Népszava, 1969. november (97. évfolyam, 255–279. szám)
1969-11-21 / 271. szám
A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) alap felosztásának új rendszerét. A pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács rendeletet hozott a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályairól. Az adóigazgatási eljárás során továbbra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni; a kormány rendelete az adóztatás sajátos problémáival kapcsolatos kérdésekben intézkedik, egyszerűsíti az eljárást, többek között abban az értelemben, hogy 1970. január 1-től az adó megállapítását és az adóigazgatási feladatokat a lakossággal legközvetlenebb kapcsolatban álló községi, városi, kerületi Tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási (illetőleg a vám- és pénzügyőrség) szervei látják el. A Minisztertanács az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztésére megtárgyalta a határvizekkel kapcsolatban a szomszédos országokkal kialakult együttműködés kérdéseit, továbbá a magyar vízügyi szerveknek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Bizottság munkájában kifejtett tevékenységét. Jóváhagyta a magyar—román vízügyi együttműködést szabályozó, 1966 novemberében a két állam kormányának meghatalmazottai által aláírt egyezményt és a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő öt ország (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország Románia, Szovjetunó) többoldalú együttműködését a Tisza-völgy távlati vízgazdálkodás-fejlesztési terveinek egyeztetésére. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ezután a vizek szennyezettsége elleni védekezés hatékonyságának növelésére tett előterjesztést. Javaslatára a kormány határozatot hozott a szennyvízbírság alkalmazásának módozatairól és a káros szennyezés mértékének új határértékeiről. Az előírt új módszerrel a tényleges szennyezés az eddiginél pontosabban megállapítható és a bírság összege arányos az üzem által okozott népgazdasági kárral. A szennyvízbírságból származó bevételekből támogatást lehet adni az üzemeknek a szennyezés okainak megszüntetésére, ipari szennyvíztisztító és elvezető berendezések létesítésére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a csökkent munkaképességű dolgozók védelmére hozott intézkedések végrehajtásáról. A beszámoló szerint az eddigi rendelkezések jobb feltételeket és megfelelő védelmet biztosítanak a csökkent munkaképességű dolgozóknak, azonban az üzemekben és a vállalatoknál további erőfeszítésekre van szükség a megfelelő munkahelyek (munkakörök) kialakítása és az átképzés körültekintő megoldása érdekében. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és utasította az érdekelt ágazati minisztereket, egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a csökkent munkaképességű dolgozók védelmével és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok megoldására. A belkereskedelmi miniszter az idegenforgalom fejlesztési koncepcióira tett javaslatot. Az előterjesztés szerint Magyarországnak az idegenforgalomból származó devizabevételei a meglevő adottságok jobb kihasználásával, további összehangolt arányos fejlesztésével 1975-re megkétszerezhetők. E törekvések egyben a magyar lakosság üdülési, pihenési és kirándulási igényeinek jobb kielégítését is szolgálják. A fejlesztési célok között szerepel a kereslethez igazodó, középszintű, komfortos szállodák építése elsősorban a fővárosban, a Balatonon és a Nyugat-Dunántúl vidékén, továbbá a gyógyfürdők és a hozzájuk tartozó szállodák fokozatos kiépítése Budapesten, Hévízen és Harkányban. További feladat a nyaralóház-telepek kapacitásának gyorsabb ütemű növelése és a fizető vendéglátás bővítése, valamint a Vendéglátáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a kereskedelem, a szórakoztatás, a kulturális és sportlehetőségek stb. arányos fejlesztése. Az előterjesztés a negyedik ötéves tervben megvalósítandó feladatok között feltünteti a korszerű, idegenforgalmi célokra alkalmas, megfelelő autóbuszpark létrehozását, a modern étkező- és hálókocsik, valamint a különvonatok számának növelését és az üzemanyagtöltő és szervizállomás hálózat bővítését is. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Somogy kereskedelmi mérlege A Somogy Megyei Tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy 1969 eltelt kilenc hónapja alatt a vidék áruellátása, illetve az árak alakulása megegyezett az országos átlaggal. A bolti élelmiszerforgalom 943 millió forint volt, 11 százalékkal meghaladva a tavalyi év azonos időszakát. Különösen megnőtt a déligyümölcs, a kakaó, a kávé, a baromfi és a hal iránti igény. De sajnálatosan csökkent a tejfogyasztás. A vizsgálat szerint nem az áru hiánya okozta, hanem az akadozó szállítás. Viszont idén sohasem látott mértékben, 18 százalékkal nőtt az italeladás. A ruházati piac árukínálata, mindenekelőtt gyermekruházati cikkekből, női-férfi konfekcióból, cipőből és kötöttáruból tavasz óta romlott. Szőnyegből, fehérneműből is akadozott az ellátás. A tartós fogyasztási cikkek (tv, rádió, hűtőszekrény, táskarádió, olajkályha és mindenféle jármű) hiánya is tartós volt... (h. p.) Mongol mérföldek II. Történelmi lépték A mongol nép másfél év múlva ünnepli győztes forradalmának, szabadságának 50 évfordulóját. 1921. július 11. olyan dátum Mongólia történelmében, mintha mi egy napon ünnepelhetnénk 1848 és 1919 győzelmét felszabadulásunk évfordulójával. Méltón is készül az egész ország már most a nagy ünnepre. Mint ilyenkor szokás, végigtekintik, felmérik a megtett utat — ehhez pedig fel kell készülni, hiszen szinte beláthatatlan, amit végigjártak, ötven év alatt évszázadokat léptek előre. S mivel lehet mérni ekkora fejlődést? Gyárakkal, a városok házaival? Villannyal, autóbuszokkal, televízióval? Egyetemekkel, színházakkal, nemzetközi sportversenyekkel? Vágja a jurtákban szóló rádiókkal, a szakszervezeti üdülőbe repülőgépen utazó bőrgyári munkásokkal és birkapásztorokkal ? Egy a negyvenből kétségtelen, hogy ezzel is, azzal is. Amikor például a három éve épült modern 33. számú általános iskolában Bjambassav igazgatóval beszélgettem, úgy éreztem, mintha egy ilyen történelmi mérföldkőnél megpihenve tekintenék bele az ősi, nagy kultúrájú mongol nép felemelkedésének új korszakába. Ebben a szovjet segítséggel épült, tízosztályos iskolában 2040 gyerek tanul 68 pedagógus irán julásával. Ulánbátorban 40 általános iskola van, de még épülnek, újak az elavultak helyett, és újabbak a ritkábban lakott negyedek gyerekeinek. Az oktatás 8 éves korban kezdődik, nyolc osztály elvégzése kötelező. Ezután vagy szakmát tanul a gyerek, vagy elvégzi a IX. és a X. osztályt és felsőbb iskolában tanul tovább. — Az oktatás teljesen ingyenes, csak a könyveket, írószereket és a ruhát kell a szülőknek megvenniük — tájékoztatott az igazgató. Ezt az utolsó félmondatot nem egészen értettem, de aztán magamtól is rájöttem, amikor az óraközi szünet végén megláttam az egyik felsorakozó elsőosztályos csoportot: valamennyien szépek, mosolygósak, gondozottak — egyforma sötétbarna kardruhában Nadrágban és kabátban Az is, akinek a szülei a hagyományos köntösszerű ruhát hordják, az is, aki otthon is már így öltözködik. — A kettős nevelés még sok gondot okoz. A gyerekek itt tisztán, asztalnál, késsel, villával esznek, de otthon még vannak, akik ősi módon, közös tálból... (Kedvem lett volna megvigasztalni, hogy a „kettős nevelés” nálunk ennél sokkal súlyosabb gondokat jelent ...) Az iskola kitűnően felszerelt, kabinet-rendszerű az oktatás — benéztünk az ötödikesek politechnika órájára: lombfűrész, fúrógép, eszterga, mindenük volt, amire szükségük lehet, az elektromos kabinet is tele volt műszerekkel — szép tornatermük van (éppen kézilabdáztak), 6 művészeti és 7 sportszakkör működik az úttörő és az ifjúsági szervezet irányításával. És még két mondat, amit feljegyeztem az igazgató szavaiból: — Ulánbátorban a forradalom győzelme előtt egyetlen elemi iskola volt... Mongóliában a lakosság több mint 90 százaléka analfabéta volt, ma egy sincs .. . Minden eredeti Egyszerű mondatok, röpke visszapillantás — de a megtett utat nehéz lenne kilométerekre átszámítható mérföldekkel mérni. Itt történelmi mérföldben adják meg a léptékek S ennek a mérföldkőnek a másik oldalát is alkalmam volt megnézni. Egy verőfényes vasárnap délelőtti múzeumlátogatás alkalmával. Az utolsó szent uralkodó, a bogdakán, vagy' bogdo-gegen palotáját néztük meg. A csak fából, egyetlen vasszög nélkül készült, pagoda-stílusú, színesre lakkozott épületeket, kerteket ma is kitűnően rendben tartják. Ott vannak a fából faragott, festett, ijesztő figurájú „testőrök” a bejáratnál, a termekben az eredeti szobrok, zászlók, füstölők, gongok, vallási és uralkodói kellékek. A tatárjárás idejét, a misztikus középkort, Marco Polo mesés történeteit idézi, amit lát az ember — pedig nem is olyan régi, sőt egészen újkeletű. Csak 1924-ben A népi demokratikus forradalom győzelme után ugyanis Mongóliában alkotmányos monarchia alakult, amelyben az államfő egyben a buddhista egyház feje is volt és csak 1924-ben, az utolsó bogdo-gegen halála után kiáltották ki a népköztársaságot. A palota most múzeum. Azon a vasárnapon is rengetegen keresték fel, fiatalok és nagyon öregek. Volt, aki derékban megtörtén, két botra támaszkodva vonszolta végig magát a termeken, meg-megállva a szent szobrok előtt. Nem tudom, mit érzett, mire gondolhatott... Csak azt tudom, hogy ötven évvel ezelőtt, fiatal korában még a palota környékére sem merészkedhetett. Mailát Árpád A belső udvar egyik sarka A bogilo-gégen palotájának díszes főkapuja (A szerző felvételei) Követésre méltó kezdeményezés a győri vagongyárban A fegyelem megszilárdítását a vezetésnél kell kezdeni A nagymérvű, mintegy ezer fős létszámhiány miatt egyre súlyosbodtak a gondok a Győri Vagon- és Gépgyárban. Ezt még tetézte a fluktuáció. Ez év első két hónapjában az 1553 belépővel szemben 1849 ember hagyta el a vállalatot. A gyár főosztályainak vezetői a termelés gondjait gyakran a létszámhiánnyal indokolták. Az 1968-as esztendőhöz viszonyítva 1969 első felében az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 13,3 százalékkal csökkent.. Közrejátszott ebben az is, hogy az 1967. évi szinthez mérten 1969 első felében a munkáslétszám — A szakszervezeti bizottsággal közösen intézkedéseket határoztunk el a munkafegyelem megszilárdítására — tájékoztat Horváth Ede vezérigazgató. — Abból indultunk ki: államunk 6500 millió forintos beruházást biztosított számunkra, hogy korszerű körülmények között folyhasson a munka. Mégis, mit tapasztaltunk? A többi között például olyan gépen, amelynek műszakonkénti kapacitása 200 darab alkatrész, csak 100 darab készült. Az ilyen s hasonló esetek nemcsak sok kárt okoztak, hanem veszélyeztették kooperációs kötelezettségeink teljesítését is. — Persze, amikor elhatároztuk a rendteremtést, arra is gondoltunk — veti közbe Szilágyi András, a szakszervezeti A szakszervezeti bizottság egyetértésével született vezérigazgatói utasítás már a megvalósulás útjára lépett. Természetesen nem volt könnyű dolog íróasztalhoz ragaszkodó embereket meggyőzni arról, hogy új szakmát tanulva álljanak be a termelőmunkába. A vállalat ehhez azzal is segítséget nyújt, hogy a „vállalkozóknak” három 8,5 százalékkal csökkent, az alkalmazotti létszám 6,2 százalékkal, az improduktív létszám pedig 7,9 százalékkal nőtt. Sokkal nagyobb problémát jelentenek azonban a munkaszervezés fogyatékosságai. Az előkészítő szervek nem biztosítják megfelelően a munkaellátást, a dolgozók kiszolgálását. Részben ennek következtében romlott a munkafegyelem. Tavaly például 18 430 órát vitt el a termelésből a törtnapi hiányzás, ez az érték idén tovább nőtt, pedig az év elejétől az egész vállalatra kiterjedően bevezették az általános 44 órás munkaidőt. bizottság titkára —, hogy a termelés javulásával együtt biztosítani tudjuk a dolgozók béremelési lehetőségeit, a kellős nyereségrészesedést, s általában az élet- és munkakörülmények javítását. — Hogyan fogalmazhatnánk meg röviden a hozott intézkedések lényegét? — Erre így nehéz válaszolni — mondja a vezérigazgató. — De intézkedéseink fő jellemzőjét így foglalhatnánk össze: a jelenlegi létszámon belül átcsoportosításokkal növelni a produktív dolgozók számát; javítani a munkaszervezést; biztosítani a munkaellátottságot; gátat vetni a munkaerő-vándorlásnak és fokozottabb megbecsülést adni a vállalathoz hűséges törzsgárdatagoknak, hónapon át — a betanulás idejére — a korábbi keresetet biztosítja. — Több fiatalnak már az első hónap után sem volt szüksége a biztosított bérre — tanúsítja Turcsán Sándor, az szb bérfelelőse. A termelőmunkában a korábbinál magasabb kereseteket értek el, s ez növelte munkakedvüket. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy már önként jelentkező is akadt a produktív területre. A gyárvezetés intézkedéseiből kiderül, hogy a fegyelem megszilárdítását, az eredményesebb tevékenységet elsősorban is a részlegek vezető gárdájától várják. Ezt igazolja a vezérigazgató és a szb közös véleménye is. Szerintük a munkások többsége szorgalmasan, becsületesen kíván dolgozni. Hiszen mintegy 70 százalékuk öt évnél régebben van a gyárban. S ha tétlenségre vannak ítélve, a hiányos munkaellátás miatt, akkor ezért elsősorban is vezetőik a felelősek. Nem a munkás tehet arról, ha a rossz műszaki előkészítés zavarja a folyamatos termelést. Több mint egymillió forintot biztosított a vállalat az idén az üzemreTehát komolyan veszik a gyár vezetői az intézkedéseiket. De vajon mennyiben van ez így a munkaerő-vándorlás csökkentése esetében? — A felvételeknél és kilépéseknél szerzett tapasztalataink azt igazolták, hogy sok olyan dolgozó van, aki rövid idő alatt nyolc-tíz vagy még ennél is több munkahelyen fordult már meg — ismerteti a helyzetet a termelési felelős. Nem volt könnyű dolog az említett kérdésben hatásos intézkedést hozni. Hiszen figyelembe kellett venni nemcsak a vállalat súlyos munkaerőgondjait, hanem azt is, hogy intézkedésük ne legyen ellentétes a fennálló törvényes rendelkezésekkel. Mintegy kéthónapos vita s a munkásokkal történt tetők, főművezetők és művezetők anyagi ösztönzésére — jegyzi meg Beál Károly, az szb termelési felelőse. — Ebből az öszszegből az alapbéremelésen kívül személyenként havi 200—400 forint jutott mozgóbérre. Most a vezérigazgatói utasítás alapján a mozgóbért csak azok kaphatják, akiknek munkaterületén a jó munkaszervezés nyomán teljesítik a megszabott követelményeket. — És előfordult már mozgóbérmegvonás ? — Éppen most történt intézkedés két részleg vezetőinél a novemberi és decemberi kifizetés letiltására — magyarázza az szb-titkár. — A hiányos anyagelőkészítés miatt nőtt náluk a veszteségidő, s így a munkásoknak csökkent a keresetük. tanácskozás után született meg a döntés. Ennek, lényege: a munkaügyi főosztály nem vehet fel olyan dolgozót, akinek három év alatt hatnál több munkahelye volt. Ő olyant sem, aki két év alatt háromszor dolgozott már vállalatunknál. — Az eddig jelentkezettek közül már mintegy 30—40 olyan dolgozó volt, aki az említett kategóriába esett és így felvételüket elutasítottál■ — adta a tájékoztatást Szabó Géza, a munkaerő-gazdálkodási osztály munkatársa. — Pedig nagy szükség lenne minden munkáskézre. De a tapasztalatok megtanítottak bennünket arra, hogy az „örökös” vándorlókra komolyabban úgy sem számíthatunk. Az igazgató és az szb közös intézkedése Vándormadarakat nem vesznek fel A megvalósulás útján A törzsgárda nagyobb megbecsülése okoztak már a „régieknek”, hiszen indokolatlanul magasabb bérhez jutottak. Már ezért is kerestk a vezérigazgatói utasítást. Véleményük szerint azonban még többet jelenthet a munkafegyelem megszilárdításában a jó munkaelőkészítés, a jó anyagellátás. A gyár vezetői, amikor határozottan fellépnek a vándorlókkal szemben, ugyanakkor a legmeszszebbmenő elismerést kívánják biztosítani a vállalathoz hűséges törzsgárdatagoknak. Már egyéves munkaviszony esetén is plusz nyereségrészesedés jár, ez az évek számától függően a részesedés 50 százalékáig terjedhet. A 15 éves félhavi, a 20 éves egyhavi, a 30 éves másfél havi és a 35 éves munkaviszony esetén már kéthavi fizetésnek megfelelő jutalom jár. A legmagasabb fokozattal vállalati emblémával díszített arany pecsétgyűrűt is adományoznak. Még hosszan lehetne sorolni azokat a kedvezményeket, amelyeket, a lakáselosztásnál, az öszötöndíjaknál, a családtagok felvételénél stb. élveznek a törzsgárdatagok. Még csak néhány hét telt el, s így korai lenne a hozott intézkedések hatását értékelni. De egy dolog bizonyos: ha az intézkedések érvényesítéséhez széles körben megnyerik a műszakiak és munkások támogatását, akkor ez a gazdaságosabb tevékenységben — s mint ahogy a vezérigazgató és a szb kifejtette — a magasabb nyereségrészesedésben, az élet- és munkakörülmények javításában is meghozza hasznát. Taray László Kolozsvári Jenő köszörűs, Horváth Pál marós, Venesz Béla esztergályos és Sidó Károly diszpécser, szocialista brigádvezetők egyöntetűen elmondják, hogy a vándorlók sok bosszúságot NÉPSZAVA 1969. november 21.