Népszava, 1968. november (96. évfolyam, 257–281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

Az Előkészítő Bizottság nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Embereit tízezreit ölték meg és kínozták halálra, százezrek sínylődnek és pusztulnak el a börtönökben és a koncentrációs táborokban. Bírósági ítélet és vizsgálat nélkül megölték Aidit elvtársat, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökét és a kommunista párt más vezetőit. A reakciósok nemrég újabb kegyetlen gaztettet követtek el, kivégezték Njono és Sudisman elvtársakat. Indonézia uralkodó körei a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére fokozzák a terrort, folytatják a kommunistáknak és az ország más demokratikus gondolkodású polgárainak fizikai megsemmisítését. Újra megbélyegezzük ezeket a gonosztetteket! Elég volt a vérözönből! Legyen elég az áldozatokból! Kinyilvánítjuk töretlen szolidaritásunkat Indonézia kommunistáival és más demokratáival. Kifejezésre juttatva országaink, népeink akaratát, követeljük, hogy vessenek véget a terrornak és bocsássák szabadon a politikai foglyokat! Az indonéz reakciósok gaztettei nem maradnak büntetlenül! Nem sikerül elnyomniuk a szabadságszerető indonéz népet s annak imperialistaellenes harcát! Hangozzék fel mind erőteljesebben világszerte a tiltakozás szava a reakciósok gonosztettei ellen! (MTI) A Ntaan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának központi lapja szerdán meleg hangú cikkben méltatja a Kommunisták Magyarországi Pártjának 50. jubileumát. „A vietnami nép az amerikai agresszió ellen vívott nemzetmentő harcában mindenkor számíthatott a magyar párt és a magyar nép hatékony támogatására és tevékeny segítségére” — írja a lap. Az EAK 18 millió egyiptomi fontot visszafizetett abból a 35 millió egyiptomi fontos kölcsönből, amelyet a Szovjetunió az asszuáni völgyzáró gát építése első szakaszának finanszírozására nyújtott. A Szovjetunió a kenyai kormánynak ajándékozta azt a kórházat, amelyet szovjet segítséggel építettek Kenyában. McNamarát helikopterrel „emelték ki“ a tüntető indiai diákok közöl McNamara volt amefrikai hadügyminiszter, a Világbank elnöke, szerdán viharos jelenetek középpontjába került, amikor indiai látogatása során Calcuttába érkezett: mintegy ezer diák tüntetett ellene a vietnami háborúban játszott szerepe miatt. A repülőteret Calcuttával összekötő utat, ahol McNamara gépkocsijának el kellett volna haladnia, valósággal megszállták a tüntetők, összecsaptak a Világbank elnökének kocsiját kísérő rendőrökkel. Szorult helyzetéből McNamarát és kíséretét, két helikopter mentette ki. Leszálltak az útra és felvették az előkelő vendégetés kísérőit. Az országúti csatának számos sebesültje van, a rendőrök 37 tüntetőt letartóztattak. A nyugat-bengáliai hatóságok McNamara látogatásával kapcsolatos zavargásokra való tekintettel megtiltották, hogy ötnél több személy csoportosuljon az utcákon és köztereken és minden fegyverviselési engedélyt hatálytalanítottak. A Reuter jelentése szerint McNamara mostani, egyhetes indiai látogatásának célja „baráti ismerkedés” India problémáival. (Reuter) Pakisztáni problémák A milyen összetett a neve az államnak (Pandzsab, Kasmír és Szind államnevekből született a Pakisztán elnevezés), olyan összetett a politikája is. A közelmúltban lezajlott zavargások, kormányellenes tüntetések és az Ajub Khan állam- és kormányfő ellen megkísérelt merénylet elsősorban belső ellentétekre vezethető vissza. E belső ellentéteket e felsorolás is tükrözi: az országnak egymástól nagy távolságra fekvő két része között jelentős a gazdasági nívókülönbség, mint a világ legnagyobb mohamedán állama, vallási békétlenségekkel küzd: független ázsiai politikát kíván folytatnii — az angol és amerikai tőke túlsúlyával. Az 1965-ös indiai és pakisztáni konfliktusból — mint emlékezetes — a taskenti tárgyalások, illetve a Szovjetunió közvetítése vezette ki az országot. Ettől kezdve Pakisztán arra törekedett, hogy fejlessze kapcsolatait a szomszédos ázsiai országokkal, továbbá a Szovjetunióval. Jóllehet Pakisztán tagja két agresszív katonai tömbnek — a CENTO-nak és a SEATO-nak —, mégis ez év tavaszán felmondta (legalábbis formálisan) az amerikai légitámaszpontbérletet. Ebben a bizonyos mértékig megváltozott helyzetben Ajub Khan többször kifejtette, hogy országa a nemzeti egységre törekszik, és a gazdasági ügyeket is szilárdabb alapokra helyezi. Koszigin miniszterelnök áprilisi látogatásakor tárgyalásokat folytattak arról, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt Pakisztán kohászati és olajiparának fejlesztéséhez. Ezenkívül — mint pakisztáni politikai körökben hangoztatták — a kormány kizárólag védelmi célú fegyvereket szeretne vásárolni a Szovjetuniótól ... Washington ugyanis már korábban beszüntette a Pakisztánba irányuló fegyverszállításait azzal az indokkal, hogy „az ország nem megfelelő vonalon mozog". Az indok nem hagy kétséget afelől, hogy az Egyesült Államokban nem nézik jó szemmel a fent említett pakisztáni megnyilvánulásokat, de azt sem, hogy az ország és India között csökkent a feszültség. Ezekhez a körülményekhez kapcsolódik: a jelenleg letartóztatásban levő Ali Bhutto volt külügyminiszter — Ajub Khan politikai ellenfele — Indiával szemben szélsőséges álláspontot képvisel. Bhutto az „iszlám szocializmus” jelszavával alaposan felkavarta az otthoni szenvedélyeket. Ugyanakkor a volt külügyminiszter ellenzéki „néppártja” gyűlésein sajnálkozott, hogy annak idején részt vett a taskenti konferencián. E sajnálkozás gyökerei: Ali Bhutto évek óta a pakisztáni—kínai kapcsolatok elmélyítésén fáradozott, amellyel ugyancsak nem tett hasznos szolgálatot hazája belső életének. Ami Pakisztán jövőjét illeti, fontos mind Ázsia békéje, mind az indiai jószomszédság fejlesztése érdekében, hogy az állam kül- és belpolitikájában higgadtság és a realitások teljes figyelembevétele érvényesüljön. Hiszen enélkül nem küzdhetik le a belső ellentéteket.Jankovszky János Hazánk ENSZ-képviselője kifejtette a magyar külpolitika céljait Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője, szerdán felszólalt a világszervezet leszerelési vitájában, az I. számú politikai bizottságban. A nagykövet kifejtette a Magyar Népköztársaság álláspontját egyes leszerelési kérdésekről. — A magyar delegáció a leszerelési kérdések vitáját abból a sarkalatos tételből kiindulva közelíti meg, hogy valósággá kell változtatni az általános és teljes leszerelés tervét — mondotta. — A magyar külpolitika egyik legfőbb célkitűzése, hogy az emberiség megszabaduljon az atomháború fenyegetésétől, annál inkább, mert ma még fennáll a nemzetközi feszültség. A nagykövet rámutatott, hogy Magyarország, mint Európa egyik kis állama, helyzeténél fogva, természetesen, különös figyelemmel kíséri a földrészünkön fennálló feszültséget. „Aggodalommal tölt el bennünket az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság revansista politikát folytat, magának vindikálja a két Németország képviseletének jogát, s annak ellenére, hogy nyilatkozataiban lemondott a nukleáris fegyverkezésről, minden olyan törekvést ellenez, amely a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányul" — jelentette ki, majd hangsúlyozta: a nemzetközi feszültség növelése irányában hatnak a napokban közzétett közlemények a NATO megerősítése kapcsán javasolt „demonstratív nukleáris robbantásokról” is. „Nem szándékunk átvenni ezt a hidegháborús hangvételt — állapította meg Csatorday Károly, utalva a NATO miniszteri tanácsülésének legutóbbi közleményére. — Mi biztosak vagyunk abban, hogy a szocialista országok védelmi rendszere jól működik, de időszerűnek és helyénvalónak tartjuk kijelenteni, hogy ezek a tendenciák a fegyverkezési verseny növelésének irányában hatnak. A magyar kormány külpolitikai céljairól szólva, a nagykövet idézte Fock Jenő miniszterelnök megállapításait az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, leszögezve: a magyar kormány tovább munkálkodik a nemzetközi feszültség enyhítésén, a légkör javításán. A genfi tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság munkájáról szólva, a nagykövet rámutatott: a bizottság elsőbbséget biztosított azoknak a kérdéseknek, amelyek a tömegpusztító fegyverek kiküszöbölésére irányulnak. A magyar küldött ezek közül három problémával foglalkozott részletesen. Elsőként emelte ki, hogy létre kell hozni a nukleáris fegyverek használatát betiltó konvenciót, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja az erre vonatkozó szovjet javaslatokat. Második kérdésként említette meg a nukleáris fegyverek teljes betiltását, harmadiknak pedig a vegyi és bakteriológiai hadviselés kérdésével foglalkozott, sürgetve azt, hogy a világszervezet ismételten hívja fel a világ figyelmét a vegyi és bakteriológiai fegyverek alkalmazásának veszélyeire. „A magyar delegáció határozottan és következetesen törekszik arra, hogy a közgyűlésen véglegesen megszüntessék azt a hidegháborús hangot, amelyet a XXIII. ülésszak kezdetén egyesek szítottak” — jelentette ki végül Csatorday Károly, hangsúlyozva: hazánk küldöttsége ebben a szellemben minden segítséget megad a világszervezetnek, a politikai bizottságnak ahhoz, hogy megoldja nagy feladatait a leszerelési kérdések terén. .. ■ 1 1 Befejeződött a Szlovák KP KB ülése Szerdán Pozsonyban, a beszámoló feletti vitával folytatta tanácskozását a Szlovák KB Központi Bizottsága. Az ülésen a CSKP KB képviseletében részt vett Oldrich Cemik miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tagja. A Szlovák KP KB tagjai kifejezték annak szükségességét, hogy sürgősen normalizálni kell a kapcsolatokat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Kiemelték a párt vezető szerepének fontosságát. A felszólalók elítélték a szélsőséges nézeteket és állást foglaltak a párt január után folytatott politikája mellett, elhatárolva magukat a negatív tendenciáktól. Kifejezték egyetértésüket a CSKP KB minap elfogadott határozataival. A szerdai ülésen szólalt fel Cernik miniszterelnök, s a CSKP KB nevében üdvözölte a részvevőket. Az 1968 januárját követő időszakról szólva Cernik azt mondotta, hogy az ..kifejezetten szocialista volt és az ma is”. A január utáni fejlődés során azonban a jobboldali, szocialistaellenes erőkkel szemben nem alkalmaztuk eléggé következetesen a politikai eszközöket. Ennek egyik oka az volt, hogy a tömegtájékoztatási eszközöknél dolgozó egyes kommunisták nagymértékben figyelmen kívül hagyták a májusi plénumnak a jobboldali veszélyre felhívó figyelmeztetését. Hiba volt az is, hogy a párt ebben a bonyolult helyzetben nem tudta megalkuvás nélkül biztosítani, hogy a kommunisták munkája mindenütt, de elsősorban a sajtószerveknél, összhangban legyen a Központi Bizottság határozataival. A párt ideiglenesen elvesztette akcióképességét. Éppen azért, mert őszintén akarjuk megvalósítani a január utáni politika hibáktól és torzításoktól mentes fő vonásait, világosan meg kell mondanunk azt is, hogy milyen alapvető hibákat követtünk el. Ezek közé tartozik főként az, hogy a párt új vezetősége és maga a párt, sem programszerűen, sem gyakorlatilag nem készült fel megfelelően az 1968 januárja után felvetett problémák megoldására. A párt vezető szerepének gyengülése oda vezetett, hogy egyes intézkedéseket bizonyos érdekcsoportok nyomására hoztak.” Felszólalása befejező részében Cernik külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott, „Csehszlovákia mindig tudatában volt annak, hogy szilárdan a szocialista országok közösségéhez tartozik. Ezért a normalizálásra, a bennünket összefűző kötelékek megszilárdítására kell törekednünk. Tudatában vagyunk annak, hogy céljainkat csupán a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, az egész kommunista és munkásmozgalommal szövetségben, kölcsönös együttműködésben és megértésben érhetjük el” — mondotta végül felszólalásában Oldrich Cernik miniszterelnök. A kétnapos vitában harminchárman szólaltak fel. A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának kétnapos tanácskozása szerdai záróülésén határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. A határozatban a Központi Bizottság plénuma teljes egyetértését fejezi ki a január utáni fejlődés valamennyi szakaszának értékelésével és a párt fő feladatainak kitűzésével olyan formában, ahogyan ezt a CSKP Központi Bizottságának november 17-i határozata tartalmazza. A határozat a továbbiakban megállapítja: A párt régebben és a közelmúltban szerzett tapasztalatai egyaránt arra utalnak, hogy a párt szempontjából a legnagyobb érték sorainak egysége, a nem formális egység, hanem az akarat és a cselekvés egysége. A határozat kötelezi a párt valamennyi szlovákiai szervezetét, hogy a CSKP KB plénumának határozatában megjelölt politikai irányvonal alapján aktívan járuljon hozzá a kitűzött feladatok megoldásához, a helyi feltételeknek megfelelően. A határozat egyhangú elfogadása után a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága befejezte tanácskozását. Kitüntették Kari nyepomnjascsijt Kari Nyepomnjascsij szovjet újságírót halála után Vorousztoij-díjjal tüntették ki. Nyepomnjascsij augusztus 24-én Csehszlovákiában, újságírói feladatának teljesítése közben vesztette életét. A Béke-világtanács felhívása A Béke-világtanács elnökségének Lahtiban tartott ülése az összes, békéért küzdő szervezethez, csoporthoz és személyhez szóló felhívást fogadott el a békemozgalom közeledő 20. évfordulója alkalmából. A Berlinben nyilvánosságra hozott felhívás megerősíti a húsz évvel ezelőtt meghirdetett és azóta több alkalommal megerősített alapelveket. A felhívás hangsúlyozza, hogy az NSZK fegyverkezése, valamint az, hogy elutasítja az európai határoknak és a két német állam létének elismerését, az európai feszültség legfőbb oka. OLASZORSZÁG „Strandkormány” után „ródlikormány” ?Az olasz köztársasági elnök holnap kezdi meg tárgyalásait a politikai élet vezetőivel új kormány alakításáról. De egyelőre még ez sem biztos. A Kereszténydemokrata Párt országos tanácsának tegnap megnyílt ülésszakán már felmerült a javaslat, hogy halasszák a jövő hétre a kormányválság megoldását szolgáló tapogatózás megkezdését. Az Olasz Kommunista Párt tiltakozott az államfőre gyakorolt megengedhetetlen nyomás miatt, de Rumor kereszténydemokrata, Ferri szocialista és La Massa köztársaságpárti vezető a halasztás mellett kardoskodik. Régen érlelődő és hosszúnak ígérkező politikai válság van Olaszországban. Kibontakozásának „menetrendje” így alakult: október utolsó napjaiban tömegverekedéssel és a középbal kormánykoalíció jövőjét illetően határozathozatal nélkül zárult a szocialisták kongresszusa; november első napjaiban a Leone-kabinet nyomására a parlamentben elhalasztották az új nyugdíjtörvény vitáját, majd „befagyasztották” az 1964-es fasiszta államcsínykísérlet, a SIFAR-ügy kivizsgálását; november 10-én viharos vezetőségi ülésen ismét nem tudta eldönteni az öt frakcióra szakadt szocialista párt, hogy vállalja-e az újabb közös kormányzást a kereszténydemokratákkal; november 14-én több mint tízmillió olasz dolgozó lépett egységesen sztrájkba; november 18-án éjfélkor több mint egymillió állami alkalmazott kezdett 24 órás sztrájkot; november 19-én délben benyújtotta lemondását a kereszténydemokrata Leone öt hónappal ezelőtt, időnyerés céljából alakított átmeneti kormánya. természetesen, a „menetrend” nem teljes, hiszen " s a válság kedden kirobbant legújabb szakaszá- jának előzményeit említettük csupán. Az olasz belpolitikai válság gyökerei sokkal mélyebbre nyúl-nak. A mostani zsákutca kezdetét a májusi választások jelzik: miután az olasz tömegek elvetették a középbal kormányzást, a szocialista többség az Olasz KP ismételt sürgetése ellenére sem volt hajlandó egy új baloldali többség kialakítására, hanem tovább folytatta a manőverezést a kereszténydemokratákkal. Május óta tovább fokozódott a szocialisták soraiban a katasztrofális választási vereség nyomán megindult erjedés és széthúzás. Megrendült a kereszténydemokrata egység is: a párt balszárnya legutóbb bejelentette, nem óhajt a szocialista jobbszárnnyal olyan kormányban közösködni, amely még a választások előttinél is gyűlöltebb lenne. Ugyanakkor több jel arra mutat, hogy a szervezett dolgozók új baloldali egysége van kibontakozóban. Az elmúlt napok nagyarányú országos sztrájkmozgalmaiban húsz esztendeje először, közösen léptek fel a kommunista CGIL, a szociáldemokrata USL és a kereszténydemokrata CISL szakszervezeti szövetségek tagjai. Ami a kormányválság megoldásának kilátásait illeti, valószínűnek látszik, hogy Leone nyári „strandkormányához” hasonlóan, ismét kereszténydemokrata átmeneti kormány — tekintettel a téli szezonra, ezúttal esetleg „ródlikormány'’ — alakul, megint rövid időre. De ennek a kormánynak már számolnia kell azzal is, hogy a szakszervezetekben kialakuló új baloldali egység hatására, olyan baloldali politikai szövetség bontakozhat ki, amelyet a kommunisták hosszú évek óta sürgetnek. (köves) Sikerrel ért véget az olasz állami alkalmazottak sztrájkja Kedd éjfélkor véget ért több mint egymillió olasz állami alkalmazott 24 órás sztrájkja. A CGIL közleménye szerint a sztrájk rendkívül sikeres volt. A vasutasok 96, a postások 94, valamint az állami hivatalok dolgozóinak 95 százaléka hagyta abba a munkát. Államcsínykísérlet Zanzibárban? Hírügynökségi jelentések szerint szerda hajnalban államcsínyt kíséreltek meg Zanzibárban Abeid Karamé forradalmi tanácsa ellen. Megszakadt minden telefon- és telexösszeköttetés a szigetország, a vele unióban levő Tanganyika, továbbá a szomszédos Kehya között. A kelet-afrikai légitársaság felfüggesztette a repülőjáratokat Zanzibárba Letartóztatták a ghanai hadsereg főparancsnokát A Reuter jelentése szerint kormányellenes felforgató tevékenységben vállalt bűnrészesség gyanúja miatt letartóztatásba helyezték M. A. Otu légimarsallt, a ghanai fegyveres erők főparancsnokát A puccsisták körülzárták Kína bamakói nagykövetségét Az AP szenegáli körökben szerzett értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy Modibo Keitát, a kedden megdöntött mali államfőt a puccsista katonatisztek minisztereivel együtt letartóztatták. Az AFP úgy tudja, hogy Ousmane Ba külügyminiszter Kína bamakói nagykövetségén keresett menedéket. A puccsista katonák körülzárták a nagykövetséget és ultimátumot intéztek személyzetéhez, követelve a miniszter kiadását. A nagykövetség azonban cáfolja, hogy menedéket adott volna Ousmane Bának. Közben Bamakóban bejelentették az új kormányzószerv, a „Nemzeti Felszabadítási Katonai Bizottság” összetételét. A bizottság elnöke Moussa Traore hadnagy. A brit szakszervezeti mozgalomban a baloldali egységmozgalom új, jelentős győzelmet aratott: a bányászszakszervezet Lawrence Dalyt, a skót bányászok eddigi baloldali vezetőjét választotta főtitkárává. NÉPSZAVA 1968. november 8.