Népszava, 1970. szeptember (98. évfolyam, 204–229. sz.)
1970-09-16 / 217. szám
A Varsói Szerződés tagi államainak közös hadgyakorlata Berlinben hivatalosan bejelentették, hogy a Varsói Szerződés országai egyesített haderői parancsnokságának tervei alapján ez év őszén a Német Demokratikus Köztársaság területén a szövetséges hadseregek közös gyakorlatot tartanak. (MTI) HÍR MAGYAR AZ ATUNK „Waffenbrüderschaft”, „Fegyverbarátság’ — ez lesz a fedőneve az NDK-ban a közeli hetekben sorra kerülő nagy, közös hadgyakorlatnak, amelyen a magyar néphadsereg csapatai — hasonlóan a korábbi, közös gyakorlatokhoz — ezúttal is részt vesznek. Az alkalom ilyen értelemben nem első, de a színhely igen: ez az első eset, hogy néphadseregünk alakulatai az NDK földjén vizsgáznak felkészültségből, a korszerű haditechnika alkalmazni tudásából, a legkorszerűbb harceljárások területén szerzett jártasságukból. A ,,Fegyverbarátság’" manőver megfelel a Varsói Szerződés egyesített erői továbbfejlesztését szolgáló budapesti határozat szellemének, s feladata, hogy a szövetséges katonai erők integrálódásának jelenlegi, a korábbinál magasabb fejlettségét híven felmérje. A Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől kapott információnk szerint csapataink részvétele a gyakorlatokon önmagában is demonstrálja a szocialista országok védelmi szerződése iránti fegyverbaráti hűséget. Bízhatunk benne, hogy katonáink, mint minden eddigi közös hadgyakorlaton, ezúttal sem vizsgáznak roszszul, együtt a testvér hadseregekkel és jól használják fel honvédelmünk és közös védelmünk érdekében az NDK-beli tapasztalatcserét. B. F. A paraguayi munkásvezetők szabadon bocsátását követeli a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége táviratot intézett Alfredo Stroessner tábornokhoz, a Paraguayi Köztársaság elnökéhez, amelyben három és fél millió szervezett magyar dolgozó nevében azonnali szabadságot követel Divio Gonzales Santander, Ireneo Averio és más bebörtönzött politikai és szakszervezeti munkásnak. Stane Dolanc fogadta Kállai Gyulát Kállai Gyulát, az országgyűlés elnökét, aki szabadságának egy részét a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnökségének meghívására Jugoszláviában töltötte, kedden fogadta Stane Dolanc, a JKSZ ügyvezető elnöke. (MTI) Nixon Európába utazik Kedden, a Fehér Ház bejelentette, hogy Nixon elnök hivatalos látogatásra Londonba, Madridba, Rómába és Belgrádba utazik. Az amerikai elnök európai körútja során ellátogat a Földközitengeri kikötőkben állomásozó amerikai 6. flotta parancsnoki hajójára is. Washingtoni megfigyelők szerint a látogatás legfontosabb célja az Egyesült Államok politikai és katonai jelenlétének hangsúlyozása a Földközi-tenger és a Közel-Kelet térségében. NEMZETKÖZI HÍREK • Dmitrij Poljanszkij, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese kedden fogadta a Moszkvában tartózkodó dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A Cyrus Eaton clevelandi gyáros Cleveland melletti farmján találkozott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök lányával, Ludmilla Grisianival és két szovjet tudóssal, Millonsikovval, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökhelyettesével és munkatársával, Igor Tohitalinnal; mindhárman a Pugwash-értekezleten vesznek részt. A Li Kuang-ju singapore-i miniszterelnök kedden, a szovjet kormány meghívására, hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet TASZSZ hírügynökség, valamint a spanyol EFE (Editorial Falange Espanola) hírügynökség vezérigazgatójának megállapodása értelmében a két hírügynökség rövidesen irodát nyit Madridban, illetve Moszkvában. Újabb négyhatalmi tanácskozás a közel-keleti helyzetről Izrael új állásokat épít ki a Szuezi-csatorna mentén A négy nagyhatalom ENSZ-nagykövetei a közel-keleti válság politikai rendezését célzó erőfeszítéseik sorában hétfőn ismét tanácskozást tartottak. Házigazda ezúttal Sir Colin Crowe, Nagy-Britannia újonnan kinevezett állandó ENSZ-képviselője volt. Tájékozott források szerint a nagykövetek kifejezésre juttatták aggodalmukat a Jarring-misszió halogatása miatt. A Jarring vezette tárgyalások újrafelvételének fő akadálya — mint ENSZ-körökben hangoztatták — továbbra is Izrael elutasító magatartásában keresendő. Az ENSZ-nagykövetek megállapodtak abban, hogy az amerikai Charles Yost szálláshelyén szeptember 30-án ismét összeülnek. Helyetteseik a pénteki nap folyamán találkoznak; megbízatásuk — csakúgy, mint a nagyköveteké — a Jarring-miszszió előmozdítása. A „négy nagy” tanácskozó nagyköveteitől nem messze sor került az első külügyminiszteri szintű kapcsolatteremtésre a közel-keleti válság ügyében. New Yorkba érkezett ugyanis Atallah jordániai külügyminiszter, s azonnal felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt. Kairóban az Al Ahram keddi száma arról tett bejelentést, hogy az ,,Egyesült Arab Köztársaság továbbra is kapcsolatban áll Gunnar Jarringgal”. A lap egyúttal ismertette Riad egyiptomi külügyminiszter hétfőn elhangzott nyilatkozatát, amely azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy „befagyasztotta Jarring küldetését”. A kairói Al Ahram közli, hogy az EAK birtokában levő fényképfelvételek szerint Izrael helyreállította az egyiptomi tüzérség által lerombolt Bar Dev-vonalat, és a Szuezicsatorna nyugati partjáról szabad szemmel is látható erődítményeket épített fel a keleti part teljes hosszában. Riad egyiptomi külügyminiszter szeptember 4-én a kairói amerikai képviselet vezetője, Donald Bergus elé tárta azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint — az izraeli—amerikai vádakkal ellentétben — Izrael sértette meg a tűzszüneti megállapodást. Ugyanakkor Riad felszólította az USA-t: bizonyítsa be, hogy megfelelnek a valóságnak a tűzszünet megsértéséről szóló Egyiptom ellen emelt vádak. Azóta 12 nap telt el — válasz nélkül. Riad egyébként arról is tájékoztatta Donald Bergust, hogy az EAK nem helyezett el új légvédelmi rakétákat a tűzszüneti zónában, s nem irányított oda új csapatokat. Az EAK tevékenysége megfelelt a tűzszüneti előírásoknak, azaz nem terjedt túl az utánpótláson, a kiképzésen és bizonyos csapatáthelyezéseken a tűzszüneti zónán belül. Az izraeli légierő ismert veszteségei azt bizonyítják, hogy az egyiptomi légvédelmi rakéták már augusztus 8 előtt is ott voltak, ahol jelenleg találhatók. Ammani fejlemények Továbbra is ellentmondó jelentések érkeznek a túszüggyel kapcsolatos fejleményekről. A UPI ammani keltezésű jelentése szerint a Palesztinai Népi Felszabadítási Front egyik szóvivője kereken tagadta, hogy „becsapták volna az ajtót a tárgyalások előtt”. Mint egy kedd délelőtt megrendezett ammani sajtóértekezleten értésre adták, „nem fognak az idők végtelenjéig várni”. A front különálló feltételeket szabott az illetékes kormányoknak. A mintegy 50 túszért cserébe a Palesztinai Népi Felszabadítási Front hét Svájcban, Nyugat-Németországban és Nagy-Britanniában fogva tartott harcosának, valamint az Izraelben őrzött PNFF- gerillák közül többeknek szabadon bocsátását követeli. A párizsi Figaro keddi száma interjút közöl Husszein királlyal. A jordániai uralkodó a lap ammani tudósítója előtt „az arab világ szégyenének” minősítette a repülőgéprablásokat. Nyilatkozott a túszügyben U Thant ENSZ-főtitkár is. Véleménye szerint „a repülőgéprablókat nemzetközi bíróság elé kellene állítani, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra és politikai felfogásukra”. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front röplapokon szólította fel a megszállt gázai övezet és Ciszjordánia lakosságát, hogy csütörtökön általános sztrájkkal tiltakozzon a több mint 450 arab lakos őrizetbe vétele ellen. Jeruzsálem több pontján találtak ilyen értelmű röplapokat. Az izraeli hatóságok azt állítják, hogy a kikérdezés után már csaknem 90 letartóztatottat szabadon bocsátottak. Jól tájékozott körök úgy tudják, hogy a letartóztatott arabok közül százötvenen még hétfőn éhségsztrájkot kezdtek. Hétfő este Ammanban ülést tartott a jordániai kormány és a Palesztinai ellenállási szervezetek központi bizottságának képviselőiből alakult bizottság. A négyórás tanácskozáson részt vettek az Arab Liga tagországainak közvetítéssel megbízott diplomatái is. Az ammani rádió szerint mind a jordániai kormány, mind a központi bizottság megerősítette abbeli szándékát, hogy tiszteletben tartja a tűzszünetet és a július 10-i megállapodást. A hazafias erők harci sikerei Indokínában Minden jel szerint csúfos kudarccal végződött a Phnom Penh-i kormánycsapatok eddigi „legnagyobb arányú” offenzívája. A Lon-Nol hadsereg vezetősége elismerte, hogy a Phnom Penh-től 83 kilométerrel északra levő Tang Kauk város birtoklásáért vívott harcokban a kormánycsapatok két nap alatt száznegyven embert veszítettek. Egyúttal közölte azt is, hogy a súlyos veszteségekre való tekintettel kénytelenek kivonni a város keleti részeibe hatolt kormánykatonákat. A város meghódítására csak azután tesznek újabb kísérletet, ha sikerül pótolni az eddig elszenvedett veszteségeket. A DNFF rádióadója kedden beszámolt a hazafias erők által az indokínai térségben legutóbb elért sikerekről. Kambodzsa: a szeptember 1-től szeptember 5-ig terjedő időszakban a kambodzsai felszabadító hadsereg egységei Krek térségében támadást intéztek a délvietnami intervenciós csapatok ellen. Négyszáznyolcvan ellenséges katonát megöltek, 73 katonai járművet, köztük 67 páncélozott autót megsemmisítettek. Szeptember 11- én Sway Rieng-ben a felszabadító hadsereg osztagai rajtaütésszerű támadást intéztek a dél-vietnami zsoldoskatonák ellen. Negyven ellenséget megöltek, köztük egy század parancsnokát is. Laosz, a Patet Lao hangja szerint a laoszi népi hadsereg az esős évszak első három hónapja során 4400 ellenséges katonát tett harcképtelenné. 2000 különböző fegyvert és 10 lőszerraktárat megsemmisített. A tüzérségi egységek 49 ellenséges repülőgépet lőttek le. Dél-Vietnam: szeptember 7-től szeptember 8-ig a felszabadító erők Tra Bong térségben általános támadást indítottak és az egész körzetet elfoglalták. A körzet katonai parancsnokát és helyettesét harcban megölték. Egy ellenséges zászlóaljat, öt szakaszt, számos rendőrt, parancsnokot és katonai tanácsadót harcképtelenné tettek. Tra Bong székhelyén a felszabadító erők négy ellenséges századot semmisítettek meg, parancsnokuk életét vesztette. Egyidejűleg a DNFF egységei megtámadták Tra Bong repülőterét is, megsemmisítve két amerikai repülős szakaszt. A felszabadító egységek öszszesen egy zászlóaljat és egy századot és 7 szakaszt tettek harcképtelenné, 600 ellenséges katonát foglyul ejtettek, 18 katonai járművet, valamint egy ágyút tönkretettek. Sajátos módon akarják megoldani az amerikai hadügyminisztériumban az egyre nagyobb méreteket öltő dezertálások problémáját. A Pentagon legújabb ötlete, hogy „fejpénzt" fizet a szökött katonák nyomravezetőinek. A tervek szerint 15 dollár üti a markát annak, aki közli, hol tartózkodik egy eltávozási engedéllyel nem rendelkező katona, egy dezertőr, vagy egy szökött katonai fegyenc. Az pedig, aki be is „szolgáltatja” az illetéket, 25 dollár „fejpénzt” kap. Francia—olasz szakszervezeti tárgyalások A CGT küldöttsége Georges Séguy főtitkár vezetésével az elmúlt napokban Olaszországban tárgyalásokat folytatott a CGIL, a legnagyobb olasz szakszervezet, továbbá más olasz szakszervezet, így a CISL és az UIL vezetőivel. , A CGIL és a CGT tárgyalásairól kiadott közlemény — az Humanité szerint — hangsúlyozza, a két szakszervezet egyetért abban, hogy a Közös Piachoz tartozó országok szakszervezeteinek szorosan együtt kell működniük, és egyeztetett akciókkal kell kifejezésre juttatniuk a szervezett dolgozók erejét a Közös Piac határain belül. A CGIL és a CGT továbbá felhívta a figyelmet annak sürgős szükségességére, hogy meg kell erősíteni a szakszervezeti kapcsolatokat Nyugat-Európában és egységes fellépést kell kialakítani az európai szakszervezeti mozgalom minden területén, hogy hatékonyabban védhessék meg a nyugat-európai dolgozók érdekeit. Mindkét szakszervezet teljesen egyetért a lengyel szakszervezeti szövetségnek azzal a javaslatával, hogy tartsanak össz-európai szakszervezeti konferenciát valamennyi európai szakszervezet részvételével. Rendkívüli állapot Sierra Leone-ban Az afrikai Sierra Leone-ban kihirdették a rendkívüli állapotot a politikai feszültség növekedése miatt. Siaka Stevens miniszterelnök a rendeletet azt követően adta ki, hogy a kormány két volt minisztere tömeggyűlésen fejtette ki a kormányból való kiválásának okait. A nagygyűlés véres verekedéssel végződött. A Chilei KP leleplezi a reakció és a CIA terveit Santiagóban megkezdte munkáját a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A napirend fő pontja a szeptember 4-i elnökválasztások, Salvatore Allende győzelme nyomán előállott helyzet. A résztvevők meghallgatták Orlando Millasnak, a Chilei EP KB Politikai Bizottsága tagjának beszámolóját, amely hangoztatta, hogy Allendének, a népi egységfront jelöltjének választási győzelme nagy csapást mért az imperializmusra, a földbirtokosokra és a fináncoligarchiára, megnyitotta az utat a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más társadalmi rétegek haladó képviselőiből álló koalíció megalakulásához. A reakció azonban nem tette le a fegyvert — figyelmeztetett Millas — s az amerikai monopóliumok és a CIA pénzén összeesküvést sző, hogy megakadályozza Allende megválasztását. A ■ kommunista pártnak ezért meg kell tenni minden erőfeszítést, hogy összefogja a népi egységfront sorait. (TASZSZ) REFLEKTOR Sztrájkhu iiánt * az Egyesült Államokban Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban csupán az év első négy hónapjában 1700 sztrájk zajlott le és abban mintegy egymillió ember vett részt. Tegnap sztrájkfelhívást adott ki négy vasutas-szakszervezet is, a General Motors dolgozói pedig letették a munkát. A hosszú idő óta fenyegető vasutassztrájk meghirdetését közel két esztendeje folyó tárgyalások előzték meg. Ez év januárjában egy ízben már megszakadtak a megbeszélések. A szakszervezetek akkor is készen álltak a sztrájk megkezdésére. A kormány ezért hatvannapos kötelező haladékot rendelt el. A haladék után tovább folytatták a vitát, de eredmény akkor sem született. A sztrájk márciusban hét vasúti társaságot fenyegetett, de a többi társaság is bejelentette szolidaritását. Ily módon az Egyesült Államok teljes vasúti közlekedését megbénulás fenyegette. Az amerikai törvényhozás tavasszal Niron elnök javaslatára gyorsított eljárással tárgyalta meg a fenyegető veszélyt. Az eredmény: a sztrájk megkezdését 37 napra betiltották. Márciusban a vita tulajdonképpen már csak egy kisebb szakszervezet, a javítóműhelyekben foglalkoztatott fémlemezipari munkások szakszervezete és a vasúti társaságok között zajlott, különböző munkaügyi kérdésekről. A három bérproblémákkal bajlódó nagy szakszervezet közben megegyezett az érintett társaságokkal, de továbbra is szolidaritást vállalt a fémlemezipari munkásokkal. A kongresszusi tilalom ellenére egyes vonalakon vad sztrájkok kezdődtek, de a nagy sztrájkot megint elhalasztották. A szenátus és a képviselőház, számolva azzal, hogy a kötelező szünet után a sztrájk továbbra is Damoklész kardjaként lebeg az Egyesült Államok felett, határozatot hozott: a jövőben törvénnyel kötelezik a vasúti dolgozókat a közvetítők által kidolgozott bérmegállapodások elfogadására. A szigorú törvény ellenére most újabb sztrájkfelhívásra került sor. Bár a sztrájkot ezúttal is elhalasztották, a problémákat és az állandó elégedetlenség forrását ezzel nem számolhatják fel. Kéthónapos eredménytelen tanácskozás előzte meg a General Motors munkásainak most megkezdődött sztrájkját is. A szakszervezetek a három évre tervezett új kollektív szerződéssel kívánták biztosítani a munkabérek emelését, az úgynevezett drágasági pótlékot, és a munkások nyugdíjkorhatárának leszállítását. Az autómunkások szakszervezetének sztrájkja 344 ezer dolgozót érint. Sz. B. Egységtörekvések a libanoni szakszervezeti mozgalomban A „közel-keleti Svájc”, Libanon hosszú ideig jobbára nagy tranzit- és idegenforgalmáról, természeti szépségeiről volt ismert. Az utóbbi két-három év eseményei azonban mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági ellentmondásokra, ellentétekre is fényt derítettek. A libanoni események a nemzetközi finánctőkével összefonódott reakció és a haladó erők kiéleződött osztályharcát láttatják. Az új helyzet nem maradt hatás nélkül a szakszervezetek tevékenységére sem. Egyfelől erőteljesen fokozódott a harc a dolgozók jogos követeléseinek kielégítéséért, másrészt előtérbe került az egység kérdése. Ez a megosztottságáról közismert libanoni szakszervezeti mozgalom régi problémája. A mindössze 2,5 millió lakosú ország szervezett munkássága alig nyolcvanezer fő. Mégis kilenc független, többféle irányzatot képviselő szakszervezeti központja van. Leghaladóbb és legbefolyásosabb a Libanoni Munkások és Alkalmazottak Országos Szövetsége (FENASOL), amely a Szakszervezeti Világszövetség egyik alapítója. A súlyos politikai, gazdasági válságok, valamint a reakció ellentámadásai összefogásra, közös akciókra késztették a libanoni szakszervezeteket. Az egységtörekvések első gyakorlati eredménye, hogy a kilenc szakszervezeti szövetség közös álláspontra jutott az izraeli agresszió és a dél-libanoni területek elleni támadások elítélésében. Gazdasági tekintetben is sikerült egységes álláspontra jutniuk. Tavaly nyáron a szakszervezeti szövetségek általános sztrájkkal fenyegettek, ha a kormány továbbra sem tesz lépéseket a gazdasági helyzet romlásának megakadályozására, a létfenntartási költségek állandó emelkedésének megállítására. A fellépés eredményes volt. A haladó tendenciák erősítésében nagy jelentőségű volt a FENASOL márciusban, Bejrútban megtartott kongresszusa, amely az egységtörekvések szellemében zajlott le. A kongresszust követő párbeszéd és egyeztető tárgyalások eredményeképpen a szakszervezeti szövetségek létrehoztak egy főtanácsot, amelyben mindegyikük a szövetség számarányának megfelelő képviselettel rendelkezik. Május elsejétg a libanoni szakszervezeti mozgalom történetében először — a szövetségek együtt szervezték és ünnepelték. Ugyancsak régen került sor Libanon-szerte olyan lelkes hangulatú munkásgyűlésekre, felvonulásokra, mint az elmúlt hónapokban. Jelenleg a legfontosabb követelések között szerepel az egészségügyi biztosítási rendszer reformja, a lakbércsökkentés, a gyógyszerárak, az iskolai tandíjak csökkentése, a progresszív adózás bevezetése, és a kisjövedelműek adómentesítése. A főtanács kivívta, hogy a kormány az érdekeltek bevonásával szakbizottságokat állítson fel a kérdések tanulmányozására. Több pontban már megegyezés is született. Libanonban még súlyos gondot okoz a munkanélküliség, ami a közel-keleti háború óta érezhetően fokozódott. A szakszervezetek nyomására a kormány megemelte a segélyalap összegét. A libanoni reakció — az amerikaiakkal és a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével karöltve — mindent megtesz az éppen csak kialakult meglehetősen laza egységfront megbontására a főtanács tevékenységének akadályozására. A haladó erők viszont a szakszervezeti akcióegység mellett vannak. Harcuk sikere végül is nem kis mértékben a közel-keleti helyzet általános fejleményeitől függ. Eöry Árpád