Népszava, 1972. június (100. évfolyam, 127–152. sz.)
1972-06-23 / 146. szám
yitáig proletárjai, egyesüljetek / NÉPSZAVA • A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • 100. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1972. JÚNIUS 23. PÉNTEK A költségvetési zárszámadást tárgyalja az országgyűlés A pénzügyminiszter beszámolója , Péter János beszéde a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról •Ha a bírósági és ügyészségi törvényjavaslatok kerülnek a parlament elé Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhit. — Őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy az országgyűlés jelenlegi ülésén, a magyar nép választott képviselőinek körében üdvözölhetjük őexcellenciája Indira Gandhi aszszonyt, az Indiai Köztársaság miniszterelnökét, hazánk és a szocialista országok nagyra becsült barátját — mondotta. — Élénk figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük azokat a történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a negyedszázada függetlenné vált Indiában végbementek. Kívánjuk, hogy az indiai nép további sikereket érjen el az előrehaladás útján. Ehhez a hatalmas munkához politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink gazdagításával, együttműködésünk szélesítésével igyekszünk mi is hozzájárulni. — Világszerte közismert az az értékes tevékenység, amellyel Indira Gandhi miniszterelnök-aszszony hozzájárul az egyetemes béke megőrzéséhez, a népek közötti barátság és megértés elmélyítéséhez. Látogatása hazánkban jó alkalom arra, hogy a megbeszéléseken és a magyar nép különböző rétegeivel sorra kerülő találkozóin kicseréljük véleményünket az egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekről, s személyesen is tapasztalja azt az őszinte rokonszenvet, amely mindannyiunkban él a nagy indiai nép iránt. A Magyar Népköztársaság országgyűlése nevében sok sikert kívánok az Indiai Köztársaság népének és vezetőinek országuk felvirágoztatásáért folytatott munkájukhoz — fejezte be üdvözlő szavait Apró Antal. Az országgyűlés tagjai helyükről felállva, hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték Indira Gandhit. Apró Antal ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. A továbbiakban az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek; dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztette be. A benyújtott törvényjavaslatokat az országgyűlés tagjai között szétosztották, a költségvetés végrehajtásáról és a bíróságokról szóló törvényjavaslatokat előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bizottságai megkapták. Az elnök bejelentette, hogy egy képviselő interpellációt nyújtott be, ennek tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását, bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Az elnök ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1911. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. Interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — mondotta bevezetősen —, amely kifejezésbe jut az állami költségvetés végrehajtásában is — az, hogy a nemzeti A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. A hatékonyság javulásában a gazdaságszerkezet tervezett irányú változása is közrejátszott. Nőtt a technikai haladást hordozó, progresszív ágazatok részaránya. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztás-felhalmozás aránya, és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hőállami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök A Minisztertanács az idei népgazdasági terv és költségvetés elkészítésével párhuzamosan, intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására és további határozott lépésekre van szükség. Az 1973. évi népgazdasági terv és költségvetés öszszeállításakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon. A továbbiakban néhány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőet, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában az első, a legfontosabb az, hogyan sikerült valóra váltani gazdazamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb, és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába, ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt, a terheságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak? Ez a követelmény 1971- ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy főre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. A Minisztertanács rendszeresen foglalkozik a kereseti arányok elemzésével és szabályozásával. A tények azt mutatják, hogy az 5000 munkásnál többet foglalkoztató nagyvállalatok munkásainak átlagjövedelme 5—10 százalékkal haladja meg az ennél kisebb vállalatokét. A keresetek növekedési üteme is a nagyobb vállalatoknál volt az átlagosnál gyorsabb, tettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem, az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. A munkások között is vannak az átlagosnál nagyobb keresetűek. Ez nagyrészt a jobb munkából a nagyobb teljesítményből következett, de voltak aránytalanságok is mert egyes melléküzemági, szövetkezeti, kisvállalati dolgozók és alkalmazottak jövedelemnövelési lehetősége kiemelkedően jó volt. Az állami szervek erre is figyelmet fordítottak. Szabályoztuk a termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezését és munkaidejét, valamint a melléküzemági tevékenységet. Felhasználtuk a bérpolitika központi eszközeit, béremelési lehetőséget, preferenciákat nyújtottunk a szénbányászatban, a villamosenergia-, a textil- és az alumíniumiparban, a közlekedés és a lakossági szolgáltatás területén. (Folytatás a 2. oldalon) A nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedtek az egészségügyi/ szociális, kulturális kiadások Gazdaságpolitikánk alapelve, az életszínvonal kiegyensúlyozott növekedése, megvalósult Indira Gandhi az országgyűlésen Fock Jenő, a kormány elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnökének társaságában (MTI Fotó : Tormai Andor felvételei Folytatódtak a magyar-indiai tárgyalások Csütörtök délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, Heltai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Indira Gandhi látogatása Balatonfüreden és Székesfehérvárott Indira Gandhi és kísérete csütörtökön vidékre látogatott el. A vendégeket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Balatonfüred volt, ahol Vándor József, a Veszprém megyei tanács elnökhelyettese és dr. Pálffy Károly, a balatonfüredi városi tanács elnöke fogadta az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás virágcsokrot helyezett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfárk ,melyet a nagy hindu koltó 1926- ban ültetett el. A miniszterelnök-aszszony maga is hársfát ültetett el aszobor közelében, s közvetlen szomszédságában annak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968. illetve 1970. évi látogatása alkalmával ültetett el a füredi Tagore sétányon. A városi tanács elnöke ezután Tagore balatonfüredi tartózkodását megörökítő albumot nyújtott át az indiai kormányfőnek. Indira Gandhi örömét fejezte ki, hogy magyarországi tartózkodása során ellátogathatott Balatonfüredre. Elmondotta, tudatában van annak a mély szeretetnek, amelyet Tagore a magyar nép iránt táplált. Utalt arra, hogy maga is egy ideig Tagore keze alatt tanulhatott egyetemén, ahol értékes eszméket igyekezett hallgatóiba átültetni, olyanokat, mint a szabadságért és az igazság megvalósításáért való törekvés, s azt, hogy az embereknek szeretniük kell egymást. Az emberiséget egy egésznek tartotta, s úgy érezte, hogy a békéért és népünk jobb életéért folytatott harcunknak nem szabad akadályoznia bennünket abban, hogy más népek iránt is baráti érzelmeket tápláljunk — mondotta Indira Gandhi, aki ezt követően beírta nevét a faültetést megörökítő balatonfüredi emlékkönyvbe. A látogatás hírére a város lakói és az ott üdülő dolgozók nagy számban gyűltek össze a sétányon, s hosszas tapssal, szeretettel köszöntötték a miniszterelnök-asszonyt. Indira Gandhi ezt követően rövid sétát tett a Balatonhoz, majd tiszteletére a Veszprém megyei tanács ebédet adott az Annabella-szállóban. Balatonfüredről Székesfehérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese dr. Tapolczai Jenő, a Fejér megyei tanács elnöke, s a közös gazdaIndira Gandhi csütörtökön vacsorát adott Fock Jenő és felesége tiszteletére a Duna Interconti-nental szállóban. Részt vett a vacsorán Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanúság vezetői fogadták. Radics Mihály, a szövetkezet elnöke a közös gazdaság történetéről, eredményeiről tájékoztatta az indiai kormányfőt. Az ezt követő üzemlátogatás előtt még betért Vinkai István növénytermelő agronómus új otthonába, s elbeszélgetett családjának tagjaival életükről. Amikor arról értesült, hogy a család kisebbik gyermeke 3 éves, elmondotta, hogy az ő unokája is a napokban lett hasonló korú. A közvetlen beszélgetés során a házaspár nagyobbik gyermeke magyar babával és virágcsokorral kedveskedett a miniszterelnök-asszonynak, aki viszont beírta nevét a leányka naplójába és indiai meséket, tartalmazó könyvébe. ’ . ’ Ezt követően megtekintették a közös gazdaság baromfi- és sertéstelepét. Indira Gandhi azzal búcsúzott a házigazdáktól, hogy nagy érdeklődéssel tekintette meg az üzemegységeket, örömmel hallott a szövetkezet termelési eredményeiről, nagyon jó benyomásokat szerzett. A vendégek a késő délutáni órákban visszautaztak a fővárosba, csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ajtai Miklós, dr. Timár Mátyás, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más (Folytatás a 3. oldalon) Vacsora a Duna Intercontinentalban Újabb izraeli támadás Libanon ellen •• Libanoni panasz a Biztonsági Tanácsnál • Ülésezik az AKSZ elnöki tanácsa Izrael csütörtökön reggel ismét tüzérségi tűzzel támadott két libanoni határfalut. A jelentések szerint 48 ember esett áldozatul szerdán Izrael újabb kalóztámadásának, amely a dél-libanoni Hasbaya város és környéke ellen irányult. Szaeb Szalam libanoni miniszterelnök szerint a légitámadás — minden kegyetlensége ellenére — csupán ,,elterelő" hadművelet volt, hiszen a libanoni területre hatoló izraeli gyalogos és gépesített egységek Ramia város térségében, a határtól alig 100 méterre foglyul ejtették egy szíriai katonai küldöttség öt tisztjét és a kíséretükben levő libanoni katonákat. Az izraelieknek nyilván értesülésük volt a küldöttség látogatásáról. S voltaképpeni céljuk az emberroblás volt. Libanon az üggyel kapcsolatban sürgős panaszt tett a Biztonsági Tanácsnál. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára táviratban hívta fel Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár figyelmét arra a súlyos helyzetre, amelyet Izrael Libanon ellen elkövetett,, legújabb agressziója előidézett. Az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsának tagjai — Szadat, Asszad és Kadhafi — szerdán este a kíséretükben levő személyiségek nélkül négyórás, magánjellegű eszmecserét tartottak, nyilvánvalóan azért, hogy megvitassák és kiértékeljék a Libanont ért izraeli kalóztámadást, majd csütörtökön folytatták megbeszélésüket.