Népszava, 1976. november (104. évfolyam, 259–283. sz.)

1976-11-16 / 271. szám

Határidő előtt elkészül a BAH-csomópont Ötszázmillió forintos beruházás A BAH-csomópont híd­ja impozáns ívben már tö­rés nélkül kanyarodik a környék fölé, teljes hosz­­szában elkészült. A beto­nozás szükséges kellékeit — az állványerdő fémosz­lopait — most hámozzák le a híd faláról. A Buda­örsi útra lefutó rámpán tömörülnek a munkagé­pek: percenként fordulva öntik le terhüket — a tö­­mítő agyagos homokot —, a híd utolsó szakaszába. Néhány méterre innen, az elkészült gyalogos-aluljá­ró szélein ásítozó munka­gödröt tüntetik el az épí­tők. Lent, az aluljáróban, a falat burkoló pirogránit lapok alátétét, a sötétszür­ke maltert kenik fel a fal­ra az emberek. — Már nem sok idő van hátra az átadásig, decem­ber 22-ig — mondja Kris­­ton Szabolcs, a BAH-cso­mópont generálkivitelező­jének, a Hídépítő Vállalat­nak helyi építésvezetője. — Ezzel az eredeti átadási határidőt több mint négy hónappal előbbre hoztuk. A nagyszabású munká­latok végére összegyűltek az építkezés méreteit ki­fejező számok is: a 2000 négyzetméteres munkate­rületen naponta átlagosan 400-an dolgoznak, a négy szerkezeti egységből álló híd egyetlen szakaszába 840 köbméternyi betont öntöttek és 1200 mázsa vasrudat emeltek be vál­lon a vasbetonszerelők a helyére. A 600 méter hosszú híd két oldalán egyenként 6 és fél méter széles autó­pálya készül. Az Aszfalt­útépítő Vállalat emberei már összeállították felvo­nulási faházukat, készen állnak a munkára. Csak a híd alatti sáros földkupa­cokat egyengetik el ta­vasszal; a dugványozás megfelelő évszakában 15 ezer borostyántövet ültet­nek ide a kertészek. A híd korlátjának mai alapszí­nére azonban még az át­adásig felkerül a kék dí­szítő festék. A Déli pályaudvartól a Villányi útig a villamos­pálya és az autóút végre teljes hosszában újjászü­letik. Ennek az útvonal­nak a korszerűsítése 500 millió forintba került, ezen belül a BAH-csomó­­ponté csaknem 200 millió­ba. A kereszteződés képes lesz azonban ezután a leg­nagyobb csúcsforgalom idején is percenként 500 gépkocsit átengedni, a ko­rábbi forgalom itt a tíz­szeresére növekedhet. Au­tomata lámpák is segítik majd a forgalmi irányo­kat. Addig? A csúcsidőszak, a hajrá tulajdonképpen most kezdődik itt igazán. A minden reggel szokásos munkaértekezlet naponta rövidül tovább: a mai előtt például az éjszakai műszak eredményeit szemrevételezte az építés­­vezető, utána a lebontás­ra váró, hegesztett állvá­nyokhoz kellett gázpa­lackot biztosítania. Az építők esőmentes heteket szeretnének. Sajnos, az idő nem kedvez. A hátralévő munkákhoz — hídszigete­lés, útépítés, festés — csak száraz idő kell. Minden egyéb — ember, gép, koor­dináció — egyaránt bizto­sítja a csomópont kará­csonyi megnyitását. Légrády Eszter Szintszabályozás magas szinten „A víz emelkedik! Ár­vízveszély!’’. .. Több kilo­méter távolságról szól a jelzés, egyszerre több helyről is, s egyben milli­méter pontossággal tudat­ja a folyó megfelelő he­lyeiről a víz emelkedését a partba épített szint­jelző. Ez csak egyike annak a sokféle alkalmazási lehe­tőségnek, amelyre a Pus­kás Tivadar Műszer- és Gépipari Szövetkezetben gyártott szintszabályozók használhatók. Benzinku­taknál, kazánházakban, festékgyárakban, szénosz­tályozóknál, mozdonyo­kon, a mezőgazdaságban derítőknél és istállóknál a víz, a benzin vagy egyéb anyag szintjét, a telítődés mértékét biztonságosan jelzi ez a készülék. A szövetkezet a Lövölde té­ri Gépipari Bemutatóte­remben hétfőn megnyílt kiállításán négy táblán 12 műszer bemutatásával reprezentálja tevékenysé­gét, termékeit. Dróth József, a szövet­kezet elnöke egyúttal saj­tótájékoztatón ismertette a péntekig nyitva tartó kiállítás célját. Mint el­mondotta: 500 meghívót küldtek szét egy szaknév­sor alapján, hogy mind­azok a tervezők és gyár­tók megismerhessék a ké­szüléket, akik beépíthet­nék azokat az általuk tervezett, illetve készített gépipari termékekbe. Ezért minden délelőtt dia­vetítéssel egybekötött tá­jékoztató előadást tarta­nak az érdeklődőknek. Probléma ugyanis, hogy e kapható műszerek isme­retének hiányában a ter­vezők és gyártók ezeknél jóval drágábbakat építe­nek be a gépekbe. A szövetkezet idei, mintegy 85 millió forint termelési értékéből csak­nem 27 millió forintot képvisel a műszergyártás. A szövetkezetek fokozott szakosodásának megfele­lően jövőre már 40 mil­lió forint értékben készí­tenek szintszabályozókat. A hazai piac bővítésén kívül a külföldi vevőkört is növelni kívánják. L. E. Fiatalodik a Győri RÁBATEXT A RÁBATEXT Textil­ipari Vállalat az elmúlt években több mint fél­­milliárd forintos költség­gel rekonstrukciót hajtott végre. Ennek köszönhető, hogy az idén már 28 mil­lió négyzetméter külön­böző anyag — színes ágy­nemű és lepedő, férfiing és női ruhaanyag — ké­szül a gyárban. Marton János igazgató a gyár hétfői bemutatóján jelen­tette be, hogy a rekonst­rukciót a következő öt évben is folytatják. 300 millió forintot költenek a fonodái és a szövődei gép­park korszerűsítésére s más felújításra. Biztosítás az ügyintézésért Az Állami Biztosító hétfőn ügyfélszolgálati irodát nyitott a Kálvin tér sarkán az Üllői út 1. szám alatt. Ma már Bud­apes­ten másfél millió biztosítást tartanak nyilván. Ilyen, vagy olyan formában tehát mindany­­nyian ügyfeleik vagyunk. Mindenkivel előfordult már, hogy adott esetben azt se tudta, hol kezdje, hová for­duljon, mi a teendője. Most az új iroda létrehozásá­val megoldódik ez a gond is, akár személyesen, akár telefonon a különböző biztosításokról — a díjfizetés és a kárrendezés módjáról — készségesen eligazítják a hozzájuk fordulókat. Bár évente — amint az Állami Biztosítónál elmondták — alig ezerre tehető a rekla­mációs, a panaszos ügyek száma —, hiszen a legtöbb vitás ügyet helyben elintézik —, mégis nagy segítsé­get jelent majd az új iroda ilyen esetekben is. A biz­tosításokkal összefüggő ügyek túlnyomó részében ugyanis saját hatáskörben intézkedhetnek az itt dol­gozók. Mindez azért is érdemel külön figyelmet, mert jólesően vehetjük tudomásul: külön ügyeltek arra, hogy ne csak munkaidőben lehessen felkeresni az iro­dát. Nyújtott nyitva tartással reggel nyolctól este hatig várják az érdeklődőket. Korábban gyakran érte a vád a biztosítót: csak ak­kor fontos számukra az ügyfél, amikor megköti a biz­tosítást, ha kárrendezésre kerül a sor, már korántsem olyan „kedves”. Nos, az ügyfélszolgálati iroda megnyi­tása ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az udvarias, gyors ügyintézésre — akár reklamá­cióról, akár kárrendezésről van szó — ez az iroda már biztosítékot nyújt. Kovács Ildikó A télre készülnek az utakon Éjjel-nappali ügyelet A Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium köz­úti igazgatóságai már megtették az előkészüle­teket a téli időszakra, a mintegy 30 ezer kilomé­teres országos úthálózat forgalmának zavartalan fenntartására. Hétfőtől a közúti igazgatóságok alapfokú készültséget tar­tanak. Az időjárástól függően hajnalban és dél­után útnak indulnak az URH-s járőrkocsik, ame­lyek szükség szerint in­tézkednek a veszély elhá­rításáról és tájékoztatják a központi ügyeletet. Hét­főtől éjjel-nappali szol­gálat kezdődött a KPM Útinformnál is, ahol te­lefonon adnak felvilágo­sítást az utak állapotá­ról, a síkosságról, a hó­akadályokról. A közúti igazgatóságok­nál kijavítva rendelke­zésre áll a téli karban­tartó gépállomány: 355 sószóró, 171 hómaró és csaknem 1000 könnyű- és nehézmotoros hóeke. Ez a géppark a közepes, átla­gos téli időjárási viszo­nyok között adódó fel­adatok elvégzéséhez ele­gendő. Megszűnt a vízkorlátozás Pécsett Pécsett hétfőn megszűnt a vízkorlátozás. Mint is­mert, múlt hét elején az alsó Duna-szakasz am­­móniumszennyeződése miatt a Mohács—Pécs közötti távvezetéken ér­kező Duna-vizet kizárták a lakossági ellátásból. A távvezeték, a tározó és ülepítőmedencék ki­tisztítása után a víz ismét megfelel azoknak a köve­telményeknek, amelyeket a lakossági ellátásban az egészségügyi hatóság elő­ír. Minden tilalmat felol­dottak, a százhatvanezer lakosú városban ismét a megszokott rendben tör­ténik a vízellátás. A rendkívüli vízellátási helyzetben derekas mun­kát végeztek a Pécsi Víz­mű dolgozói. Addig látogatták az orvost, amíg teljesen kirabolták Héttagú betörőbanda felett ítélkezik hamarosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A társaság ve­zéralakja Czétényi János elsőrendű gyanúsított és társai megélhetésüket so­rozatos bűncselekmények­ből szerzett pénzzel biz­tosították. Czétényi ötle­te alapján keresték fel dr. V. Ferenc orvost Ben­czúr utcai lakásán. Már amikor „terepszemlére” mentek, akkor sem jöttek el üres kézzel.­ Czétényi az orvosnak Marosi Ká­roly néven mutatkozott be, és mint régi betege, kér­te, hogy vizsgálja meg. Az előzetes megbeszélés alapján Czétényi megér­kezése után néhány perc­cel Torma Zoltán is be­csöngetett az orvos laká­sába azzal, hogy keresi az „unokaöccsét”, Maro­sit. Amíg Torma lefoglal­ta az orvost, addig Czété­nyi hamis kulccsal a szo­bában levő szekreterből 9000 forintot elemelt. Amikor a pénzt elszóra­kozták, hat héttel később megismételték a lopást, pontosan az előző módon, de ekkor „csak” 4500 fo­rintot találtak a szekre­terben. A gyanúsítottak elhatá­rozták, hogy betörnek az Országos Széchényi Könyvtár Rokolya utcai raktárába. 1975. július 7- ről 8-ra virradó éjszaka gépkocsit béreltek és „fel­keresték” a raktárt, ahon­nan több értékes könyv­vel távoztak. A könyv­tárba ezenkívül még ti­zenötször „visszalátogat­tak”, összesen 120 ezer forint értékű könyvet loptak el. A lopott holmi­kat 80 ezer forintért ér­tékesítették és a pénzt ez­úttal is szórakozásra köl­tötték. A társaság bűnlajstro­ma igen sokrétű. Czétényi p­éldául néhány napra be­költözött a Vörös Csillag­szállóba és onnan a 6000 forintos számla kifizetése nélkül távozott. A dr. V. Ferenc orvos lakásában korábbam lá­tott értékek nem hagyták nyugodni a társaságot. 1975. július 17-én éjszaka Torma Zoltán, Kovács Gyula és Horváth György betörtek az orvos lakásá­ba, ahonnan több mint 100 ezer forint értékű mű­kincset loptak el. A betörés után nemso­kára rendőrkézre került a társaság. S. A. Finiséhez érkezett a BAH-csomópont építése. Képünkön a felüljáró karcsú íve látható (Rédei Ferenc felvétele) Megkezdték a Sabin-oltásokat Minden érdekeltet értesítenek • Közös érdek Felnőttkorban is veszélyeztethet a vírus Hétfőn országszerte megkezdődött a járványos gyermekbénulás elleni vé­dőoltás. Az oltási menet­rendről az Egészségügyi Minisztériumban tájékoz­tatták a Népszavát. Az egészségügyi minisz­ter utasítást adott ki a jár­ványos gyermekbénulás elleni 1976—1977. évi vé­dőoltásokról. Az Egészség­­ügyi Közlöny 22. számá­ban is közzétett utasítás szerint a védőoltásokat a fővárosi és a megyei taná­csok egészségügyi felada­tokat ellátó szakigazgatási szervének — az egészség­­ügyi osztályoknak —, kell megszerveznie, végrehaj­tania. Az oltás az ország valamennyi megyéjére és településére kiterjed. A három típusú, polio­­vírust tartalmazó vakci­nát, a Sabin-cseppeket megszabott időszakokban kell megkapniuk a gyer­mekeknek: az 1-es típust 1976. november 15. és 20 között, a 3-as típust 1977. január 3. és 8. között, a 2-es típust 1977. február 14. és 19. között. Ezekben az időszakokban azokat a gyermekeket kell oltani, akik betöltötték a két hó­napot és nem haladták meg harmadik évüket. Fontos, hogy a szülők ne mulasszák el gyerme­keiket elvinni az oltásra. Ugyancsak elsőrangú szempont az is, hogy azon a napon vigyék el az ap­róságokat, amikorra az ér­tesítés szól. A lázas gyer­mek nem kaphatja meg a Sabin-cseppeket, ezért az ilyen gyermeket tartják otthon. Az utasítás arról is in­tézkedik, hogyan kell tá­rolni a vakcinát, s meg­szabja: a Sabin-csepp a kanyaró- és himlőoltást követő négy hét eltelte után adható. Nem része­síthetők járványos gyer­mekbénulás elleni oltás­ban azok sem, akik az ol­tás esedékes ideje előtt két héten belül műtéten estek át. Az először ol­­tandóknál az elhalasztha­tó műtéteket ajánlatos az oltások esedékes időpont­ját követő negyedik hét után elvégezni. A koráb­bival ellentétben ezek a megszorítások nem érvé­nyesek a diftéria—­pertus­sis—tetanus — azaz a Di —Per—Te oltásra. Ha en­nek oltási ideje egybeesik a Sabin-cseppével, a két oltás együtt is adható. Az utasítás arról is rendel­kezik, hogy az oltandó ki­csinyek hozzátartozóit az oltás időpontja előtt leg­alább hét nappal, értesíte­ni kell. A szülők felelősségére ezúttal is felhívják a fi­gyelmet az egészségügyi hatóságok. Amióta a Sa­­bin-cseppes oltás országo­san kötelező, hazánkban gyakorlatilag megszűnt a gyermekbénulás. 1960 ta­vasza óta kapják meg az apróságok a Sabin-vakci­­nát, és a 60-as évek első felétől az évenkénti egy­két megbetegedésen kívül nem fordul elő ez a súlyos kór. Ha viszont oltatlan marad egy-egy gyermek, azt még felnőtt korában is veszélyezteti a vírus. Ezért is fontos, hogy min­den szülő elvigye gyerme­két az oltásra. Pihentetik a Zalát A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szak­emberei már részleteiben is kidolgozták a keszthe­lyi öböl további iszapo­­sodását megakadályozó tervet. Alapvető, hogy a Balaton vízutánpótlásá­nak 50 százalékát szállí­tó Zala folyó szennyező hatását megakadályozzák. Úgy tervezik, hogy a Za­la folyó évi 300 millió köbméteres vízhozamát három hónapig pihente­tik, ülepítik, s csak ez­után engedik a tóba. A részletes tervek szerint a természetes tározó vízfe­lülete 75 négyzetkilomé­ter lesz. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Siklós János Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat, VI. kerület, Rákóczi út 54. Telefon: 224—819 Postacím: 1964 Budapest Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) hírlapkézbesítő posta­­hivataloknál, a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20,— Ft Athenaeum Nyártida Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 005 Takarékoskodtak az üzemanyaggal A Volán Tröszt hétfői háziünnepségén Tapolczai Kálmán vezérigazgató több mint 200 ezer fo­rint jutalmat adott át száz olyan gépkocsiveze­tőnek, aki járművének jó műszaki karbantartásá­val, vezetéstechnikával, az üresjáratok csökken­tésével, élen járt az üzem­anyag-takarékossági ver­senyben. A Volán-vállalatok a takarékossággal kapcsola­tos párt- és kormányha­tározatok végrehajtására intézkedési programokat állítottak össze. Ennek következetes végrehajtá­sával 1973 és 1975 között csaknem annyi üzem­anyagot takarítottak meg, amennyivel a nagyválla­lat teljes gépjárműállo­mányát másfél hónapig lehetne üzemeltetni.

Next