Népszava, 1958. október (86. évfolyam, 231–257. sz.)

1958-10-26 / 253. szám

I 1958. október 26 .Mintája színén mindig sima harisnyakötés. Díszítése a vállnál a kereken beállított bordáskötés. Az ujjak bordázása 1. sima, 1 fordított szemmel történik. A vállrész mintája: szúrjuk a tűt az első szembel mintha fordítottat akarnánk kötni (a szál hátul marad), de ne kössük le,, hanem kössük le a második szemet simán, húzzuk keresztül a száját az első szemen ,s hogy a bal tűről ne engedjük le a szemeket. Most az első szemet is kössük le simán, hátulról szúrva a szembe, s engedjük le az első és második szemét egyszerren a bal tűről.•Egy,... »keresztezett« szemet kötöttünk. Utána egy fordított következik, x-től ismételjük. A második sorban az első sor fordítottja fölé egy simát kötünk, a »ke-eresztezett« szemet pedig 2 fordítottal kötjük le. Ez a két sor váltakozik. A méret kb. 92 cmes mellbőség. Hozzávalók: 90—100 ’ dk? középszálú gyapjúfonás 2 db 2-es és 3 db hosszú, 2Y2-es kötetű, 1 db 16 cmhosszú zippzár, kb 35 kötött ruha cm hosszú Danubiaszalag. A fonal sima szürke, homokszínű vagy rozsdavörös legyen. Érdekes hatású a ruha kétféle színből sodrott szállal kötve. A szabásrajzon A ‡= eleje, B =háza felső része, Csujja. A munkát alulról kezdjük, 3 tűvel, körkötéssel, egybekötve a hátát az elejével. 299 szemmel kezdjük. Harisnyakötéssel egyenesen kötünk hónaljmagasságig — közben körül megjelöljük a derékvonalat egy belevarrt fércszállal —. Ha a munka alulról mérve kb. 92—94 cm, a karöltőt kezdjük készítee tetni Két tűre csatájuk a szemeket: a ruha elejére 153, há tára 146 szemet számítunk. , A háta szemeit tartaléktőn hagyjuk és két tűvel tovább kötjük az elejét. Eleje karöltő: a tör elején 8—8 szemet fogyasztunk 2 soron át, majd minden sor elején 1—1 szemet 14-szer. Marad 123 szem. A megjelölt derék magasságtól számítva, 25 cm-nél a középső 19 szemet a vállrész mintájával kötjük, fordított szemmel kezdve és végezve. A továbbiakban minden páratlan sorban 3—3 szemmel többet kötünk a vállrész mintájából, míg az öszszes sima szem elfogy. Válla fogyasztása: ha a deréktól mérve 40 cm-ünk * van, a munka mindkét oldalán fogyasztunk 5 —5 szemet 6-szor és 4— 4 szemet 3-szor, 43 cm magasságnál elfogyasztjuk, a középső 9 szemet és az egyik oldalt tartaléktűre téve, a két oldalt, külön kötjük tovább. Külső szélén fogyasztjuk a vállát, belső szélén a nyakkivágást, minden második sorban, 3 szemet egyszer, majd 2—2 szemet, míg minden szem elfogy. Háta: 146 szem van a tűn. Abban a sortban, ahol az eleje karöítőt kezdtük fogyasztani, a hátán is fogyasztunk minden sor elején 7—7 szemet 2-szer, majd minden sorban 1—1 szemet 12-szer. Marad 120 szem. Egyenesen kötünk, míg a derékvonaltól 33 cmig érünk. Itt kettéosztjuk a szemeket a zippzárnyílás számára. 60—60 szem van egy-egy tűn. Az elválasztás után az első sorban k°zdiük a vállrész mintáját belekötni, így: 46 szem sima, 1 fordított, »keresztezett« szem, 1 fordított, »keresztezett« szem, 8 sima. Minden páratlan sorrban 3—3 szemmel többet költünk a Vállrész mintájával. Válla fogyasztása: ha a deréktól 40 gm-ünk van, a külső szélén fogyasztunk 5— 5 szemet 6-szor és 4—4 szemet 3-szor, marad 18. Ezzel egyenesen kötünk még 2 cm-t. A másik feig is így készül. Ujja: 2-es tűvel, 92 szénnel jelljük, 4 cm-el át.l sima, 1 fordított bordáskötéssel. Minden 1,5 cm-nél szaporítunk a munka mindkét szélén 1—1 szemet 14-szer. 120 szemünk lesz. Ha a munkadarab 30 cm hosszúságú, a következő 2 sor elején fogyasztunk 8—8 szemet, azután minden sor elején 1—1 szemet 581 szór, 2—2 szemet 8- szor, 3—3 szemet 6- szor, a fennmaradó 12 szemetegyszerre lekötjük. Maglódi Magda Beszélgetés a meghitt sarokban arról, hogy beteget látogatni erény, legalábbis így tanultuk.. De van egy másik erény, aminek tapintat a neve és jó lenne, ha a kettőt össze is egyeztetnék. Súlyos betegnél még szeretésből és részvétből se töltsünk órákat. Bármennyire is örül a beteg a látogatásnak, jelenlétünk feszélyezi, kimeríti. Nem ártana, ha a betegszobák ajtajára táblát függesztenének ki. »Beteglátogatás legfeljebb öt perc. Mosoly, néhány biztató szó, egy szál virág. Ezzel örömöt okozunk és erőt adunk, ahelyett, hogy elvennénk a beteg erejét. A sótlan diéta rendszerint sok keserűséget szerez a magasvérnyomású, vagy szívbajos betegnek, ezért más módon kell ízesítenünk az ételeket. A rizst paradicsomlével öntözzük meg. A tökfőzeléket citrommal, vagy citrom-pótlóval ízesítjük. Császármorzsához, palacsintához savanyítás gyümölcsízt adunk. Almás rétest, almás bélest citromhéjjal szórunk meg. A gyümölcslevesekbe citromhéjat vagy szegfűszeget főzünk, hamislevest kaporral ízesítünk, húslevesbe reszelt sajtot szórunk. Párolt, sótlan rizsnek, makaróninak is jó ízt ad a reszelt sajt. GESZTENYE-KOMPOT Főzzünk cukros, vaníliás sűrű szirupot, adjunk bele 40—50 darab szép sültgesztenyét. Tegyük 2—3 órára mérsékelt hőfokú sütőbe. Ezután szitára öntve, a szirupot («csurgatjuk róla. 2 deci rumot, 15 deka cukorral felmelegítünk. A gesztenyéket kompótostálba teszszük,a rumot ráöntjük és mielőtt a szobába lépünk vele, meggyújtjuk és lángolva helyezzük az asztalra. A nagymama férjhezment — Hol van nagymama? — kérdeztem, amikor beléptem a lakásba, mert nem fogadott a mosolygós-kedves, öreg arc. —A Nagymama férjhezment. El akartuk titkolni, annyira restelljük a dolgot, de látjuk, hogy nincs értelme ... — kezdte a háziasszony, már maga is nagymamajelölt. S aztán elmondta, hogyan történt. — Anyám lennék D .. .-ben, az Alföldön, egyedül. Vesződött a disznókkal, csirkékkel, kacsákkal. Reggeltől estig futkosott a házban, hogy rendben tartsa. Mindig azt írta ugyan, hogy semmi gondja-baja, megél a kiskertből, a baromfiudvarból urasan. Persze azért mi csak küldtünk minden hónapban, pedig bizony nekünk se volt sok. Gondban voltunk miatta, hogy olyan egy szál egyedül van ott falun, s ez a Gyula, ez az áldott jó ember, vetette fel, hogy hívjuk fel szegény mamát. Adjon el mindent és lakjék nálunk. A személyzeti szobában elálltál, éjjel nem baj, ha sötét a szoba. Nappal meg benn lehet nálunk. Hadd pihenjen, eleget dolgozott már. Megírtuk neki, de nehezen hajlott a szavunkra. Csak akkor határozta el magát, amikor megírtuk, hogy segítségre lenne szükségem. Az állás mellett nem győzöm a háztartást. Ez hatott. Eladott mindent: házat, kertet, állatokat. — Eleinte ő vezette a háztartást. Főzött, bevásárolt, iskolába kísérte Sárikát. A falut alig emlegette. De fél évvel ezelőtt nyugdíjba mentem és átvettem tőle a munkát. Ideje is volt, hiszen öreg már szegényke, nem tud mindent a kedvünkre tenni, meg aztán meg is érdemli már, hogy pihenjen. Boldog voltam, hogy megkímélhettem mindentől. Én vásároltam be, én főztem, én takarítottam, még foltozni sem engedtem. Egész nap ülhetett ölbe tett kézzel, vagy elmehetett moziba... De nem ment, csak gubbasztott a kis szoba sarkában és már mihozzánk se jött be. Sokszor sírt is és hiába kérdeztük, mi bántja? Nem felelt. De ugyan mi is bánthatta, hiszen megvolt mindene, semmi dolga, semmi gondja ... Azután egy napon kijelentette, hogy lemegy látogatóba a falujába. Három hét múlva levelet kaptunk tőle. »Kedves Gyermekeim, közlöm veletek, hogy f. hó 10-én házasságot kötöttem Türkös Sándor nyugdíjas vasutassal és nem megyek vissza hozzátok. Szeretettel gondoljátok, Anyátok.« — Hát íme, ezt tette velünk. Meg lehet ezt érteni? Igen — bólintottam — nagyon könnyű megérteni. Férjhez ment, hogy legyen valakire, akinek szüksége van rá, aki mellett ő az erős, a fiatal, s az új kötelességeken keresztül visszakapja az életet, amitől megfosztották — szeretetből. H. Lányi Piroska Kevés pénzből is szép lehet az otthon, ha egy-egy jó ötlettel csinossá és hasznossá varázsoljuk régi, hasznavehetetlen bútordarabjainkat, így például öreg konyhaasztalt kevés átalakítással csinos öltözvasä^ä':*\VäH'2^diifiattal(^ A lábaitkörös-körül bőven húzott tarkamintás kartonnal takarjuk és felső lapjára is fodorral szegélyezett térítőt rakunk. A térítőt borítsuk le méterszámra kapható nylonnal, hogy a kartonanyag ne piszkolódjék hamar. Ha az asztalnak ajtaja nincsen, elhúzható függvönyt készítsünk rá. Az asztal lapján elhelyezhetjük a tükröt és összes piperecikkeinket. Alsó, függönnyel takart részében pedig elférnek kalapjaink, retiküljeink, vagy a gyermekek fehérneműi, apróságai. A télikert nem csupán a fényűzően épített villák, lakások kiváltsága. Mindenkinek lehet télikertje, akinek a lakásába hosszabbrövidebb ideig besüt a nap. A szobanövény otthonunkban nem luxus, hanem úgyszólván nélkülözhetetlen, mert nemcsak kedvesebbé, barátságosabbá teszi otthonunkat, hanem légtisztító, üdítő hatása folytán egészséges is. Nem mindenki vásárolhat drága pálmát, filodendront, vagy fikuszt, de repkényre, »pletykának« nevezett futónövényre, vízipálmára (egyiptomi nád), aszparáguszra, kukoricalevélre mindenkinek telik. Legjobb közvetlenül az ablak elé helyezni a növényeket, mert a nap nélkülözhetetlen feltétele a növénynevelésnek. (Ha a fűtőtest az ablak alatt van, ez nem megfelelő hely!) Télen a szellőztetésnél vigyük át a növényeket egy másik helyiségbe és vigyázzunk arra, hogy a szoba hőmérséklete legalább 16—20 fok legyen, de a kályha közvetlen közelében ne tartsunk szobanövényt, öntözni mindig állott vízzel kell, általában felülről és vigyázni kell, nehogy a tányérkában poshadó víz maradjon. Kivétel a vízipálma, amelyet félig vízzel telt edényben tartsunk. Ne ültessük a növényt olyan díszcserépbe, amelynek alul nincs nyílása és magasperemű, porcelán vagy kőedény tartókba se tegyük a virágcserepet, mert levegő hiányában tönkremegy. A száraz leveleket mindig távolítsuk el és hetenként egyszer mossuk meg, vagy permetezzük le a leveleket állott vízzel, a zuhany alá azonban ne állítsuk soha a virágcserepet. WlMiTUftclíd 4* kfifandjrj ■ \ _ lila; Bodó Béla XIV. fejezet, a cukorról Jócsont papája magasra emelte a zacskót. Zörögtek benne a finom cukrok. — Dehogy romlik meg. J\mert én mégis csak odaadom a legrosszabbinak. Majd az én drága fiam, a kis Jócsont megmondja, hogy ki volt az. — Nem mondhatom meg, apásám — felelte Jócsont. Nagyon szomorú lett. És hozzátette: Egyáltalán nem mondhatom meg, ki volt közöttünk a legrosszabb. Mert én voltam. Személyesen. De a ráadás azért nem jár nekem. — Bizony, nem is kapod meg — felelte Jócsont papája —, hiszen csak próbára akartalak tenni benneteket. Ezért ezt a nagy zacskó cukrot, amit most a mancsomban láttok, nem is osztom szét köztetek. — Ha vissza tetszik tenni a táskába — mondtam én —, talán mégiscsak megromlik. — És hozzátettem: — Cukrot egyáltalában nem kell eltenni. — Nem osztom szét bizony ezt az egy nagy zacskó cukrot — folytatta Jócsont papája —, mert még hoztam két ilyen nagy zacskóval. — És elővett a táskából még két hasonló nagy zacskó ráadást. Aztán ezt mondta: — Mindegyiktek kap még egy nagy zacskót is, ráadásul, mert látom, hogy igazi jóbarátok vagytok. És rendesek. De barackot is kaptok. Közben Jócsont papája kiosztotta köztünk a ráadást. Jócsont kinyitotta a magáét. Kivett belőlükö szemet. Nagyok voltak és majdnem mind lilák. — ötöt kap a kis Brumi — szólt Jócsont és azután kivett másik öt nagy cukrot. Ezek meg pirosak voltak. — Ésezt az ötöt pedig Parkgormynak adom .— folytatta Jócsont -T. ők mind a ketten jobbak, mint én. Ugye, jó lesz így, apukám? — Jócsont — mondta Pulykapipi mérgesen. — Nem fogadjuk el tőled az öt cukrot. Sem a lilákat, sem a pirosakat. Vagyis edd meg őket te. Egészségedre. Mert te is rendes mackó vagy. Tudd meg. Erre Jócsont papája mind a hármunkat megöleli. — Jól van, mackók — szólt. — Ezt már szeretem. Legyetek mindig ilyen jók egymáshoz. — És hozzátette: — Ezért megkapjátok a főajándékot. Amely hármatoké. Itt van egy futballlabda. Ez a tiétek, hogy rúgjátok. Kivette a táskájából a futball-labdát. Olyan volt, mint egy nagy, igazi futball-labda, de kisebb. És ez a miénk lett. Ezért be is fejezem gyorsan ezt a fejezetet, mert most kimegyünk a labdával és ott rúgjuk. Csodálatosan jó rúgni a labdát. Legyetek jók, szeressétek egymást és akkor lesz cukor, labda, minden. (Folytatjuk.) '• Csak egyszer az életben ;találkoznék olyan kalauzzal 'földalattinál, aki nem mondja ;igyekszünk egy kicsikét; olyat ! fodrásszal, aki őszintén bevallja, hogy négy órán belül ne i ;számítsak távozásra; olyat '•varrónővel, aki elismeri hogt ;ra konkurrencia jobb és ol '•előbb; olyan férjjel, akineks felesége főztje még a mamáénál is jobban ízlik; olyan gyermekkel, akinek otthon jobb aétvágya, mint vendégségben ;olyan házfelügyelőnővel, aki nem pletykál; olyan anyóssal ,aki szereti a menyét — és viszont; és olyan barátnővel, akinél fiatalabb vagyok. (lukács) NÉPSZAVA . Női egyenjogúság A férjét kirúgom, de magát is! — Nem tudom sajnálni. Ha nem inná el a keresetét, neki is lenne három bérháza, mint nekem... Foglalt asztalok Faliújság — Nem tudják, jó emberek, hol van közelben egy orvost. — Dehogynem, három is van köztünk!... Mérnökre nincs szükség?... Oda nézz, anyjuk, biztosan ez a Horthy Miklós-híd.