Népszava, 1968. szeptember (96. évfolyam, 205–229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

a házfelügyelők helyzetéről Budapesten 100 házfel­ügyelő közül harminc túl van a nyugdíjkorhatáron. A prognózis még kedve­zőtlenebb: öt éven belül minden második házfel­ügyelő eléri ezt a kort. Több százan egészségileg alkalmatlanok e munka el­végzésére. Sok a végre­hajthatatlan fegyelmi ha­tározat is, mert hiába ál­lapítják meg, hogy valaki nem tesz eleget kötelessé­gének, nehéz cserelakást kapni. A jelenlegi házfel­­­­ügyelői rendszer elavult, új módszereket, intézkedé-­­­seket követel a megoldás­hoz. tűzik, a takarítást pedig külön brigád végzi. Igaz, ez esetben az alacsony bér miatt nehéz takarítónőket kapni. Keresni kellene a gépesítés lehetőségeit . Egyre több összevont házfelügyelőséget hoznak létre Budapesten: két-há­­rom háznak egy házfel­ügyelője lesz, így legalább megduplázható a bérük. A gondnokságnál és az össze­vont házfelügyelőségnél is azonban a technikai elő­feltételeket meg kell te­remteni, például a közös jelzőberendezéseket stb. tartozó karbantartási munkákat elvégezni, sőt, a saját zsebére, munkaidőn túl vállalhat kisebb ja­vításokat Az Eörs vezér téri lakótelepen már ezt a rendszert akarjuk alkal­mazni, ott négy-öt ilyen házfelügyelő együtt, szin­te valamennyi szakmát képviselni fog, amire a karbantartáshoz szükség van. Számításokat végez­tünk, jobban jövünk ki mi is, és a lakók is a la­káskarbantartásnál. Sze­rintem sok mindennel meg lehetne a házfel­ügyelőket, gondnokokat bízni. Így gondolkozni kellene azon is, hogy köl­csönözzenek gépeket, megfelelő jutalékért ők foglalkozzanak a külön­böző közüzemi díjak be­szedésével. Csöngetnél?, kopogtat­nak az illetékesek ajtaján, az ésszerű javaslatok be­bocsátást, gyors döntést, egy évek óta egy helyben topogó probléma megol­dást sürget Moldován Tamás A szaksz megoldó A fővárosi tanács végre-­­­hajtó bizottsága néhány héten belül napirendre tű­zi ezt a kérdést, a legked­vezőbb lehetőségeket ma már kutatóintézetek is ke­resik, a HVDSZ pedig a napokban tárgyal erről. A­­ szakszervezet megbízására , Kis Tibor, a XIV. kerületi IKV igazgatója, részletes tanulmányt készített.­­ Az országban a leg-­­­különbözőképpen díjaz-­­ zák a házfelügyelőket, a rendelet, amely a fizetést­­ meghatározza, nem alkal­mas arra, hogy ténylege­sen a végzett munka ará­nyában kapjanak pénzt az emberek. Budapesten pél­­l­dául a házfelügyelők át­lagjövedelme ma sem éri el a havi 400 forintot, így érthető, hogy a főfoglalko­zású, és nyugdíjas házfel­ügyelők többsége mellék­­foglalkozásból, különböző munkák vállalásából biz­tosítja jövedelmét. A szak­­szervezet elnökségi ülésén szóvá akarom tenni a sza­badság kérdését is. Jelen­leg tekintet nélkül arra, hogy kinek mennyi sza­badság jár, az évi munka­bérnek négy százalékát fi­zethetjük ki erre az idő­szakra, ez pedig, tudjuk, nem elég a helyettesítés biztosításához. Gyermek­­gondozási segélyt csak az kaphat nálunk, akinek 1300 forintnál magasabb a jövedelme és nem adunk munkaruhát se, hogy csak néhányat említsek a jogos ■érelmek közül. elvezet­ést keres más néven gondnokság Egy-egy ilyen gondnokhoz 250—400 bérlemény is tar- Új megoldások — Milyen megoldást ja­vasol? — Mindenekelőtt hang­súlyozni szeretném, hogy egy sor kérdést rendeleti­­­­leg tisztázni kell, és azt is elkerülhetetlennek tar­tom, hogy legyen kollektív szerződése a házfelügye­lőknek is. A másik nagyon fontos dolog: a házfel­ügyelői állás ne mellékes elfoglaltság legyen. Ennek megoldására több mód­szer is van. Az egyik a ház­tömb-felügyelőség vagy Olvasóink közül az utób­bi időben sokan hiányol­ják, hogy lapunk hasáb­jain nem mindig számo­lunk be azoknak a bűn­ügyeknek fejleményeiről, amelyekről annak idején­­ — amikor történtek —­­ rendőri tudósítást közöl­tünk. Nem tudják, hogy ezekben az ügyekben mi-­­­lyen jogerős ítéleteket ho­zott a bíróság. A jövőben igyekszünk az általunk rendőri stádium­ban megírt bűnügyekben hozott ítéletekről is időn­ként tájékoztatni olvasóin­kat, már tudniillik azok-­­­ban az érdekesebb ügyek­ben, amelyeknek bírósági tárgyalását még nem írtuk meg. Álorvos, álorvosnő Tavaly február 15-én be­számoltunk arról, hogy egy 99-es jelzésű autóbuszon botrányosan viselkedett a 20 éves Sárközi Lajos. Amikor az autóbuszmegál­lóban a kalauznő le akarta szállítani a buszról, és se­gítségül hívta az autóbusz­­vezetőt, Sárközi az autó­­buszvezetői combon szúr- Féltékenység, gyilkosság Bűncselek­ ta. Az elesett és lábát tör­te. A másodfokú bíróság Sárközit hivatalos személy ellen felfegyverkezve el­követett erőszak és súlyos testi sértés miatt szigorí­­­­tott büntetésvégrehajtási­­ munkahelyen eltöltendő­­ egyévi szabadságvesztés­­i­re ítélte. Maleczky Miklós, 29 éves, büntetett előéletű , foglalkozásnélküli — mint , azt 1967. június 30-án meg­írtuk — egyetemi hallgató­nak, orvosnak, tanárse­gédnek adta ki magát, kü­lönböző szélhámosságokat követett el, főbérlőjét és albérlőtársát meglopta, többektől különböző trük­kökkel pénzt csalt ki. A bí­róság jogerősen háromévi szabadságvesztésre ítélte. Négyévi szabadságvesz­tésre ítélte jogerősen a másodfokú bíróság a 64 éves Král Rezsőnét, aki eddig tizenkétszer volt büntetve. Králné dr. Ka­tona Lászlóné vagy dr. Székely Klára álneveken mint orvos szerepelt és hi­székeny emberektől kü­lönböző mesékkel kisebb­ kmények és nagyobb összegeket vett­­ fel. „Turistaútból — esem- i pészút” címen tavaly már­cius 9-én hírt adtunk ar- ■ ról, hogy Heczkó László 44 éves zongorista, aki fél-­­ éves szerződést kapott az­­ egyik rotterdami mulató-­­ ban, lakókocsis Opel Re­kordján indult külföldre. • Hegyeshalomnál azonban­­ a vámőrök dupla fenekű ■ bőröndjében elrejtve 173 térítőt, 108 házilag készült térítőt, 27 agyagvázát, 10 bográcsot és 11 gyertya- ■ tartót találtak. A másod-­­ fokú bíróság megállapí­totta, hogy a zongorista a fenti tárgyakat nem üzér­­kedési, hanem ajándéko­zási célból akarta kül­földre kicsempészni, Heczkót devizagazdálko­dást sértő bűntett miatt 5000 forint pénzbüntetés­re ítélte. A gyógynövény , körforgása Súlyos visszaélésről szá­moltunk be tavaly már­cius 12-én. Hlatky Imréné, az ÉRDÉRT gyógynövény­felvásárlója volt, közel 70 ítéletek 6 ezer forintot sikkasztott,­­ majd a vállalat szakelő­adójával, Botka Lajossal, különböző illegális faügy­leteket bonyolított le. Ugyanakkor Hlatkyné a Herbária Vállalatnál rend­szeresen értékesített gyógynövényeket, amelye­ket Horváth Ferenctől, a Herbária begyűjtőjétől vett át értékesítés végett . Horváth kapcsolatban ál­lott Weisz Nándorral, a­­ Herbária egyik csoportve­­­­zetőjével, aki a vizsgálat szerint mintegy 90 000 fo­rint értékű gyógynövényt­­ lopott el és csempészett ki személygépkocsiján a Her-­­ bária telepéről. Ezek nagy részét Hor­­­­váth a Herbáriának adta­­ el, egy részét pedig Hlat­kyné értékesítette — ugyancsak a Herbáriánál Udvardi János gépkocsi­­vezető és Bognár József, a­­ Herbária dolgozója, a szál­lítások alkalmával szintén­­ nagy mennyiségű gyógynö-­­ vényt loptak és Horváth, valamint Hlatkyné bev-o-­­ násával értékesítették. Ez év június 5-én a másod- 1 fokú bíróság Weisz Nán­­­­dort háromévi, Udvardit­­ egyévi, Bognárt kilenc hó­napi, Hlatky Imrénét két­évi és háromhónapi, Hor­váth Ferencet pedig kétévi és kéthónapi szabadság­­vesztésre ítélte jogerősen. Megfojtotta 18 éves fe­leségét Csepelen, az Aradi vértanúk útján levő laká­sán Kreisz József 24 éves szerelő — mint azt tavaly augusztus 9-én jelentettük. — A házaspár a fiatalasz­­szony féltékenysége miatt állandóan veszekedett, s ezek a viták gyakran a tettlegességig fajultak. Az utolsó napokban Kreiszné már nem is aludt odahaza, éjszakáit barátnőjénél töl­tötte. Július 20-án haza­ment, hogy összecsomagol­jon. Közben ismét össze­veszett férjével. A házas­pár egymás torkának esett s eközben a férfi megfoj­totta feleségét, majd ön­­gyilkosságot kísérelt meg. Miután ez nem sikerült, önként jelentkezett a rend­őrségen. A másodfokú bí­róság Kreisz Józsefet em­berölésben mondotta ki bűnösnek, és az enyhítő körülmények figyelembe­vételével tízévi szabadság­­vesztésre ítélte. Balla Ödön 1968. szeptember 22 Egy állásra . — Zuglóban egy teljesen új módszerrel kísérletez­nek? ! — Igen. Az Egressy té­ •­ren szakítottunk minden eddigi hagyománnyal. Azt mondják: az emberek el­sősorban a lakásért vállal­ják a házfelügyelői állást Mi a Népszavában hirdet­tünk: olyan házaspárokat kerestünk, akiknek két- 10 jelentkező szobás lakásuk van. Kikö­töttük, az asszonynak kell a házfelügyelői állást be­töltenie, a férj pedig több szakmához értsen. Eddig 140-en jelentkeztek. Az asszonynak — 6 lépcsőház tartozik hozzá — 1400 fo­rintos fizetést adunk, a férj pedig 9 forintos óra­bért kap, ezért köteles 400 bérleménynél az IKV-ra Mi lesz A negyedik ötéves terv­ben Budapesten negyed­millió ember kap új la­kást. A lakásépítkezések zöme 15 helyre összponto­sul. Új lakótelepek léte­sülnek, mások befejeződ- Hol veszik a cipészt, a fodr­ a felépülő lakótelepek leendő lakóinak azonban igényei is lesznek külön­féle szolgáltatásokkal szemben. A tanácsi szer­vek régi gondja, hogy ké­pet kapjanak arról: a vá­ros lakói hol, milyen szol­gáltatást, milyen mérték­ben vesznek igénybe. A Könnyűipari Miniszté­rium Helyiipari Kutató Intézete megbízást is ka­pott a többi között arra, hogy vizsgálják meg: a fővárosban lakók lakásuk­tól milyen távolságra ke­resik fel a szolgáltató egy­ségeket A kapott eredmény rendkívül figyelemre­méltó olyan szempontból, ahol nagy számban épül­nek új lakások, ott milyen szolgáltató tevékenységre A vállalatok mi A felmérés sok tekin­tetben feleletet adott ar­ra, hogy a lakók milyen a szolgál­­at­a­ lakói­ nek. Már dolgoznak a ter­vezők az 1970—71-ben kezdődő építkezések ter­vein, alakulnak Páskom­liget, Zugló, Békásmegyer, Óbuda új lakótelepei, igénybev­ászt, a szabót van feltétlen szükség. Sok ezer adatot dolgozott fel az intézet, s megállapítot­ták: a mosásnál, textil­­tisztításnál a lakók igye­keznek minél közelebb levő felvevőhelyre vinni holmijukat. A megkérde­zettek 50 százaléka 250 méternél közelebb adta le ruháit tisztításra. Hasonló törekvés tapasztalható a cipő- és ruhajavításnál, valamint az elektroakusz­tikai termékek, háztartási gépek javításánál. Ez esetben is a nagy többség igyekezett ezer méternél közelebb eső felvevő, ja­vító helyet keresni. A fér­fiak a közelebbi fodrász­üzletbe járnak inkább, a nők már sokkal kiszámít­hatatlanabbak m­ ást gondolnak szolgáltatásokat igényel­nek lakóhelyük közelében. A kutatók ugyanakkor a lóhálózat telepeken feldolgozták azt is, hogy a legfontosabb szolgálta­tásokból: textiltisztítás, ruha-, cipőjavítás, fodrá­szat, tv-, rádió- és háztar­tási gépjavítás céljára hány lakosra szabad létre­hozni gazdaságos szolgál­tatási egységet. A tanács tehát ma már tudományo­san tervezni tudná az új lakótelepeken a szolgál­tató hálózat legszüksége­sebb fejlesztését. Az eh­hez szükséges adatok ren­delkezésükre állanak. A gond pillanatnyilag az, hogy a szolgáltatások fejlesztésénél az illetékes tanácsi szervek az új gazdaságirányítási rend­szerben semmiféle anyagi eszközzel nem rendelkez- A tanács felelő­ s tanács felelős a lakos­ság ellátásáért. De a most kialakuló helyzetben csak azt tudja, mire lenne szükség. A pillanatnyilag meglevő anyagi alapok a vállalatok kezében van­nak. Tény, hogy egyes vállalatok hajlanak a ta­nács kérésére, s az épülő új lakótelepekre hajlan­dók üzemegységeket tele­píteni, mint például a sütőipar. De több fontos a sorsa­k nek. A vállalatoknak, szö­vetkezeteknek saját ma­guknak kell előteremte­niük a pénzt a hálózatbő­vítésre. Jelenleg minden­ki nagyon óvatos: a szol­gáltató vállalatok, kis anyagi eszközeik miatt, nem is kívánják túlzottan új egységekkel bővíteni tevékenységüket. Most nem is vállalkoznak arra, hogy megmondják, hol, melyik lakótelepen nyit­nak üzletet egyáltalán. A tervezők azonban dolgoz­nak. A lakók megfelelő el­látására, de az új város­részek városképe miatt is szükségük lenne a terve­zőknek arra, hogy tud­ják, hol, milyen tevékeny­séget folytatnak majd, s az ellátásért szolgáltató tevékenységet folytató szövetkezet, vál­lalat nem kíván hálózatot fejleszteni. Az új lakótele­pek építésénél felmerül tehát az a gondolat, hogy ha a szükségletnek meg­felelő szolgáltató hálóza­tot kívánnak kiépíteni, akkor a tanácsoknak e célra ne csak felelőssé­get, hanem anyagi eszkö­zöket is biztosítsunk. (posztái) HÉPSZA­FT IKV-igazgatónőit . 1A méregkeveréstől a gyógyításig A történelem időszámí­tásunk előtti és utáni idő­szakából a felvilágosodás koráig sok-sok méregke­­verőt ismerünk. Pontus, Pergamon, Alexandria uralkodóinak udvaraiban 1A kapott A boszorkányok főleg az 1500—1600-as években di­vatoztak. Kenőcseik félel­metesek voltak. Különbö­ző növényekből — pél­dául mai nevükön nadra­gulya, maszlag, beléndek — olyan kenőcsöt készí­tettek, amelyek hónaljba, végbélbe vagy hüvelybe dörzsölve hallucinációkat idéztek elő. A repülés ér­zetét keltette, vagy nőkre Istenítélet­ra A rómaiak kultiválták a különböző növényekből készült, az érzékeket fel­korbácsoló szerelmi báj­­italokat. Többen belehal­tak a mandragóragyökér­­ből, kőrisbogárporból ké­szült kotyvalék fogyasz­tásába A történelem sze­rint Szokratészt bürökből készült itallal ölték meg. Halála pillanatában, a dívott a méregkeverés. Caligula, Caracalla, a „nagy gyilkosok", az orv­­gyilkosság mesterei, mint elődeik, szintén növények­ből készítették a mérget , párka olyan hatást gyakorolt, mintha Belzebubbal sze­retkeztek volna Érdekes az említett három növény­ből készült Atropa Bella­donna története. Volt a „három párka”, Kioto, aki az élet szálait rendezget­te, Lakesis, aki megfonta és a szépséges Atropos, aki adott pillanatban az élet fonalát elvágta... tabar-babbat krónikások szerint, így vi­gasztalta magát: „Hál’is­­tennek megszabadulok Xantippétől...” A régi Guinea rettenetes büntető­eszköze volt a Calabar­­bab. A bűnöst „isteníté­let”-re bízták, olyképpen, hogy 20—100 Calabar-ba­­bot kellett lenyelnie és utána sétáltatták. Ha fel­szívódott, fulladással pá­rosult szívgörcsöt idézett elő. Ekkor „bizonyossá” vált, hogy bűnös volt De az „okosok” kiadták gyomrukból, és így lettek ,.ártatlanok” Eddig nagy vonalakban az emberi korlátoltság időszaka. A boszorkányo­kat, majd a füvesasszo­nyokat úgyszólván mag­jáig megsemmisítette a felvilágosodás és a mér­ges növények a tudomány kezében gyógyszerré szelí­dültek. Nagy része van ebben a Gyógynövényku­tató Intézetnek. A Herbária ma már há­romszázféle gyógynövényt hoz forgalomba, részben gyógyszeralapanyagként így például a Digitalis, az anyarozs, a csipkebogyó, a kamilla, a bodzavirág, a galagonyavirág levelével együtt, az édesköményt, a kankalingyökért, a mák­gubót, a kutyabenge-kér­­get a tölgyfakérget, a zsázsát, vagy a csalánt stb. A dél-tengeri világban a Kava-Kava megszünteti a fájdalmakat, segít a gyomorbetegségen, min­denféle gyulladáson. A gyanta pedig a fa gyógy­szertára A Gyógynövénykutató Intézet legnagyobb érde­me a rákellenes gyógy­­szerkutatás, amelynek so­rán már biztató jelek mu­tatkoznak a céklarépa a Benedek-fű és az ázsiai eredetű vitánia felhaszná­lásával. Szentiványi György Az épülő Dunai Kőolajipari Vállalatnál — Száz­halombattán — megkezdték a próbatermelést az atmoszférikus vákuumdesztillációs egységben. Az óriás üzem műszerterméből — képünkön — napi hatezer tonna nyersolaj feldolgozását irányítják (MTI Fotó : Kovács Gyula felvétele) Öt évtized a vakok és csökkent látók szolgálatában Ötven éve, 1918-ban alakult meg, száz fővel a Vakok Szövetsége, hogy gyámolítója, összefogója legyen az ország terüle­tén élő vakoknak és csök­kent látóképességűeknak. A szövetség múltjáról, az emberek életének alaku­lásáról a szövetség főtit­kára, dr. Körner György tájékoztatott bennünket.­­ Az indulás éveiben és azóta is igyekezett a szövetség a hozzá tartozó emberek sorsát felkarolni, s mindenekelőtt a mun­kába állításukat, s meg­felelő munkalehetőségek megteremtését szorgal­mazta. Először a Tanács­­köztársaság idején kap­tunk nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást, majd a felszabadulás hozott sokoldalú segítséget. Szor­galmaztuk és növeltük a kulturális ellátást, a ne­héz körülmények között élőket anyagilag is tá­mogattuk, és jelenleg is ezen fáradozunk. — Hogyan szervezték meg a vakok és csökkent látóképességűek munká­ba állítását? — E téren nemzetközi viszonylatban is mi vé­geztük a legnagyobb munkát. 8700-as taglét­számunk fele nyugdíjas, 1800-an részesülnek vak­segélyben — 2400-an pe­dig „hagyományos” és különféle munkakörökben dolgoznak. Legtöbbjüket a Budapesti Kefe- és Seprűgyárban és a Ko­sárfonó Ktsz-ben találjuk, Szombathelyen is tradi­cionális munkához kötőd­nénk, a szegediek jórészt a fonalmentőben dolgoz­nak, 550-en telefonkeze­lők, de új foglalkozási ágakban is elhelyezzük őket, van köztük minő­ségi ellenőr, elektromű­szerész, gyógymasszőr, sőt újabban könyvkötő és kárpitos szakmákra is kiképezik őket. Fiatal­jainkat segítjük a to­vábbtanulásban. Száz ipa­ri tanulónk van, 150-en középiskolába járnak, a különféle egyetemeken, főiskolákon 30-an tanul­nak közülük. Művelődé­si, szórakozási lehetősé­geket a megyei csoportok s az országban levő bent­lakásos intézetek is maxi­málisan segítik, Buda­pesten rendelkezésükre áll például a szövetség házában levő könyvtár és hangoskönyvtár. Ámbár ennek gyarapítása a ház­ban működő nyomda és egyéb elhelyezési nehéz­ségek miatt akadályba ütközik. — Mit tartanak leg­fontosabb feladatuknak? — Eljutni az ország legtávolabb és legelha­­gyatottabb részén élő em­berekhez — a megyei szervezetek közreműködé­sével —, segíteni őket a munkába állítással. S to­vábbra is igyekszünk kü­lönböző vállalatokkal együttműködést, új mun­kalehetőségeket teremteni — egyébként — jól dol­gozó tagságunk számára. (s. á.)

Next