Népszava, 1974. április (102. évfolyam, 77–99. sz.)
1974-04-04 / 79. szám
1974. április 4. NÉPSZAVA A beruházások és a szocialista integráció – írta: Ignatyij Xarikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese A KGST-tagországok beruházási együttműködése nagy hatást gyakorol az egész közösség gazdaságára. Ez megnyilvánul a tudományos-technikai problémák és a tervdokumentációk cseréjében és közös kidolgozásában; termelési és kulturális rendeltetésű objektumok építésében; berendezések, konstrukciók, anyagok és az építkezés iparosításához szükséges gépek kölcsönös szállításaiban; a beruházások legjobb tapasztalatainak és hatékonyságuk növelési útjainak kölcsönös tanulmányozásában. A KGST-tagországok népgazdaság-fejlesztési terveinek egyeztetése lehetővé tette az áttérést az államközi termelési komplexumok és a népgazdaság vezető ágaiban nagyvállalatok létesítésének közös erőfeszítésekkel való megoldására. Emellett a testvéri országoknak lehetőségük nyílik a Szovjetunió segítségének és támogatásának felhasználására. Koncentrált termelés, mogtssabb sain foint A Szovjetunió közreműködésével a szocialista országokban (1973. január 1-ig) 1900 vállalatot és objektumot építettek, építenek és rekonstruálnak. Közülük 1263-at már üzembe helyeztek. Ennek révén az erőművek teljesítőképessége 22 millió kilowattal, az acélgyártás több mint 17 millió tonnával, a cementgyártás 2 millió tonnával, az ásványi műtrágyák gyártása csaknem 1,6 millió tonnával, a kőolaj-feldolgozás 24 millió tonnával emelkedett. Közös erővel megépült és már több mint tíz esztendeje üzemel a Békeegyesített energiarendszer. A Szovjetunióból a Bolgár Népköztársaságba és a Magyar Népköztársaságba nagyfeszültségű áramvezetékek épültek. A Szovjetunióból a KGST-tagországokba irányuló villamosenergia-szállítás a jelenlegi ötéves tervidőszakban megháromszorozódik. A kölcsönös segítségnyújtás és a széles körű szovjet technikai közreműködés alapján a Bolgár Népköztársaságban, a Magyar Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Kubai Köztársaságban, a Mongol Népköztársaságban, a Lengyel Népköztársaságban, a Román Szocialista Köztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nagy teljesítőképességű vízi és hőerőművek épülnek, több KGST- tagországban atomerőműveket létesítenek. A Szovjetunió gazdasági és technikai segítségével Románia és Jugoszlávia hatalmas hidroenergetikai és hajózási rendszert épített a Dunán, a Vaskapunál. A Magyar Népköztársaság, az NDK, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőségű volt a Barátság transzeurópai kőolajvezeték közös erővel történt megépítése. A kőolajvezetéken érkező nyersanyag bázisán lényegesen megjavult az említett országok tüzelőanyag-mérlegének szerkezete és rohamosan fejlődik a kőolajvegyészet. A kőolajszállítmányok növekedése szükségessé tette a kőolajvezeték második ágának megépítését. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között megállapodás jött létre egy etilénvezeték megépítéséről, amely egyetlen termelési egységbe kapcsolja a csehszlovákiai Zálozsban levő kombinátot az NDK kőolajvegyészeti üzemeivel. Megállapodás született a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között etilénvezeték építéséről, amely 1975- ben készül el. Ezzel közvetlen technológiai kapcsolat létesül a magyarországi Lenin-városban épülő etilénüzem és a szovjetunióbeli Kalus városban létesülő etilénfeldolgozó komplexum között.Egy sor progresszív iparág fejlesztése érdekében gázvezetékek épültek a Szovjetunióból a Lengyel Népköztársaságba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Tervbe vették egy olyan párját ritkító teljesítőképességű interkontinentális gázvezeték megépítését, amelyen a földgázt Orenburg kerületből a Szovjetunió nyugati határaihoz szállítják. Ez lehetőséget nyújt a KGST-tagállamokba irányuló gázszállítás növelésére. A KGST-tagországok hathatós segítséget nyújtottak a Mongol Népköztársaságnak új építőipari vállalatok tervezésében, építésében és szerelésében, valamint korszerű technológiai berendezéssel való ellátásában. Ennek jelentős részét a szovjet szervezetek teljesítik. Emellett a Szovjetunió segít a mongol szervezeteknek a szovjet gazdasági segítséggel épített objektumok üzemeltetésében is. A technológiai berendezések gyártásában való együttműködés fejlődése lehetővé teszi a gépiparban a nemzetközi szocialista munkamegosztás következetes fejlesztését, a termelés koncentrálását és magasabb technikai színvonalon álló berendezések létrehozását. Magyarországon az NDK, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjetunió és Csehszlovákia segítségével rövid idő alatt korszerűsítették a tatabányai és az ajkai bauxit- és alumíniumipari üzemeket, Inotán és Székesfehérvárott pedig újakat építettek. A Szovjetunió a folyó ötéves tervben sok lengyel vállalat, köztük kohászati, kokszkémiai, cement- és keramzitüzemek, rézbányák, erőművek, valamint házgyárak számára szállít berendezést. A Lengyel Népköztársaság viszont a folyó ötéves tervben komplett berendezéseket szállít szovjet építőipari vállalatok, köztük szilikáttéglagyárak, farostlemezgyárak számára. A KGST-tagállamok egész sor megállapodást kötöttek nagy energetikai és nyersanyag-előállító termelési objektumok — Uszty-Ilimszkben cellulózüzem, 750 kilovolt feszültségű áramvezeték stb. — közös építéséről. A KGST XXVIII. ülésszakán általános megállapodás jött létre arról, hogy a tagállamok együttműködnek a Szovjetunió területén az évi 500 ezer tonna azbeszt előállítására alkalmas kijembajevszki dúsítómű építésében. A közös objektumok létesítésében az érdekelt országok úgy vesznek részt, hogy célhiteleket nyújtanak technológiai és speciális berendezés formájában az adott objektum számára, vagy más népgazdasági szükségletek kielégítésére, fogyasztási cikkeket szállítanak stb. A hiteleket a megépítendő vállalatok termékeinek huzamos ideig tartó szállításával törlesztik. A közösen épített objektumok általában azoknak az országoknak a tulajdonát képezik, amelyeknek a területén épülnek. Kölcsönös segítség Az együttműködés új formái is megjelennek, így 1973. februárjában szovjet—mongol egyezményt írtak alá a „Mongolszövevetmet” közös gazdasági egyesülés alapításáról. Ebbe a komplexumba több folypát és más hasznos ásványok kitermelésével foglalkozó vállalat tartozik. 1973 februárjában és novemberében a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság egyezményt kötött arról, hogy gazdaságilag együttműködnek Ázsia legnagyobb, Erdenetijn—ovóban levő réz-molibdén lelőhelyének kiaknázásában, továbbá arról, hogy Erdenet néven közös mongol—szovjet dúsító üzemet létesítenek. Az építés és a termelés méreteit tekintve az Erdenet-vállalat a legnagyobb szabású ipari-termelési komplexum. Ez a dúsítón kívül kiterjed vasút- és autóút, nagyfeszültségű áramvezetékek építésére, lakások, kulturális-szociális és más objektumok építésére. A kombinát munkája elő fogja segíteni a Mongol Népköztársaság termelőerőinek további fejlődését, és lehetővé teszi az ország exporterőforrásainak körülbelül kétszeresére növelését. A KGST-tagállamok által elért sikerek a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország építőipari dolgozóinak közkincsévé válnak, így például a Szovjetuniót érdekelték az NDK építőipari dolgozóinak azok a tapasztalatai, amelyeket a könnyűfém- és műanyag szerkezetek létrehozásában elértek. A magyar kollégák átadták nekünk az alumíniumszerkezetek szerelésének módszereit, lengyel barátaink pedig a könnyű- és sejtbeton-szerkezetek gyártástechnológiájának és építőipari alkalmazásának kidolgozásában szerzett tapasztalataikat. A szocialista országokban a beruházások méreteinek növekedése szükségessé tette az építőipar gyorsított ütemű fejlesztését és technológiai tökéletesítését. Az építőipar egyre inkább ipari jellegűvé válik A KGST-tagállamok építőipari dolgozói egyesítik erőfeszítéseiket az új technológiai eljárások megteremtésében és meghonosításában, egyeztetik a tudományos-kutatási és kísérleti-konstruktőri munkák terveit, közösen terveznek és állítanak elő géprendszereket és teljes berendezéseket az új technológiai eljárások számára Mindez az épületek és létesítmények új típusai és konstrukciórendszerei tervezésében való szoros együttműködés közepette valósul meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy célszerű kibővíteni a KGST építőipari és gépgyártási állandó bizottságainak közös munkálatait is. Gyorsabb fejlődés, megbízható feltételek Az utóbbi időben a tagországok építő és szerelő szervezetei egyre gyakrabban vesznek részt a testvéri országokban ipari objektumok létesítésében. A KGST-tagállamok építkezésein vállvetve dolgoznak együtt szovjet, bolgár, magyar, lengyel, mongol, csehszlovák és NDK-beli építők. Ragyogó munkájuk az internacionalista barátság és testvéri együttműködés jelképe lett. Az érdemi kapcsolatoknak ez a formája meggyorsítja a vállalatok építését, hozzájárul mielőbbi üzembe helyezésükhöz. Évről évre erősödik az együttműködés az építőanyag-ipar technikai színvonalának tökéletesítésében is. Megvalósul az anyagok kereskedelmi cseréje, a technológiai berendezések kölcsönös szállítása. A Szovjetunió az 1974-ig megkötött megállapodások értelmében a többi KGST-tagországban építendő 33 házgyár számára szállít technológiai berendezést. Eddig már 19 ilyen vállalat épült és látott munkához. A kölcsönös anyagszállítások volumenének illusztrálására megemlítjük, hogy 1971-ben a Szovjetunió 1,7 millió tonna cementet, 167 ezer tonna azbesztet, 2,5 millió négyzetméter ablaküveget, továbbá egyes építőanyag-ipari üzemek számára 13,8 millió rubel értékű berendezést szállított az európai KGST-tagállamoknak. Ugyanebben az évben a Szovjetunió 14,4 millió rubel értékben kapott tőlük építőanyag-ipari berendezést, valamint egyes építőanyagokat: linóleumot, csiszolt üveget, burkolóanyagot, parkettát. A fémszerkezetek egyes fajtáinak termelésében és szállításában is megszervezés alatt áll a csere és a kölcsönös segítség. Az élen járó vállalatok termelési tapasztalatainak kicserélése hozzájárul az építőanyag-ipar intenzitásának növeléséhez. A következő ötéves tervidőszakra a cementgyártási tervek egyeztetésekor megvizsgálják azt a feladatot, hogyan lehetne teljes mértékben kielégíteni a KGST-tagországok igényeit az általánosan használt és a speciális cementfajtákból. Az 1976— 1980. évekbe egyes KGST-tagállamok cementgyártásának 25—50 százalékos növelését tervezik. Javaslatokat dolgoznak ki a KGST-tagországok határ menti körzeteiben, új cementgyárak építésére. és integráció elmélyülése A KGST építőipari és gépgyártási állandó bizottságai technológiai sémákat, tervjavaslatokat és technikai követelményeket dolgoztak ki, olyan technológiai vonalak készítésére, amelyek naponta 1800—2000, 3000 és ennél több tonna cementet, nagyméretű azbesztcement hullámlemezeket, gázbetont, keramzitot, ásványi vattát, kerámia burkolólapot, mosott murvát képesek előállítani. Ezeknek a tudományos és műszaki munkálatoknak az a céljuk, hogy a KGST-tagállamok gépgyártói korszerű, nagy termelékenységű berendezéseket hozzanak létre új építőanyag-ipari vállalatok létesítéséhez, és a meglevők korszerűsítéséhez. A folyó ötéves tervben és hosszú távon minden szocialista ország számára — még ha különböző mértékben is — közös törvényszerűség, hogy az építőipar anyagi-technikai bázisának fejlesztése gyorsabb ütemű, mint az építő-szerelő munkálatok volumenének növekedése, ami a tudományos-technikai haladás követelményeiből fakad. Az integrációs folyamatok elmélyülése és a KGST-tagországok népgazdasági terveinek egyeztetése ezen a területen megbízható előfeltételeket teremt ahhoz, hogy a mind nagyobb volumenű beruházásokat teljes mértékben ellássák korszerű anyagokkal és konstrukciókkal. (APN.) KÖZÖS ERŐVEL A Barátság csővezetéken keresztül jut el a szovjet kőolaj Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Képünkön a kőolajvezeték almetyevszki vezérlőközpontja, a Tatár ASZSZK-ban Az idén kezdi meg termelését az NDK új, nagy nitrogénműtrágya kombinálja Pisteritz mellett. A szovjet—lengyel—magyar—csehszlovák közreműködéssel létesült nagyüzem a Szovjetunióból csővezetéken érkező földgázt dolgozza fel Bulgáriában a KGST együttműködés keretében épül a kjusztendili hőerőmű. A szovjet, magyar, csehszlovák, lengyel és NDK-beli szakemberek részvételével létesülő „Bosov Dol” erőmű első turbinája már megkezdte a próbaüzemelést (MTI, APN és BTA fotók)