Népakarat, 1957. október (2. évfolyam, 229–255. sz.)
1957-10-20 / 246. szám
Milliónyian vannak —. “ Foglalkozzanak már a magános férfiak sorsával is... — ezzel a kéréssel állított be V. J. dorogi bányász a budapesti IX. kerületi tanács gyermekvédelmi előadójához, Nemeshegyi Bélánéhoz. E különös kívánságot lapunk augusztus 1-i számában megjelent »Százezren vannak — mégis egyedül« című riportunk bátorította. E riport úgy született meg, hogy Nemeshegyinét elkísértük szokásos »szociális — A magános férfiak helyzete sokkal nehezebb, mint az egyedülélő nőké. Mert fogalma sincs az elvtársnőnek, hogy milyen keserves az egyedülálló férfinak ellátnia magát: főzőcskézni, ha házikosztot kíván, s rendbentartani ruháit, otthonát. Eddig féltem a házasságtól, mert a testvéremnek roszszul sikerült, s magamtól még nem találtam feleséget. De most már nem bírom egyedül. Nagyon kérem, hozzon öszsze nekem való, takaros aszszonnyal. .. — Talán csak nem azért — kérdezte Nemeshegyiné —, hogy legyen, aki főzzön, takarítson magára? — Nem olyan ember vagyok én. Csak egy éve bányászkodom, de megszerettem az új szakmámat, már van egy kis megtakarított pénzem. Rendes lakáshoz is juthatnék és minnehéz e kérdésre felelni. Egy sikerdús szoknyavadász nyilván azt mondaná róluk: gyámoltalan férfiak. Az ilyen általánosítás azonban igazságtalan, mert e magános férfiak egy része éppen a felületes sikerek okozta csalódások miatt is maradt egyedül. És mint Nemeshegyiné mondta: a hozzáfordulók ezért nem házasságközvetítést kérnek tőle, mert ezt valamennyien lealacsonyítónak tartják — ismerve ennek üzletszerű jellegét. A házassági hirdetéstől is viszonlyognak, mert félnek attól, hogy valamilyen »érdeknő" behálózná őket, vagy »zsákbamacskához« jutnának. A tanács dolgozójában viszont az állam, a társadalom képviselőj '•*. látják, tehát nagyobb a bizalmuk iránta, mint a közvetítés vagy a hirdetés iránt. Ezért társadalmi segítséget, lelki tanácsadást kérnek tőle. És azt hogy áltási módjuk legyen öszeismerkedni hozzá forduló körútjainak egyikére, amikor éppen különváltan élő asszonyokat látogatott meg. A riport meglepő visszhangot váltott ki. Közlése után nemcsak elvált asszonyok keresték fel Nemeshegyinét, hanem még többen magános, komoly férfiak — személyesen, levélben egyaránt. így került hozzá a már említett V. J. 31 éves dorogi bányász is, aki elmondta: ben vágyam a meleg családi otthon. Törődjenek hát az ilyen ágrólszakadt férfiakkal is, mert sokan vagyunk... Bizony többen, mint bárki is gondolná. A Statisztikai Hivatal szerint 1957 január 1-én az ország 30 éven felüli nőtlen férfiainak száma 130 000 volt, az özvegyeké 120 000, az elvált férfiaké pedig 40 000. Tehát összesen 290 000 férfi él hazánkban magánosan, vagyis a 30 éven felüli férfilakosság 12 százaléka. Elgondolkoztató ez az adat, ha emellett még figyelembe vesszük, hogy e három kategóriában a 30 éven felüli magános nők száma 1 872 000, vagyis az összes ilyen koron felüli nők kétharmada. E statisztika szerint tehát minden magános férfira három magános nő jutna. Miért nem talál hát társra a sok magános férfi? magános, becsületes nőkkel, akik életkörülményeik folytán szintén nem találták meg a társaséletet, igazi párjukat. — Nincsenek túlzott igényeim ... — magyarázta G. F. 35 éves tisztviselő Nemeshegyinének, miután elmondta a maga élete sorsát. Egy éve közös megegyezéssel elvált feleségétől, mert az kilencévi házasságuk után más férfira bukkant. A bíróság két kisfiát neki ítélte, mert volt felesége mellett nem látta őket jó kezekben. Szerencsétlenül végződött házassága annyira letörte ezt a meglett férfit, hogy anyjának, mint egykor gyermekkorában, úgy kellett szárnyai alá venni. Ám az idő múlásával már megnyugodott. És Nemeshegyiné híre felkeltette benne a reményt, hogy talán házassági hirdetés és közvetítés nélkül, összekerülhet egy Hozzáillő, gyermeket szerető, jó pedagógiai érzékű leánnyal, vagy asszonnyal, fáj, ha látom mosolygó, boldog házastársak életét. Nem irigykedem. Csak szomorúan járok a világban, s meghalt feleségem emlékének élve dolgozom... Nem vagyok kamasz, nem kell jampedány. Ledér, könnyűvérű nő sem tud felmelegíteni. Otthonát szerető rendes asszonyka, vagy becsületes leány kellene. Tudom jól, kedves asszonyom, hogy ön nem házasságközvetítő. Nem is fordulnék Önhöz, ha az lenne. De az újságcikkből úgy éreztem, hogy aki ennyi jóindulattal kezeli hivatalát és sok-sok emberrel foglalkozik, az az én bajomra is tudna orvoslást, kiutat találni...« — Törődnék mindegyikkel, ha a gyermekvédelmi elfoglaltságom engedné — mondja Nemeshegyiné. Családvédelmi osztályt a tanácsoknál Közösen boncolgatjuk a problémát, hogy mit lehetne tenni. Hiszen a statisztika szerint jóval több mint egymillió ember életére kiható problémáról van szó. Még akkor is, ha leszámítjuk azokat az idős, özvegy férfiakat és nőket, akik az élet rendjénél fogva már beletörődtek magánosságukba. És a Nemeshegyinével folytatott beszélgetésünk során újból arra a következtetésre jutottunk: meg kell ismételnünk azt a javaslatot, amit augusztus elsejei riportunkban részben már megtettünk. A tanácsoknál hozzanak létre családvédelmi bizottságokat a lakosság legtekintélyesebb asszonyaiból, férfijaiból , gazdag élettapasztalatú orvosok, pedagógusok, pszichológusok bevonásával. Sőt! Gondolkozni kell azon is: nem a Hazafias Népfrontnak kellene-e juttatni e feladatok megoldásában az oroszlánrészt?! Kizárólagos feladatuk volna az emberi szó, a tanácsadás. Ez mindenekelőtt házasságkötés előtt álló fiatalok számára, a gyakorlati életre előkészítő, egészségügyi és lelki tanácsadást nyújtana. Továbbá hasonló tanácsadással szolgálna a házasságokon belül előforduló konfliktusok megoldására. Bizonyára sok házasság felbomlását lehetne megelőzni ily módon. Végül pedig — bármily szokatlannak és különösnek tűnik: a családvédelmi bizottság foglalkozhatna magános férfiak, nők összeismertetésével , például a részükre rendezett klubélet megteremtésével is, s megfelelő közös szórakozás szervezésével. Mindehhez az kellene, hogy a tanácsoknál jelenleg is működő gyámhatóságot, amelynek keretében a gyermekvédelmi előadó is végzi munkáját — alakítsák át családvédelmi osztállyá. Ez az osztály —a IX. kerületi tanács tapasztalatai alapján — legfeljebb még egy adminisztrátort kívánna. Az osztály az említett családvédelmi bizottságot társadalmi aktívákból szervezné meg. Felbecsülhetetlen lenne az a segítség, amit a tanács ily módon nyújtani tudna sok-sok százezer családnak. Felbecsülhetetlen lenne az a tekintélygyarapodás, amit ez a — szó legszorosabb értelmében vett — emberközességi munka a tanácsoknak biztosítana. És ami még ehhez hozzátartozik: mindez jóval olcsóbb lenne, mint a válóperes bíróságok túlhalmozott munkája, mint a felbomlott házasságokból származott gyermekek miatt túlzsúfolt állami gyermekotthonok fenntartása és újabbak berendezése... Szenes Imre 290000 magános férfi — 872000 egyedül élő nő Akik lelki tanácsot kérnek a tanácstól .Nem kell a jampeclány, a ledér, könnyűvérű nő...* Még bemutathatnánk jónéhány olyan férfit, akik Nemeshegyinéhez fordultak. Tucatnyi levélből is idézhetnénk, amelyeknek hangja ugyanolyan fájdalmas, mint a hasonló sorsú asszonyok panaszai. Elmondhatnánk S. L. 59 éves nyugdíjas tűzoltó életét, aki levelében beszámol arról, hogy feleségével harminchárom évig boldog házaséletet élt, de jött a betegség , és két éve özvegyen maradt. Szolgálata alatt egy mentési munka közben megrokkant. S most csak kocsival tud járni. Hat gyermeke közül viszont csak egy törődik vele. A társadalom segített rajta, mert hozzájuttatták egy jól jövedelmező trafikengedélyhez is. Jelenleg azonban egyedül, élettárs nélkül nem tudja megnyitni a trafikot. »Ezért bátorkodom kérésemmel önhöz fordulni — írja Nemeshegyinének —, mivel önt sokan keresik fel, talán akadna egy megértő asszony, aki gondtalan megélhetés és megbecsülés ellenében engem is meg tudna becsülni, életemet könnyebbé tenni...« K. Gy. a sztálinvárosi Dunai Vasmű 37 éves karbantartó szakmunkása, szinte megrendítően ír a magános férfisorsról: »...küszködöm, mert fáj, ha felkelek, fáj, ha lefekszem. A NÉPAKARAT TELEFONSZÁMA: 224-819* 1957. október 20 A mesterséges hold fogadására felkészültek az űrhajózás magyar tudósai is. 1956 májusában alakult meg a magyar űrhajózási bizottság azzal a céllal, hogy lépést tartson az asztronautika külföldi eredményeivel, lehetőség szerint elméleti kutatásokat folytasson és kiterjedt tudományos ismeretterjesztő munkát végezzen. Ebben az esztendőben a bizottság számos előadást szervezett, és tagjai írták az űrhajózásról nemrég megjelent könyvet. A mesterséges hold elindítása óta annak optikai eszközökkel és rádió útján való nyomonkövetését szervezik. Ehhez rövidesen megfelelő optikai megfigyelő-állomás áll majd rendelkezésükre, amelynek teljes felszerelését a Szovjetuniótól kapják. Az űrhajózás hazai szakemberei már magyar sikerrel is büszkélkedhetnek. Dr. Magyari Endre, a bizottság tagja olyan műszeres megfigyelési és számítási eljárást dolgozott ki, amellyel a mesterséges hold rádiósugárzásából egytizedmásodperces pontossággal megállapítható annak átvonulási idee és 20—25 méter magas anennával a mesterséges hold közvetlen jelzéseiből és a tanj által visszavert jelzésekből helyzete is meghatározható, annak ellenére, hogy általában természetesen nem éppen az antenna fölött halad el Az ús módszer további esélye, hogy borult idő, vagy naplali átvonulás esetén is leheővé teszi a pontos méréseit. Milyen kérdésekre várnak választ a további mesterséges holdaktól? — kérdezzük Sinka Józsefet, a magyar fírhajózási bizottság titkárát. — Az egymás után felbocsáásra kerülő mesterséges holtakon levő műszerekkel megvizsgálhatókká válnak a Nap rövidhullámú és röntgensugarai is, amelyek az időjárás ■endellenességeit okozzák. Kitűnik majd, hogyan, mennyidő alatt jelentkezik a Föld légkörében e sugarak hatása. A további mesterséges holdak- ban televíziós adóállomásokat is elhelyezhetnek, amelyek a földi megfigyelő állomásokra közvetítik majd a felhők, füstfelhők képét, kimutatják a szélviharok útját és a jéghegyek mozgását. Lehetővé válik az elsődleges kozmikus sugárzás erősségének mérése is. Az előzetes híradások szerint S—10—50 kilogramm súlyú mesterséges holdakat terveztek. Miért került sor mégis tööbb mint nyolcvankilós mesterséges hold kilövésére? — Minél súlyosabb a mesterséges hold, annál hosszabb az élettartama — válaszolja Sinka József. — Ez természetesen nagyobb kilövőberendezést és hatalmasabb szállítórakétát követel. A 11 kilogrammnál súlyosabb mesterséges hold minden egyes kilogrammjára 200 kilogramm rakétasúly jut. Ebből 160 kilogramm az üzemanyag súlya, míg 46 kilót nyom a szerkezet. Ez természetesen nehezebb feladat, viszont minél kisebb a mesterséges hold, annál nagyobb a fékeződése és annál rövidebb az élettartama. A szovjet mesterséges holdhoz amerikai becslések szerint 26 tonna súlyú szállítórakétára volt szükség. A készülő szovjet holdrakéta súlya ennek sokszorosa lesz. Visszatér-e a Földre a mestersége a hold, vagy a rakéta? A Francia terv szerint 30 kilométer magasra emelkedő repülőgépről kétlépcsős szállítórakétával lőnének ki mesterséges holdat, s a repülőgép, a rakéta egyik fokozata és a távirányíthatónak tervezett mesterséges hold visszatérne a Földre. Visszatér majd az űrállomások kilövésére használt szállítórakéta is (öt-tíz éven belül ezt is elkészítik), ezt azonban már a rakéta fokozataiban elhelyezett emberi kezelőszemélyzet fogja — repülőgéphez hasonlóan — a földre visszavezetni. A hatalmas űrállomások szállításához amerikai becslések szerint olyan rakétára lesz szükség, amelynek kiindulási súlya megközelíti a hetvenezer tonnát, s a rakéta alsó fokozata egymagában harminc méter magas. Milyen védőberendezés szükséges ahhoz, hogy a rakétában utazó ember elviselje a kozmikus sugárzást? — Az orvosok máris behatóan foglalkoznak ezzel a problémával, s egyelőre úgy látják, nem lesz szükség különösebb védőberendezésre. A rakéták vagy az űrállomások a tervek szerint olyan magasságig jutnak el, ahol csak száz év nagyságrendben találkozhatnak akkora meteorokkal, amelyek képesek átütni egy két milliméter vastag acélfalat. Ennélfogva az ember utazása a világűrben nemcsak elképzelhető, hanem a közeljövőben meg is valósítható — mondotta végül Sinka József, a magyar űrhajózási bizottság titkára. (V. G.) az ŰRBEN Magyar kutató új eljárása a mesterséges hold helyzetének meg -határozására — Televíziós adóval látják el a mesterséges holdat — »Minél nagyobb, annál jobb — Embert is szállíthat és visszatérhet a Földre az űrhajó MINT A GÉPPUSKA... oly sebesen kattognak az írógépek a KISZ gyors- és gépíróversenyén, az Alkotmány utcai iskolában (MTI Fotó : Friedmann felvétele) Jav'dcc n*ác ueu* tesz- UiányhUU a --niiiiiiiiiiiiiniiNmiiniiiinTiininiiiiiiiimmuiiiuiiiiiiiuiTiiuiinimmiiimininmiiiiiiurmiiiiiiniiiiiiiiuiiiiiiuiiii- Csergő János miniszter nyilatkozata a Népakaratnak A Népakarat munkatársa felkereste Csergő János kohó- és gépipari minisztert, hogy nyilatkozzék, mit szándékozik tenni a minisztérium a dolzó nők helyzetének megkönynyítéséért, különös tekintettel a háztartási gépek gyártásának bővítésére. — Milyen tervei vannak a KGM-nek a háztartási gépek gyártásával kapcsolatban? Készülnek-e újfajta gépek? — Jelenleg is egy sor új cikk konstrukciójának gyártástechnológiai kidolgozásával foglalkozunk — mondotta Csergő elvtárs — és 1957 negyedik negyedévében, de főleg 1958-ban sok új háztartási gép előállítását kezdjük el. Sorozatban gyártunk majd például háztartási robotgépet, elektromos kis kávédarálót, kétfajta új típusú porszívót, újfajta kávéfőzőt, főzőlapokat, több típusú mosógépet és emellett még számos cikket. — Milyen mértékben bővül a mosógépek, porszívók, padlókefélők, kisméretű, olcsó hűtőszekrények termelése? — A mosógépek gyártásával kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy az 1956. évi 23 000 darabbal szemben, 1957- ben már 65—70 000-re emeljük a termelést, 1958-ban pedig 120 000 darabot tervezünk. Látható tehát, hogy nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy e fontos cikk a szükséges mennyiségben mielőbb a fogyasztók rendelkezésére álljon. Porszívógépekből nem állítottuk elő a megszabott menynyiséget, mert az Elekthermax által készített porszívó nem elégítette ki megfelelően az igényeket. Ezért módosítottuk a szerkesztést és 1958-ban készítjük el a belkereskedelemnek az igényelt 12 000 darabot. — Padlókefélőgépből rendelkezésre bocsátottuk az előírt mennyiségeket, 1958-ban pedig az igények alapján mintegy 8000 darabot gyártunk. — Előreláthatóan mennyi idő szükséges a gyártás olyan méretű felfutásához, amely elegendő az igények kielégítéséhez? — A különböző háztartási gépek és eszközök gyártásánál nemcsak a felmerült igényeket, hanem a gyártás gazdaságosságát és tervszerűségét is szem előtt kell tartanunk. De bizonyára örömmel olvassák majd az érdekeltek, hogy az egyelőre még kis mennyiségben kapható mosógépek gyártása olyan mértékben fejlődik, hogy egy év múlva nem fog hiányozni üzleteinkből. Padlókefélőből már 1957-re, porszívóból 1958 második negyedévre, kisméretű hűtőszekrényekből pedig 1958 negyedik negyedévre annyira felfejlesztjük a termelést, hogy képesek leszünk biztosítani a fennálló igények teljes kielégítését. . . Úgy gondolom, hogy 1958- ban gépiparunk további eredményeket ér el a háztartási gépek és eszközök gyártásában és ezzel jelentős segítséget nyújthatunk háziasszonyaink munkájának megkönynyítéséhez. (L. M.) Értekezletet tartottak a megyei nőtanácsok titkárai A megyei nőtanácsok Utcájainak kétnapos értekezete szombaton véget ért. Az értekezleten Bugár Jánosné, Szaktanács titkára ismerette azt a munkát, amelyet a dolgozó nők érdekében a szakszervezetek mellett működő üzemi bizottságok végeznek. Beszélt az üzemi nőbizottságoknak az egységes nőmozgalomban betöltött szerepéről. Fehér Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa szervezési osztályának vezetője, az MSZMP mezőgazdasági téziseit ismertette. Az előadásokat élénk vita követte. Kormányhatározat államilag felépített lakások értékesítéséről A Magyar Közlöny 112. száma közli a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak az állam által felépített egyes lakások öröklakásként történő értékesítéséről szóló határozatát. A határozat értelmében az állam által felépített lakásokat a lakásépítési éves tervben meghatározott mennyiségben az arra vevőként jelentkezőknek el lehet adni. A megvásárolt öröklakás a vevő személyi tulajdonát képezi. Az öröklakások értékesítése az Országos Takarékpénztár feladata. Az eladásra kerülő öröklakások eladási árát az OTP állapítja meg. Az öröklakás vételárának egy részét készpénzben kell megfizetni, a fennmaradó rész megfizetésére az OTP évi 3 százalék kamat mellett legfeljebb 30 évi törlesztésre hitelt adhat. Az akció keretében értékesített öröklakásokat 15 éves teljes házadómentesség illeti meg. Az OTP által értékesített öröklakások megvásárlása után vagyonátruházási illetéket leróni nem kell. • Nem ötletszerűen, hanem igények szerint kapnak cipőt a boltok A vásárló gyakori panasza, hogy nem mindig kap megfelelő számú cipőt. Ennek oka az — amint a Belkereskedelmi Minisztériumban megállapították —, hogy a nagykereskedelmi vállalatok egyforma mennyiségű cipőt küldtek mindenféle nagyságból, holott az úgynevezett középszámokat gyakrabban keresi a vásárló, mint a kimondottan kis, vagy nagy számokat. A vásárlóknak ez bosszúságot, a népgazdaságnak pedig kárt jelentett, hiszen a visszamaradt cipőket csak leértékelve tudták eladni. A Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatósága — amint Salgó Erzsébet főigazgatótól megtudtuk — utasította a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy a boltokba csak a megrendelt nagyságú cipőket küldjék.