Népszava, 1977. december (105. évfolyam, 282-307. sz.)
1977-12-31 / 307. szám
4 Zökkenőmentes a sérültek ellátása A Traumatológiai Intézet áttelepítésével megbízott kormánybiztos tájékoztatója A harmincas évek „világtalálmánya” a bauxitbeton nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Traumatológiai Intézetnek és a 3. sz. Belgyógyászati Klinikának költöznie kell a Mező Imre úti épületből, közismertebb nevén a Koltói kórházból.Néhány szintje bauxitbetonból készült, amely az átadás után 48 évvel erősen meggyengült, veszélyessé vált. Ezért a főváros baleseti, sebészeti ellátásának átcsoportosítása már nem tűrt halasztást. Pénteken az átköltözéssel kapcsolatban szükségessé vált intézkedésekről tájékoztatta a sajtó képviselőit dr. Szántó Ferenc, igazgató főorvos, az átcsoportosítás irányításával megbízott kormánybiztos, orvosezredes, a Központi Katonai Kórház parancsnoka. Elmondotta, hogy a szükségszerű átköltöztetés miatt három feladatot kell végrehajtani. A Koltói kórház felszerelésének elszállítása sürgős, hogy az építők megkezdhessék az Országos Traumatológiai Intézet épületének rekonstrukcióját, átépítését. A kiürítéssel egy időben fel kell készíteni a fogadásra, a korábbitól eltérő feladatok ellátására azokat az egészségügyi intézeteket, amelyek a Traumatológiai Intézet és a 3. sz. Belgyógyászati Klinika elköltöztetése miatt rájuk hárul. A második feladat: az arra rászorulók más szakintézetekbe történő átirányítása, tekintve, hogy a betegfelvétel a kohóiban szünetel. A zökkenőmentes átirányítás érdekében a korábbinál is jobb együttműködést alakítottak ki az Országos Mentőszolgálattal. A harmadik feladatcsoportba a leglényegesebb teendők tartoznak: annak biztosítása, hogy a betegeket, a balesetet szenvedetteket semmilyen hátrány ne érje. Vagyis, a betegellátás színvonala ne csökkenjen, hanem a lehetőségek határain belül még javuljon is. Dr. Szántó Ferenc kormánybiztos szerint erre a lehetőségek a műszerezettség, a felszerelés szempontjából rendelkezésre állnak. És az egészségügyi dolgozók is megértették, hogy hosszabb ideig pótolniuk kell azt a hiányt, amely az Országos Traumatológiai Intézet, illetve a Koltói kórház áttelepítése miatt keletkezett. Dr. Szántó Ferenc kijelentette, hogy a rendkívüli intézkedések első szakasza az év utolsó napjával zökkenőmentesen ért véget. A gyógyítás színvonala nem csökkent, a friss sérülteket el tudták látni és a belgyógyászati munka is teljes mértékben biztosított. Persze, az elkerülhetetlen, hogy a sérültek egy része nem a kórházak traumatológiai osztályaira kerülnek, hanem a betegek állapotától és sérülésüktől függően valamelyik szaksebészeti osztályra. Megvan a remény, hogy a terv szerint március elsejéig minden fogadó egészségügyi intézmény olajozottan működjön. Ezek után már az építőiparon a sor, hogy a kényszerhelyzet minél rövidebb ideig tartson. Zs. P. MX 1 197«. Abiztonságosabb utazó», nagyobb kényelmi A személyszállítás minőségének javítása, az árufuvarozási igények mind teljesebb kielégítése áll a MÁV 1978. évi tervének középpontjában. A vasúti közlekedés változatlanul számol az utasforgalom, főleg a belföldi utazások csökkenésével, ugyanakkor viszont az átlagos utazási távolságok, valamint a nemzetközi és hétvégi turisztikai utazások növekedésével. A személyforgalomban nagyobb gondot fordítanak a szolgáltatások minőségére, a zsúfoltság csökkentésére, az utazási sebesség növelésére, valamint a menetrend betartására. Felülvizsgálják, s ahol szükséges, bővítik a személypénztári szolgálatot, több figyelmet fordítanak az utastájékoztatásra, az ülőhely-biztosításra. A népgazdaság terveivel összhangban az idei várható magas teljesítménynél is több — 134 millió tonna — áru fuvarozását irányozták elő. A kocsihiányt gazdálkodási és forgalomszervezési intézkedésekkel, például a tehervonatok átlagos terhelésének további növelésével, a kocsi fordulóidő és az üres futások csökkentésével igyekeznek enyhíteni. Háromszázhuszonnyolc kilométer vasúti pályát korszerűsítenek, s 537 csoportkitérőt cserélnek ki. A forgalomirányítás további korszerűsítése érdekében biztosítóberendezéssel látnak el újabb 13 állomást, 112 kilométer hosszban tárközbiztosítót, 75 vasúti átjáróban automata fénysorompót szerelnek fel. A járműállomány 70 villamos és dízelmozdonnyal gyarapodik. A vasút állóeszköz-fejlesztése jövőre erősen korlátozott lesz. Az anyagiak hiányát elsősorban ésszerű munka- és üzemszervezéssel, a rendelkezésre álló szállítási kapacitás és munkaerő jobb kihasználásával, a járműjavító, a pályaépítő és -fenntartó üzemek, valamint berendezések szervezettebb munkájával igyekeznek pótolni. Ülést tartott a KNEB A Minisztertanács csütörtökön jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság következő félévi munkatervét. A bizottság ebből adódó legelső feladata a lakótelepek járulékos és t kommunális beruházási helyzetének felmérése. A vizsgálat programját Villányi Miklós, a KNEB tagja, pénzügyminiszter-helyettes terjesztette elő a KNEB pénteki ülésén. A főváros és öt jelentősebb város néhány lakótelepére kiterjedő vizsgálat feladata, hogy felmérje a ---------------------------i tömeges lakásépítéshez kapcsolódó iskolai, bölcsődei, kereskedelmi és más szolgáltatásokkal kapcsolatos ellátottság helyzetét, az előirányzott tervek megvalósulását. Abizottság a programot megtárgyalta és elfogadta. A KNEB elnökének előterjesztése alapján a bizottság megtárgyalta a népi ellenőrzés munkájának továbbfejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatból adódó feladatokat. Fokozott anyagi támogatás a fiataloknak A fiatalok élet- és munkakörülményeit érintő felmérések szerepelnek az Állami Ifjúsági Bizottság jövő évi tervében. Megvizsgálják például az úttörő- és a gyermekmozgalom állami támogatásáról szóló kormányhatározat végrehajtását, s megszabják a további feladatokat. Idén a KISZ Központi Bizottsága foglalkozott az ifjúsági szövetség érdekképviseleti és érdekvédelmi munkájával: az ÁIB 1978. első félévében hoz e munka fejlesztését szolgáló állami feladatokról határoz. Ugyancsak áttekintik a társadalmi ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat is. Javaslatokat dolgoznak ki az ifjúsági turizmus továbbfejlesztésére, és egységes irányítási rendszerére. A következő esztendőben a központi ifjúsági alapból 45 millió forintot fordítanak kulturális és turisztikai célokra, ötmillió forinttal több jut majd a fiatalok üdülési támogatására is: előreláthatólag 85 ezer 30 éven aluli belföldi üdüléséhez nyújtanak állami kedvezményt. Megkezdték a Katona József Színház újjáépítését , Mulalottan haladnak a kulturális építkezések Budapesten A fővárosi kulturális létesítmények rendkívül vontatottan haladó munkálatairól tájékoztatta az MTI munkatársát Marczali László kulturális miniszterhelyettes. Az égető gondok mellett — hogy a fővárosi Előirányzat ezen a területen az országos tanácsinak mindössze egyötödét teszi, holott a gondok éppen itt a legégetőbbek — néhány örvendetes tényt is ismertetett. Ilyen, hogy a napokban végre — hosszú huzavona után — megkezdték a Katona József Színház újjáépítését. Remélhető, hogy 1979 végén megnyitják a színházat. A Várszínház február közepén kezdheti meg működését, mint az új Népszínház egyik épülete. Sajnos, a Várpalota egyéb munkálataira kevés pénzt fordítunk, kérdéses, hogy a Széchényi Könyvtár 1980—1981-re elfoglalhatja-e itt a helyét, holott mai helyzetében már veszély fenyegeti több nemzeti kincsünket a könyvtárban. Lassan halad a munka a Vigadó épületén is. Átadásról leghamarabb 1979 második felében beszélhetünk. Rendkívüli gondokat jelent és sürgős megoldást kíván a Kazinczy utcában szűkölködő balettintézet, az Operaház és az Erkel Színház rekonstrukciójának összefüggő ügye. Napirendre kerül, de egyelőre csak távlatban, az új Nemzeti Színház építésének az ügye. Országosan a kép lényegesen kedvezőbb, mint budapesti viszonylatban. NÉS SZAVA KITÜNTETÉSEIK Anyos ’77 Az Elnöki Tanács dr. Berki Feriz görögkeleti esperesnek, a magyar ortodox adminisztratúra vezetőjének 60. születésnapja alkalmából több évtizedes eredményes tevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyújtotta át. Az Elnöki Tanács érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Nagy János külügyminiszter-helyettest és Petrán János nagykövetet, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjét. A kitüntetéseket Pója Frigyes külügyminiszter adta át. Az Elnöki Tanács Tóth Gyulának, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetőjének - eredményes munkája ,elismeréseként - a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Színvonalas műsorok a vendéglátóhelyeken A Korona cukrászda és a Batthyány téri Angelika eszpresszó irodalmi estjeinek sikere azt bizonyítja, hogy igénylik a vendéglátóhelyeken rendezett színvonalas műsorokat. Jövőre — a tervek szerint — bővül az igényes programot kínáló vendéglátóhelyek köre. A Citadella étterem 300 személyes különtermében táncházat rendeznek. Felelevenítik a ,,Jeles napok” — húsvét, farsang stb. — hagyományait. A kőbányai Tengerszem eszpresszó a nemzetiségek táncházának ad otthont. A lemezlovasprogramokat a Városligeti-tó presszóban film- és diaporáma vetítéssel, a Flórián téri üzletközpontban divatbemutatóval színesítik, az Ámor presszóban és a lőrinci Fórum étteremben irodalmi, zenés műsort tartanak. 1978-ban várhatóan felülvizsgálják a szórakoztató művészeti képzés intézményrendszerét Rába-aranygyűrűi Pénteken a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban megtartották a hagyományos év végi ünnepséget, amelyen négymillió forint törzsgárdajutalmat osztottak ki a dolgozóknak. Akik 35 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, a kéthavi fizetés mellé díszes. Rába-emblémás aranygyűrűt is kaptak. 1977. december 11. Kinek ilyen, kinek olyan... Jó lenne egyszer vő- és menyvicceket hallani az anyós temetéséről szóló élcek helyett. Nem az anyósok feltétel nélkül való védelmében emelek szót, csak az erkölcsi igazságtétel miatt; sokféle „örömszülőt”, anyóst-apóst ismerünk. Vannak, akik az évtizedek alatt kivívott, vélt vagy valódi jogaikért haIlonka néni babot szemel, mikor belépek. Valamiféle öklömnyi szemű, lengyel import, „lóbabnak” hívják, ha jól tudom. Ilonka néni büszkén részletezi, miféle főzeléket készít ebből, s milyen jót esznek majd a gyerekek. Nem panaszkodhat: fia, lánya egy városban élnek vele, de lakhatnának akár ebben az épületben is, olyan gyakran vannak itt. — Kicsit önállótlanok — sóhajt. — Mindenért ide rohangálnak, ha kell, ha nem. A lányom főzési receptért, fűszerért jön, vagy a mosnivalót hozza. Néha arra gondolok, amekkora energiával ide cipeli, akár ki is moshatná otthon. Hozza a kicsit is, mert három unokám van: egy a lányomé, kettő a fiamé, ő továbbtanul a menyemmel együtt, így a gyerekek délután gyakran nálam játszanak. Ilonka néni közelebb van az ötvenhez, mint a negyvenhez, s rokkantsági nyugdíjas, bottal-mankóval jár. Férje Székesfehérvárra ingázik, a napkeltével indul, s a holddal érkezik. Ilyenkor még gyakran átszalajtja Ilonka néni valamelyik gyerekhez csengőt szerelni, az ingó lábú babaágyat megerősíteni. — Hálásak a gyerekei? — Persze! Mindig mondják, fogalmuk sincs. A másik anyós nagyobbacska faluban lakik. Lánya végzős egyetemista. Udvarolgatott neki egy évfolyamtársa, aztán ... Aztán a gólya rossz helyre kopogtatott, s ha már megérkezett a kis Eszter, következett a nyögvenyelt házasság is. A folytatás azonban nem szokványos: a nem éppen így tervezett előzmények után egyetértésben élnek ötödmagukkal. Éva évet halasztott, most itthon van, de hogy jövőre, s majd ha végzett, mi lesz? — Majd szépen beosztja az idejét a „kisasszony”! — mondja Anna, az újdonsült nagymama. Csinos, fiatalos asszony, nem is szereti, ha nénizik. Adakoznak körömszakadtáig, vannak, akik szűk lakásukba fogadják az ifjú vagy kevésbé ifjú párt s megosztják velük életüket. Leggyakrabban a kettő együtt fordul elő, hisz a háztartások zömében együtt él a két nemzedék, s gyakran a harmadik is. Most néhány anyós portréját próbáltam megrajzolni, mit csinálnának, hogy ha én nem lennék. Karácsonyra is szép ajándékot kaptam, néha pénzt is adnak. Igaz, visznek is, ha megszorulnak. Természetesen súrlódás nélkül nem megy az élet, majdhogynem együtt élünk, néha egészen apró dolgokon „felkapják a vizet”, ők így mondják, ha dühösek. Betoppan a fiú, nem is olyan váratlanul, hisz ilyenkor szokott jönni. Első útja a hűtőszekrényhez vezet, valami csemegét keres, torkoskodna. — Anyámmal nagyon jól megvagyunk — mondja. — Amolyan egészséges munkamegosztást alakítottunk ki. Mi a feleségemmel tanulunk, ő meg kisegít a háztartásban, ahogy tud. Nagyon szeret az unokákkal együtt lenni, a gyerekek is nagyon szeretik, mi pedig nem féltékenykedünk. Nagyon szívesen ide hozzuk őket, hadd játszadozzon velük. — Tudja-e, milyen szórakozása, kikapcsolódása van Ilonka néninek? Tétován az anyjára néz: — Hát... Szokta ugye a tévét nézni, meg olvas, rádiót hallgat. A nyáron kocsival megyünk Lengyelországba, elvinnénk ugye, de nem tud úgy mozogni ... Lassan gyülekezik a tágabb család, jöttek a babfőzelék illatára. Egy percig sem állítom, hogy a diplomáig nem teszünk meg mindent. Éva annak idején elmondta, hogy egyetemre szeretne menni, örültünk neki, támogattuk. Most a megváltozott, nehezebb helyzetben is kötelességünk ez. De ez nem azt jelenti, hogy állandósul a helyzet, mert a férjemmel mi is szeretnénk még a magunk életét élni. — Nem segítenek majd? — Jaj, nem erről van szó! Sokat beszélgettünk az utóbbi időben: Éva megházasodott, gyereke van. Ez az alapvető változás sem jelentheti azonban azt, hogy a szülő most köteles valami emberfelettit nyújtani. Éppen a lányom mondta, hogy a közös életünk olyan, mint egy alma, mindenki levágja belőle a maga szeletét, de mindenkinek jut a magból is. A férjemmel biztosan többet dolgozunk majd a megnövekedett teendők miatt. De ugyanannyi munkatöbbletet kell a fiataloknak is vállalni. A háztartás terheit egyenlően kell elosztani. — S a gyakorlatban? — A „kisasszony” amíg tanult, csak a szünetekre járt haza, amikor majd itthon lesz, többet vállal. A saját lakrészüket maguk takarítják, holmijukat maguk mossák, amúgy pedig elosztják a háztartási költségeket, munkát. Nem „fele-felezünk” formálisan, hisz tudom, hogy mint kezdő szakembereknek rengeteg új dolguk, elfoglaltságuk van. De a felelősség elosztására szükség van. Siet a konyhába, ebédet főzni. Az egész családnak, mert a konyha ma még a „kisasszonynak” is tiltott terület. A parfüm illata Jánosékat a vidéki nagyvárosban ismertem meg. Hosszú beszélgetéseinken meséltek életükről. A férj túlontúl önálló volt már gyerekkorában is. Anyja igen korán „saját lábára” állította. Mikor aztán jogilag is nagykorú lett, anyja egy-kettőre szárnyára bocsátotta. Szép finoman elmagyarázta, hogy a lakás kicsi, ő alkalmazkodni nem tud, nem szeret, tehát... János otthagyta a lakást, Budapestet és vidéken teremtett magának egzisztenciát. — Kezdetben nagyon nehéz volt — mondja ■ a felesége. — Mi már itt ismerkedtünk meg, esküvőnk után közösen jártuk az albérleti kálváriát. Én soha nem vágytam Budapestre, János azonban nehezen szokta meg az itteni életet, s azt hiszem nagyon fájt neki az a tudat, hogy voltaképp lakásunk lehetne a fővárosban. Az anyós karácsonyonként berobog, szétszórja a Chic parfüm illatát, kiosztja a tábla csokoládékat, aztán egy évig újra csönd van. A család kedvesen fogadja, a három nap múltával sem sóhajt föl senki. Kicsit furcsállom. János felesége szerint azonban ez természetes. — Kinek van joga ítélkezni? — kérdi. — Nem tudhatod még, mi milyenek leszünk, nem próbáltuk. Azt vallom, hogy élni mindenkinek joga van, úgy ahogy ő akar. Az emberek élnek is, ki így, ki úgy. Azt hiszem, mindenki csak olyan anyós lesz, amilyen anya volt. Nekünk ilyen jutott, gondolom, nem ez az általános. Ahogy kezdtem is, az élet ma gyakran úgy hozza, hogy két-három nemzedék lakik együtt, egy fedél alatt. Az együttélés súlyának zöme óhatatlanul az idősebb, fáradtabb, de talán több szabad idővel, tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező generációra nehezedik. S aki az egyik házastárs anyósa, az a másiknak anyja, a gyerekeknek pedig már a nagymamája. A terhek igazságos elosztása pedig a két nemzedék feladata, így kellene... Szántó Péter Kicsit önállótlanok Munkamegosztás A József körút és a Népszínház utca sarkán pénteken megnyílt Budapest egyik legnagyobb önkiszolgáló étterme és eszpresszója, az Unió. Az étterem konyháján naponta tízezer adag ételt főznek. Képünk: a galérián elhelyezett eszpresszó egy részlete (MTI Fotó : Branstetter Sándor felvétele) Elhunyt Nyíri Tibor A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja közli, hogy Nyíri Tibor író, hosszú, súlyos betegség után, 71 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek.