Népszava, 1976. október (104. évfolyam, 232–258. sz.)
1976-10-27 / 254. szám
1976. október 27 Tervezés és árellenőrzés Tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A hosszú távú tervezésről, valamint az árszabályozás és a termékforgalmazás kérdéseiről tanácskozott kedden dr. Bognár József elnökletével az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A két témát tárgyaló írásos tájékoztatókhoz dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár és dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést A tanácskozáson részt vett és felszólalt Inokai János, az országgyűlés alelnöke. Dr. Hetényi István a hosszú távú tervezés iránti igényeket ismertetve rámutatott: a hosszú távú tervezés a gazdasági fejlődés fő irányát szabja meg, meghatározva a termelés és a műszaki fejlesztés világgazdasági szintre emelését és az infrastruktúra felzárkóztatását. A társadalmi-gazdasági fejlődésről szólva elmondta, hogy a következő 15— 20 évben a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlődésével egységesebbé válik a társadalom szerkezete, az osztályok és rétegek között tovább csökkennek a különbségek. Mérséklődik a szellemi és fizikai munka közöttikülönbőség, megváltozik a munkafolyamatok jellege, átalakul az embernek a munkához való viszonya is. A vitában felszólaló képviselők egyebek mellett kiemelték, hogy a falvak és városok közötti színvonalkülönbségek további csökkentése érdekében igen fontos feladat az infrastruktúra igényeknek megfelelő fejlesztése. Az is a következő tiz-tizenöt év feladata, hogy a művelődési feltételeket javítsuk a jelenleg elmaradott országrészekben, s ezzel elérjük, hogy a kedvezőtlen induló körülmények kisebb szerepet játsszanak az egyéni életpályák alakulásában. A képviselők kifejtették, hogy az anyagi szükségletek mind magasabb szintű kielégítésével egyidejűleg várhatóan nőnek az igények az oktatás, a művelődés és a sport területén is. Hangot kapott a vitában, hogy a munka szerinti elosztás elvének hatékonyabban kell érvényesülnie, a több és jobb, a nehezebb és bonyolultabb munkát magasabban kell díjazni. Az árellenőrzéssel kapcsolatban dr. Csikós-Nagy Béla adott tájékoztatást a tennivalókról és feladatokról. A képviselők ezzel összefüggésben hangsúlyozták, hogy a szabadáras ipari termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó úgynevezett árveréskészítési kötelezettség szabályozása elősegítette a vállalati ármunka javulását és az árellenőrzések eredményességét is. Az árfegyelem erősödését eredményezte az az előírás, hogy az árhivatal elnöke árbiztost küldhet ki, ha a gazdálkodó szervezet a rendelkezésekkel ellentétes árat vagy díjat alkalmaz. A képviselők megelégedéssel nyugtázták, hogy az árhivatal továbbra is folyamatosan vizsgálja a vállalatok munkáját, piaci magatartását, figyelemmel kíséri az árhatósági rendelkezések betartását. A Fővárosi Tanács A V. B. napirendjén: a világnézeti nevelés A középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben folyó világnézeti nevelés tapasztalatairól, a világnézetünk alapjai című tantárgy oktatásából tárgyalt a többi között szerdai ülésén a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a művelődésügyi főosztály jelentése alapján. Az ifjúság világnézeti nevelése az oktatás, a pedagógiai munka egyik legfontosabb része — fogalmazták meg a végrehajtó bizottsági ülésen —, éppen ezért e témában az elmúlt években jó néhány középiskolában és szakmunkásképző intézetben készítettek felmérést. A tapasztalatok általában kedvezőek, bár előfordult, hogy a megkérdezett fiatalok alapvető fogalmakat nem ismertek — például gazdaságpolitikai területen —, és sokuk gondolkodásában lelték fel a dialektikus szemléletmód fogyatékosságait. Három éve vezették be a világnézetünk alapjai című tantárgyat a középiskolák negyedik osztályaiban. Jelentősek az eredmények ezen a területen is, de még akad javítanivaló. Így például a most folyó tantervi munkálatok során jobb felépítésű tananyagot és használhatóbb tankönyveket igyekeznek megszerkeszteni e tantárgy oktatásához. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta. (k. i.) Hadtörténészek tapasztalatcseréje A Varsói Szerződés tagországai hadtörténeti múzeumainak parancsnokai, és a magyar történeti múzeumok igazgatói az internacionalista nevelést szolgáló tevékenységükről tanácskoznak. Dr. Bán Károly ezredes, a politikai főcsoportfőnök helyettese nyitotta meg a négynapos konferenciát Hetés Tibor alezredes, az Országos Hadtörténeti Múzeum parancsnoka vitaindítójában arról szólt, hogyan segítik az ifjak internacionalista nevelését. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt tanévben 120 ezer tanuló látogatott a múzeumba, kettőezernél több tárlatvezetést tartottak és a múzeum kapuit szélesre tárva, lehetővé teszik, hogy a honvédelemmel kapcsolatos osztályfőnöki órákat a múzeumban tartsák. Javasolta: vándorkiállításokkal kölcsönösen ismertessék meg a szocialista országok közös történelmi hagyományaikat. Délután a küldöttek részt vettek „A magyar önkéntesek a spanyol szabadságharcban” című vándorkiállításon. Csütörtökön kétoldalú megbeszéléseken folytatják a tapasztalatcserét. Korszerűsítik a papírfeldolgozást A papírtermékek iránti igények a szakemberek előrejelzése szerint a közeli években is erőteljesen növekednek. Mind több papírt kérnek a lap- és a könyvkiadók, az egyre korszerűbben csomagoló bel- és külkereskedelem, s a tovább kulturálódó életvitel általában véve is a papír- és papírfeldolgozó ipar további fejlesztésére ösztönöz. A felhasználás egy lakosra jutó hazai átlaga a múlt évi 53 kilóról 1980- ra várhatóan 68 kilóra nő, amire a tervszerű felkészülést már korábban megkezdte az iparág. Míg a negyedik ötéves terv időszakát főként az alappapírok termelését fokozó egyedi nagyberuházások jellemezték, az 1976—80-as évek további, összesen csaknem 6 milliárd forintos fejlesztésében elsődlegesen a papírfeldolgozás korszerűsítése, és a vállalati döntésű beruházások részarányának növekedése a meghatározó. KÖZÉLET Dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Puja Frigyes külügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, s a politikai, gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Mohammad Behnam, az Iráni Császárság budapesti nagykövete, az iráni ■nemzeti ünnep alkalmából kedden fogadást adott a Duna Intercontinentalizállóban. A fogadáson részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Karakas László munkaügyi miniszter, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet számos más vezető személyisége. Négynapos látogatásra Budapestre érkezett a Német Szövetségi Köztársaság ,,Nevelés és tudomány” szakszervezetének küldöttsége, Erich Frister elnök vezetésével. A küldöttcéget hivatalában fogadta dr. Voksán József, a pedagógusok szakszervezetének főtitkára. Előadás az ergonómiai kutatások eredményeiről A KGST-tagországok közös ergonómiai kutatásaival foglalkozó tudományos műszaki tanács budapesti ülése alkalmából kedd délután, a MTESZ székházában tudományos előadásokat tartottak. B. F. Lomov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Pszichológiai Intézetének igazgatója, V. P. Zincsenko professzor, a moszkvai állami egyetem munkalélektani tanszékének vezetője és V.V. Munipov, az ergonómiai koordinációs központ vezetője az ergonómiai kutatások és azok alkalmazásának kérdéseiről, a KGST-tagországok ergonómiai együttműködésben elért eredményekről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. (MTI) NÉPSZAVA Szakszervezeti megbeszélés a műtárgyvédelemről Érdekes kérdéseket tárgyalt tegnap a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete. A szakszervezet meghívására Bánszky Pál, a Népművelési Intézet osztályvezetője tartott először tájékoztatót az amatőr művészeti mozgalomról, illetve a művelődési intézmények speciális feladatairól a képző- és iparművészet propagálásában. Ezt követően Filvig Erzsébet, a szakszervezet munkatársa beszélt a műtárgyvédelem néhány kérdéséről. Mi indokolta ezt? Az utóbbi években jelentősen megnőtt a képző- és iparművészeti kiállítások száma. Nemcsak a kiállítási intézményekben, hanem a művelődési otthonokban, könyvtárakban, iskolákban, üzemekben, munkásszállókon is. Jó dolog ez, a vizuális kultúra, a képző- és iparművészeti alkotások iránti érdeklődés megnövekedését mutatja. A kiállítások szaporodása azonban azt is jelenti, hogy egyre több műtárgyat mozgatnak meg, nagyobb a lehetősége a sérülésnek, rongálódásnak. Az utóbbi időben az önálló művészek szakszervezeti intéző bizottsága tájékozódott e kérdésben, s összegyűjtötte a főbb panaszokat. A tapasztalatokat összegezték, s az előző témával együtt vitára bocsátották. A felmerült, gondot okozó kérdések között szerepel például, hogy nem mindenütt tájékozottak a műtárgyvédelem jogszabályaiban, ahol kiállításokat rendeznek. Belföldi kiállítások esetében alig alkalmazzák a biztosítást a műtárgyak megvédésére. Vidéken gond még a köztéren elhelyezett műalkotások rendszeres tisztítása, karbantartása. A tegnapi vita tapasztalatait is figyelembe véve összefoglaló készül, amelyet javaslatokkal együtt megküldenek mindazoknak a szerveknek, felügyeleti hatóságoknak, amelyek bármit is tehetnek a műtárgyvédelem érdekében. M. I. — Rózsa Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából a televízió filmet készített a kommunista Rózsa család életútjáról. — A Gutenberg Művelődési Otthonban rendkívül érdekes kézirat-kiállítás nyílik november 4-én, a könyvtárában levő Ady, Gellért Oszkár, Hatvany Lajos, Jókai, Juhász Gyula, Füst Milán, Alexander Bernet, Babits Mihály, Bálint Lajos, Csató Kálmán, Falu Tamás, Elek Antal kéziratokból. Elhunyt Kocsis András szobrászművész Hosszú betegség után, 72. életévében elhunyt Kocsis András Kossuthdíjas szobrász, érdemes művész. Temetéséről később intézkednek. Magyar Képzőművészek Szövetsége Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Kulturális Minisztérium * Kocsis András a Képzőművészeti Főiskolán kezdte s Pásztor Jánosnál és Kisfaludi Stróbl Zsigmondnál folytatta tanulmányait. 1926 óta állított ki, portréin, köztéri szobrain és épületplasztikáin természethű ábrázolásra törekedett. Jelentős alkotása a budapesti Sportcsarnok 20 méter hosszú, 32 alakos alumínium reliefje, amelyen a sport születését és fejlődését ábrázolja. Számos köztéri szobrot készített: kezemunkáját őrzi Nyíregyházán a Pásztorlány, Miskolcon a Petőfi-szobor, a veszprémi Lenin-emlékmű, Budapesten Zichy Mihály mellszobra, s a Kossuth-szobor mellékalakja. Több szobrát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Halála a magyar képzőművész-társadalom nagy vesztesége. Vígszínház Bernarda Álba háza Színházművészetünk felszabadulás utáni évtizedeinek nem egyszerűen egyik szép előadása, hanem meghatározó eseménye volt Federico García Lorca művének, a Bernarda Álba házának a bemutatása a Katona József Színházban. Hihetetlennek tűnik, annyira elevenen élnek az akkori benyomások — huszonegy éve már ennek. Azóta eltávozott nagy művészeink közül egy Gombaszögi Frida, Tőkés Anna arca bukkan fel vele kapcsolatban az emlékezetünkben. Gyorsan más vizekre evezek azonban, mert hamisnak és károsnak érzem a műemlékezésekre utaló lekezelését, amely mostani kritikákban is tetten érhető. Valahogy úgy, hogy a Bernarda háza egész hangvételével, szerkezetével tiszteletet érdemlő múlt, amely felett eljárt az idő, amelyet „immár” fanyarabb, szikárabb stílusú színház haladott túl. Alaptévedés. Egyebek között azért is, mert Garcia Lorca utolsó, s egyben színpadi főműve (remekműve!) előtt jóval is születtek már fanyar, más stílusú művek — nemcsak Brecht és mások, hanem éppen Lorca megfogalmazásában. Azért pedig még inkább, mert a remekműveket a görögök, Shakespeare, Moliére óta sosem lehetett stílusdivatok függvényében értékelni. A Bernarda Alba háza a huszadik század rémségeinek kimagasló, lorcai megfogalmazása — örök értékű és érvényű. A Várkonyi Zoltán rendezte előadás méltó a műhöz. Bizonyos, hogy nemcsak az élmény közelisége teszi, hogy a Taganka Színház „börtön-Hamletje” idéződik fel a képzeletünkben (természetesen szó sincs „áthallásról” — az egész koncepció korábbi eredetű, mint a Taganka vendégjátéka) „börtön Spanyolország” módosításban. Fábry Zoltán függönyt helyettesítő, mindent eltorlaszoló hatású, rideg előfala nem hagy kétséget e szándék felől. Kép- és térlátásának gazdagságát, a rendezővel történt együttműködésének művészi értékét dicséri, hogy az előfal mögötti tágasság sem ad feloldást a szorongató börtönérzés alól. Sőt azt igazolja, hogy a Bernarda háza inkább kívánkozik nagy színpadra, így képes jobban kifejezni összetett jelképességét. Ezen a nagy téren lehetne mozogni, lehetne élni, ha egy mindent bénító erő élettelenné nem sorvasztana minden mozdulatot, minden kezdeményezést. Még a magányos forradalmárét, Adéláét is, akinek öngyilkos árnya oly vésztjóslóan inog a dráma záróképének színpadán. Bernarda förtelmes szigora ez az erő? A legkevésbé sem. Ő is egy tarthatatlan társadalom torz áldozata — a többiek is csak közvetve az ő áldozatai, leányostól, nagyanyástól, cselédestől, mindenestől. A határozott rendezői elképzelés egyebek között határozott, egyöntetű színészi játékban is kamatozott. A csupa nőszereplős mű minden művésze saját legmagasabb szintjén szerepel. Sulyok Mária azzal győz szerepen és szerepemléken, hogy nem hangsúlyozza túl a zsarnokot, valamit az áldozatból is éreztet. Ez nem gyengíti, ellenkezően, kilátástalanabbá, elkerülhetetlenebbé teszi a tragédiát. A kitűnő együttesből az évek óta legjobb alakítását nyújtó Bánki Zsuzsa, a most is kivételes tehetségét bizonyító Kútvölgyi Erzsébet és a kimagasló színművészeink közé tartozó Tábori Nóra kiemelése nem igazságtalan. Halász Judit, Andai Györgyi, a főszerepben ismét szívesen látott Venczel Vera, Schubert Éva, Földi Teri, Békés Rita, továbbá epizódokban Bőd Teréz, Szatmári Liza, Sándor Iza, Ágh Éva és a főiskolás Homoki Magdolna egy emlékezetes, tartalmas, megrázó erejű színházi előadás fontos szereplői. Rajk András 5 (A RÁDIÓ MELLETT ) 117 PERC Az egyik legnépszerűbb műsorrá vált nem is hoszszú élete folyamán a „117 perc színházról, rádióról, televízióról” című komplex kulturális magazin. És e népszerűségét nem verejtékes küzdelemben szerezte meg magának Benkő Tibor műsora, hanem elegáns könnyedséggel körözte le hasonló műsortársait, nem is anynyira a többiek rovására, hanem azok szoros felzárkózása mellett. De ne erőltessük a sporthasonlatot — ezt a játékosan komoly, imponálóan magabiztos, jó színvonalú adást csak önmagában, az eddigi eredményekhez hasonlítva mérhetjük le. De tulajdonképpen önmagához sem igen mérhetjük, annyira más és más minden egyes száma, a megszokott kereteken belül új és új variációkkal gazdagodó, formagazdag műsor. Legutóbb újdonságnak könyvelhettük el a Jászai Mariról szóló tudományos-lírai visszaemlékezést. A közönségtalálkozó hangképei is a meglepetés erejével hatottak. Újdonság a vetélkedő is — bár kétségeim vannak, vajon illik-e a műsor egészéhez. Ahol Illyés Gyula nyilatkozik, ahol Moldova György mondja el ragyogóan szellemes mondatait, nem biztos, hogy a Vetélkedő „lazítást” jelent, nem biztos, hogy e más műsorokban olyannyira kihasznált műfaj itt meg tud újulni, öröm volt hallani Mezei Máriát és Tagankáékat, a díjat nyert dokumentumjáték részletét és a többi remekül sikerült riportot. Müller Tibor, Benkő Tibor és valamennyi riporterkollégájuk értően bánt most is a színes, gazdag anyaggal. A MAGYAR RÁDIÓ KARINTHY SZÍNPADA Marton Frigyes főszerkesztő Farkasházy Tivadar és Kaposy Miklós szerkesztőtársaival együtt nagy ötletre jutott: sokrészes kirándulást szerveznek a magyar irodalom múltjába, és felkutatják humoros-szatirikus szerzőink „idevágó” munkáit. „Heuréka” — kiálthat fel a hallgató elégedetten, hiszen oly kézenfekvőnek látszik megszervezni ezt a túrát irodalmunk távolabbi tájain. A valóság azonban alighanem sok buktatót és csapdát állít majd a szerkesztők elé: vajon tényleg tudunk-e nevetni azon, amin 150, 200 évvel ezelőtt nevettek elődeink? Vajon mi is humorosnak fogjuk-e látni mindazokat a műveket, amelyeket annak idején annak szántak? Nem is olyan irigylésre méltó a szerkesztők dolga ... Óriási anyaghalmazból kell kiollózni a megfelelőt, modernizálni, magyarázni stb., stb. Az első adásban még nem vágtak a téma közepébe. A nép humorából hallhattunk „trufákat”, meséket, derűs dalokat. Kasza Tóni, Kóka Rozália és a többiek a Mákvirág együttes zenekísérete mellett azt nyújtották, amit vártunk: jóízű szórakozást, derűs perceket. ISTENEK, MEGVÁLTÓK, PRÓFÉTÁK Nagyon nehéz a mítoszt megeleveníteni, hiszen valami épp azért vált mítosszá, mert eredete homályba veszett Zoltán Péter fenti című sorozatában Hegedűs Géza eseményjátéka Zarathusztra életét idézte meg. Mivel az ősi iráni egyistenvallás születésének pontos történetét a tudomány sem ismeri, az író kénytelen volt belülről ábrázolni a mítoszt, feltételezve, hogy a mai hallgató az eseményjáték misztikus elemeit kellő kritikával a helyükre tudja tenni. Ebből a megoldásból következett, hogy néhány meghatározó történelmitársadalmi körülmény nem fért bele az eseményjátékba — ezekről is értesülhettünk azonban a játék utáni beszélgetésben, amely tömören és érdekesen vázolta fel Zarathusztra tanainak vallástörténeti jelentőségét. Háry Márta — Mocsáry Lajos, a magyarországi nemzetiségek nemzeti jogaiért küzdő politikus születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat emlékülést rendezett. — A Bajkál—Amur vasútvonal, a „BAM” hatalmas építkezéséről novemberben érdekes kiállítás nyílik a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. Az Angol Nemzeti Színházat nagyszabású ünnepség keretében nyitotta meg hétfőn II. Erzsébet királynő. Lawrence Olivier, a nagy színész, a színház első igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Goldoni: II Campiello című vígjátéka volt az első előadás. — Szegő Júlia, Romániában élő írónő Embernek maradni című, Bartók Béláról szóló regényét dedikálja október 29-én délután 4—5 óra között a Rózsavölgyi Zeneműboltban. — A hét zeneműve könyvsorozat idei negyedik kötete megjelent. A kötet, mint az eddigiek is, az azonos című rádióműsor október—decemberi adásainak anyagát tartalmazza. Többek között Haydn, Bartók, Brahms, Mozart, Beethoven egyegy művéről olvashatnak benne az érdeklődők.