Népszava, 1969. szeptember (97. évfolyam, 203–227. szám)
1969-09-02 / 203. szám
A gondok térképe Budaörsön Építkezni tilos! — Annyi van még a fákon, hogy nem is tudom, mi lesz vele — mondja egy férfi társánál, a 40-es autóbuszon Akár „barackos járatnak" is lehetne nevezni, hiszen mindenütt gyümölcsöskosarakba botlik az ember, és az utasok között Hajnalonként —Igen, az őszibarack a mi hírességünk — állapítja meg Hibszky János, a község párttitkára — Erre fizettünk rá annak idején, amikor mi is beolvadhattunk volna Nagy-Budapestbe. Csakhogy az akkori vezetőség nagyon húzódozott a csatlakozástól, s éppen a barackra hivatkozva fejtegette, hogy Budaörs önellátó mezőgazdasági terület Pedig sohase volt az... Így aztán megmaradtunk falunak, noha közelebb esünk a főváros központjához, mint sok külső kerület. Kék busz jár itt is, telefonhálózatunk a budapesti automata rendszerbe tartozik, vízellátásunk ugyancsak a fővárosból jön. A víz említésével az itteniek legnagyobb gondja kerül szóba. Mikor folyik a csap — ez határozza meg a budaörsiek ébredését, életrendjét Tavasztól késő őszig többnyire hajnali háromkor csörögnek a vekkerek ... Ilyenkor kell ,,begyűjteni” a háztartások napi vízszükségletét. — Hálózatunkat annak idején mintegy 6000 fogyasztóra tervezték, s azóta közel 10 000-re nőtt a lakosság száma — fejtegeti Karlik András tanácselnök. — Időközben letelepedett nálunk egy sereg üzem, közöttük a rendkívül vízigényes „káposztagyár”, vagyis a Közért tartósító üzeme, meg a HUNGAROFRUCT 100.0 ■engemos hűtőháza. Éven a barackárakról esik a legtöbb szó. Barackhegyek fogadják a látogatót alig negyedórás utazása végén a községben is: úton-úttéren, zöldségesboltokban és magánházak kapuja előtt egyaránt kínálják a frissen szedett, illatos gyümölcsöt, vízébresztő ként 30 új bekötést biztosít a központi vezetékbe a Vízművek, amely mindmáig tulajdonképpen nem teljes gazdája a hálózatnak, mivel a karbantartást nem vállalta. De hát ki végezze?! Nekünk erre sem apparátusunk nincs, sem pénzünk. Hoszszú évekig tartó sürgetésünk után végre idén nyáron megegyezett ez ügyben a fővárosi és a megyei tanács. Igen ám, csakhogy a sorsunkat eldöntő tárgyalásra bennünket nem hívtak meg, így aztán a megállapodásba bekerült egy olyan passzus, amelyet mi képtelenek vagyunk teljesíteni. Nem tudunk ugyanis itt helyben lakással, raktárral, garázzsal ellátott telephelyet biztosítani a vállalatnak. A község vezetői szerint nincs is szükség erre. Helyben székel a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik a karbantartáshoz, és vállalná is azt. Most várják, hogy a felsőbb szervek jóváhagyják ezt a legcélszerűbbnek látszó megoldást. Persze, ezzel még a vízhiány nem szűnik meg Budaörsön. Véglegesen csak akkor javulhat a helyzet, ha bővítik a főnyomóvezetéket Ezt aligha lehet sokáig halogatni, már csak azért sem, mert a negyedik ötéves tervben az előirányzat szerint kétezer lakásos telepet építenek a községben, sán a városban, másrészt, mert nem bírták az anyagi telkieket. Így járt K. Béla olvasónk is, aki nemrégiben levélben írta: férfikora teljében egyetlen kereső volt a négytagú családban, nem bírt volna építkezni. Most, 68 éves korában, már a házhely megművelése is fárasztó, és szívesen szabadulna a telektől, hogy árából pótolja mindazt, amire a szerény nyugdíjból nem futja. Vevő is lenne, ám sem ő, sem sok hasonló helyzetben levő társa nem tehet semmit, mert a telekkönyvben — az eredeti rendelkezésnek mgfelelően — csak akkor vezetik át az adásvételt, ha legalább a ház alapjait lerakta már az ingatlanon az eredeti tulajdonos. (A Minisztertanács minap megjelent határozata alapján ezek a telekügyek remélhetőleg rövidesen rendeződnek.) Hozzátartozik az ábra bonyolultságához, hogy időközben a MÁVAG-telepre kimondták a mezőgazdasági jelleget s az építési tilalmat... Mindezt azonban egyeseknek mégis sikerül valahogyan megkerülni, mert időnként gazdát cserél egyegy telek, épül új ház Érdemes lenne alaposan felülvizsgálni az illetékeseknek ezt az ellentmondásos állapotot, s amennyire csak lehetséges, lebontani itt is, másutt is a község fejlődését gátló korlátokat. Megérdemli ezt a figyelmet és fáradságot az idevalósiak, hiszen iparkodásukat, élniakarásukat tények serese bizonyítja. Az „idecsalogatott” üzemek — amelyek jóvoltából teljes a lakosság foglalkoztatottsága, még a háziasszonyok, csökkent munkaképességűek is megtalálják helyüket a bedolgozó rendszerben —, éppúgy a budaörsi»'; életrevalóságáról val'anak, mint a részben ..kiharcolt”, részben saját erőből megvalósított intézmények: a szén művel ötleti ház, szabadtéri színpad, az éppen mos' megnyílt tyTf-kirendelt sép, vagy az új. or*omye'es közvilágítás a főútvonalakon. Amely egyébként sokkal fényesebb, városiasabb, mint a szomszédos XI. kerület Budaörssel szomszédos részeinek világítása. Mindenesetre esténként, ha az itteni „polgár” hazaér a városi sötétből a „falusi” fénybe, vigasztalódhat: talán nem is olyan nagy veszteség, hogy a barack elválasztotta a községet — Nagy-Budapesttől. Miklós Dezső Lapály, zöldövezet... — Ez a telep valamenynyire enyhíti majd a jelenlegi helyzetet — jegyzi meg a tanácselnök. — Saját erejükből már sokan változtattak volna sorsukon, csakhogy a magánépítkezéseket itt szerintsünk, túlságosan sok megkötöttség korlátozza — vélekedik a párttitkár. — Tulajdonképpen, csak toldozzák-foldozzák a régi, eleve korszerűtlen épületeket az emberek, gyakran kijátszva a törvényes előírásokat, mert gyakorlatilag szinte az egész község építési tilalom alatt áll. Egyik része azért, mert lapályos, nedves — véleményem szerint ettől még, a kellő alapozás megkövetelésével, nyugodtan építkezhetnének —, más területet zöldövezetnek nyilvánítottak, a főútvonal mentén pedig csal többszintes társasházak emelhetők. Sokan szívesen jelentkeznének ilyen akcióra is, de hát csatorna nélkül nem lehet ezt a formát alkalmazni? . — Valami csekély változást jelent ez az értesítés — mutat fel egy gépelt papírt a tanácselnök. — Ebben a járási tanács hozzájárul, hogy néhány, közművesített területen saját belátásunk szerint döntsünk a foghíjbeépítésekről. Döntési hatáskörünk azonban továbbra ■rém terjed ki olyan helyekre, mint például a MÁVAG-telep, amely pedig különösen nehéz rész. Ellentmondások -feloldás nélkül A MÁVAG-telep ügye valóban áttekinthetetlen és érthetetlen. Mintegy 620 régi MÁVAG-ista kapott itt a felszabadulás után házhelyet. A máig is érvényes jogszabály szerint bizonyos idő alatt építkezniük kellett volna. Sokan ezt elmulasztották, egy teszi, matt vol laka Dátum szerint szeptember elsején. De már a megelőző napok feszültsége is tulajdonképpen háború volt, ha jobbára még az idegeké, akkor is. A Donausender, a dunai országok felé irányított német rádió minden esti híradása után gépies pontossággal eljátszotta a lengyelországi németek indulóját, Hans Fritsche elmondott egy-egy kommentárt a határontúliak mérhetetlen szenvedéseiről, az adóállomás pontosan bemondta a mellékadók nevét is: Gleiwitz, Görlitz és Troppan. Gleiiwitz neve akkor még nem mondott semmit, mit tudott az európai átlagember arról, hogy az SS szakemberei már kiválogattál a megfelelő számú „Haitiinget”, akik majd lengyel ruhába öltözve és megfelelő injekciókkal ellátva végrehajtják a nagy látszattápadást a gleiwitzi adó ellen, hogy néhány órával később a Führer már végigpattoghassa dühös beszédét a visszalövésről. Nem, ezt még akkor nem lehetett tudni és sok minden mást se’*~ ----------------Sárgák már a harmincéves újságok. A címek ilyenek bennük: „Feszült várakozás", „Miért kell a szellemi honvédelem?" „Elkövetkezett a válság csúcspontja”, „Válságos órák". ..Lengyelországban elrendelték az élelines mozgósítást”. „Német csapatok vonulnak be Szlovákiába". Az apró hírek sem érdektelenek. „A honvédelmi miniszter vacsorán látta vendégül a Hitlerjugend vezetőit”. „Kárpátaljára is kiterjesztették a statáriumot". „Megint elvesztette a kenyerét háromszázhatvan húsipari munkás", „Légvédelmi kihágások’’. (A cím alatt a többi között olvasható, hogy egy Homok utcai ház tulajdonosa nem volt hajlandó megvásárolni a légvédelmi őrség karszalagjait. Ezért harmadszor 300 pengő pénzbüntetésre ítélik.) A főváros viszont honvédelmi ügyosztályt létesített. Egy nyilas röpiratíró egy hónapot kapott. Nyolc nyilast vettek őrizetbe a vasárnapi tüntetés miatt. Soroksáron nyomorenyhítés helyett csődöristálló épül. A magyar válogatott elveszti a két világháború közötti időszak utolsó nemzetközi mérkőzését. De a lengyelek nyerik meg a meccset és van olyan újság, amely a „Megérdemelt lengyel győzelem” címszóval talán nem is a futballról beszél Mindenesetre 2 :0- ra kaptunk ki, a pályán a közönség tapsolt és vajon hányan éltek a szurkolók közül egy hét múlva ? Mert * mérkőzést tarannaa De a milánói kerékpáros világbajnokság már félbeszakad, Meránba nem utaznak el a vívók, nem utaznak a bokszolók sem. Európa másfajta csaták elé indul. ----------Azok, akik már pontosan előkészítettek mindent, a gleiwitzi látszattámadás leendő hulláit is, ugyanakkor az utolsó percig békevágytól eltelve nyilatkoznak. Augusztus 30-án este jelentik Berlinből: az általános helyzetet a német fővárosban bizonyos optimizmussal ítélték meg. De a Birodalom sajtója hajthatatlanul követeli a lengyel területeket. Lengyelország elrendeli az általános mozgósítást. Litvánia behívja a tartalékosokat, Varsó elrendeli a lovak, autók és kerékpárok rekvirálását . Róma villanyreklámai egyelőre még csak elsötétítési gyakorlat címén, de kialusznak. Egyre kevesebb a fény. Prága jelenti, hogy az eredetileg szeptember 3. és 10. között tervezett mintavásárt 24-én nyitják meg, ha a nemzetközi helyzet megengedi. Nem engedi meg. --------------- Az utolsó napilap, amely m még viszonylag békében jelenik meg, illetve talosan még nem a háború perceiben hagyta el a nyomdagépeket, az „Ultimátum" című filmet reklámozza. Erich von Stroheimmel és a „Broadway rózsáját", közli az osztálysorsjáték csütörtöki nyerteseit — volt-e aznap boldogabb ember, mint a százezer pengőt nyert 4370-es sorsjegy tulajdonosa? — és könyvet hirdet: „Újságolvasónak nélkülözhetetlen Horovitz: Idegen szavak magyarázata.” Harminc évvel később az ember eltűnődik, hány idegen szó van, amelyre feltétlenül szükség volt a következő öt esztendőben, s mégsem lehetett még benne a könyvben. Például ez. ..koncentrációs tábor.” „Stuka”, „Konvoj”, „V—2”, „Cyklon— ” . Sárgul az újság papírja, a mondatok mégis égetnek és szégyenítenek. Itt a nagy Hitler-beszéd. Javaslatai — mondja saját magáról — „a leglojálisabbak és a legszerényebbek voltak”, mostantól viszont „viszonozzuk a tüzelést”. Ugyanebben a beszédben leszögezi, hogy nyugati irányban nincs területi követelése (alig egy évre rá Németországhoz csatolja Elzász-Lotharingiát), s hogy a néhány nappal korábban megkötött német—szovjet szerződés ,,minden időkre kijárja a két ország között az erőszak bárminemű alkalmazását’'. Ahány mondat, annyi kegyetlenül kiszámított ámítás. Aztán megindul a menekültek áradata az akkor még magyar—lengyel határnál — s kezdenek szállingózni a hírek az első lengyelországi tömegkivégzésekről. A hivatalos Magyarország legyint, a szélsőjobboldali Magyarország nem is titkolja, hogy egyetért. Az egyszerű ember elolvashat kormányrendeletet, a sajtócenzúráról, a gyűléstilalomról, az egyesületi jog korlátozásáról, s megborzad, vagy ha jobb az ízlése, belül elmosolyodik, amikor megpillantja a fallakon a nagy, színes plakátot: „Óvakodj a kémektől, kiknek szennyes pénze ..A plakáton lila arcú félvilági hölgy, pálinkás üveg és gonosz ellenséges ügynökök, zizegő százasok. De hát ez a pénz csak papíron pénz. Viszont az MTI jelenti, hogy a kormány lehetőséget ad a lakosságnak arra, hogy teljesítse azt az óhaját, amely szerint a honvédség fejlesztéséhez önkéntes adományokkal is hozzájárul. Ötven golyószórót már vettek a pénzen. Vajon Újvidékre került, vagy Kolomeába? Baktai Ferenc Megkezdődött szeptemberben Felmentés — kinevezés Az Elnöki Tanács — a külügyminiszter előterjesztésére — Esztergályos Ferenc nagykövetet, érdemeinek elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt felmentette a stockholmi nagykövetség vezetésére és hazánk izlandi képviseletére kapott megbízatása alól. Ezzel egyidejűleg Nagy Bélát rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki és megbízta a stockholmi magyar nagykövetség vezetésével és hazánk izlandi képviseletével. (MTI) A SZOT elnökségének ülése (Folytatás az 1. oldalról) esztergomi gyáregységében. A dolgozók egészségét, testi épségét veszélyeztető gondatlanság miatt a fél év során a felügyelők 164 büntető eljárást kezdeményeztek, szabálysértések miatt 223 esetben, pénzbírságot szabtak ki és 228 esetben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményeztek . A szabálysértések között leggyakoribb — mintegy 70 százalék — az óvórendszabályok előírásainak megsértése volt. Több vállalatnál tapasztalható baleset-eltitkolás, hamis adatszolgáltatás. Baleset-eltitkolás volt például a Debreceni Ruhagyár ózdi gyáregységében, a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, a Szolnoki Vasipari Vállalatnál, a kaposvári 13. sz. AKÖV- nél stb. Előfordul, hogy egyes vezetők súlyosan sérült dolgozót is rábeszélnek arra, hogy balesetét otthoni balesetnek jelentse. A Csongrád megyei Téglaipari Vállalatnál például a baleset napjára a sérültet szabadságra írták ki. A munkavédelmi felügyelők a fél év során 18 esetben szabtak ki pénzbírságot balesetel titkolás és hamis jelentés miatt. A szakszervezetek a munkavédelmi helyzet javítása érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek. Eredményesen segítették az üzemi szerveket abban, hogy feladataikat önállóan ellássák és következetesebben éljenek jogaikkal, hatékonyabban segítsék a társadalmi ellenőrző és nevelő munkát. Az elnökségek rendszeresen, több szakszervezetnél a központi vezetőségek is (vegyész, textiles, vasas) napirendre tűzték az iparág munkavédelmi helyzetét. Kezdeményezték, szorgalmazták a nevelő, felvilágosító munka fejlesztését, a munkakörülmények javításának meggyorsítását. A szakszervezeti központok többször kezdeményezték a minisztériumok felé, hogy hatékony intézkedéseiért tegyenek munkavédelmi feladataik ellátására. Ez azonban több területen nem volt eredményes, mert a minisztériumok munkavédelmi tevékenységében nem történt előrehaladás, egyes tárcák a kivéve még nem tesznek eleget a központi rendelkezésekben előírt feladatoknak — állapítja meg a jelentés. Az elnökség 1969. szeptember második felében összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsának soron, következő ülését. A javasolt napirenden a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései, az 1989. I. félévi gazdálkodás és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti munka tapasztalatai, valamint a VII. szakszervezeti világkongresszus előkészítésének tennivalói szerepelnek. G. P. Sajtókonferencia a KNDK budapesti nagykövetségén Li Dong Szon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn sajtóértekezletet tartott a KNDK megalakulásának közelgő 21. évfordulója alkalmából. A nagykövet a többi között elmondta, hogy hazájában biztonságosan megalapozódott a szocialista rendszer: a KNDK fejlett ipari-agrár országgá vált. Az ország nemzetközi helyzete állandóan erősödik — ezt határozott imperialistaellenes, önálló külpolitikájának köszönheti. A KNDK baráti viszonyt tart fent és együttműködik a testvéri szocialista országokkal és sok, nemrég függetlenné vált, ázsiai és afrikai országgal. Hazánk felvirágozásával egyidejűleg azonban mondotta Li Dong Szan — az amerikai imperializmus immár több mint 20 éve barbár gyarmatosító, katonai terrorpolitikát folytat Dél-Koreában — s azt saját gyarmatává, katonai bázisává változtatta. A koreai nemzet egyetlen állama a KNDK, az képviseli Észak- és Dél- Korea népének valóságos nemzeti érdekeit. Éppen ezért — Korea békéjének biztosítása és az ország békés egyesítése érdekében — az amerikaiaknak haladéktalanul ki kell vonulniuk Dél-Koreából. A nagykövet befejezésül arról szólt, hogy a koreai és a magyar nép közötti baráti együttműködés jól fejlődik. (jgg) A magyar szellemi export növeléséről tárgyalt a Gazdasági Bizottság A Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata A kormány Gazdasági Bizottsága — a külkereskedelmi miniszter és az Országos Találmányi Hivatal elnökének beszámolója alapján — megvizsgálták a műszaki-szellemi export helyzetét. A beszámolók megállapítják, hogy a műszakiszellemi szolgáltatások külföldi értékesítése lényegében 3—4 évvel ezelőtt indult meg és azóta dinamikusan fejlődik. A Tesco adatai szerint 1967 és 1968 között 1 200 000 rubel és 402 ezer dollár értékű szellemi szolgáltatást — például tervezőmunkát — nyújtottunk külföldnek, ezenkívül számos találmányt értékesítettünk licensz formájában. A jelenleg érvényes kötések értéke már túlhaladja a tízmillió rubelt, illetve az egymillió dollárt, de ebben az összegben sincs benne a találmányok értéke. Nem tartalmazza azt az üzletkötést sem, amelynek alapján magyar mérnökök tervezik India új alumí- ■ niumkombinátját. A magyar szellemi szolgáltatások legfőbb piaca egyébként az NDK, de jelentős üzletkötések jöttek létre Algériával, Norvégiával és más országokkal, sőt a FAO-val is. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyilatkozatában elmondotta: hazánk számára is előnyös, ha fokozottan részt vesz a műszaki-szellemi kutatások nemzetközi munkamegosztásában. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével a kormányszervek már rendezték a külföldi szellemi termékek, licenszek vásárlásának szabályzatait, módszereit. A magyar műszaki-szellemi termékek külföldi értékesítéséhez azonban még nem sikerült minden szempontból ösztönző eszközöket találni. Mindenekelőtt egyértelműen dönteni kell arról, hogy a vállalat, vagy maga a dolgozó rendelkezzék-e például a találmánnyal, s ki milyen arányban részesedjék annak ellenértékéből. Abban a kérdésben is állást kell foglalni, hogy kinek legyen joga külföldön értékesíteni a műszaki alkotásokat. A Találmányi Hivatal álláspontja szerint a műszaki-szellemi termékek külföldi értékesítésére a külkereskedelmi, illetve az önálló exportjoggal rendelkező vállalatokat célszerű feljogosítani. Ha azonban a szellemi terméket országot, közötti műszaki-tudományos együttműködési bizottság határozata alapján adják át, ennek lebonyolításával kizárólag a Tesco-t kell megbízni. Az értékesítésből származó hasznot a terméket létrehozó vállalat, a feltaláló, illetve az értékesítést lebonyolító vállalat között az ő megállapodásuk alapján kell szétosztani. Megoldásra vár még, hogy a vállalatokat és dolgozókat jobban osztó , nézzék olyan szellemi termékek előállítására, amelyeket a szocialista országoknak adnak át. (MTI) A SZ ÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánál első titkára befejezte évi rendes szabadságát. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Egyesült Államok Kommunista Pártját, megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Albert-Bernard Bongo köztársasági elnök táviratban fejezte ki köszönetét Losonczi Pálnak a Gabon nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Félix Houphouet-Boigny köztársasági elnök táviratban fejezte ki köszönetét Losonczi Pálnak Elefántcsontpart Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Szilágyi Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a Német Szövetségi Köztársaság vegyipari szakszervezetének kongresszusára utazott. 1969. szeptember 1