Népszava, 1968. szeptember (96. évfolyam, 205–229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

a házfelügyelők helyzetéről Budapesten 100 házfelügyelő közül harminc túl van a nyugdíjkorhatáron. A prognózis még kedvezőtlenebb: öt éven belül minden második házfelügyelő eléri ezt a kort. Több százan egészségileg alkalmatlanok e munka elvégzésére. Sok a végrehajthatatlan fegyelmi határozat is, mert hiába állapítják meg, hogy valaki nem tesz eleget kötelességének, nehéz cserelakást kapni. A jelenlegi házfelügyelői rendszer elavult, új módszereket, intézkedé-seket követel a megoldáshoz. tűzik, a takarítást pedig külön brigád végzi. Igaz, ez esetben az alacsony bér miatt nehéz takarítónőket kapni. Keresni kellene a gépesítés lehetőségeit . Egyre több összevont házfelügyelőséget hoznak létre Budapesten: két-három háznak egy házfelügyelője lesz, így legalább megduplázható a bérük. A gondnokságnál és az összevont házfelügyelőségnél is azonban a technikai előfeltételeket meg kell teremteni, például a közös jelzőberendezéseket stb. tartozó karbantartási munkákat elvégezni, sőt, a saját zsebére, munkaidőn túl vállalhat kisebb javításokat Az Eörs vezér téri lakótelepen már ezt a rendszert akarjuk alkalmazni, ott négy-öt ilyen házfelügyelő együtt, szinte valamennyi szakmát képviselni fog, amire a karbantartáshoz szükség van. Számításokat végeztünk, jobban jövünk ki mi is, és a lakók is a lakáskarbantartásnál. Szerintem sok mindennel meg lehetne a házfelügyelőket, gondnokokat bízni. Így gondolkozni kellene azon is, hogy kölcsönözzenek gépeket, megfelelő jutalékért ők foglalkozzanak a különböző közüzemi díjak beszedésével. Csöngetnél?, kopogtatnak az illetékesek ajtaján, az ésszerű javaslatok bebocsátást, gyors döntést, egy évek óta egy helyben topogó probléma megoldást sürget Moldován Tamás A szaksz megoldó A fővárosi tanács végre-hajtó bizottsága néhány héten belül napirendre tűzi ezt a kérdést, a legkedvezőbb lehetőségeket ma már kutatóintézetek is keresik, a HVDSZ pedig a napokban tárgyal erről. A szakszervezet megbízására , Kis Tibor, a XIV. kerületi IKV igazgatója, részletes tanulmányt készített. Az országban a leg-különbözőképpen díjaz- zák a házfelügyelőket, a rendelet, amely a fizetést meghatározza, nem alkalmas arra, hogy ténylegesen a végzett munka arányában kapjanak pénzt az emberek. Budapesten pélldául a házfelügyelők átlagjövedelme ma sem éri el a havi 400 forintot, így érthető, hogy a főfoglalkozású, és nyugdíjas házfelügyelők többsége mellékfoglalkozásból, különböző munkák vállalásából biztosítja jövedelmét. A szakszervezet elnökségi ülésén szóvá akarom tenni a szabadság kérdését is. Jelenleg tekintet nélkül arra, hogy kinek mennyi szabadság jár, az évi munkabérnek négy százalékát fizethetjük ki erre az időszakra, ez pedig, tudjuk, nem elég a helyettesítés biztosításához. Gyermekgondozási segélyt csak az kaphat nálunk, akinek 1300 forintnál magasabb a jövedelme és nem adunk munkaruhát se, hogy csak néhányat említsek a jogos ■érelmek közül. elvezetést keres más néven gondnokság Egy-egy ilyen gondnokhoz 250—400 bérlemény is tar- Új megoldások — Milyen megoldást javasol? — Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy egy sor kérdést rendeletileg tisztázni kell, és azt is elkerülhetetlennek tartom, hogy legyen kollektív szerződése a házfelügyelőknek is. A másik nagyon fontos dolog: a házfelügyelői állás ne mellékes elfoglaltság legyen. Ennek megoldására több módszer is van. Az egyik a háztömb-felügyelőség vagy Olvasóink közül az utóbbi időben sokan hiányolják, hogy lapunk hasábjain nem mindig számolunk be azoknak a bűnügyeknek fejleményeiről, amelyekről annak idején — amikor történtek — rendőri tudósítást közöltünk. Nem tudják, hogy ezekben az ügyekben mi-lyen jogerős ítéleteket hozott a bíróság. A jövőben igyekszünk az általunk rendőri stádiumban megírt bűnügyekben hozott ítéletekről is időnként tájékoztatni olvasóinkat, már tudniillik azok-ban az érdekesebb ügyekben, amelyeknek bírósági tárgyalását még nem írtuk meg. Álorvos, álorvosnő Tavaly február 15-én beszámoltunk arról, hogy egy 99-es jelzésű autóbuszon botrányosan viselkedett a 20 éves Sárközi Lajos. Amikor az autóbuszmegállóban a kalauznő le akarta szállítani a buszról, és segítségül hívta az autóbuszvezetőt, Sárközi az autóbuszvezetői combon szúr- Féltékenység, gyilkosság Bűncselek ta. Az elesett és lábát törte. A másodfokú bíróság Sárközit hivatalos személy ellen felfegyverkezve elkövetett erőszak és súlyos testi sértés miatt szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen eltöltendő egyévi szabadságvesztésire ítélte. Maleczky Miklós, 29 éves, büntetett előéletű , foglalkozásnélküli — mint , azt 1967. június 30-án megírtuk — egyetemi hallgatónak, orvosnak, tanársegédnek adta ki magát, különböző szélhámosságokat követett el, főbérlőjét és albérlőtársát meglopta, többektől különböző trükkökkel pénzt csalt ki. A bíróság jogerősen háromévi szabadságvesztésre ítélte. Négyévi szabadságvesztésre ítélte jogerősen a másodfokú bíróság a 64 éves Král Rezsőnét, aki eddig tizenkétszer volt büntetve. Králné dr. Katona Lászlóné vagy dr. Székely Klára álneveken mint orvos szerepelt és hiszékeny emberektől különböző mesékkel kisebb kmények és nagyobb összegeket vett fel. „Turistaútból — esem- i pészút” címen tavaly március 9-én hírt adtunk ar- ■ ról, hogy Heczkó László 44 éves zongorista, aki fél- éves szerződést kapott az egyik rotterdami mulató- ban, lakókocsis Opel Rekordján indult külföldre. • Hegyeshalomnál azonban a vámőrök dupla fenekű ■ bőröndjében elrejtve 173 térítőt, 108 házilag készült térítőt, 27 agyagvázát, 10 bográcsot és 11 gyertya- ■ tartót találtak. A másod- fokú bíróság megállapította, hogy a zongorista a fenti tárgyakat nem üzérkedési, hanem ajándékozási célból akarta külföldre kicsempészni, Heczkót devizagazdálkodást sértő bűntett miatt 5000 forint pénzbüntetésre ítélte. A gyógynövény , körforgása Súlyos visszaélésről számoltunk be tavaly március 12-én. Hlatky Imréné, az ÉRDÉRT gyógynövényfelvásárlója volt, közel 70 ítéletek 6 ezer forintot sikkasztott, majd a vállalat szakelőadójával, Botka Lajossal, különböző illegális faügyleteket bonyolított le. Ugyanakkor Hlatkyné a Herbária Vállalatnál rendszeresen értékesített gyógynövényeket, amelyeket Horváth Ferenctől, a Herbária begyűjtőjétől vett át értékesítés végett . Horváth kapcsolatban állott Weisz Nándorral, a Herbária egyik csoportvezetőjével, aki a vizsgálat szerint mintegy 90 000 forint értékű gyógynövényt lopott el és csempészett ki személygépkocsiján a Her- bária telepéről. Ezek nagy részét Horváth a Herbáriának adta el, egy részét pedig Hlatkyné értékesítette — ugyancsak a Herbáriánál Udvardi János gépkocsivezető és Bognár József, a Herbária dolgozója, a szállítások alkalmával szintén nagy mennyiségű gyógynö- vényt loptak és Horváth, valamint Hlatkyné bev-o- násával értékesítették. Ez év június 5-én a másod- 1 fokú bíróság Weisz Nándort háromévi, Udvardit egyévi, Bognárt kilenc hónapi, Hlatky Imrénét kétévi és háromhónapi, Horváth Ferencet pedig kétévi és kéthónapi szabadságvesztésre ítélte jogerősen. Megfojtotta 18 éves feleségét Csepelen, az Aradi vértanúk útján levő lakásán Kreisz József 24 éves szerelő — mint azt tavaly augusztus 9-én jelentettük. — A házaspár a fiatalaszszony féltékenysége miatt állandóan veszekedett, s ezek a viták gyakran a tettlegességig fajultak. Az utolsó napokban Kreiszné már nem is aludt odahaza, éjszakáit barátnőjénél töltötte. Július 20-án hazament, hogy összecsomagoljon. Közben ismét összeveszett férjével. A házaspár egymás torkának esett s eközben a férfi megfojtotta feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Miután ez nem sikerült, önként jelentkezett a rendőrségen. A másodfokú bíróság Kreisz Józsefet emberölésben mondotta ki bűnösnek, és az enyhítő körülmények figyelembevételével tízévi szabadságvesztésre ítélte. Balla Ödön 1968. szeptember 22 Egy állásra . — Zuglóban egy teljesen új módszerrel kísérleteznek? ! — Igen. Az Egressy té •ren szakítottunk minden eddigi hagyománnyal. Azt mondják: az emberek elsősorban a lakásért vállalják a házfelügyelői állást Mi a Népszavában hirdettünk: olyan házaspárokat kerestünk, akiknek két- 10 jelentkező szobás lakásuk van. Kikötöttük, az asszonynak kell a házfelügyelői állást betöltenie, a férj pedig több szakmához értsen. Eddig 140-en jelentkeztek. Az asszonynak — 6 lépcsőház tartozik hozzá — 1400 forintos fizetést adunk, a férj pedig 9 forintos órabért kap, ezért köteles 400 bérleménynél az IKV-ra Mi lesz A negyedik ötéves tervben Budapesten negyedmillió ember kap új lakást. A lakásépítkezések zöme 15 helyre összpontosul. Új lakótelepek létesülnek, mások befejeződ- Hol veszik a cipészt, a fodr a felépülő lakótelepek leendő lakóinak azonban igényei is lesznek különféle szolgáltatásokkal szemben. A tanácsi szervek régi gondja, hogy képet kapjanak arról: a város lakói hol, milyen szolgáltatást, milyen mértékben vesznek igénybe. A Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Kutató Intézete megbízást is kapott a többi között arra, hogy vizsgálják meg: a fővárosban lakók lakásuktól milyen távolságra keresik fel a szolgáltató egységeket A kapott eredmény rendkívül figyelemreméltó olyan szempontból, ahol nagy számban épülnek új lakások, ott milyen szolgáltató tevékenységre A vállalatok mi A felmérés sok tekintetben feleletet adott arra, hogy a lakók milyen a szolgálata lakói nek. Már dolgoznak a tervezők az 1970—71-ben kezdődő építkezések tervein, alakulnak Páskomliget, Zugló, Békásmegyer, Óbuda új lakótelepei, igénybevászt, a szabót van feltétlen szükség. Sok ezer adatot dolgozott fel az intézet, s megállapították: a mosásnál, textiltisztításnál a lakók igyekeznek minél közelebb levő felvevőhelyre vinni holmijukat. A megkérdezettek 50 százaléka 250 méternél közelebb adta le ruháit tisztításra. Hasonló törekvés tapasztalható a cipő- és ruhajavításnál, valamint az elektroakusztikai termékek, háztartási gépek javításánál. Ez esetben is a nagy többség igyekezett ezer méternél közelebb eső felvevő, javító helyet keresni. A férfiak a közelebbi fodrászüzletbe járnak inkább, a nők már sokkal kiszámíthatatlanabbak m ást gondolnak szolgáltatásokat igényelnek lakóhelyük közelében. A kutatók ugyanakkor a lóhálózat telepeken feldolgozták azt is, hogy a legfontosabb szolgáltatásokból: textiltisztítás, ruha-, cipőjavítás, fodrászat, tv-, rádió- és háztartási gépjavítás céljára hány lakosra szabad létrehozni gazdaságos szolgáltatási egységet. A tanács tehát ma már tudományosan tervezni tudná az új lakótelepeken a szolgáltató hálózat legszükségesebb fejlesztését. Az ehhez szükséges adatok rendelkezésükre állanak. A gond pillanatnyilag az, hogy a szolgáltatások fejlesztésénél az illetékes tanácsi szervek az új gazdaságirányítási rendszerben semmiféle anyagi eszközzel nem rendelkez- A tanács felelő s tanács felelős a lakosság ellátásáért. De a most kialakuló helyzetben csak azt tudja, mire lenne szükség. A pillanatnyilag meglevő anyagi alapok a vállalatok kezében vannak. Tény, hogy egyes vállalatok hajlanak a tanács kérésére, s az épülő új lakótelepekre hajlandók üzemegységeket telepíteni, mint például a sütőipar. De több fontos a sorsak nek. A vállalatoknak, szövetkezeteknek saját maguknak kell előteremteniük a pénzt a hálózatbővítésre. Jelenleg mindenki nagyon óvatos: a szolgáltató vállalatok, kis anyagi eszközeik miatt, nem is kívánják túlzottan új egységekkel bővíteni tevékenységüket. Most nem is vállalkoznak arra, hogy megmondják, hol, melyik lakótelepen nyitnak üzletet egyáltalán. A tervezők azonban dolgoznak. A lakók megfelelő ellátására, de az új városrészek városképe miatt is szükségük lenne a tervezőknek arra, hogy tudják, hol, milyen tevékenységet folytatnak majd, s az ellátásért szolgáltató tevékenységet folytató szövetkezet, vállalat nem kíván hálózatot fejleszteni. Az új lakótelepek építésénél felmerül tehát az a gondolat, hogy ha a szükségletnek megfelelő szolgáltató hálózatot kívánnak kiépíteni, akkor a tanácsoknak e célra ne csak felelősséget, hanem anyagi eszközöket is biztosítsunk. (posztái) HÉPSZAFT IKV-igazgatónőit . 1A méregkeveréstől a gyógyításig A történelem időszámításunk előtti és utáni időszakából a felvilágosodás koráig sok-sok méregkeverőt ismerünk. Pontus, Pergamon, Alexandria uralkodóinak udvaraiban 1A kapott A boszorkányok főleg az 1500—1600-as években divatoztak. Kenőcseik félelmetesek voltak. Különböző növényekből — például mai nevükön nadragulya, maszlag, beléndek — olyan kenőcsöt készítettek, amelyek hónaljba, végbélbe vagy hüvelybe dörzsölve hallucinációkat idéztek elő. A repülés érzetét keltette, vagy nőkre Istenítéletra A rómaiak kultiválták a különböző növényekből készült, az érzékeket felkorbácsoló szerelmi bájitalokat. Többen belehaltak a mandragóragyökérből, kőrisbogárporból készült kotyvalék fogyasztásába A történelem szerint Szokratészt bürökből készült itallal ölték meg. Halála pillanatában, a dívott a méregkeverés. Caligula, Caracalla, a „nagy gyilkosok", az orvgyilkosság mesterei, mint elődeik, szintén növényekből készítették a mérget , párka olyan hatást gyakorolt, mintha Belzebubbal szeretkeztek volna Érdekes az említett három növényből készült Atropa Belladonna története. Volt a „három párka”, Kioto, aki az élet szálait rendezgette, Lakesis, aki megfonta és a szépséges Atropos, aki adott pillanatban az élet fonalát elvágta... tabar-babbat krónikások szerint, így vigasztalta magát: „Hál’istennek megszabadulok Xantippétől...” A régi Guinea rettenetes büntetőeszköze volt a Calabarbab. A bűnöst „istenítélet”-re bízták, olyképpen, hogy 20—100 Calabar-babot kellett lenyelnie és utána sétáltatták. Ha felszívódott, fulladással párosult szívgörcsöt idézett elő. Ekkor „bizonyossá” vált, hogy bűnös volt De az „okosok” kiadták gyomrukból, és így lettek ,.ártatlanok” Eddig nagy vonalakban az emberi korlátoltság időszaka. A boszorkányokat, majd a füvesasszonyokat úgyszólván magjáig megsemmisítette a felvilágosodás és a mérges növények a tudomány kezében gyógyszerré szelídültek. Nagy része van ebben a Gyógynövénykutató Intézetnek. A Herbária ma már háromszázféle gyógynövényt hoz forgalomba, részben gyógyszeralapanyagként így például a Digitalis, az anyarozs, a csipkebogyó, a kamilla, a bodzavirág, a galagonyavirág levelével együtt, az édesköményt, a kankalingyökért, a mákgubót, a kutyabenge-kérget a tölgyfakérget, a zsázsát, vagy a csalánt stb. A dél-tengeri világban a Kava-Kava megszünteti a fájdalmakat, segít a gyomorbetegségen, mindenféle gyulladáson. A gyanta pedig a fa gyógyszertára A Gyógynövénykutató Intézet legnagyobb érdeme a rákellenes gyógyszerkutatás, amelynek során már biztató jelek mutatkoznak a céklarépa a Benedek-fű és az ázsiai eredetű vitánia felhasználásával. Szentiványi György Az épülő Dunai Kőolajipari Vállalatnál — Százhalombattán — megkezdték a próbatermelést az atmoszférikus vákuumdesztillációs egységben. Az óriás üzem műszerterméből — képünkön — napi hatezer tonna nyersolaj feldolgozását irányítják (MTI Fotó : Kovács Gyula felvétele) Öt évtized a vakok és csökkent látók szolgálatában Ötven éve, 1918-ban alakult meg, száz fővel a Vakok Szövetsége, hogy gyámolítója, összefogója legyen az ország területén élő vakoknak és csökkent látóképességűeknak. A szövetség múltjáról, az emberek életének alakulásáról a szövetség főtitkára, dr. Körner György tájékoztatott bennünket. Az indulás éveiben és azóta is igyekezett a szövetség a hozzá tartozó emberek sorsát felkarolni, s mindenekelőtt a munkába állításukat, s megfelelő munkalehetőségek megteremtését szorgalmazta. Először a Tanácsköztársaság idején kaptunk nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást, majd a felszabadulás hozott sokoldalú segítséget. Szorgalmaztuk és növeltük a kulturális ellátást, a nehéz körülmények között élőket anyagilag is támogattuk, és jelenleg is ezen fáradozunk. — Hogyan szervezték meg a vakok és csökkent látóképességűek munkába állítását? — E téren nemzetközi viszonylatban is mi végeztük a legnagyobb munkát. 8700-as taglétszámunk fele nyugdíjas, 1800-an részesülnek vaksegélyben — 2400-an pedig „hagyományos” és különféle munkakörökben dolgoznak. Legtöbbjüket a Budapesti Kefe- és Seprűgyárban és a Kosárfonó Ktsz-ben találjuk, Szombathelyen is tradicionális munkához kötődnénk, a szegediek jórészt a fonalmentőben dolgoznak, 550-en telefonkezelők, de új foglalkozási ágakban is elhelyezzük őket, van köztük minőségi ellenőr, elektroműszerész, gyógymasszőr, sőt újabban könyvkötő és kárpitos szakmákra is kiképezik őket. Fiataljainkat segítjük a továbbtanulásban. Száz ipari tanulónk van, 150-en középiskolába járnak, a különféle egyetemeken, főiskolákon 30-an tanulnak közülük. Művelődési, szórakozási lehetőségeket a megyei csoportok s az országban levő bentlakásos intézetek is maximálisan segítik, Budapesten rendelkezésükre áll például a szövetség házában levő könyvtár és hangoskönyvtár. Ámbár ennek gyarapítása a házban működő nyomda és egyéb elhelyezési nehézségek miatt akadályba ütközik. — Mit tartanak legfontosabb feladatuknak? — Eljutni az ország legtávolabb és legelhagyatottabb részén élő emberekhez — a megyei szervezetek közreműködésével —, segíteni őket a munkába állítással. S továbbra is igyekszünk különböző vállalatokkal együttműködést, új munkalehetőségeket teremteni — egyébként — jól dolgozó tagságunk számára. (s. á.)