Népszava, 1976. április (104. évfolyam, 78–102. sz.)
1976-04-27 / 99. szám
E kommunista műszakok lőbb-utóbb bizonyára megközelítőleg pontos összesítés, „forintmérleg” készül arról, mit kamatozott a népgazdaságnak az elmúlt „kommunista hétvég”, amikor szombaton és vasárnap, válaszként a KISZ központi bizottságának felhívására, közelgő kongresszusuk tiszteletére, országszerte munkaakciókat rendeztek a fiatalok. Az üzemekben ezt a lehetőséget ragadták meg arra, hogy megtetézzék az V. ötéves terv első hónapjaiban elért, az MSZMP Központi Bizottságának múlt heti ülésén elismeréssel nyugtázott sikereket. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink időjárás okozta kényszerű elmaradást igyekeztek csökkenteni azért, hogy a nehézségek ellenére is változatlanul bőséges élelmiszer-választék kerüljön majd az ország asztalára. Sok helyen — mint például Nádudvaron és Rábán — kukoricát, másutt — többek között a szerencsi és a mezőkövesdi járásban — cukorrépát, napraforgót vetettek. Szolnok megye egyes területein a rizstáblák árasztásához fogtak hozzá. Közvetve is gyümölcsöztek a műszakok, hiszen az ipari, a mezőgazdasági üzemek dolgozói erre az időre rendes bért kaptak, amit közhasznú célokra, a legtöbb esetben gyermekintézmények — óvodák, bölcsődék — építésére, illetve bővítésére, fejlesztésére fordítanak. Sok helyütt közvetlenül a lakóterület szépítésével, gazdagításával foglalkoztak ezen az, igazán fiatalos, forradalmi hangulatú hétvégén. Dunaújvárosban több ezren vettek részt a „tavaszi nagytakarításban”. Pest megyéből csaknem kétezer ifjúkommunista dolgozott a leendő, 12 kilométeres úttörővasút terepének rendezésén; Baranyában kongresszusi parkot építettek. Természetesen az effajta munkák értéke is kifejezhető forintban, s ha mindent kiszámítanak, összeadnak, nagyobb országos summa kerekedik ki, mint a KISZ KB által előzetesen remélt egymilliárd forint. De akármekkora is az anyagi eredmény, véleményem szerint fontosabb nála a megmozdulások felmérhetetlen erkölcsi értéke. Mert bizonyító erejű kiállás volt ez a két nap szocialista céljaink, törekvéseink mellett. S bizonyság arra is, ezeket a célokat, törekvéseket egyformán magáénak vallja társadalmunk minden rétege, minden korosztálya. Az olykor joggal, ám gyakran alaptalanul elmarasztalt fiatalok önzetlensége most a legtöbb üzemben önkéntes csatlakozásra ragadta az idősebbeket is. Ezt tették például a Vörös Csillag Gépgyár önzői, akik közül egy „öreg” szakmunkás, amikor váratlanul kilyukadt az egyik üst, s izzó sugárban kilövellt belőle a forró acél, „menet közben”, testi épsége kockáztatásával, tapasztotta be néhány bravúrosan „odavágott” masszacsomóval a repedést, hogy semmi ne vesszen kárba a fiatalok munkájából ... De az egy vállalaton belül, ám különböző beosztásokban dolgozó, egymás munkáját kevéssé ismerő fiúkat és lányokat is közelebb hozta egymáshoz a műszak. Amikor az „irodisták” büszkén mutatták a szokatlan tevékenységtől feltört tenyerüket, miután belekóstoltak az ismeretlen munkába, ráérezvén annak nehézségeire és szépségeire egyaránt. Közös cselekvésben erősödött a megismerés, a barátság, az együvé tartozás, az egység címe, ez a politikai tartalom a legfőbb nyeresége a kongresszust előkészítő ifjúkommunista kezdeményezésnek. Miklós Dezső 1976. ÁPRILIS 27. KEDD 104. ÉVFOLYAM 99. SZÁM ARA 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A tanácsok és a szakszervezetek együttműködése A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Elfogadta a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával közösen kidolgozott irányelveket a fővárosi, illetve a megyei tanácsok és a szakszervezetek fővárosi, illetve megyei szerveinek együttműködéséről. Megállapította, hogy a tanácsok és a szakszervezetek együttműködésének már több évtizedes hagyománya van, a legutóbb, 1967-ben kötött megállapodás jelentős eszköze volt a közös munkának. A párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatai új követelményeket támasztottak, amelyeknek végrehajtásához a tanácsok és a szakszervezetek együttműködését is tovább kell fejleszteni. Az irányelvek felhívják mind a tanácsi, mind a szakszervezeti szerveket, hogy a társadalom anyagi és szellemi erejének mind teljesebb összefogásával segítsék gazdaságunk fejlesztését, ezzel a lakosság életkörülményeinek, szociális, kulturális, egészségügyi ellátásának rendszeres javítását, a dolgozók politikai, szakmai nevelését-A tanácsok önállóságának, hatáskörének növekedése egyre jobb feltételeket biztosít a terület- és településfejlesztési célok eredményes megvalósításához, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a szolgáltatások fejlesztéséhez. A központi célok realizálása a helyi igényekkel összhangban a helyi állami szervek feladata. Elengedhetetlenül szükséges, hogy e munkában a társadalmi szervek, így a szakszervezetek is részt vegyenek. Az üzemi, a lakóhelyi, a közéleti demokrácia fejlesztésében igen fontos, hogy a munkásokat fokozottan vonják be a közügyek intézésébe, a célok meghatározásába, végrehajtásába és az ellenőrzésbe. A tanácsok és a szakszervezetek együttműködése a jövőben is főként a gazdaságpolitikai, a település- és területfejlesztési, a társadalompolitikai munkára és a dolgozók érdekképviseletére terjed ki. A megyei és a budapesti szakszervezeti szervek részt vesznek a megyék, a főváros, a városok és nagyközségek, a települések ipari, szolgáltatási, kommunális, munkaerőgazdálkodási, egészségügyi és kulturális politikájának kialakításában, a tanácsok által vagy együttesen hozott döntések, intézkedések végrehajtásában. A tanácsok viszont nem nélkülözhetik azokat a fórumokat, információs bázisokat, amelyekkel a szakszervezetek rendelkeznek. Ezeket igénybe veszik a szocialista demokrácia kiszélesítése, az erkölcsi -anyagi alapok gyarapítása érdekében. A SZOT elnöksége elfogadta a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete igazgatójának jelentését az 1971—75. évi kutatási terv teljesítéséről, és javaslatát az intézet 1976— 80-as évekre szóló kutatási tervéről. Az elnökség megvitatta azt a tájékoztatót, amelyet a Minisztertanács elé terjesztenek a munkavédelemről és az üzemi balesetek 1975. évi alakulásáról. Végül az elnökség meghallgatta és jóváhagyta az SZVSZ végrehajtó irodájának április 21—22-én tartott üléséről és az európai szakszervezetek konferenciájának előkészületeiről szóló tájékoztatókat. Hervadó örökzöldek.................... 3 Faluközpont vagy kisváros ... 3 Körinterjú a vállalatok középtávú ötéves tervéről . 3 Biztosítják a végzős diákok elhelyezkedését a fővárosban 8 D1r. Lubomir Strougal Budapesten Megkezdődtek a magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett dr. Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Dr. Lubomir Strougal kíséretében Budapestre érkezett Andrej Barcák szövetségi külkereskedelmi miniszter, Frantisek Krajcic, a szövetségi külügyminiszter első helyettese, Karol Újházy, az állami tervbizottság elnökhelyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégek fogadására megjelent Lázár György, Puja Frigyes külügyminiszter, dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Orbán László kulturális miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Dr. Lubomir Strougal és kísérete hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Szépvölgyi Zoltán, Roska István külügyminiszter-helyettes, Barity Miklós és Horváth István vezérőrnagy. Dr. Lubomir Strougal és kísérete ezután Szépvölgyi Zoltán, Roska István és Barity Miklós társaságában — a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Ütjük először a metró Örs vezér téri végállomására vezetett, ahol Biró Lajos, a BKV vezérigazgató-helyettese fogadta a vendégeket. A végállomásról egy szerelvénnyel a Batthyány térig utaztak; az út egy részét a csehszlovák kormányfő a vezetőfülkében tette meg. Útközben eszmecsere bontakozott ki a magyar és a csehszlovák főváros metróépítésének egyes kérdéseiről, a budapesti (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György üdvözli dr. Lubomir Strougalt (MTI Fotó : Tormai Andor felvétele) Vietnami választások Demonstráció az egység és a szocializmus mellett Kékesdi Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap reggel hat órakor zeneszó ébresztette a hanoiakat, és a főváros 740 választókerületében 7 órakor már tízezrek sorakoztak, hogy igent mondjanak Vietnam egységére, a szocializmusnak az egész országban való felépítésére. A Hanoiból érkezett jelentések tanúsága szerint a történelmi jelentőségű szavazásra az egész országban a nemzeti ünnep emelkedett hangulatában került sor, és a mintegy 20 millió választó 50 millió vietnami legszemélyesebb érdekeit képviselte. Az ország vezetői elsőkként járultak az urnák elé. Ton Duc Thang államelnök, Le Duan, a VDP KB első titkára, Pham Van Dong miniszterelnök, a Ba Dinh kerület választói körzeteiben szavazott Troung Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke, 7 órakor érkezett meg a Hoan Kiem kerület 36-os számú körzetébe. Részt vett az urnák ünnepélyes ellenőrzésében és lezárásában, majd felkérte a körzet legidősebb és legfiatalabb választóját, hogy előtte szavazzanak. A hétfő reggeli lapok címoldalon számoltak be a nevezetes nap eseményeiről. A Nhan Dán vezércikke megállapítja, hogy a választásra minden eddiginél demokratikusabb légkörben került sor, és április 25-e emlékezetes napként kerül be a vietnami nép és forradalom történelmébe. A választás demonstráció volt az egység és a szocializmus mellett. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése A szocialista párt szerzett többséget a portugál választásokon A kommunista párt megerősítette pozícióját A tizennégy párt által megvívott portugál választási harcban nem következett be a sokak által megjósolt jobboldali földcsuszamlás. A kommunisták még növelni is tudták szavazataik arányát az egy évvel ezelőtti választási eredményekhez képest, ami arra utal, hogy a munkásosztály forradalmi pártja felismerte a lehetőségekhez alkalmazkodó cselekvés módjait ebben a dél-európai országban, s a tömegek szavazócédulákkal fejezték ki, megértették ezt a felelős lépésváltást. A szavazatok 90 százalékának összeszámlálása után az alábbi eredmények alakultak ki: Szocialista Párt 35,01% Demokratikus Néppárt (PPD) 24,01% Demokrata Szociális Centrum (CDS) 15,87% Kommunista Párt 14,59% Népi Demokratikus Unió (UDU)—maoista 1,69% A választások eredményei arról tanúskodnak, hogy megalapozottak voltak a PKP előrejelzései, és meghiúsult minden egypárti kormány megalakításának lehetősége. A szocialisták a tavalyinál lényegében gyengébb szereplése feltehetően az álmodozások szférájába sorolja Soares pártjának azt a tervét, hogy egyedül alakítson kormányt. Nem kétséges, hogy a miniszterelnöki poszt az alkotmány szerint a szocialistákat illeti, kétséges azonban, hogy a szocialisták továbbra is tartják-e magukat ahhoz az arisztokratikus elhatárolódáshoz, amely szerint mindenkitől függetlenül, semmi támogatásra nem támaszkodva, próbálnak kormányozni. Portugáliának jelenleg akcióképes és kezdeme(Folytatás a 2. oldalon) Ma kezdődik Gromiko franciaországi látogatása „s nagyra becsüljük Franciaországhoz fűződő viszonyunkat, és készek vagyunk a megértés és az együttműködés területeinek kiszélesítésére” . Leonyid Brezsnyevnek ezeket, az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavait idézik a szovjet lapok Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kezdődő franciaországi hivatalos látogatása előtt. Az előzetes program szerint Giscard d’Estaing elnök szerdán ebéden látja vendégül a szovjet külügyminisztert. Gromiko párizsi látogatása során négy megbeszélést tart Sauvagnargues-val, pénteken délelőtt sajtóértekezletet tart, majd pénteken délben visszarepül Moszkvába A szovjet főváros politikai megfigyelői a látogatás kapcsán emlékeztetnek rá, hogy Moszkva és Párizs együttműködésének nagy szerepe volt az európai biztonsági konferencia sikerében, és utalnak arra hogy a helsinki záróokmány végrehajtásában ugyancsak fontos rendeltetése van ennek a kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben a szovjet sajtó egyetértéssel idézte Gromiko párizsi tárgyalópartnerének, Sauvagnargues külügyminiszternek a kijelentéseit, amelyek azt bizonyították, hogy Fraciaország jelenleg is figyelemre méltó következetességet tanúsít az enyhülési politika védelmében és a helsinki elvek érvényesítésében. Giscard d’Estaing 1975. októberi moszkvai látogatása, melynek során turisztikai, energetikai, légiforgalmi és repülőgépipari megállapodásokat írtak alá, tovább erősítette a szovjet—francia viszony politikai és gazdasági pilléreit — állapítja meg a szovjet kommentátor.