Népszava, 1971. július (99. évfolyam, 153–179. sz.)

1971-07-31 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! c.NÉPSZAVA INTÉZET JRIuM A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 99. ÉVFOLYAM, 179. SZÁMÁRA 1 FORINT 1971. JÚLIUS 31. SZOMBAT szilárd alapjaA SZÉLSŐSÉGES véleménynyilvánításra mindig hajlamos nyugati sajtóorgánumok gyakran „fából készült vaskarikának” titulálták a szocialista országok integrációs törekvéseit. Mi tagadás, kissé lassú volt az eddigi kibontakozás, a KGST bukaresti, XXV. ülésszakán egyhangúlag elfogadott integrációs program csaknem évtizedes polémia végére tett pontot A „késlekedést” azonban természetesnek vehetjük, hiszen a KGST — a tőkés világ különböző gazdasági csoportosulásaival ellentétben — a résztvevő államok szuverenitásán, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásán, a teljes egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön, s nem utolsósorban az önkéntességen alapszik. A szocialista gazdasági integráció most jóváhagyott programja sem jár együtt valamilyen nemzetek feletti szerv létrehozásával. Mindebből óhatatlanul következik, hogy a különböző felfogások egyeztetése időt és türelmet igényelt. A most lezárult folyamat tulajdonképpen a két évvel ezelőtti XXIII. ülésszakon elfogadott elvek gyakorlati megvalósulását jelenti. Mint a kiadott közleményből már ismerjük: az ülésszak résztvevői egyhangúlag megerősítették, hogy országaik teljes mértékben készek megvalósítani minden olyan szükséges szervezeti, gazdasági és jogi intézkedést, amely biztosítja a komplex program hatékony teljesítését. Ezért máris meghatározták a kiemelkedő gazdasági problémák — mint például a népgazdaság fűtőanyaggal és nyersanyaggal, műszakilag tökéletes berendezésekkel ellátásának, valamint a lakosság iparcikkek és élelmiszerek iránti igényei kielégítésének — megoldására irányuló intézkedések konkrét útjait és határidőit. AZ ELHATÁROZÁSOK bizonyára tovább segítik a KGST-tagállamok nemzetgazdaságainak erő- tsödését, az egész szocialista közösség gazdasági impotenciáljának fokozását. S itt nem csupán mennyiségi erősödésről van szó, jóllehet bizonyos vonatkozásban a fizika" törvényei ebben is érvényesek. Az a tény például, hogy a KGST-országok ipari termelése az elmúlt két évtizedben csaknem 6,8-szeresére emelkedett, a fejlett tőkésállamok 2,8- szeres növekedésével szemben — minőségi változásokat is mutat. A szocialista országok — a kölcsönös együttműködés eredményeként — számos új iparágat hoztak létre, több száz jelentős gazdasági objektumot építettek. A szocialista gazdasági integráció programja azonban többet jelent ennél. Fontos alapvonása: a résztvevő államok gazdaságpolitikájának, a tervezés, a tudományos és technikai fejlődés koordinálásának kiszélesítése, a termelési kooperáció bővítése. Hogy mi ebben az új? A program jóváhagyása lehetőséget teremt rá, hogy — összehangolt terv alapján — együttes erővel lássunk hozzá a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Ebből következik, hogy az integrációs program elfogadásával jelentős lépést tettünk, ha reálisan gondolkodva, látványos változásra nem is számíthatunk — mint ahogyan ezt kormányunk elnöke a hazaérkezése utáni repülőtéri nyilatkozatában is hangsúlyozta. SZÜKSÉGTELEN BIZONYGATNI, hogy a termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztésével, a termelési kapacitások közös létesítésével vagy közös fejlesztésével sokoldalúbbá válik az együttműködés a termelés különböző kulcsterületein. A Bukarestben aláírt integrációs programmal tehát remélhetően a korábbiaknál is hatásosabb együttműködés kezdődik. Bár a jóváhagyásra csak most került sor, a végrehajtás valójában már meg is indult Tárgyalások folynak például egy nagy kapacitású vaskohászati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok közös erővel létesítenének. Az energetikai problémák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezetékrendszerek kiépítését, illetve bővítését, olaj, gáz és villamos energia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti járműgyártásban. A KGST-országok idén létrehozott Nemzetközi Beruházási Bankja máris jelentős hitelműveleteket bonyolít le, elsősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció kibontakoztatását szolgálják. Az Ikarus hitelkérelméről is hamarosan döntenek. A gyár köztudottan a közúti járműgyártás nemzetközi kooperációjának elsőrendű résztvevője. Hazánk gazdasági fejlődésének fontos tényezői a külgazdasági kapcsolatok. Eddigi töretlen fejlődésünk tartópillérének bizonyult az az együttműködés, amelyet a szocialista országok közösségében alakítottunk ki Az együttműködés főszervezője eddig is a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa volt, s a most elfogadott határozatok tovább erősítik ezt. A szocialista országok számára a bukaresti elhatározás mindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, a további fejlődés szilárd alapját jelenti. Jóllehet, hosszú ideig tartott az integrációs program kidolgozása, a most elfogadott programban sem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, a nehezén már túl vagyunk. A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása nem problémamentes folyamat, s a kinyilvánított szándékot a hétköznapok gyakorlatában kell és lehet realizálni. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA és a magyar kormány — mint a repülőtéri nyilatkozatban is elhangzott — megteszi a szükséges intézkedéseket az integráció programjának végrehajtására, s örömünkre szolgálhat, hogy a KGST XXV. ülésszakán részt vevő tagállamok kormányfői hasonlóan nyilatkoztak. Mocsári Károly - Újjé, a ligetben .......................................2 Együtt a „koronáért77.................................. 3 Távol a családtól, a Cserhát aljában.........3 Szep Szó ..... Építőanyag - milliós tételekben Magyar—szovjet megállapodás segíti a negyedik ötéves terv építési feladatainak teljesítését A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság keretében 1969 óta működik az építőanyagipari munkacsoport, amely legutóbbi ülését az elmúlt napokban tartotta Budapesten. Az ülés elnökei dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese és V. D. Anikejev, a Szovjetunió építőanyagipari miniszterének helyettese voltak. Milyen kérdésekről tárgyalt a munkacsoport és az ott hozott megállapodások milyen mértékben segítik a negyedik ötéves terv megemelt építési feladatait? — ezekre a kérdésekre kértünk választ az ÉVM nemzetközi kapcsolatok főosztályán Fekete Ferenc főosztályvezető-helyettestől. — A munkacsoport tagjai megtárgyalták a két ország építőanyagiparának helyzetét, az építőanyagellátás biztosítását, foglalkoztak a legkorszerűbb technológiák bevezetésével a két ország között kialakult eredményes együttműködés keretében. Szó esett a műszaki-tudományos együttműködési tervek egyeztetéséről, az építőanyagipar fejlesztésével kapcsolatos licencvásárlások koordinálásáról és egyes építőanyagok kölcsönös kereskedelmi számításáról. Szóba került a megbeszéléseken Magyarország részvétele a szeptemberben Moszkvában megnyíló nagy nemzetközi építőanyag világkiállításon. . . Ami a magyar építőipar számára rendkívül fontos és nagymértékben hozzájárul a negyedik ötéves terv megemelt építési feladatainak teljesítéséhez, hogy a Szovjetunió ismételten segítségünkre siet és az eddigieknél jelentősebb mennyiségben szállít számunkra olyan fontos építőanyagokat, mint a cement, a tégla. Az eddigi igényünk évi 450 ezer tonna cement volt, amit most egymillió tonnára kívánunk növelni és ez a mennyiség jól lemérhető, ha figyelembe vesszük, hogy a DCM, illetve a most épülő Beremendi Cementmű teljes évi kapacitása lesz évi egymillió tonna cement. Kértünk évi 200 millió darab téglát, nyers azbesztet, hullámpalát és egyéb építőanyagokat, amelyeknek a szállítását a Szovjetunió teljesíteni is fogja. Ugyanakkor továbbra is jelentős segítséget kapunk építőanyagipari üzemeink fejlesztéséhez. Például szovjet technológiával dolgozik majd az Orosházi Síküveggyár, amely 1973-ban kezdi meg a termelést, és ugyancsak szovjet berendezések dolgoznak a szentendrei vasbetoncső gyárban, jelentős technológiai berendezéseket szállít a Szovjetunió az épülő hejőcsabai és bélapátfalvai cementgyárakhoz is. — Mit szállít Magyarország a Szovjetuniónak? — Magyarország, a nemzetközi szakosodás keretében, megkezdte a bauxitcement gyártását és ebből kielégíti a szovjet igényeket. A szállítást jövőre kezdjük meg, miután a cement laboratóriumi vizsgálata megtörtént. Átadjuk a perlitgyártásban elért tapasztalatainkat és a már eddig leszállított 13 komplett vasbetonalj gyárhoz a következő években még újabb ötöt szállítunk. Huszonhárom fő témában közös a magyar—szovjet műszaki-tudományos kutatás. Ezekben korszerű, új építőanyagok kísérletezése is folyik. A Szovjetunióban egy újabb nyers azbesztbányát tárnak fel és ehhez a munkához Magyarország anyagilag is hozzájárul, mert ennek fejében a Szovjetunió hosszú távon biztosítja a számunkra olyan fontos nyers azbeszt folyamatos szállítását. Vándor Pál •• Új arab ország csúcsértekezlete Tripoliban A líbiai fővárosban megkezdődtek a líbiai, egyiptomi, szíriai és a két jemeni állam vezetőinek megbeszélései. A zárt ajtók mögött tartott első ülésen a hírügynökségek nem köztik világosan, hogy a csúcsértekezlet hivatalos üléséről vagy csupán eszmecseréről van-e szó — részt vett Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke is. Kadhafi líbiai elnök előterjesztette tervét, amelynek lényege közös katonai akció Jordánia ellen. Jasszer Arafat hárompontos követelést terjesztett elő: 1. Valamennyi arab állam szakítsa meg politikai és gazdasági kapcsolatait Jordániával és zárják ki Husszein kormányát az Arab Ligából; 2. az arab kormányok mint a „palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjét” ismerjék el a gerillamozgalom vezetőségét; 3. a jelenlegi jordániai kormányt „nemzeti demokratikus kormány” váltsa fel, s biztosítsa a gerillák szabad mozgását az Izrael elleni fegyveres akció érdekében. Politikai megfigyelők szerint az arab csúcs résztvevői feltehetően elutasítják majd a katonai intervenció gondolatát. Szadat egyiptomi és Aszszad szíriai elnök gazdasági és diplomáciai szankciókat szorgalmaznak. Mint Becz Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Tripoliba összehívott arab csúcsértekezlet két megoldást vesz fontolóra a Palesztinai ellenállás válságával kapcsolatban: a vagy Husszein jordániai király ad biztosítékot az 1970. szeptember 27-i kairói egyezmény végrehajtására, vagy pedig az arab államfők meghatározzák azokat a kollektív szankciókat, amelyeket a kairói egyezmény 14. cikkelye értelmében alkalmazhatnak a jordániai hatóságokkal szemben. A csúcsértekezlet megnyitása előtt fontos tárgyalások zajlottak le Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök között. Szadat elnök Tripoliban tartott sajtóértekezletén „igazi és lesújtó katasztrófának” minősítette és megbélyegezte a Palesztinai ellenállás felszámolására irányuló jordániai támadást. Kairói értesülések szerint a csúcsértekezlet napirendje nem korlátozódik a jordániai helyzetre, a Palesztinai ellenállás válságára, hanem kiterjed a közel-keleti válság átfogó kérdéseire, az arab front helyreállítására, a felszabadító harc előkészületeire, az arab államok politikai és katonai erőfeszítéseire. Az Apollo 15. Holdra szállása Az Apollo 15. amerikai űrhajó három asztronautája péntek délután, néhány perccel a tervezett időpontnál korábban sikeresen végrehajtotta Hold körüli pályájának módosítását és 13,7 kilométerre megközelítette a Hold felszínét. A pályamódosítás érdekében 18—19 másodpercre begyújtották az űrhajó hajtóműrendszerét. A manőver nyomán az Apollo 15. Hold körüli pályájának paraméterei a következőképpen alakultak: az űrhajó elliptikus pályájának a Holdhoz viszonyított legközelebbi pontja 17,7, legtávolabbi pontja pedig 108 kilométernyire volt a Földünket kísérő égitest felszínétől. Az Apollo 15. két űrhajósa — Scott és Irwin — péntek délután, középeurópai idő szerint 16.24 órakor az anyahajót a holdkomppal összekötő alagúton keresztül átmászott a „Falcon” (Sólyom) elnevezésű holdkompba. Az űrhajó a manőver időpontjában éppen tizenegyedszer kerülte meg a Holdat, s az égitestnek Földünkről látható térségében keringett. A két űrhajós az „átszállási” művelet közben űrruhát viselt. Amikor az Apollo 15, ismét a Holdnak földünkről látható felére került, az „Endeavour” űr-anyahajóban már csak Alfred Worden űrhajós tartózkodott. Két társa időközben a holdkompban megkezdte az utóbbi berendezéseinek újabb ellenőrzését, s az előkészületeket az „űrvonat” két egységének — az anyahajónak és a holdkompnak — a szétválasztásához. Az Apollo 15. űrhajósainak az első kísérletre nem sikerült az „Endeavour” anyahajó és a „Falcon” holdkomp szétválasztása. Mintegy 25 perccel a manőver tervezett időpontja után a hírügynökségek újabb gyorshírben, jelentették, hogy a leválasztása a második kísérletre sikerült. A houstoni ellenőrző központban feltételezik, hogy az első kísérlet kudarcát „rossz kábelcsatlakozás” okozhatta. 161 áldozat Súlyos légi szerencsétlenség Japánban Léglökéses vadászgéppel ütközött össze az ANA nevű japán légitársaság egyik Boeing 727-es utasszállító repülőgépe, amelynek fedélzetén 154 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott. Az öszszeütközés után az utasszállító géppel a kapcsolat megszakadt. A Boeinget hivatalosan eltűntnek nyilvánították, de bejelentették, hogy az utasok és a személyzet sorsáról egyelőre semmit sem tudnak. A léglökéses gép pilótája az összeütközés után katapulttal szerencsésen megmenekült. A péntek délutáni órákban érkezett újabb jelentés beszámol arról, hogy Japán északi körzetében egy hegyvidéken megtalálták a Boeing óriási területen szétszóródott roncsait. Huszonhárom holttestet a helyszínen, nyolcat pedig 30 kilométerrel távolabb találtak meg A hivatalos jelentések szerint gyakorlatilag nincs remény arra, hogy a 154 utas és a 7 főnyi személyzet közül bárki is túlélte volna a katasztrófát. A hírügynökségi jelentések szerint ez a polgári légi közlekedés történetének legsúlyosabb szerencsétlensége. (MTI) A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat orosházi gyáregysége termelőképességének jelentős részét mezőgazdasági gépek előállítására fordítják. Az idén 1150 darab rendsodró gépet gyártanak csehszlovák megrendelésre, és 850 kukoricabetakarító adaptert készítenek, melyek többsége hazai mezőgazdasági üzemekbe kerül (MTI Fotó : Erezi K. Gyula felvétele) Négyhatalmi tanácskozás A Szovjetunió berlini, valamint az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bonni nagykövete pénteken délelőtt az egykori szövetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületében megtartotta a Nyugat-Berlinről folytatott tárgyalássorozatának 26. ülését. Az ülésen, amely csaknem négy óra hosszat tartott, ez alkalommal Jean Sauvagnargues bonni francia nagykövet elnökölt. A pénteki ülésről kiadott rövid hivatalos közleményből kitűnik, hogy a négy nagyhatalom nagykövete legközelebb augusztus 10-én találkozik. Addig is szakértői szinten folytatják a konzultációkat. A közlemény szerint a négy nagykövet pénteki ülésén folytatta tárgyszerű megbeszéléseit az időszerű kérdésekről. A 26. nagyköveti szintű négyhatalmi találkozót követően a bonni francia nagykövet kijelentette: az ülés légköre, „mint dig, igen jó volt”.