Népszava, 1976. augusztus (104. évfolyam, 181–205. sz.)

1976-08-20 / 197. szám

12 PÉNTEKI MOZAIK 1976. AUGUSZTUS 20. PÉNTEK. A Nap kel 4 óra 46 perckor, nyugszik 18 óra 47 perckor. a//éc/mártsz 77/BA-eve­ NAPKÖZBEN 22—27 FOK Nyugat-Európa felett leszálló, szárító hatású légmozgások uralkod­nak. Ezért jobbára de­rült, száraz az idő. Eze­ken a területeken a leg­magasabb nappali hő­mérséklet általában 4—8 fokkal haladja meg a több éves átlagot. Kö­zép- és Kelet-Európa felett nincs határozott légmozgás. Emiatt álta­lában a helyi hatások alakítják az időjárást. Az Appennin-félszigeten és az Adriai-tenger tér­ségében eső, záporeső esik, amelyeket néhol zivatar is kísér. A Kár­pát-medence időjárásá­nak meghatározója az észak, északkelet felől a magasabb légrétegekben érkező hűvösebb levegő lesz, és ez ismét kedvező feltételeket teremt a zá­porok, zivatarok kiala­kulásához. Várható időjárás pén­tek estig, időnként meg­növekvő felhőzet, dél­előtt kevesebb, délután több helyen zápor, ziva­tar, főként délelőtt né­hány órás napsütés. Napközben megélénkülő északi, északkeleti szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 22— 27 fok között. A Duna Budapestnél: 195 centiméter.­­ Megnyílt a XII. sze­gedi díszmadár-kiállítás. Több mint 100 hazai és külföldi tenyésztő mutat­ja­­ be különleges mada­rait. Egyebek között fe­hér-sárga és zöld kanárik, törpe- és nagypapagájok, színes tollazatú rózsás papagájok, vízfürjek és díszfácánok láthatók a nemzetközi madárpará­dén. — festőcsarnok épül a Herendi Porcelángyárban. A négyszintes festészet építése a tervek szerint 30 millió forintba kerül és várhatóan még ebben az évben befejeződnek a munkálatok. — Figyelmetlenül ve­zette motorkerékpárját, ezért egy útszéli fának ütközött és a helyszínen meghalt Szabolcs-Szatmár megyében Nagyvarsány és Vásárosnamény között Pancsira László 31 éves művezető, nagyvarsányi lakos.­­ Dmitrij Nyikolaje­­vics Kuznyecov ezredes­nek, a DOSZAAF moszk­vai városi elnökének ve­zetésével szovjet küldött­ség érkezett az MHSZ vendégeként Budapestre. A delegáció részt vesz a budapesti légi- és vízipa­rádén, az ünnepélyes tisztavatáson, és látoga­tásuk során tanulmányoz­zák a magyar testvérszer­vezet tevékenységét.­­ Kétnapos találkozón emlékeznek meg a Tisza­­dobi Gyermekváros alapí­tásának 30. évfordulójá­ról. A három évtized alatt mintegy 5 ezer állami gyermek nevelkedett itt fel, miközben szakmát is tanultak. A program so­rán az öregdiákok meg­tekintették a gyermekvá­ros új létesítményeit.­­ Cousteau kapitány fia, Jacques francia ten­gerkutató a Calypso nevű hajóval az Égei-tengeren három hónapig tartó megfeszített munka után visszatért Athénba, ahol bemutatta a felkutatott értékes archeológiai lele­teket. A vállalkozást a görög kormány finanszí­rozza és a felszínre ho­zott kincseket múzeumok­ban helyezik el. A többi között három aranyrudat, egy aranygyűrűt és egy finoman cizellált, drága­kövekkel díszített nyak­­éket, sőt, egy, az i. e. I. századból származó hajó roncsaira­­ is rábukkan­tak.­­ Világítás nélkül ke­rékpároztak ketten Békés megyében Zsadány köze­lében, és a velük azonos irányban nem a látási vi­szonyoknak megfelelő se­bességgel közlekedő Luk­­sán íjászló 18 éves mező­­gazdasági munkás, helyi lakos motorkerékpárjával elütötte őket. A baleset következtében Kiss L­ász­­lóné, 51 éves tsz-tag olyan súlyosan megsérült, hogy a mentőkocsiban meg­halt. A másik kerékpáros, valamint a motorkerékpár vezetője és utasa könnyű sér­ülést szenvedett. A vizsgálat tart.­­ A fiatal technikusok negyedik nemzetközi ver­senye kezdődött meg a Berlin melletti Wilhelm Pieck-úttörővárosban. A Bulgáriából, Csehszlová­kiából, Magyarországról, Mongóliából, az NDK-ból, Romániából és a Szovjet­unióból érkezett 140 fiú és lány a következő tíz napban aranyérmekért és oklevelekért versenyez majd. A Kun Béla nevét vise­lő magyar ifjúsági építő­brigádnak, amely a szibé­riai Uszty-Ilimszkben részt vesz a KGST-tagor­­szágok együ­ttes erőfeszí­tésével épülő fafeldolgozó kombinát létrehozásában, csütörtökön volt az első munkanapja.­­ Nappali szanatóriu­mot rendeztek be a köny­­nyebben megbetegedett gyermekek kezelésére az NDK-beli neuruppini me­gyei gyermekklinikán. Reggelenként a Vöröske­reszt egy kocsija szállítja oda a kicsiket az ápolónő kíséretében a szülők la­kásáról és délután 4-kor az autó viszi őket haza. — A Népszava legköze­lebbi száma augusztus 23-án, hétfőn jelenik meg. A kétnapos ünnepre min­den olvasónknak kellemes pihenést kívánunk. — A Magyar Rádió a Kossuth adón pénteken 17 órától hangképekben és tudósításokban számol be az alkotmánynapi nagygyűlésekről. — Jubiláló múzeum. Tíz éve, 1966. augusztus 19-én nyílt meg a Ven­déglátóipari Múzeum, a világ első ilyen jellegű in­­tézménye. Azóta hat ál­landó kiállítást, 69 idő­szaki és vándorkiállítást rendeztek szerte az or­szágban. Gyümölcsöző külföldi kapcsolatokat is teremtettek. — Ezermester bolt nyílt Rákospalotán a Franko­­vics Mihály út 57—63. alatt. A főváros kilence­dik ilyen boltjában éven­te 8—10 millió forintos forgalomra számítanak. — Kitiltották a teher­gépkocsikat Győr belvá­rosából. A város közle­kedési gondjai közül a történelmi centrum for­galma a legproblematiku­sabb. Az üzletek áruellá­tására a teherautók két irányból délelőtt 10-ig hajthatnak be. Megoldást az hoz majd, ha­­a bel­várost sétáló negyeddé alakítják, és közelében megfelelő parkolókat lé­tesítenek. JUBILÁL A VONATKÓRHÁZ * A dunakeszi MÁV Járműjavító dolgozói csütörtö­kön megemlékeztek az üzem alapításának 50. évfor­dulójáról. Az ünnepségsorozat a járműjavító történe­tét bemutató kiállítás megnyitásával kezdődött. Fotók,­­ írások és tárgyi dokumentumok, valamint modellek tanúskodnak az elmúlt öt évtized munkájáról. A Bu­dapest—Vác között az ország első vasútvonala mentén 1920-ban létesített üzem ugyanúgy, mint ma is, a vas­úti személykocsik javításával kezdte munkáját. A fel­­­­szabadulás után meggyorsult az üzem fejlődése, a ja­vítások mellett immár 25 éve új vasúti kocsikat is gyártanak. Az új vasúti kocsicsalád 17 típusát a duna­­kesziek tervezték és készítették. Ezek közül is ki­emelkednek a hálókocsik. Az idén 79 új vasúti sze­mélykocsi készül a járműjavítóban. Ezeken kívül 115 kocsi főjavítását is elvégzik. ­ Az útmenti árokba hajtott, majd személygép­kocsijával egy betonhtd­nak ütközött Somogyud­­varhely és Bélavár között Gyuja Zoltán. 23 éves se­gédmunkás és a helyszí­nen meghalt. A baleset okát szakértő bevonásá­val vizsgálják. Elhunyt Fiatal Gá­bor, a Szocialista Ha­záért Érdemrend tulaj­donosa, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa. Hamvasztás utáni búcsúztatása au­gusztus 25-én 11.30-kor lesz a Farkasréti teme­tőben. 105 éves vadász 105. születésnapját ün­nepelte a 70 fokos fa­gyokról és nyolc hónapig tartó teléről nevezetes ja­­kutföldi Ojmjakonban Tyimofejev Vinokurov hivatásos vadász. Az idős ember igen jó erőben van, még a születésnapján is a kaszálón tevékenyke­dett, öt évvel ezelőtt, 100 esztendős korában ejtett utoljára medvét. A hosz­­szú életű szibériai nem dohányzik, szeszes italt sem fogyaszt, és minden ételt meg tud enni. Fo­gai épek, látása kitűnő, a haja alig őszül. És ed­dig még sohasem volt be­teg. Vinokurovnak nyolc gyermeke, 70 unokája és dédunokája köszöntötte születésnapján az aggas­tyánt. Egyébként érde­kesség, hogy legkisebb fia akkor született, amikor az apja 80 éves lett. TÖBB HÚS A HÁZTÁJIBÓL Fejér megyében, de az ország más vidékein is egyre csökkent a háztájikban az állatállomány. Az egykor népes sertésólak üresen álltak, a gazdákat sem­mi sem ösztönözte az állattartásra. Az Agárdi Állami Gazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy önálló szerve­zési csoportot hoznak létre a háztáji gazdaságok segí­tésére. Vezetője fiatal szakember, Horváth István agronómus lett. Alig eg­y hónap alatt dolgozóikkal 142 szerződést kötöttek sertéstenyésztésre és hizlalásra. A háztáji gazdaságokba eddig 48 vemhes kocát adott ki a gazdaság. A saját tenyészetekből pedig 148 kész hízó felvásárlására jött létre szerződés. Már eddig is 722 füldőt vettek át. Az Agárdi Állami Gazdaság ta­karmánnyal, illetve táppal segíti a kisállattenyésztő­ket. Az igényelt takarmányt ingyen házhoz szállítják, és a felhasznált mennyiség árát az állatok leadásakor egyenlítik ki. Az állatok oda- és elszállítása is ingye­nes, így természetesen az átvétel is zökkenőmentes. Az Agárdi Állami Gazdaság felmérése szerint jövőre már 300 tonna sertéshúst vehetnek át a kisgazdasá­goktól.­­ ÖRDÖGÜK "A vidám pokol­ból BOSZTISZLAV SZAMBUK regénye nyomán. Írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA Csak nem hagyjuk veszni a három makacskodó Angel­mát, de minden­­ sietség nélkülNézd csak, Clarence, azt a sötétruhás férfit, aki a másik két ALAKKAL MOST KÉSZÜL BELÉRNI A HOTELBE !A NEVE LE­S BONNET,AZ­­ Interpol felügyelője, Párizsból , utánunk szagl­aszik. Azért vara­­tkoztunk itt MOSTANÁIG, hogy megmutassam neked ....... ............ ..........................LÁNY UTÁN JÁRÓ PÉN­­ZÜNKET AVARUNK, AMÍG BEADJÁK A DEREKUKAT, ÉS MADAME PLUTEAU-TŐL MEG­KAPJUK, AMI JÁR ÉRTÜK A COMMISSAIRE PEDIG CSAK HADD SZAGLÁSSZON EBBEN /Csigavér, barátom.­semmi ok az IZGALOM­BA ! HA AZ EMBER ÜGYFELEINEK MEGVANNAK­­ A KELLŐ KAPCSOLATAI... / A SAKKPARTIBAN VEZÉR­ELŐNYÜNK VAN ! A VEZÉR A RENDŐRSÉG EGY LEPÉN­ZEL­T FEL­ÜGYELŐJE. _________ . ,— Pokolba a kapcsolatokkal­­el kell tűn­­h, HONK TANGERBŐL, amíg NEM KÉSŐI hraMr*r*.,,3Í2! MHaSSl iHS'-iaww 333-333 ÚRISTEN, ÉS EZT TE WEN NYUGOD­TAN MONDOD ?! GYERÜNK INNÉT, MIELŐTT ÉSZREVESZ! i ■s’ • NÉPSZAVA Évfordulók Péntek A BUDAPESTI SUGÁRUTAT (ma: Népköztársaság útja) 100 esztendeje adták át a for­galomnak. OLÁH GUSZTÁV 1901—1956) Kossuth-díjas építész és dísz­letező, kiváló művész születé­sének 15. évfordulója. SALVATORE QUASIMODO (1901—1968) Nobel-díjas olasz költő, mű­fordító és kritikus 75 eszten­deje született. JACOPO PERI (1561—1633) firenzei zeneszerző — Euri­­dice­ című műve a legelső fennmaradt opera — 415 .éve született. Szom­bat ADOLF FICK (1829—1901) német fiziológiás, az első or­vosi fiziológiai könyv írója 75 esztendeje halt meg. REJTŐ SÁNDOR (1853—1928) gépészmérnök, műegyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületé­nek megalapítója 123 éve született. V­a­sár­nap JAN NERUDA (1834—1891) cseh író, költő, újságíró és kritikus,­ a cseh lírai realiz­mus egyik megalapozója ha­lálának 85. évfordulója. MICHAL WALICKI (1904—1960) lengyel művészettörténész, egyetemi tanár, s a lengyel középkori művészet kiváló kutatója 10 esztendeje halt meg. CARLO AMATI (1776—1852) olasz építész és építészeti író születésének 200. évfordulója. JEAN HONORÉ FRAGONARD (1732—1806) francia festőművész, a késői francia rokokó egyik legte­hetségesebb mestere 170 esz­tendeje halt meg. 197­6. augusztus 20. lire*á­les/ Budapest a/ ezredfordulón Hidak, utak és terelő­­utak. Csodálatos panorá­ma, a várost kettéosztó és egybefűző, már régóta nem kék Duna. Patinás és világvárosi lakónegyedek — Budapest. Szik­ünkhöz nőtt, mindannyiunkat ér­dekel a jövője, akár csa­ládtagjainké. Milyen lesz 2000-ben? Beszélgetőpart­nereink: Gerle Ervin, a BUVÁTI műszaki igazga­tóhelyettese és Mester Árpád irodavezető, a leg­több fővárosi lakótelep „szülőatyja”. Általános rendezési terv A főváros általános rendezési tervét 1971-ben hagyta jóvá a kormány. Egységes alapokat ad a városrendezéshez, bizto­sítja a főváros gyarapo­dásának folyamatosságát. Átgondolt, összehangolt terv: készítőinek nemcsak építészeknek, hanem egy kicsit statisztikusoknak, iparpolitikusoknak, de­mográfusoknak, szocioló­gusoknak is kellett len­niük. Hogy a tervek kö­zül melyik részlet mikor valósul meg, az a népgaz­daság lehetőségeitől függ, az alapvető elképzelések azonban nem változnak. Budapesten ma 2 millió­­ százezer ember él. Lét­számuk az ezredfordulóra nem növekszik lényege­sen, mindössze 2 és ne­gyed millióra. Nem gya­rapodik jelentősen az ipar, a közintézmények száma és az ellátási háló­zat sem. Ennek ellenére a főváros életének jobbá té­teléhez nagy arányú épít­kezéseket terveznek, csak így lehet lépést tartani az igényekkel­. A cél a város jellegének és arányos, át­tekinthető, szép szerkeze­tének megőrzése, gazdagí­­tása. Új ott­honok és rekonstrukció Egy ország, s ezen be­lül természetesen egy vá­ros fejlődésének is legjel­lemzőbb mutatója, kifeje­zője a lakásépítés. Az el­múlt ötéves tervben 80 ezer új lakás épült a fő­városban, és 30 ezret bon­tottak le. Ilyen arányú szanálásokra a továbbiak­ban is szükség van, hi­szen a főváros épületállo­mánya, a lakások, kórhá­zak, közintézmények, sőt a közművek és az utak is meglehetősen régiek. Je­lenleg a fővárosban 140 ezer jogos lakásigénylést tartanak nyilván. Az ötö­dik ötéves tervben cél­­csoportos lakásépítésre 42 milliárd, felújításokra pe­dig további 16 milliárd forint áll rendelkezésre, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ezredfordulóig megépülhessen Budapes­ten a tervezett 350—400 ezer új otthon. A tervek szerint, 1985—87-re a fő­városban megszűnik a mennyiségi lakáshiány. Ezután már a minőségi igények kielégítése követ­kezik. Demográfiai és statisztikai vizsgálatok tárták fel, hogyan fog alakulni Magyarországon a családszerkezet az ez­redfordulóig, s ennek megfelelően kell alakítani a lakásösszetételt is. Már most megkezdték a fel­készülést erre az időszak­ra, amikor a jelenleginél többféle típusú és na­gyobb alapterületű ottho­nokat építhetnek. . A főváros általános rendezési terve számba vette, melyek lesznek azok a lakónegyedek, amelyek az ezredfordulón is megmaradnak, mert ezek határozzák meg a város jellegét. Kijelölték a lebontandó részeket és azokat, amelyek rekonst­rukcióra kerülnek. Meg­határozták a koncentrál­tan beépíthető területe­ket is, amelyeken ezer­nél több lakásos lakótele­pek épülnek majd. A nép­sűrűség a Duna tengelyé­ben észak felé növekszik jelentősen, a pesti oldalon az angyalföldi Béke út, Budán pedig a Szentend­rei út mentén. S­á­ros­rész­közp­­on­tok A főváros meglevő szer­kezete adott alapot a vá­rosrészközpontok kijelö­léséhez. Funkciója szem­pontjából mindegyik más és más: az Őrs vezér tér az irodák. Óbuda a kiál­lítások és éttermek. Kis­pest a vásárcsarnokok, a Moszkva tér pedig a szó­rakozóhelyek centruma lesz. E mellett, természe­tesen, mindegyikük egy­ben a tömegközlekedés gócpontjává alakul. A je­lenlegi Belváros, az ál­lamigazgatási központ, az ezredfordulóra kinövi je­lenlegi ruháját, s egészen a Nagykörűtig terjeszke­dik majd.­ Szervesen csat­lakozik hozzá a Vár kul­turális központja és a Madách térnél kialakuló kereskedelmi centrum. A városrészközpontok az ez­redfordulóra 300 ezer em­ber belvárosi szintű ellá­tását biztosítják majd, s egyben központjaivá vál­nak a hozzájuk csatlakozó agglomerációs övezeteknek is. A 180 000 ingázó létszá­ma nem változik jelentő­sen, csak a szerkezet mó­dosul: nagy részük a vá­ros közvetlen környékéről jár majd be, és csak kevesebben távolról, hi­szen az ipar mindenütt biztosít majd munkalehe­tőséget a lakóhelyhez kö­zel. Az épülő békásmegyeri lakótelep (Rédei Ferenc felvétele) Autópályák, több zöldterület A fővárosból folyama­tosan, az eredeti tervek szerint telepítik ki az ipari üzemeket, a város­ban maradók egy része pedig a szétszórt telepek helyett újat kap, összesen 1400 hektárnyi területen, az agglomerációs övezet­ben. Az ezredfordulóra min­den negyedik fővárosi lakosnak, tehát nagyjából minden családnak saját személygépkocsija lesz. Ezzel „versenyt futva” a városi autópályák hossza 78,8 km-re, a főváros köz­úti forgalmi hálózata pe­dig 634 km-re növekszik. Szélesítik, sűrítik az uta­kat, hiszen nagy részük még a lóvontatású kocsik forgalmához épült. Új alul- és felüljáró-rendsze­rek, dunai átkelőhelyek létesülnek. Budapesten 1 lakosra 30 négyzetméternyi zöld­terület jut, s ez jó arány, de csak átlagos, városré­szenként jelentősen kü­lönböző. A sűrűn lakott Belvárosban például egy ember nem élvezhet na­gyobb zöldterületet, mint egy autóbusz-ülőhely. A rekonstrukcióknál azon­ban ezt is figyelembe ve­szik. A Józsefvárosban például a korábban volt 0,24 négyzetmétert 5 négyzetméternyi zöld váltja majd fel lakoson­ként. Sorra készülnek ösz­­szefüggő üdülő- és zöld­területeink, például a Margitsziget, a ráckevei Duna-ág, a Szentendrei­sziget és a Római-part rendezési tervei is. Varga Zsuzsa ..jföaf*'­''

Next