Népszava, 1966. január (94. évfolyam, 1–25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
tzotymát mi, finorm ellenségeinknek sok emberrel elhitetniük, hogy egy olyan kis országnak, mint Magyarországnak a viszonya egy olyan nagy hatalomhoz, mint a Szovjetunió, nem épülhet a teljes egyenlőség,a kölcsönös testvéri segítség, a be nem avatkozás, a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása alapelveire. Ellenségeink azt állítják, hogy a hatalmas Szovjetunió a mi kis országunkat kihasználja. Akik azonban ezt a viszonyt közelebbről ismerik, értik, hogy a szocialista országok közötti viszony egészen más, mint a tőkés országok közötti. Ismeretes, hogy a magyar—szovjet viszonylatban nincs konkurrencia, nincs harc a piacokért, a termelés — az ipar egyre több ágazatában — szoros kooperáción alapul. Viszonyunk valóban a teljes egyenlőségre épül. A gazdasági kérdésekben járatos emberek előtt tudott, hogy a magyar ipar nyersanyagszükségletének 70 százalékát a Szovjetuniótól kapja és ezt döntő részben gépekkel, műszerekkel, végső soron munkával fizetjük meg . Az ilyen jellegű kapcsolatok tették lehetővé, hogy Magyarország ipari országgá váljék, hogy rövid idő alatt megháromszorozódjék a munkásosztály, s hogy ma már a magyar ipar termékeinek széles skálájával versenyezhet a tőkés világ sok-sok piacán. A kölcsönös segítség arányát természetesen meghatározza országaink és gazdaságaink nagysága, de ezt az aránytalanságot mi munkával, a nyersanyag géppé alakításával, műszerré formálásával pótoljuk. Lassan elkopnak az ellenséges szólamok és megértik a félrevezetettek is, hogy a Szovjetunió, a szovjet hatalom jellegéből eredően nem igényli a más országok belügyeibe való beavatkozást, és a teljes egyenlőség, önállóság és szuverenitás elismerése alapján építi az országok közötti kapcsolatokat. — A magyar—szovjet barátságot helyesen értékelik ellenségeink. Pontosan tudják, hogy ez a barátság a szocialista Magyarország felemelkedésének, függetlenségének, biztonságának legbiztosabb záloga. Ezért támadják. Raffinált eszközökkel, az ún. fellazítási politikával próbálják Magyarországot elszakítani a Szovjetuniótól, vagy legalább lazítani a két nép közötti kapcsolatot. Felesleges próbálkozás. A magyar embereknek minden okuk megvan arra, hogy szeressék, becsüljék, testvérüknek érezzék a szovjet embereket, tiszteljék a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió kormányát. A magyar nép számára megnyugtató, hogy pártjaink, kormányaink között a külpolitika elveiben, a nemzeközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben is teljes az egyetértés, együttműködésünk harmonikus. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos, szép feladatot teljesít, amikor ennek a barátságnak az ápolását, fejlesztését vállalja magára. Ennek a feladatnak jó megoldásában támogatnia kell a Magyar- Szovjet Baráti Társaságot minden becsületes magyar embernek. A szovjet—magyar barátság ügye nem egy társaság, hanem egész népünk ügye — mondta befejezésül Szirmai István. Ezután a két ország iparának együttműködésével épült üzemekről — Dunai Vasmű, TVK, BVK — beszélt, majd az állandóan bővülő szovjet—magyar kulturális kapcsolatokat méltatta. Népeink — folytatta J. V. Sikin —, az internacionalizmus lenini eszméinek zászlaja alatt élnek és harcolnak, s a ragyogó jövőért vívott harcuk tovább erősíti testvéri barátságukat. E barátság erősödésében fontos szerepe van társaságainknak. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság nagyon népszerű a Szovjetunióban. — A Szovjet—Magyar Baráti Társaság a maga részéről ugyancsak hozzájárul népeink barátságának és együttműködésének fejlődéséhez — állapította meg. Elmondotta, hogy a társaság tömegbázisa évről évre szélesedik, jelenleg mintegy 700 kollektíva tagja, tevékenysége ma már az egész Szovjetunióra kiterjed. A Szovjetunió minden kerületében, üzemében és építkezésein, kolhozában és szévházában sok millió olyan szovjet ember él és dolgozik, aki őszinte barátja a magyar népnek. Ezután magyar és szovjet üzemek baráti együttműködését méltatta, és azt a segítséget, amelyet a Szovjet—Magyar Baráti Társaság az MSZBT-től kap. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusának emelvényéről is szeretném biztosítani önöket, hogy a magyar népnek hű és megbízható barátja a 230 milliós szovjet nép — mondotta végül, és éltette a két nép barátságát. Beszéde végén I. V. Sikin átnyújtotta a tanácskozás elnökségének azt a vörös színű dossziéba foglalt üdvözlő levelet, amelyet a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, valamint a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének elnöksége küldött. Majd átadta a Szovjet-Magyar Baráti Társaság ajándékát, a Lenint ábrázoló nagyménstilotai festményt. Kun Zsuzsa Kossuth-díjas balettművész után BUBLA GYULA, a Ganz Villamossági Művek »Vörös Október« négyszeres szocialista brigádvezetője szólalt fel. A leningrádi Elektroszilagyárral kiépített szoros baráti kapcsolatról elmondta, hogy onnnan kapott műszaki—tudományos segítség tette lehetővé üzemében a korszerű 150 megawattos turbógenerátorok gyártását. KÓNYA ALBERT akadémiai levelező tag elmondta, hogy eddig mintegy száz magyar fizikus, kémikus, matematikus és mérnökspecialista vett részt a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet munkájában. SELYMES FERENC, a pécsi Pedagógiai Főiskola orosz nyelvi tanszékének vezetője, az orosz nyelvoktatás kérdéseivel foglalkozott. A vitában elhangzottakra Kristóf István válaszolt. A kongresszus a beszámolót és a választ tudomásul vette, majd fölmentette az eddigi országos elnökséget. Ezután 89 tagú új országos elnökséget választottak. A választást követő szünetben az elnökség megtartotta alakuló ülését,, és megválasztotta az MSZBT tisztségviselőit. Elnök Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője lett. Alelnökök: Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, Kerkai András, a székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Vadász Elemér Kossuth-díjas akadémikus. Főtitkárrá ismét Kristóf Istvánt választották. Titkár Kiss László, az MSZBT eddigi osztályvezetője lett. (MTI) Az MSZBT kongresszusa 2 mai.«I. V. Sikin felszólalása L V. Sikin bevezetőjében köszönetet mondott a meleg fogadtatásért, melyben a szovjet küldöttséget részesítették. Köszönetet mondok — folytatta — azokért a meleg szavakért és jókívánságokért, amelyeket a beszámolóban, a kongresszus részvevőinek felszólalásaiban. Szirmai elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának beszédében a Szovjetunió, a szovjet nép és a Szovjetunió Kommunista Pártja címére intéztek. Ezután méltatta az MSZBT tevékenységét, majd rámutatott: —* Alig több mint húsz éve annak, hogy Magyarország területéről örökre kiűzték a német fasiszta megszállókat. A Magyarország szabadságáért és függetlenségéért vívott kemény és súlyos harcokban a szovjet nép legjobb fiai közül sokan életüket áldozták. Vérük, mely a hitleri fasizmus elleni elszánt harcokban hullott, örökre megpecsételte népeink mély történelmi gyökerekből táplálkozó barátságát. A magyar nép, miután megszabadult a fasiszta elnyomás alól, ráléphetett arra az útra, mely leginkább megfelelt alapvető létérdekeinek — az új, a szocialista társadalom építésének útjára. J. V. Sikin méltatta a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményeit, hangsúlyozta: " A szovjet emberek őszintén és büszkeséggel eltelve örülnek azoknak a nagyszerű sikereknek, amelyeket a magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével ért el új élete építésében — majd arról szólt, hogy ezekben a napokban országszerte hatalmas alkotómunka folyik a Szovjetunióban, s egyre szélesebb méreteket ölt az SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére megindult szocialista munkaverseny. — Mint ismeretes — folytatta —, pártunk és népünk mindig nagy jelentőséget tulajdonított és tulajdonít a szocialista országok baráti kapcsolatai fejlődésének. Pártunk és népünk abból indul ki, hogy ezek a kapcsolatok mindig a teljes egyenjogúság, egymás szuverén jogainak és nemzeti érdekeinek tiszteletben tartása alapján álltak, és egyaránt megfeleltek az egyes népek és a szocialista országok közös érdekeinek. A szovjet és a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a marxizmus—leninizmus halhatatlan eszmei alapján álló megbonthatatlan egységek biztos záloga az országaink közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének. Ezután a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését méltatta. A két nép testvéri együttműködésének nagyszerű példájaként emelte ki a magyar vegyipar fejlesztését. Magyarország vegyipara egyre több szovjet nyersanyagot dolgoz fel, s az ország vegyipari importszükségletének mintegy 40 százalékát a Szovjetunióból fedezi. A szombati tanácskozás A Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa szombaton folytatta tanácskozását. Az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Az első felszólaló, KERKAI ANDORNÉ, az MSZBT alelnöke, a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke arról adott számot, hogy a gyár az ötéves tervidőszak alatt tulajdonképpen hatévi termelést adott a népgazdaságnak. A sikerben nagy szerepe van a Szovjetuniótól kapott baráti műszaki és tudományos támogatásnak. KOLOS RICHARD, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének alelnöke vázolta a rendszeres tudományos együttműködés eredményeit. A baráti együttműködés jelentős példája a magyar, szovjet és lengyel kezdeményezésre 1958-ban megalakult nemzetközi méréstechnikai konferencia szervezete. SZAKÁCS JÓZSEFNÉ kapuvári tsz-tag, Győr megyei küldött arról a segítségről szólt, amelyet a megye lakossága az árvíz nehéz napjaiban kapott a hazánkban tartózkodó szovjet katonai egységektől. NAGY BÉLA, a Dunai Vasmű dolgozója, Fejér megyei küldött elmondta, hogy az első magyar szocialista város üzemei a magyar—szovjet barátság élő dokumentumai. SZABÓ JÁNOS, a KISZ központi bizottságának titkára a magyar ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Hangoztatta, hogy a magyar ifjúság is a maga ügyének tekinti a két nép barátságának elmélyítését. MÓROCZ GYŐZŐ, a Csepel Vas- és Fémművek küldötte arról számolt be, hogy a gyáróriásban mintegy 600 aktivistája van az MSZBT- nek. KARAKAS LÁSZLÓ, a Szaktanács titkára hárommillió szervezett munkás nevében köszöntötte a kongresszust. Hangoztatta, hogy a magyar munkásosztály egyik legértékesebb hagyományának tekinti a Szovjetunióval való szolidaritást, barátságot. A szakszervezeti mozgalom fontos feladata kapcsolataink erősítése a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szakszervezeteivel és dolgozóival. Ezek az elvek a gyakorlatban is megvalósulnak, egyre gyakrabban cserélünk szakszervezeti delegációkat, mind több munkásküldöttség, szocialista brigádtag ismerkedik meg a Szovjetunióval, teremt közvetlen vagy levelezési kapcsolatot a szovjet kommunista brigádokkal. Rendszeressé válik a termelési és munkásvédelmi tapasztalatcsere, munkamódszer-átadás, a műszaki dokumentumok cseréje, bővülnek a kölcsönös üdültetési lehetőségek is. Mindkét országban sok sikert arattak a baráti szakszervezetek művészeti csoportjai, NÉMETH ISTVÁN, a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Szolnok megyei küldött megállapította, hogy az utóbbi években lényegesen bővültek a Szolnok megyeiek személyes kapcsolatai a szovjet emberekkel. Szünet után nagy taps fogadta az elnöklő Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus bejelentését, hogy J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációjának vezetője kíván szólni. " MALACKAI Menyhért, Zsigmond király főépítésze, gondolataiba merülve üldögélt egy ólomkeretes ablaknál. A szobában sercegett a penna. Két másoló barátnő nagy iníciáié- szat rajzolt a tervdokumentáció első oldalára, amely ezt a címet viselte: »Isten kegyelméből való királyunk, Sigismundus uralkodása idejében építendő Visegrád vára alatti rejtekút és aluljáró plánumenyhért elégülten nézte a két másoló szüzet. Nagy pénzért szerezte őket egy nyugat-bajor tervezőirodából, bivalyos szekéren szöktette meg őket, de minden pénzt megért, még a határátlépés izgalmait is. Szakember-hiány az szakember-hiány. A gyertya pislákolt, aztán lángja nagyot lobbant. Valaki rájuk nyitotta a gótikus ajtót. — Itt egy üzenet, K-futárral küldte őfelsége Tervhivatala! — lihegett be nemes lófő Küküllei Kálmán, valóságos belső titkos hivatalsegéd. MENYHÉRT gondterhelten bontotta szét a tekercset. Ekés magyart nyelven, bár néhány konyhalatin kifejezéssel vegyítve, az állt benne, hogy a tervezett visegrádi aluljáró elképzeléséről óriási, országos vita folyik a végvárakban. Sümegen két vitéz amerikai párbajt vívott az aluljáró miatt, egyikük azt állította, hogy Nagymaros irányába kellett volna építeni, a másik a szentendrei HÉV vonalát javasolta. A párbaj után egyikük megivott fél üveg erdei bambit és azonnal szörnyet halt. Siklóson Tenkés Tihamér várkapitány szívszélhűdésben összeesett, miután nyolc és fél órás ankéton sem tudták eldönteni, elég széles lesz-e az aluljáró a visegrádiak számára, akik Nagy Lajos kora óta lengyel típusú csataménekkel járnak. Csesznekről kétszáz aláírással lovagi eskü érkezett. A lovagok megesküdtek, hogy négy évig nem vesznek magukhoz tömény szeszen kívül más italt, amennyiben az aluljáró keleti oldalán nem szerelnek fel mozgólépcsőt. A franciskánus barátok palatincai ispotályának négy kolduló nővére interpellációt jelentett be a német—római szent birodalom császárságánál, amiért észrevételeiket nem vették figyelembe az aluljáró tervezésénél és emiatt úgy érzik, velük szemben nem érvényesült a demokratizmus. A TEKERCS alján akkora pecsét lógott, hogy amikor Menyhértet térden vágta, elkáromkodta magát. A másoló szüzek pirulva bújtak állványaik mögé és tovább olvastak egy Britanniából importált, pajzán képes krónikát. A királyi tervhivatal komolyan figyelmeztette Malackai Menyhértet, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig jelentse, milyen cáfolatokkal tudja megnyugtatni a nagyközönséget, mielőtt kopjatörésre kerül sor. — A keresztanyjuk keserves kopjáját! — kurjantotta kínjában a király kedveltje. — Most írhatok megint igazoló jelentést. És úgy nézett a csúcsíves álmennyezetre, mint aki azt várja, hogy az minden másodpercben leszakad. A NAPÓRA helet mutatott, amikor Menyhért elkészült a jelentéssel. Kengyelfutó fordultával indította és alig egy hét múlva meg is jött a válasz. — Királyurunk nehezményezi, hogy a tervdokumentációt nem tárgyaltátok meg széles körben. Több várkapitányság íjászai és solymászai törvényességi óvással fordultak az orországbíróhoz, néhány nándorfejérvári szekerész bejelentette, hogy éhségsztrájkot kezd, amenynyiben az aluljáró terveit nem szegezzük ki zimonyi vártemplomunk kapujára. Országos hozzáértési mozgalom van kialakulóban, a bencéseknél külön esti tanfolyam indult Pannonhalmán, »Hogyan építsünk aluljárót?«, ugyanerről a témáról ama híres Köveges professzor az univerzitáson népszerű előadást tartott, népszerűsíti a házi aluljáró építését, mely minden jobb nemesi ház pincéjében elképzelhető. »Felszólítunk, kedvelt hírünk, hogy az aluljáró tervdokumentációjának négyszáz példányát kengyelfató fordultával annál is inkább indítsd útnak, mert ellenkező esetben a fegyelmi eljárás megindításától nem tekinthetünk el.« Menyhért lelki szemei előtt már ott lebegett a csodálatos aluljáró, vészkijáratokkal az összes szomszéd várakba, neonfáklyákkal, a céhmesterek kis boltjaival, kedves italmérésekkel, ahol debrői hárslevelűt, Gordon gint, meg szeszmentes üdítőitalokat mérnek ki a lovagoknak, nyárson sül a bölénypecsenye és az egészért ő már meg is kapta a prémiumot, egy kisebb grófságot, valahol messze, ahol nem jár még a madár sem ... Úgy érezte, ez a vita mindent elront. Búskomorságba esett és hetekig csak jelentéktelen részletterveken babrált, tevékenységét még a másoló barátnők is kevesellték. És akkor megérkezett Zsigmond. Nagy kísérettel jött, több A-rendszámú hatlovas hintán, kegyes hangulatban volt, miután meghallgatott két litániát, — Mi bánt, fiam, Menyhért — faggatta a főtervezőt és az meggyónta fájdalmát. — Felséges uram, tisztesség ne essék, szólván, ebbe a tervbe mindenki belepofázik. A csesznek a lovagok, a palatincai kolduló nővérek. A büdös életben nem mennek majd át az aluljárón, mint ahogy a nándorfejérvári szekerészeknek is mindegy, van-e bernie, mozgólépcső, vagy sem. Legszívesebben abbahagynám az egészet. Olyan országban, ahol mindenki mindenhez ért, építsen nektek aluljárót a Szkander bég. — Még meg sem született, édes fiam — mondotta bölcsen a király. — Vigyázz az anakronizmusokkal, mindent a maga idejében. Majd az utódaink, azok nyugodtabb légkörben adhatják ilyen nagy munkára a fejüket. Képzeld el, fiam, majd hat-száz év múlva... Ültek. A homokórában pergett a finom föveny. De nem tudták elképzelni. ALULJÁRÓ NÉPSZAVA Péter János üdvöző távirata Corneliu Manescuhoz Péter János külügyminiszter a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 18. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Corneliu Manescut, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. (MTI) Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács felhívása a tsz-ek tagságához Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megtárgyalta a mezőgazdaság 1966. évi tervét és az ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedéseket Megállapította, hogy az intézkedésekkel egyetért, helyesli őket, mivel ezek a mezőgazdaság és a népgazdaság egyéb ágai közötti árukapcsolatban az értéktörvény fokozottabb érvényesítését és a tsz-ek önálló gazdálkodásának erősítését szolgálják. A továbbiakban megállapították az OTT tagjai, hogy az 1966-os terv megvalósítása érdekében a kormány az anyagi eszközök biztosítása mellett több jelentős intézkedést is foganatosított. Felhívást intéztek a termelőszövetkezetek tagjaihoz, hogy az idén is biztosítsák saját termésből az ország kenyérgabona-szükségletét, növeljék a mezőgazdasági termények és termékek hozamait, takarékoskodjanak az eszközökkel és használják ki a rendelkezésükre álló technikát, segítsék a háztáji gazdaságokat, hogy az önellátáson túl minél több árut adjanak az ország ellátására is. Növeljék a közös gazdaságban végzett munka mennyiségét és r minőségét, fokozzák és szélesítsék a tsz-ek tevékenységének körét, hogy minél több tagnak adhassanak munkaalkalmat. A felhívás a szocialista brigádmozgalom fejlesztésével is foglalkozik.. Három világrész kilenc fesztiválján indul magyar film A magyar filmművészet képviselői a hagyományokhoz híven az idén is ott lesznek minden jelentős fesztiválon. Februártól júliusig három világrész kilenc fesztiválján mutatják be legjobb rövid-, dokumentum- és játékfilmjeinket. Firenzében február 7-től 13-ig rendezik meg a dokumentum- és szociográfiai filmek nemzetközi versenyét, itt több magyar filmet mutatnak be. Február 28-tól március 6-ig vetítik az olaszországi Cortina d’Arcpezzóban a legérdekesebb sportfilmeket. Mar del Piaidban a hagyományos nemzetközi játékfilmversenyt március 2-től 12-ig rendezik meg. (Még nem dőlt el, melyik filmünk megy ide.) Bécsben március 24-től április 1-ig vígjáték-seregszemle lesz. A második »Viennalé«-ra Keleti Márton rendező »Butaságom története című új munkáját hívták meg. Május 5—19 között tartják a fesztivált Cannes-ban. (A küldendő film dolgában a napokban döntenek.) Június 6—12 között Krakkóban rövidfilmek Vetélkedőjére kerül sor. Július 5—19 között lesz a Karlovy Vary-i fesztivál. Az idén nyáron még egy világrészbe eljutnak a magyar filmek: Ausztrália három városában kerül sor kisebb méretű versenyekre. 1966. Január 23