Népszava, 1975. október (103. évfolyam, 230–256. sz.)

1975-10-01 / 230. szám

1975. október 1 Társadalmi tartozásNem mai keletű gondunk, hogy miként, milyen formában fejezzük ki a társadalom elismerését, megbecsülését azoknak a honpolgároknak — számuk évről évre növekszik, ma már több tízezerre tehető —, akik az élet legkülönbözőbb területein önként, őszinte jóakarattal, semmiféle ellenszolgáltatást sem várva, szabad idejük több-kevesebb részét fizikai vagy szellemi munkával a közösség haladásának, gyarapodásának szentelik. A közkeletű kifejezéssel élve: társadalmi munkát végeznek. Az utóbbi időben megsűrűsödtek a „viszonzás” figyelemre — sok esetben követésre — méltó kezdeményezései. Emlékeztetőül néhány példa. Nagyobb városainkban, számos községünkben immár meggyökeresedett az a gyakorlat, hogy évről évre a helyi sajátosságokat kifejező plaketteket, jelvényeket, illetve okleveleket adnak át ünnepélyes keretek között azoknak, akik legtöbbet tettek a település fejlesztéséért. Ugyancsak több helyen újra meghonosították, természetesen szocialista, korszerű tartalommal töltve, a hajdani „díszpolgárság” intézményét. Másutt minden ünnepi gyűlésen, politikai rendezvényen díszhelyre hívják meg a társadalmi munkásokat, bizonyítva ezzel is, hogy név és dm szerint számon tartják őket, számítanak rájuk. Érdekes kezdeményezésről kaptuk a legfrissebb hírt Komárom megyéből, ahol a megyei tanács elnökének és a Hazafias Népfront megyei bizottsága titkárának meghívására csaknem négyszázan jöttek össze Tatán, a megye történetében első ízben megrendezett „társadalmi munkások ünnepi találkozóján”. Képviseltette magát a terület minden helysége, a legkisebb községtől a megyeszékhelyig. Méghozzá azoknak a szocialista brigádoknak és egyéb közösségi csoportoknak a megbízottai jöttek el, amelyek kiadásan kivették részüket a társadalmi munkából. Ennek egy főre jutó évi értéke egyébként, amint a megyei tanács elnökhelyettesének beszámolójából kiderült, folyamatosan növekszik: 1973-ban 130, tavaly 170, 1975 első félévében pedig máris 140 forint volt. Úgy tűnik, „rekordjavításra" számíthatnak idén Komárom megyében. Amit valószínűleg elősegít az is, hogy a találkozóra hivatalosak voltak azok a községek is, amelyekben nagyon gyengén, vagy éppen sehogyan sem jött még létre az összefogás ... „Megfigyelőik” meghallgatták a többiek tapasztalatait, s szemtanúi lehettek hogyan veszik át 26 élen járó kollektíva képviselői a csoportjukat illető oklevelet, kupát, kristályvázát, vagy más emléktárgyat. Ezekkel az élményekkel tarsolyukban tértek haza, nyilvánvalóan azzal az elhatározással, hogy végre náluk, nekik is mozdulni kell, tenni valamit. Úgy, ahogyan másutt csinálják. A felsorakoztatott példák csupán töredékét képezik azoknak a kísérleteknek, kezdeményezéseknek, amelyek zöméről valószínűleg még egyáltalában nem is tud a közvélemény. Érdemes lenne valamennyit felkutatni, összegezni a népfrontnak, hogy a legsikerültebb módszerek összegezéséből kialakíthassuk végre a megbecsülés sokrétű formáinak, lehetőségeinek „kódexét”. Hiszen ez a legkevesebb, amivel az önzetlen társadalmi munkásoknak tartozunk! Miklós Dezső ötéves terteljesítés Az Ikarus-gyár kedden, három hónappal a határidő előtt teljesítette IV. ötéves tervét. 1971 januárja óta több mint 38 ezer különböző típusú autóbuszt állítottak elő. A 38 061. Ikarus-busz kulcsait kedden délután ünnepélyes keretek között adta át Toldy József vezérigazgató Borisz Levikin szovjet követtanácsosnak, aki a szovjet megrendelőt képviselte. Ugyancsak teljesítette az MSZMP XI. kongreszszusa tiszteletére tett vállalását a Borsodi Vegyi Kombinát több mint ötezer dolgozója. A vállalat szeptember 30-án, tehát határidő előtt három hónappal befejezte IV. ötéves tervét. Befejezéséhez közeledik a szüret Országosan jó ütemben halad a szüret. A termés mintegy 40 százalékát szedték le eddig. Csúcsidejéhez érkezett a munka Heves megye történelmi borvidékein. A korai érésű Medoc, a muskotály, valamint a leányka fajták szedésével a legtöbb helyen már végeztek. A szakemberek arra következtetnek, hogy az idei évjáratú egri bikavér színre, ízre egyarántkiváló lesz. Legelőbbre tart a nagy munka az Alföldön. Várhatóan itt készülnek el leghamarabb a nagy őszi munkával. Némileg hátrább vannak a szedéssel a dunántúli gazdaságokban. A pincészetekben, az átvevőhelyeken fennakadás nélkül fogadják a menetrend szerint érkező must- és szőlőszállítmányokat. A szüret október közepére az ország legnagyobb területein befejeződik. Cikkünk nyomán FŰTIK A „Nőpolitika — helyben” címmel június 12-én szóvá tettük: Szolnokon a rendező pályaudvaron „elfelejtették”, hogy ott nők is dolgoznak majd. Öltözőt és fürdőt ugyanis csak a férfiak számára építettek. Később a vasút rákényszerült, hogy nőket is foglalkoztasson. Ezért egy másik helyiségből leválasztottak egy részt fürdőnek, de a fűtéséről nem FÜRDŐT gondoskodtak. Így a nők télen, tavasszal és ősszel, a hűvös napokon nem tisztálkodhattak a munkahelyükön. A napokban Tóth János, a MÁV budapesti vasútigazgatóság vezetője arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a nők panaszát orvosolta: a fürdő fűtését október 15-től biztosítják. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnök táviratban köszöntötte Murtala Muhammed dandártábornokot, a Nigériai Szövetségi Köztársaság államfőjét, az ország függetlenné válásának 15. évfordulója alkalmából. A Ciprusi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Makariosz érseket, a Ciprusi Köztársaság elnökét. A Legfelsőbb Bíróság küldöttsége — dr. Szakács Ödön elnök vezetésével — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének, dr. J. Ondrejnek a meghívására kedden Prágába utazott. Olasz építőipari szakszervezeti delegáció érkezett hazánkba hétfőn, a késő esti órákban. A delegációban, amely egy hétig tanulmányozza a magyar testvérszakszervezet tevékenységét, képviselteti magát mindhárom jelentős olasz szakszervezeti központhoz tartozó építők szakszervezete. A delegációt Carlo Cerri központi titkár vezeti. Harmatta János akadémikust alelnökévé választotta az UNESCO mellett működő Conseil International de la Philosophie et des Sciences Humaines, a Dubrovnikban megtartott 13. közgyűlésén. Magyar—norvég egyezmény Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter és Trygve Bratteli norvég miniszterelnök Oslóban aláírta az első norvég—magyar kulturális egyezményt. Az aláírásnál jelen voltak a norvég külügyminisztérium vezető munkatársai és Lugossy Jenő, hazánk oslói nagykövete. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Fogaras Istvánnak, az Országos Takarékpénztár ügyvezető igazgatójának, főkönyvelőjének eredményes munkássága elismeréséül, nyugalomba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács dr. Fogaras Istvánnát (dr. Zala Júliát), a Gazdaságkutató Intézet igazgatóját eredményes munkássága elismeréséül ugyancsak a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Az Elnöki Tanács Radó Istvánnét, az MSZMP budapesti bizottsága oktatási igazgatóságának tanárát eddigi munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Az országos átlag felett e Baranyában, véleménye szerint, megfelelően fejlődik-e a lakossági szolgáltatás? — A fejlődés itt sem zökkenőmentes, de főbb irányait tekintve, úgy vélem, kielégítő. Baranya megye a most végződő ötéves terv kezdetén a legtöbb szolgáltatási ágban az országos átlag alatt volt. 1973-ban azonban eljutottunk odáig, hogy egy sor fontos területen, az ellátás tekintetében, meghaladtuk az országos átlagot. Ilyenek: a híradástechnikai eszközök, a háztartási gépek, a gépjárművek javítása, az építőipari javító tevékenység, a kiemelt és személyi szolgáltatások, valamint a szállítás. Amikor tavaly ismét felmértük a szolgáltatások helyzetét, kiderült, hogy Baranya megyében a negyedik ötéves terv időszakában mintegy másfélszeresére növekedett a szolgáltatások volumene. Ez igen szép eredmény, még akkor is, ha részint földrajzilag, részint egyes szakágakban fehér foltok találhatók a „térképen”. Számszerűen: Baranyában a szolgáltatóhálózat ma mintegy 1400 felvevőhellyel rendelkezik, s az elvégzett szolgáltatások összteljesítménye tavaly 407 millió 391 ezer forint volt. • Ön tehát elégedett a fejlődés ütemével. — Az ütemével igen. Bár hozzá kell tennem, hogy a mi IV. ötéves tervünk előirányzatai elsősorban az igényeket tükrözték, és nem számoltunk kellően a hálózat fejlesztési lehetőségeivel. Ezért saját tervünkhöz képest lemaradtunk. Hogy mégis elégedettek vagyunk? Ezt az országos átlagokhoz viszonyított adataink igazolják inkább. Fehér : „Fehér foltokat” említett a lakossági szolgáltatások „térké- foltok jein”. Miből adódnak ezek? — Ez egyrészt a medve Október 3—12. Magyar—NDK Harminc rendezvénye lesz az október 5. és 12. között Hajdú-Bihar megye városaiban és községeiben lezajló magyar— NDK barátsági hétnek — jelentették be kedden Debrecenben a Hazafias Népfront városi klubjában megtartott sajtótájékoztatón. A Hajdú-Bihar és az NDK-beli Potsdam megye közötti csaknem egy évtizedes baráti kapcsolatokat erősítik tovább és gazdagítják. A barátsági hét megnyitóját 5-én este Balmazújvároson, a Veres Péter Művelődési Kör barátsági hét pontban tartják. Potsdam megyéből 52 tagú munkás- és kulturális delegáció érkezik az eseményekre. „Potsdam megye bemutatkozik” címmel kiállítás nyílik, a fegyveres erők klubjában pedig ..Osztálytestvérek — fegyvertársak” címmel rendeznek kiállítást. Az Alföldi Nyomdában magyar —NDK barátsági nagygyűlést tartanak. A rendezvény ideje alatt szerte a megyében előadásokon, rétegtalálkozókon, ankétokon ismertetik az NDK eredményeit. A Hejőcsabai Cementgyár második kemencéjét is begyújtották és megkezdődött a második termelő gépsoron a próbaüzemeltetés. Ezzel megindult a gyár összes termelő berendezése, melyek az év végéig már mintegy négyszázezer tonna cementet készítenek (MTI Fotó : Erezi K. Gyula felvétele) Lépést kell tartani? Milyen alapelvek szerint tervezik a következő ötéves tervben a szolgáltatások fejlesztését ? Abból kell kiindulnunk, hogy eddigi életünk során életkörülményeink nagyon sokat változtak. Egy példát erre: tíz évvel ezelőtt az autójavítás mint szolgáltatási igény szinte közömbös volt, a cipőjavítás sok helyen gondot okozott. Ma a cipőjavító szolgáltatás szinte teljesen elsorvadt, viszont 400 ezer óra évi kapacitású nagy pécsi szervizállomást építünk, Komlóra 100 ezer órást tervezünk. Mohácson ugyanekkorát építettünk, és Siklóson szövetkezetbővítést tervezünk. Az igények így alakultak. S hogy így alakultak, az nagyon jó dolog. Már a IV. ötéves tervben is igazodtunk a változó életkörülményekhez, de azt tartjuk, hogy ezek a következő időszakban még inkább fejlődnek, ezért a jelenlegi állapotot nem szabad statikusnak tekinteni. Csakis ez lehet a tervezés alapelve. Felmértük természetesen a fejlődés várható irányait is. Leginkább a háztartási gépek és az elektromos berendezések további szaporodására számítunk. De a szolgáltatóipar más területein is, ha megvalósítunk bármilyen beruházást, mindig a jövő kívánalmait kell figyelembe vennünk, és sohasem a jelenlegit. Vagyis állandóan karban kell tartanunk a szolgáltatások állapotát. Mert Baranya megyében, és másutt is, mindig ki kell tudnunk elégíteni a lakosság alapvető igényeit, ez is beleszámít abba, hogy mennyire élünk jobban — fejezte be nyilatkozatát dr. Földvári János. Sztankay József Magyar küldöttség utazott Moszkvába az ENSZ Társaságok Világszövetsége XXV. közgyűlésére Mód Péter, a Magyar ENSZ Társaság elnöke vezetésével kedden Moszkvába utazott az a magyar küldöttség, amely részt vesz az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA) XXV. közgyűlésén. A delegáció tagjai: dr. Timkó Imre görögkatolikus püspök, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke és dr. Simai Mihály egyetemi tanár, a társaság főtitkára. Lakás után a legfontosabb A fiatalok berendezkedési gondjairól, igényekről, árakról, választékról tartott sajtóankétot tegnap — igen „stílszerűen”: a XIII. kerületi Domus Áruházban — az Állami Ifjúsági Bizottság, valamint a Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium. A megbeszélésen részt vettek az ország nagy bútorgyárainak, bútoráruházainak képviselői. Az ipar és a kereskedelem, amely napról napra közvetve vagy közvetlenül találkozik a családalapító fiatalok egyik legégetőbb (közvetlenül a lakás után következő) problémájával. Mit keresnek a fiatalok a bútoráruházakban? Olcsót, praktikusat, modernet. Olyan berendezési tárgyakat, amelyek könnyen variálhatók. Egyes darabokat. Elemeket. Nemcsak mert pénzük szűken van, hanem mert ezekből egyéni ízlésük szerint alakíthatják ki otthonukat, ötletes, szellemes megoldásokat keresnek .. . Megkapják-e? Van-e „ifjúsági bútor”, amely árban, színben, formában — sőt funkcióban is — sajátosan ifjúsági?! A tapasztalatok szerint — nemigen. Tavaly például „ifjúsági bútor” elnevezéssel 15 ezer komplett lakószoba-berendezést gyártottak (egyenként körülbelül 11 ezer forint értékben) — ám úgy tűnik, ezek csupán „árfekvésük”, olcsóságuk miatt voltak „ifjúságiak”. A fiatalság ízlésének már kevéssé feleltek meg. Az ankéton is elhangzott: bővül a kedvezmények sora a családalapító fiatalok számára. A jövő év január 1-től az eddiginél is jobb feltételekkel vásárolhatnak bútort. Az ifjúsági takarékbetét-akció „külön kölcsöne” — 10—30 ezer forint — berendezés vásárlására is igénybe vehető. Külön kedvezmény, hogy a szokásos 20—30 százalék helyett mindössze tízet kell vásárlás előtt „leszurkolni”... Ám hogy a kedvezményekkel élni is lehessen — s ebben ipar is, kereskedelem is egyetértett —, az kell, hogy valóban legyen mit vásárolni. Legyen nagyobb a választék, amelyből a fiatalok is megtalálják az ízlésüknek, sajátos ,,életvitelüknek” valót. Legyen több „bontott bútor”, bútorelem, mellyel odahaza ötletesen, a kis lakás méreteihez alkalmazkodva „gazdálkodhatnak”. Bíró Tere* . Igények és lehetőségek Beszélgetés a szolgáltatásokról a megyei tanács elnökhelyettesével Minél jobban gyarapodik anyagiakban és igényesedik életmódban egy társadalom, annál fontosabb kérdéssé válik számára a szolgáltatások színvonala, fejlesztése. Egyre jobban akarunk élni, és ehhez hozzátartozik, hogy gyorsan, pontosan, huzavonamentesen „szolgáljanak ki”, akár lakásfestésről, vagy hűtőgépjavításról, akár autószervizről, vagy textiltisztításról legyen szó. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Földvári Jánossal, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesével. A szolgáltatások színvonala és állapota közérzet-meghatározó tényező. Egyetért-e ezzel a megállapítással? — Feltétlenül. Egyre jobban élünk, az anyagi javakból mind több jut az embereknek. Ezek megszerzése, használata, örömöt okoz, kényelmünket, életkörülményeink kulturáltságát növeli. Ha azonban egy háztartási gépet, rádiót, televíziót, autót csak üggyel-itajjal tudnak megjavítani,, sok vesződséggel és utánajárással, akkor örömünk gondra válik, a kényelmünket, kultúránkat szolgálni hivatott eszköz bosszúságunk forrása lesz. Ezért kell a szolgáltatást nemcsak gazdasági, hanem igen fontos politikai kérdésként is kezelnünk, településszerkezetéből következik. Sok a szélsőség, a nagyvárosok mellett számos 300—400 lakosú eldugott hegyi településünk is van. Ez utóbbiakban például egy borhely vagy rádiójavító nem élhet meg, ugyanakkor viszont az ott élőket is el kell látni. Bizonyos megoldást jelent a nyugdíjasoknak és másutt dolgozóknak kiadott kisegítő iparengedélyek rendszere, de nem teljes megoldás. Ki kell alakítanunk minden körzetközpontban az alapvető szolgáltatási ágakat, a szakértelem-, a munka- és anyagigényes szolgáltatásokat pedig centralizálnunk kell a városokba, illetve nagyobb központokba: Pécsre, Mohácsra, Komlóra, Szigetvárra, Siklósra. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak ezeken a helyeken érdemes például a színes televíziók javítását megszervezni, vagy a gépkocsiszervizek kapacitását bővíteni. Ez már a következő ötéves terv programjához tartozik? — Igen, bár részben már ebben az évben is hozzákezdtünk ezeknek az elveknek a megvalósításához, hiszen a szolgáltatások támogatásának tavalyi kormányrendeletben kimondott pénzügyi rendszere máris érezteti hatását. Több lehetőségünk van már az idén a beruházások támogatására és arra, hogy a kialakított szolgáltató egységekben a szakemberek bérhelyzetét is megoldjuk.