani. A sztrájk költsé- geit tehát maguk a sztrájkolók, általában a dolgozók viselik. Ez mindenki előtt világossá teszi, hogy a szakszervezetek, a munkásosz- tály, a dolgozók érdekvédelmi szervezetei a proletárdiktatúrában nem sorolhatják harci fegyvereik közé a sztrájk fegyverét. ♦ Nyugodtan kimondhatjuk ellenben, hogy a szocialista és szocializmust építő országokban — így hazánkban is — a szakszervezeteknek elég erőseknek kell lenniük ahhoz, hogy a dolgozókat megillető jogokat az állam és a dolgozók között felmerülő esetleges nézetel- térés esetén sztrájk nélkül is bizto-sítsák. Ahhoz pedig, hogy a szakszerveze-tek ilyen szervezetekké váljanak, és a dolgozók jogait biztosítsák, az szükséges, hogy az állammal együttműködve, de önállóan intézzék ügyeiket, s ha ez szükséges, erélyesen, ha határozottan lépjenek fel mindenféle túlkapás, törvénysértés ellen. fi szovjet szakszervezeti küldöttek látogatásai a pedagógus-szakszervezetben és a közgazdasági egyetemen A szovjet szakszervezeti küldöttség tagjai péntek délelőtt Somogyi Miklósnak, a Szaktanács elnökének kíséretében ellátogattak a pedagógus-szakszervezetbe, ahol baráti beszélgetés során számos, a pedagógusokat érdeklő kérdésre válaszoltak. L. N. Szolovjev, a szovjet szaktanács elnökhelyettese, a küldöttség vezetője beszélt a szovjet pedagógusok társadalmi és anyagi helyzetéről. P. M. Csertkova, az ukrán textilesszakszervezet elnöke az úttörő mozgalommal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Ezután a vendégek válaszoltak a magyar pedagógusok kérdéseire. A szovjet küldöttek bejelentették, hogy rövidesen újabb magyar pedagógustküldöttséget hívnak meg a Szovjetunióba. Délután a Marx Károly Köz-, gazdaságtudományi Egyetemet kereste fel a szovjet szakszer- vezeti küldöttség. László Imre'. lektorhelyettes üdvözlő szavai után a látogatók tettek fel né-hány kérdést, amelyekre Mar-' kos György professzor és Orosz Árpád, a tanulmányi osztály vezetője, az egyetemi szakszer- vezeti bizottság elnöke válaszolt. Berettyán László negyedéves hallgató, a MEFESZ- tevékenységét ismertette mintl - Illés János docens a közgazdasági egyetem MSZMP szervezetének munkájáról adott tájékoztatást. Végül a szovjet • elvtársak válaszoltak a tanárok által feltett kérdésekre. " Személyes üzenetek az NDK-ban üdülő gyerekektől Kelet-Németországban üdülő gyermekeink életéről vasárnap délelőtt fényképkiállítást rendez a Szaktanács (VI., Dózsa György út 84 b). A kiállítás keretében az NDK szakszervezeteinek küldöttei magnetofonra felvett üzeneteket közvetítenek és levelek továbbítását vállalják. Kilenc órakor a Zinnovitzba, 11 órakor a Kölpinseebe, 12 órakor a Jungsbornba, 13:30 órakor ; Bansinba 1957. január 22-én elutazott csoport, 15 órakor a 1956. december 22-én elutazót csoport, 15:30 órakor a Heringsdorfbam, 16 órakor ; Gralmüritzben, 17 órakor ; Pfaffendorfban üdülő gyermekeink üzeneteit közvetítik. Az Agrártudományi Egyesület ankétje Tegnap délelőtt a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében nagyszabású ankét zajlott le a gödöllői ikersoros kukoricatermesztés tapasztalatairól. Számos felszólaló mondta el tapasztalatait. Beszédet mondott Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese. A vitában részt vett Erdei Ferenc akadémikus, a Magya Tudományos Akadémia tagja Hozzászólt a gödöllői ikersoros kukorica tudományos megteremtője, dr. Kolbai Károly egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem rektora is Az ankét után az Agrártudományi Egyesület sajtófogadást tartott. MT Színes csehszlovák film a nagy zeneszerző mozgalmas életéről A Forgatókönyvét írta és rendezte: VACLAV KRSKA Főszereple.n: KAREL NOGERA SZERKESZTŐI TALAS JÁNOS (Budapest): munkaközi szünetet a vállalat telephelyén, illetve munkahelyét kell eltölteni. VARGA LAJOS (Hajdúböszörmény): Versei szépek , nívósak. Ha csak lehet, közlünk belőlük. K. TÓTH LENKE (Szolnok): BÖK-versei ügyesek, jók, tudunk helyet szorítani, közlünk belőle. PUSZTAI IMRE (Csongrád): A vizsgaszabadság címe: igénybe vett munkanapok levonandók az évi pótszabadságból. A 12 nap alapszabadság érintetlen marad. BUJDOSÓ PÁL (Budapest): Írásai nem rosszak, de ebben a műfajban még jobbakká rendelkezünk, s azokra sincs helyünk. HEGEDŰS FERENC (Zalaegerszeg): Levelét megkaptuk gondolataival egyetértünk. A K TS megkonyhán« nem alkalmas közlésre. DR. HORVÁTH LÁSZLÓ (Felsőcsatári út 53.): Írásaival jó akar, de ezt közölhetetlenül leegyszerűsítve teszi. ÖZV. BOROS JENŐNÉ (Budapest): Kedves levelére — sajnos nem szerezhetünk örömet, mert a versek nem érik el a szüksége színvonalat. UGRÓ ISTVÁN (Budapest): Verséből jóindulat beszél, de nem költői nyelven GATT VAN JÓZSEFNÉ (Maglód) Észrevételét eljuttattuk a színházhoz. ANGYAL BARNABÁS (Salgótarján): Versét nem tudjuk közölni. MIKÓ LÁSZLÓ (Budapest) Ha a dolgozót a vállalat munkáva ellátni nem tudja (például: áramhiány, anyaghiány stb. miatt), kiesett munkaidőre időbért kel fizetni. TÁBOR ISTVÁN (Csepe) Versei szépek. Nyílt levelének nem tudnánk helyet adni (nem vagyunk irodalmi lap), s nem is mindenben értünk egyet. DÁRDOMÁRIA (Budapest): Terjedelműnk nem ad lehetőséget folytatása írásának közlésére. Ellenforradalmárokat ítéltek börtönre A kecskeméti megyei bíróság négy napig tartó tárgyalás után pénteken hirdetet ítéletet a kiskunmajsai ellen forradalmár bűnözők felett Az ellenforradalmárok október 27-én elhurcolták lakásáról a 61 éves Neményi Józsefet, a községi tanács munkatársát. Az idős embert bestiális módon bántalmazták majd Patyi István elsőrendű vádlott agyonverte. A bíróság szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Ifj Patyi Istvánt 14, Kolompár Mátyást 12, Pekó Istvánt ■ évi börtönbüntetéssel sújtotta. A lincselő banda három tagja a büntetés elől Nyugatra szökött. A szocialista kereskedelemhez nyúlni nem engedik Ülést tartott a KPDSZSZ központi vezetősége A KPDSZSZ központi vezetősége pénteki ülésén megvitatta az október 23-a óta el► telt időszak főbb eseményeit, a szakma dolgozóinak anyag helyzetét, és a szakszerveze soron levő feladatait. Liget László elnök beszámolójában részletesen ismertette a szakszervezet által az elmúlt hónapokban kivívott eredményeket, majd — a pénzintézet dolgozók anyagi helyzetével foglalkozva — elítélte a fizetésük rendezését gátló huzavonát. A beszámolót követő élénk vitában a hozzászólók a több között rámutattak a központi vezetőség és a tagság közötti kapcsolat erősítésének, a nőmozgalom és az ifjúsági mozgalom segítésének fontosságára. Az ülésen részt vett és felszólalt Kisházi Ödön, a Szaktanács főtitkár-helyettese, és Tausz János, a Belkereskedelmi Minisztérium vezetője is Tausz János felszólalásában hangoztatta: A szocialista kereskedelemhez nyúlni nem engedünk. Ha nem lett volna szocialista kereskedelem, a spekulánsok felverték volna az árakat, kizsákmányolás és infláció lett volna a következmény. A központi vezetőség "Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezete"-"-re változtatta a szakszervezet nevét. ___HÍREK Alekszamirov és együttese megfenelést tartogat a műsorán Borisz Alekszandrov, az OSZSZSZK népművésze, a szovjet hadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett együttesének vezetője nyilatkozott az együttes magyarországi programjáról. Elmondotta, hogy műsorukban orosz és ukrán népdalokat, modern és klasszikus műveket, táncszámokat, orosz néptáncokat, katonatáncokat mutatnak be. — Meglepetést is tartogatunk a magyar közönség számára — mondotta a többi között Borisz Alekszandrov. — Az ének- és zenekar, továbbá szólóművészek együttes előadásában több magyar dal — Kodály, Háry János toborzója, Elindultam szép hazámból. Gerencsért utca. Még azt mondják, nem merek ... hangzik el majd előadásunkon. A vendégművészek a tervek szerint egy hónapig tartózkodnak Magyarországon. Budapesten vasárnap lépnek fel először, majd a vidéki városokban szerepelnek. Csepel dolgozóinak külön előadást rendeznek. A Postás Szakszervezet központi vezetősége pénteken egésznapos ülést tartott, amelyen Horn Dezső főtitkár beszámolóját, és a szakszervezet programját vitatták meg . Csaknem húsz felszólaló tette szóvá a postás dolgozók időszerű problémáit, a többi között a termelékenység emelését, a kiküldetési díjak egységesítését, a diszpécserszolgáló ésszerűsítését. Az ülésen felszólalt Zentai Ernő, a Száltanács titkára is. 1 O»♦ — Új altatószert hoz forgalomba a Kőbányai Gyógyszergyár. Előnye, hogy nem szokja meg a szervezet, hatása tehát idővel nem csökken. ► » — Több ezer vagon árpa {kaptak az állami gazdaságok a Szovjetunióból. Ezzel a segítséggel az állami gazdaságok minden takarmányozási igényt ki tudnak elégíteni Több tízezer sertés hizlalása } teszi lehetővé a most érkezett takarmányárpa. X Orvosi hír. Dr. Alföld,Jenő fül-, gégeorvos, arcplasztikus újra rendel. V., Kossuth ► Lajos utca 3. Telefon 186—31(! ►— Dr. Kerek Ferenc bőr- és nemibeteg gondozóintézeti fő ►orvos, orvos-kozmetikus ren ► delését újból megkezdte VIII ► üllői út 40 alatt. Hétfő, szerda péntek este negyed 9-től ne ► gyed 10 óráig. Telefon. ► ! — Freimann Lajost, aki ok tóber 26-án a miskolci terror ► cselekmények során mártír-halált halt, vasárnap, 24-éi ► délelőtt fél 12 órakor temeti! ► a Farkasréti szr. temetőben. ►► ! — A vasas-szakszervezetben ►megalakult az öntőszakma intéző bizottsága, mely a sze ►rrélyi és a szakmai kérdések intézésére minden szerdán dél 1. után 4-től 6 óráig, vásárnál, délelőtt 0-től 12 óráig ügyeletet tart a Vasas Székházban. A munkanélküli szaktársak saját érdekükben itt jelentkezzenek . A ruházati munkáso szakszervezetének Almássy tér 2. szám alatti székházában elhelyezett dolgozók nagy részének lakását helyreállították , illetve sikerült részükre lakást biztosítani. A ruházati szakszervezet visszaköltözött rég székházába. Új cím tehát: Bp. VII., Almássy tér 2. . Újra megkezdik tevékenységüket a szegedi írók A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportjának tagjai elhatározták, hogy a csoport a jövőben Juhász Gyula Irodalmi Társaság néven kíván működni. Tervbe vették, hogy Szegeden szövetkezeti alapon könyvkiadót létesítenek és könyvesboltot is nyitnak. Rövidesen újra megjelentetik havi folyóiratukat, a »Tiszatáj«-t, márciustól kezdve pedig irodalmi matinékat tartanak. Az októberi események óta tartott első tanácskozásukon ideiglenes intéző és szervező bizottságot választottak, amelynek feladata a március 6-ra tervezett közgyűlés előkészítése. A megbeszélés során több író arról számolt be, hogy milyen műveken dolgozik. . Rendbehozták a Gellért téri szovjet hősi emlékművet. Az októberi események idején megrongált Gellért téri szovjet hősi emlékművet péntekre rendbehozták. A javítási munkákat az ÉM 125. számú vállalat dolgozói végezték el. Az egészségügyi szakszervezet elnöksége pénteki ülésén megvitatta a gyógyszertár-vállalatok forgalomtól függő állománycsoportjába tartozó dolgozóinak bérrendezésére készített végrehajtási utasítástervezetet, melynek értelmében március közepén kerülne sor január 1-i hatállyal az új bértételek kifizetésére. Az elnökség a többi között elhatározta, hogy az Ürömi úti üdülőt az eddigi módon működteti tovább, ismét felhívja az egészségügyi miniszter figyelmét, hogy az egészségügyi intézményekből ne költöztessen ki dolgozókat, majd leszögezte, hogy a közeli napokban nyilvánosan állást foglal a sajtóban, illetve a rádióban nyilvánosságot kapott olyan közleményekkel kapcsolatban, amelyek sértik az orvosi etikát. A KPDSZSZ ruházati szakosztályán belül megalakult a cipőkereskedelmi dolgozók szakcsoportja. SÜRGŐSEN FELVESZÜNK, Mos csőál Irány szereléshez értő szakmunkásokat ORSZÁGOS VILLAMOSTÁVVEZETÉK VÁLLALT TÁVVEZETÉKÉPÍTÉS Budapest, V., Arany János utca 11. — Telefon: 122—023 mes a Központi Döntőbizottság kiadványa: A Központi Döntőbizottság elvi határozatai és közleményei (1948—1956-ig) — — — Ara kötve Köves Pál Statisztikai indexek — — Ara kötve 60.— Ft 29.— Ft MÁRCIUSBAN JELENIK MEG Kornár János: Gazdasági vezetés túlzott központosítása — — — — _ — Ara kb. 25.— Ft A hirdetett, valamint az összes újdonságok és a régebben megjelent tudományos, szak-, szépirodalmi, ifjúsági, nyelvtudományi művek, szótárak beszerezhetők a KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ könyvesboltjában, Budapest, V., Nádor utca 8. szám. Telefon: 181—344