Népszava, 1976. augusztus (104. évfolyam, 181–205. sz.)
1976-08-20 / 197. szám
12 PÉNTEKI MOZAIK 1976. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK. A Nap kel 4 óra 46 perckor, nyugszik 18 óra 47 perckor. a//éc/mártsz 77/BA-eve NAPKÖZBEN 22—27 FOK Nyugat-Európa felett leszálló, szárító hatású légmozgások uralkodnak. Ezért jobbára derült, száraz az idő. Ezeken a területeken a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4—8 fokkal haladja meg a több éves átlagot. Közép- és Kelet-Európa felett nincs határozott légmozgás. Emiatt általában a helyi hatások alakítják az időjárást. Az Appennin-félszigeten és az Adriai-tenger térségében eső, záporeső esik, amelyeket néhol zivatar is kísér. A Kárpát-medence időjárásának meghatározója az észak, északkelet felől a magasabb légrétegekben érkező hűvösebb levegő lesz, és ez ismét kedvező feltételeket teremt a záporok, zivatarok kialakulásához. Várható időjárás péntek estig, időnként megnövekvő felhőzet, délelőtt kevesebb, délután több helyen zápor, zivatar, főként délelőtt néhány órás napsütés. Napközben megélénkülő északi, északkeleti szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 22— 27 fok között. A Duna Budapestnél: 195 centiméter. Megnyílt a XII. szegedi díszmadár-kiállítás. Több mint 100 hazai és külföldi tenyésztő mutatja be különleges madarait. Egyebek között fehér-sárga és zöld kanárik, törpe- és nagypapagájok, színes tollazatú rózsás papagájok, vízfürjek és díszfácánok láthatók a nemzetközi madárparádén. — festőcsarnok épül a Herendi Porcelángyárban. A négyszintes festészet építése a tervek szerint 30 millió forintba kerül és várhatóan még ebben az évben befejeződnek a munkálatok. — Figyelmetlenül vezette motorkerékpárját, ezért egy útszéli fának ütközött és a helyszínen meghalt Szabolcs-Szatmár megyében Nagyvarsány és Vásárosnamény között Pancsira László 31 éves művezető, nagyvarsányi lakos. Dmitrij Nyikolajevics Kuznyecov ezredesnek, a DOSZAAF moszkvai városi elnökének vezetésével szovjet küldöttség érkezett az MHSZ vendégeként Budapestre. A delegáció részt vesz a budapesti légi- és víziparádén, az ünnepélyes tisztavatáson, és látogatásuk során tanulmányozzák a magyar testvérszervezet tevékenységét. Kétnapos találkozón emlékeznek meg a Tiszadobi Gyermekváros alapításának 30. évfordulójáról. A három évtized alatt mintegy 5 ezer állami gyermek nevelkedett itt fel, miközben szakmát is tanultak. A program során az öregdiákok megtekintették a gyermekváros új létesítményeit. Cousteau kapitány fia, Jacques francia tengerkutató a Calypso nevű hajóval az Égei-tengeren három hónapig tartó megfeszített munka után visszatért Athénba, ahol bemutatta a felkutatott értékes archeológiai leleteket. A vállalkozást a görög kormány finanszírozza és a felszínre hozott kincseket múzeumokban helyezik el. A többi között három aranyrudat, egy aranygyűrűt és egy finoman cizellált, drágakövekkel díszített nyakéket, sőt, egy, az i. e. I. századból származó hajó roncsaira is rábukkantak. Világítás nélkül kerékpároztak ketten Békés megyében Zsadány közelében, és a velük azonos irányban nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedő Luksán íjászló 18 éves mezőgazdasági munkás, helyi lakos motorkerékpárjával elütötte őket. A baleset következtében Kiss Lászlóné, 51 éves tsz-tag olyan súlyosan megsérült, hogy a mentőkocsiban meghalt. A másik kerékpáros, valamint a motorkerékpár vezetője és utasa könnyű sérülést szenvedett. A vizsgálat tart. A fiatal technikusok negyedik nemzetközi versenye kezdődött meg a Berlin melletti Wilhelm Pieck-úttörővárosban. A Bulgáriából, Csehszlovákiából, Magyarországról, Mongóliából, az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból érkezett 140 fiú és lány a következő tíz napban aranyérmekért és oklevelekért versenyez majd. A Kun Béla nevét viselő magyar ifjúsági építőbrigádnak, amely a szibériai Uszty-Ilimszkben részt vesz a KGST-tagországok együttes erőfeszítésével épülő fafeldolgozó kombinát létrehozásában, csütörtökön volt az első munkanapja. Nappali szanatóriumot rendeztek be a könynyebben megbetegedett gyermekek kezelésére az NDK-beli neuruppini megyei gyermekklinikán. Reggelenként a Vöröskereszt egy kocsija szállítja oda a kicsiket az ápolónő kíséretében a szülők lakásáról és délután 4-kor az autó viszi őket haza. — A Népszava legközelebbi száma augusztus 23-án, hétfőn jelenik meg. A kétnapos ünnepre minden olvasónknak kellemes pihenést kívánunk. — A Magyar Rádió a Kossuth adón pénteken 17 órától hangképekben és tudósításokban számol be az alkotmánynapi nagygyűlésekről. — Jubiláló múzeum. Tíz éve, 1966. augusztus 19-én nyílt meg a Vendéglátóipari Múzeum, a világ első ilyen jellegű intézménye. Azóta hat állandó kiállítást, 69 időszaki és vándorkiállítást rendeztek szerte az országban. Gyümölcsöző külföldi kapcsolatokat is teremtettek. — Ezermester bolt nyílt Rákospalotán a Frankovics Mihály út 57—63. alatt. A főváros kilencedik ilyen boltjában évente 8—10 millió forintos forgalomra számítanak. — Kitiltották a tehergépkocsikat Győr belvárosából. A város közlekedési gondjai közül a történelmi centrum forgalma a legproblematikusabb. Az üzletek áruellátására a teherautók két irányból délelőtt 10-ig hajthatnak be. Megoldást az hoz majd, haa belvárost sétáló negyeddé alakítják, és közelében megfelelő parkolókat létesítenek. JUBILÁL A VONATKÓRHÁZ * A dunakeszi MÁV Járműjavító dolgozói csütörtökön megemlékeztek az üzem alapításának 50. évfordulójáról. Az ünnepségsorozat a járműjavító történetét bemutató kiállítás megnyitásával kezdődött. Fotók, írások és tárgyi dokumentumok, valamint modellek tanúskodnak az elmúlt öt évtized munkájáról. A Budapest—Vác között az ország első vasútvonala mentén 1920-ban létesített üzem ugyanúgy, mint ma is, a vasúti személykocsik javításával kezdte munkáját. A felszabadulás után meggyorsult az üzem fejlődése, a javítások mellett immár 25 éve új vasúti kocsikat is gyártanak. Az új vasúti kocsicsalád 17 típusát a dunakesziek tervezték és készítették. Ezek közül is kiemelkednek a hálókocsik. Az idén 79 új vasúti személykocsi készül a járműjavítóban. Ezeken kívül 115 kocsi főjavítását is elvégzik. Az útmenti árokba hajtott, majd személygépkocsijával egy betonhtdnak ütközött Somogyudvarhely és Bélavár között Gyuja Zoltán. 23 éves segédmunkás és a helyszínen meghalt. A baleset okát szakértő bevonásával vizsgálják. Elhunyt Fiatal Gábor, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Hamvasztás utáni búcsúztatása augusztus 25-én 11.30-kor lesz a Farkasréti temetőben. 105 éves vadász 105. születésnapját ünnepelte a 70 fokos fagyokról és nyolc hónapig tartó teléről nevezetes jakutföldi Ojmjakonban Tyimofejev Vinokurov hivatásos vadász. Az idős ember igen jó erőben van, még a születésnapján is a kaszálón tevékenykedett, öt évvel ezelőtt, 100 esztendős korában ejtett utoljára medvét. A hoszszú életű szibériai nem dohányzik, szeszes italt sem fogyaszt, és minden ételt meg tud enni. Fogai épek, látása kitűnő, a haja alig őszül. És eddig még sohasem volt beteg. Vinokurovnak nyolc gyermeke, 70 unokája és dédunokája köszöntötte születésnapján az aggastyánt. Egyébként érdekesség, hogy legkisebb fia akkor született, amikor az apja 80 éves lett. TÖBB HÚS A HÁZTÁJIBÓL Fejér megyében, de az ország más vidékein is egyre csökkent a háztájikban az állatállomány. Az egykor népes sertésólak üresen álltak, a gazdákat semmi sem ösztönözte az állattartásra. Az Agárdi Állami Gazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy önálló szervezési csoportot hoznak létre a háztáji gazdaságok segítésére. Vezetője fiatal szakember, Horváth István agronómus lett. Alig egy hónap alatt dolgozóikkal 142 szerződést kötöttek sertéstenyésztésre és hizlalásra. A háztáji gazdaságokba eddig 48 vemhes kocát adott ki a gazdaság. A saját tenyészetekből pedig 148 kész hízó felvásárlására jött létre szerződés. Már eddig is 722 füldőt vettek át. Az Agárdi Állami Gazdaság takarmánnyal, illetve táppal segíti a kisállattenyésztőket. Az igényelt takarmányt ingyen házhoz szállítják, és a felhasznált mennyiség árát az állatok leadásakor egyenlítik ki. Az állatok oda- és elszállítása is ingyenes, így természetesen az átvétel is zökkenőmentes. Az Agárdi Állami Gazdaság felmérése szerint jövőre már 300 tonna sertéshúst vehetnek át a kisgazdaságoktól. ÖRDÖGÜK "A vidám pokolból BOSZTISZLAV SZAMBUK regénye nyomán. Írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA Csak nem hagyjuk veszni a három makacskodó Angelmát, de minden sietség nélkülNézd csak, Clarence, azt a sötétruhás férfit, aki a másik két ALAKKAL MOST KÉSZÜL BELÉRNI A HOTELBE !A NEVE LES BONNET,AZ Interpol felügyelője, Párizsból , utánunk szaglaszik. Azért varatkoztunk itt MOSTANÁIG, hogy megmutassam neked ....... ............ ..........................LÁNY UTÁN JÁRÓ PÉNZÜNKET AVARUNK, AMÍG BEADJÁK A DEREKUKAT, ÉS MADAME PLUTEAU-TŐL MEGKAPJUK, AMI JÁR ÉRTÜK A COMMISSAIRE PEDIG CSAK HADD SZAGLÁSSZON EBBEN /Csigavér, barátom.semmi ok az IZGALOMBA ! HA AZ EMBER ÜGYFELEINEK MEGVANNAK A KELLŐ KAPCSOLATAI... / A SAKKPARTIBAN VEZÉRELŐNYÜNK VAN ! A VEZÉR A RENDŐRSÉG EGY LEPÉNZELT FELÜGYELŐJE. _________ . ,— Pokolba a kapcsolatokkalel kell tűnh, HONK TANGERBŐL, amíg NEM KÉSŐI hraMr*r*.,,3Í2! MHaSSl iHS'-iaww 333-333 ÚRISTEN, ÉS EZT TE WEN NYUGODTAN MONDOD ?! GYERÜNK INNÉT, MIELŐTT ÉSZREVESZ! i ■s’ • NÉPSZAVA Évfordulók Péntek A BUDAPESTI SUGÁRUTAT (ma: Népköztársaság útja) 100 esztendeje adták át a forgalomnak. OLÁH GUSZTÁV 1901—1956) Kossuth-díjas építész és díszletező, kiváló művész születésének 15. évfordulója. SALVATORE QUASIMODO (1901—1968) Nobel-díjas olasz költő, műfordító és kritikus 75 esztendeje született. JACOPO PERI (1561—1633) firenzei zeneszerző — Euridice című műve a legelső fennmaradt opera — 415 .éve született. Szombat ADOLF FICK (1829—1901) német fiziológiás, az első orvosi fiziológiai könyv írója 75 esztendeje halt meg. REJTŐ SÁNDOR (1853—1928) gépészmérnök, műegyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének megalapítója 123 éve született. Vasárnap JAN NERUDA (1834—1891) cseh író, költő, újságíró és kritikus, a cseh lírai realizmus egyik megalapozója halálának 85. évfordulója. MICHAL WALICKI (1904—1960) lengyel művészettörténész, egyetemi tanár, s a lengyel középkori művészet kiváló kutatója 10 esztendeje halt meg. CARLO AMATI (1776—1852) olasz építész és építészeti író születésének 200. évfordulója. JEAN HONORÉ FRAGONARD (1732—1806) francia festőművész, a késői francia rokokó egyik legtehetségesebb mestere 170 esztendeje halt meg. 1976. augusztus 20. lire*áles/ Budapest a/ ezredfordulón Hidak, utak és terelőutak. Csodálatos panoráma, a várost kettéosztó és egybefűző, már régóta nem kék Duna. Patinás és világvárosi lakónegyedek — Budapest. Szikünkhöz nőtt, mindannyiunkat érdekel a jövője, akár családtagjainké. Milyen lesz 2000-ben? Beszélgetőpartnereink: Gerle Ervin, a BUVÁTI műszaki igazgatóhelyettese és Mester Árpád irodavezető, a legtöbb fővárosi lakótelep „szülőatyja”. Általános rendezési terv A főváros általános rendezési tervét 1971-ben hagyta jóvá a kormány. Egységes alapokat ad a városrendezéshez, biztosítja a főváros gyarapodásának folyamatosságát. Átgondolt, összehangolt terv: készítőinek nemcsak építészeknek, hanem egy kicsit statisztikusoknak, iparpolitikusoknak, demográfusoknak, szociológusoknak is kellett lenniük. Hogy a tervek közül melyik részlet mikor valósul meg, az a népgazdaság lehetőségeitől függ, az alapvető elképzelések azonban nem változnak. Budapesten ma 2 millió százezer ember él. Létszámuk az ezredfordulóra nem növekszik lényegesen, mindössze 2 és negyed millióra. Nem gyarapodik jelentősen az ipar, a közintézmények száma és az ellátási hálózat sem. Ennek ellenére a főváros életének jobbá tételéhez nagy arányú építkezéseket terveznek, csak így lehet lépést tartani az igényekkel. A cél a város jellegének és arányos, áttekinthető, szép szerkezetének megőrzése, gazdagítása. Új otthonok és rekonstrukció Egy ország, s ezen belül természetesen egy város fejlődésének is legjellemzőbb mutatója, kifejezője a lakásépítés. Az elmúlt ötéves tervben 80 ezer új lakás épült a fővárosban, és 30 ezret bontottak le. Ilyen arányú szanálásokra a továbbiakban is szükség van, hiszen a főváros épületállománya, a lakások, kórházak, közintézmények, sőt a közművek és az utak is meglehetősen régiek. Jelenleg a fővárosban 140 ezer jogos lakásigénylést tartanak nyilván. Az ötödik ötéves tervben célcsoportos lakásépítésre 42 milliárd, felújításokra pedig további 16 milliárd forint áll rendelkezésre, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ezredfordulóig megépülhessen Budapesten a tervezett 350—400 ezer új otthon. A tervek szerint, 1985—87-re a fővárosban megszűnik a mennyiségi lakáshiány. Ezután már a minőségi igények kielégítése következik. Demográfiai és statisztikai vizsgálatok tárták fel, hogyan fog alakulni Magyarországon a családszerkezet az ezredfordulóig, s ennek megfelelően kell alakítani a lakásösszetételt is. Már most megkezdték a felkészülést erre az időszakra, amikor a jelenleginél többféle típusú és nagyobb alapterületű otthonokat építhetnek. . A főváros általános rendezési terve számba vette, melyek lesznek azok a lakónegyedek, amelyek az ezredfordulón is megmaradnak, mert ezek határozzák meg a város jellegét. Kijelölték a lebontandó részeket és azokat, amelyek rekonstrukcióra kerülnek. Meghatározták a koncentráltan beépíthető területeket is, amelyeken ezernél több lakásos lakótelepek épülnek majd. A népsűrűség a Duna tengelyében észak felé növekszik jelentősen, a pesti oldalon az angyalföldi Béke út, Budán pedig a Szentendrei út mentén. Sárosrészközpontok A főváros meglevő szerkezete adott alapot a városrészközpontok kijelöléséhez. Funkciója szempontjából mindegyik más és más: az Őrs vezér tér az irodák. Óbuda a kiállítások és éttermek. Kispest a vásárcsarnokok, a Moszkva tér pedig a szórakozóhelyek centruma lesz. E mellett, természetesen, mindegyikük egyben a tömegközlekedés gócpontjává alakul. A jelenlegi Belváros, az államigazgatási központ, az ezredfordulóra kinövi jelenlegi ruháját, s egészen a Nagykörűtig terjeszkedik majd. Szervesen csatlakozik hozzá a Vár kulturális központja és a Madách térnél kialakuló kereskedelmi centrum. A városrészközpontok az ezredfordulóra 300 ezer ember belvárosi szintű ellátását biztosítják majd, s egyben központjaivá válnak a hozzájuk csatlakozó agglomerációs övezeteknek is. A 180 000 ingázó létszáma nem változik jelentősen, csak a szerkezet módosul: nagy részük a város közvetlen környékéről jár majd be, és csak kevesebben távolról, hiszen az ipar mindenütt biztosít majd munkalehetőséget a lakóhelyhez közel. Az épülő békásmegyeri lakótelep (Rédei Ferenc felvétele) Autópályák, több zöldterület A fővárosból folyamatosan, az eredeti tervek szerint telepítik ki az ipari üzemeket, a városban maradók egy része pedig a szétszórt telepek helyett újat kap, összesen 1400 hektárnyi területen, az agglomerációs övezetben. Az ezredfordulóra minden negyedik fővárosi lakosnak, tehát nagyjából minden családnak saját személygépkocsija lesz. Ezzel „versenyt futva” a városi autópályák hossza 78,8 km-re, a főváros közúti forgalmi hálózata pedig 634 km-re növekszik. Szélesítik, sűrítik az utakat, hiszen nagy részük még a lóvontatású kocsik forgalmához épült. Új alul- és felüljáró-rendszerek, dunai átkelőhelyek létesülnek. Budapesten 1 lakosra 30 négyzetméternyi zöldterület jut, s ez jó arány, de csak átlagos, városrészenként jelentősen különböző. A sűrűn lakott Belvárosban például egy ember nem élvezhet nagyobb zöldterületet, mint egy autóbusz-ülőhely. A rekonstrukcióknál azonban ezt is figyelembe veszik. A Józsefvárosban például a korábban volt 0,24 négyzetmétert 5 négyzetméternyi zöld váltja majd fel lakosonként. Sorra készülnek öszszefüggő üdülő- és zöldterületeink, például a Margitsziget, a ráckevei Duna-ág, a Szentendreisziget és a Római-part rendezési tervei is. Varga Zsuzsa ..jföaf*'''