Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)

1974-04-04 / 79. szám

1974. április 4. NÉPSZAVA A beruházások és a szocialista integráció – írta: Ignatyij Xarikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese A KGST-tagországok beruházási együttműködése nagy hatást gyako­rol az egész közösség gazdaságára. Ez megnyilvánul a tudományos-techni­kai problémák és a tervdokumentá­ciók cseréjében és közös kidolgozá­sában; termelési és kulturális ren­deltetésű objektumok építésében; be­rendezések, konstrukciók, anyagok és az építkezés iparosításához szüksé­ges gépek kölcsönös szállításaiban; a beruházások legjobb tapasztalatai­nak és hatékonyságuk növelési út­jainak kölcsönös tanulmányozásá­ban. A KGST-tagországok népgazda­ság-fejlesztési terveinek egyeztetése lehetővé tette az áttérést az állam­közi termelési komplexumok és a népgazdaság vezető ágaiban nagy­vállalatok létesítésének közös erőfe­szítésekkel való megoldására. Emel­lett a testvéri országoknak lehetősé­gük nyílik a Szovjetunió segítségé­nek és támogatásának felhasználá­sára. Koncentrált termelés, mogtssabb sain foint A Szovjetunió közreműködésével a szocialista országokban (1973. ja­nuár 1-ig) 1900 vállalatot és objek­tumot építettek, építenek és rekonst­ruálnak. Közülük 1263-at már üzem­be helyeztek. Ennek révén az erő­művek teljesítőképessége 22 millió kilowattal, az acélgyártás több mint 17 millió tonnával, a cementgyártás 2 millió tonnával, az ásványi mű­trágyák gyártása csaknem 1,6 millió tonnával, a kőolaj-feldolgozás 24 millió tonnával emelkedett. Közös erővel megépült és már több mint tíz esztendeje üzemel a Béke­egyesített energiarendszer. A Szov­jetunióból a Bolgár Népköztársaság­ba és a Magyar Népköztársaságba nagyfeszültségű áramvezetékek épül­tek. A Szovjetunióból a KGST-tag­­országokba irányuló villamosener­­gia-szállítás a jelenlegi ötéves terv­időszakban megháromszorozódik. A kölcsönös segítségnyújtás és a széles körű szovjet technikai közreműkö­dés alapján a Bolgár Népköztársa­ságban, a Magyar Népköztársaság­ban, a Német Demokratikus Köztár­saságban, a Kubai Köztársaságban, a Mongol Népköztársaságban, a Len­gyel Népköztársaságban, a Román Szocialista Köztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság­ban nagy teljesítőképességű vízi és hőerőművek épülnek, több KGST- tagországban atomerőműveket léte­sítenek. A Szovjetunió gazdasági és technikai segítségével Románia és Jugoszlávia hatalmas hidroenergeti­­kai és hajózási rendszert épített a Dunán, a Vaskapunál. A Magyar Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőségű volt a Barátság transzeurópai kőolajvezeték közös erővel történt megépítése. A kőolaj­­vezetéken érkező nyersanyag bázisán lényegesen megjavult az említett or­szágok tüzelőanyag-mérlegének szer­kezete és rohamosan fejlődik a kő­olajvegyészet. A kőolajszállítmányok növekedése szükségessé tette a kő­olajvezeték második ágának megépí­tését. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Demokratikus Köztársaság között megállapodás jött létre egy etilénvezeték megépí­téséről, amely egyetlen termelési egységbe kapcsolja a csehszlovákiai Zálozsban levő kombinátot az NDK kőolajvegyészeti üzemeivel. Megál­lapodás született a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió között eti­lénvezeték építéséről, amely 1975- ben készül el. Ezzel közvetlen tech­nológiai kapcsolat létesül a magyar­­országi Lenin-városban épülő etilén­üzem és a szovjetunióbeli Kalus vá­rosban létesülő etilénfeldolgozó komplexum között.Egy sor progresszív iparág fejlesz­tése érdekében gázvezetékek épültek a Szovjetunióból a Lengyel Népköz­­társaságba, az NDK-ba és Csehszlo­vákiába. Tervbe vették egy olyan párját ritkító teljesítőképességű in­terkontinentál­is gázvezeték megépí­tését, amelyen a földgázt Orenburg kerületből a Szovjetunió nyugati ha­táraihoz szállítják. Ez lehetőséget nyújt a KGST-tagállamokba irá­nyuló gázszállítás növelésére. A KGST-tagországok hathatós se­gítséget nyújtottak a Mongol Nép­­köztársaságnak új építőipari válla­latok tervezésében, építésében és sze­relésében, valamint korszerű techno­lógiai berendezéssel való ellátásá­ban. Ennek jelentős részét a szovjet szervezetek teljesítik. Emellett a Szovjetunió segít a mongol szerve­zeteknek a szovjet gazdasági segít­séggel épített objektumok üzemelte­tésében is. A technológiai berendezések gyár­tásában való együttműködés fejlődé­se lehetővé teszi a gépiparban a nemzetközi szocialista munkameg­osztás következetes fejlesztését, a termelés koncentrálását és magasabb technikai színvonalon álló berende­zések létrehozását. Magyarországon az NDK, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és Csehszlovákia se­gítségével rövid idő alatt korszerű­sítették a tatabányai és az ajkai bauxit- és alumíniumipari üzemeket, Inotán és Székesfehérvárott pedig újakat építettek. A Szovjetunió a folyó ötéves terv­ben sok lengyel vállalat, köztük ko­hászati, kokszkémiai, cement- és ke­­ramzitüzemek, rézbányák, erőművek, valamint házgyárak számára szállít berendezést. A Lengyel Népköztár­saság viszont a folyó ötéves tervben komplett berendezéseket szállít szovjet építőipari vállalatok, köztük szilikáttéglagyárak, farostlemezgyá­rak számára. A KGST-tagállamok egész sor megállapodást kötöttek nagy energe­tikai és nyersanyag-előállító terme­lési objektumok — Uszty-Ilimszkben cellulózüzem, 750 kilovolt feszültsé­gű áramvezeték stb. — közös építé­séről. A KGST XXVIII. ülésszakán általános megállapodás jött létre ar­ról, hogy a tagállamok együttmű­ködnek a Szovjetunió területén az évi­ 500 ezer tonna azbeszt előállítá­sára alkalmas kijembajevszki dúsí­tómű építésében. A közös objektumok létesítésében az érdekelt országok úgy vesznek részt, hogy célhiteleket nyújtanak technológiai és speciális berendezés formájában az adott objektum szá­mára, vagy más népgazdasági szük­ségletek kielégítésére, fogyasztási cikkeket szállítanak stb. A hiteleket a megépítendő vállalatok termékei­nek huzamos ideig tartó szállításá­val törlesztik. A közösen épített ob­jektumok általában azoknak az or­szágoknak a tulajdonát képezik, amelyeknek a területén épülnek. Kölcsönös segítség Az együttműködés új formái is megjelennek, így 1973. februárjában szovjet—mongol egyezményt írtak alá a „Mongolszövevetmet” közös gazdasági egyesülés alapításáról. Eb­be a komplexumba több folypát és más hasznos ásványok kitermelésé­vel foglalkozó vállalat tartozik. 1973 februárjában és­ novemberében a Szovjetunió és a Mongol Népköztár­saság egyezményt kötött arról, hogy gazdaságilag együttműködnek Ázsia legnagyobb, Erdenetijn—ovóban le­vő réz-molibdén lelőhelyének kiak­názásában, továbbá arról, hogy Er­­denet néven közös mongol—szovjet dúsító üzemet létesítenek. Az építés és a termelés méreteit tekintve az Erdenet-vállalat a leg­nagyobb szabású ipari-termelési komplexum. Ez a dúsítón kívül ki­terjed vasút- és autóút, nagyfeszült­ségű áramvezetékek építésére, laká­sok, kulturális-szociális és más ob­jektumok építésére. A kombinát munkája elő fogja segíteni a Mon­gol Népköztársaság termelőerőinek további fejlődését, és lehetővé teszi az ország exporterőforrásainak kö­rülbelül kétszeresére növelését. A KGST-tagállamok által elért si­kerek a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország építőipari dolgo­zóinak közkincsévé válnak, így pél­dául a Szovjetuniót érdekelték az NDK építőipari dolgozóinak azok a tapasztalatai, amelyeket a könnyű­fém- és műanyag szerkezetek létre­hozásában elértek. A magyar kollé­gák átadták nekünk az alumínium­szerkezetek szerelésének módszereit, lengyel barátaink pedig a könnyű- és sejtbeton-szerkezetek gyártás­­technológiájának és építőipari al­kalmazásának kidolgozásában szer­zett tapasztalataikat. A szocialista országokban a beru­házások méreteinek növekedése szükségessé tette az építőipar gyor­sított ütemű fejlesztését és techno­lógiai tökéletesítését. Az építőipar egyre inkább ipari jellegűvé válik A KGST-tagállamok építőipari dolgozói egyesítik erőfeszítéseiket az új technológiai eljárások megterem­tésében és meghonosításában, egyez­tetik a tudományos-kutatási és kí­sérleti-konstruktőri munkák terveit, közösen terveznek és állítanak elő géprendszereket és teljes berendezé­seket az új technológiai eljárások számára Mindez az épületek és lé­tesítmények új típusai és konstruk­ciórendszerei tervezésében való szo­ros együttműködés közepette való­sul meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy célszerű kibővíteni a KGST építőipari és gépgyártási állandó bi­zottságainak közös munkálatait is. Gyorsabb fejlődés, megbízható feltételek Az utóbbi időben a tagországok építő és szerelő szervezetei egyre gyakrabban vesznek részt a testvéri országokban ipari objektumok léte­sítésében. A KGST-tagállamok épít­kezésein vállvetve dolgoznak együtt szovjet, bolgár, magyar, lengyel, mongol, csehszlovák és NDK-beli építők. Ragyogó munkájuk az inter­nacionalista barátság és testvéri együttműködés jelképe lett. Az ér­demi kapcsolatoknak ez a formája meggyorsítja a vállalatok építését, hozzájárul mielőbbi üzembe helye­zésükhöz. Évről évre erősödik az együttmű­ködés az építőanyag-ipar technikai színvonalának tökéletesítésében is. Megvalósul az anyagok kereskedelmi cseréje, a technológiai berendezések kölcsönös szállítása. A Szovjetunió az 1974-ig megkötött megállapodások értelmében a többi KGST-tagor­­szágban építendő 33 házgyár számá­ra szállít technológiai berendezést. Eddig már 19 ilyen vállalat épült és látott munkához. A kölcsönös anyagszállítások vo­lumenének illusztrálására megemlít­jük, hogy 1971-ben a Szovjetunió 1,7 millió tonna cementet, 167 ezer ton­na azbesztet, 2,5 millió négyzetmé­ter ablaküveget, továbbá egyes épí­tőanyag-ipari üzemek számára 13,8 millió rubel értékű berendezést szál­lított az európai KGST-tagállamok­­nak. Ugyanebben az évben a Szov­jetunió 14,4 millió rubel értékben kapott tőlük építőanyag-ipari beren­dezést, valamint egyes építőanyago­kat: linóleumot, csiszolt üveget, bur­kolóanyagot, parkettát. A fémszer­kezetek egyes fajtáinak termelésé­ben és szállításában is megszervezés alatt áll a csere és a kölcsönös se­gítség. Az élen járó vállalatok ter­melési tapasztalatainak kicserélése hozzájárul az építőanyag-ipar inten­zitásának növeléséhez. A következő ötéves tervidőszak­ra a cementgyártási tervek egyezte­tésekor megvizsgálják azt a felada­tot, hogyan lehetne teljes mértékben kielégíteni a KGST-tagországok igé­nyeit az általánosan használt és a speciális cementfajtákból. Az 1976— 1980. évekbe egyes KGST-tagálla­mok cementgyártásának 25—50 szá­zalékos növelését tervezik. Javasla­tokat dolgoznak ki a KGST-tagor­szágok határ menti körzeteiben, új cementgyárak építésére. és integráció elmélyülése A KGST építőipari és gépgyártási állandó bizottságai technológiai sé­mákat, tervjavaslatokat és technikai követelményeket dolgoztak ki, olyan technológiai vonalak készítésére, amelyek naponta 1800—2000, 3000 és ennél több tonna cementet, nagymé­retű azbesztcement hullámlemeze­ket, gázbetont, keramzitot, ásványi vattát, kerámia burkolólapot, mosott murvát képesek előállítani. Ezeknek a tudományos és műsza­ki munkálatoknak az a céljuk, hogy a KGST-tagállamok gépgyártói kor­szerű, nagy termelékenységű beren­dezéseket hozzanak létre új építő­anyag-ipari vállalatok létesítéséhez, és a meglevők korszerűsítéséhez. A folyó ötéves tervben és hosszú távon minden szocialista ország szá­mára — még ha különböző mérték­ben is — közös törvényszerűség, hogy az építőipar anyagi-technikai bázisának fejlesztése gyorsabb üte­mű, mint az építő-szerelő munkála­tok volumenének növekedése, ami a tudomá­nyos-technikai haladás kö­vetelményeiből fakad. Az integrá­ciós folyamatok elmélyülése és a KGST-tagországok népgazdasági ter­veinek egyeztetése ezen a területen megbízható előfeltételeket teremt ahhoz, hogy a mind nagyobb volu­menű beruházásokat teljes mérték­ben ellássák korszerű anyagokkal és konstrukciókkal. (APN.) KÖZÖS ERŐVEL A Barátság csővezetéken keresztül jut el a szovjet kőolaj Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Képünkön a kőolajveze­ték almetyevszki vezérlőközpontja, a Tatár ASZSZK-ban Az idén kezdi meg termelését az NDK új, nagy nitrogénműtrágya kombi­nálja Pisteritz mellett. A szovjet—lengyel—magyar—csehszlovák közremű­ködéssel létesült nagyüzem a Szovjetunióból csővezetéken érkező földgázt dolgozza fel Bulgáriában a KGST együttműködés keretében épül a kjusztendili hőerő­mű. A szovjet, magyar, csehszlovák, lengyel és NDK-beli szakemberek rész­vételével létesülő „Bosov Dol” erőmű első turbinája már megkezdte a pró­baüzemelést (MTI, APN és BTA fotók)

Next