Népszava, 1979. február (107. évfolyam, 26-49. sz.)
1979-02-21 / 43. szám
1979. február 21. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás Budapesten Havasi Ferenc a Szovjetunióba utazott Szerdától Budapesten tartja soron következő, 30. ülésszakát a közalkalmazottakat és rokonszakmabeli dolgozókat tömörítő szakszervezetek nemzetközi szövetségének elnöksége. A SZOT székházában rendezendő tanácskozás programját kedden a HVDSZ központjában tárgyalta meg a szövetség végrehajtó bizottsága. A háromnapos eszmecserén várhatóan 16 országból 30 küldött vesz részt, mérlegeli a közalkalmazottak, az egészségügyi, a postai és a távközlési dolgozók,a bankokban és biztosítóintézetekben, valamint a helyiiparban és városgazdálkodásban tevékenykedők helyzetét a különböző országokban, értékeli az érintett szakszervezetek munkáját. Szakbizottsági és plenáris üléseken vitatják meg az elnökség tagjai a közalkalmazottak 1982 őszén Csehszlovákiában rendezendő nemzetközi szakmai kongresszusáig célul tűzött feladatokat összegző akcióprogramot. Jemeni delegáció érkezett hazánkba Kedden delegáció élén hazánkba érkezett Ahmed zubaid al-Fadhli, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelem- és ellátásügyi minisztere, a Központi Bank elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Biró József külkereskedelmi miniszter fogadta. Ezt követően a két miniszter közötti megbeszéléssel megkezdődött a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését szolgáló tárgyalássorozat. Előadóművész-fesztivál a költészet napján Döntés született: ezentúl a költészet napján, április 11-én rendezik meg az előadóművészfesztivált. Az idén második alkalommal sorra kerülő esemény házigazdájának tisztét ezúttal Veszprém városa vállalta. A fesztiválra minden fővárosi és vidéki színház egy-egy művészét nevezi. Rajtuk kívül idén először néhány baráti ország is elküldi neves előadóját, aki saját nyelvén tolmácsolja magyar költők alkotásait. A jövőben minden második évben a Radnóti Miklós nevét viselő előadóművész-fesztivál színhelye Győr lesz, a közbeeső tavasszal más-más vidéki városban találkoznak a líra szerelmesei. Évente a mai magyar költészet alkotásaival és egy klasszikus költő versével „vetélkednek” a résztvevők. A választás az idén Juhász Gyulára, a Tanácsköztársaság idején legtöbbet publikáló lírikusra esett: alkotásai legjavával ismertetik meg az érdeklődőket az előadók. (MTI) Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az SZKP Központi Bizottságának meghívására, kedden a Szovjetunióba utazott. Útjára elkísérte Hoós János, az MSZMP KB osztályvezetője és Varga István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. A sárszentmihályi primőr A talpraállás útján — Meg sem fordult a fejében, hogy jobb lenne az idei primőrszezont kihagyni? — kérdem Boda Antal igazgatót, a Sárszentmihályi Állami Gazdaságban. A kérdés csak a sokmilliós anyagi kár ismeretében jogos. Egyébként értelmetlen lenne a jól fűtött üvegházban, ahol a friss palánták felett vezető csöveken, most szatyrok lóbálóznak, jelezve: a kertész asszonyok-lányok ismét dolgoznak. — Ha az ember csak a számokat lesi, és azt is kiváltképpen a rosszabb években, akkor jobb, ha felhagy a kertészkedéssel. Most valóban az lett volna a legolcsóbb, ha tavaszra nem adunk zöldséget, primőrt. De nem tehettük. Meg kell tartanunk a piacot, árut kell adnunk a szomszédos iparvidéknek, és foglalkoztatnunk kell a helyi munkaerőt. A háziasszony jól ismeri a piaci helyzetet. A T D-szezonban mél tebben kell nyúlni a pénztárcába. Egy-egy paprika, és néhány szem paradicsom — ilyenkor — a hideg vacsoránál csemegének számít. Könnyű azt hinni, hogy a zöldséggel foglalkozó üvegházi termelőket, nagyüzemeket felveti a pénz. Olyannyira, hogy talán még az elemi károkat, mondjuk, még a viharkárt is ellensúlyozni tudják. Amikor ezzel kapcsolatban érdeklődöm, Könczöl Jánost, az üvegházváros vezetőjét, szemmel láthatóan meglepte a feltevés. A közelben szorgoskodó Schwelik Ferencnéhez fordul: „Ugye, — Nem szabad ám a gazdaságosságot csakis rideg tények tükrében nézni, a bevétel és a kiadás egybevetésénél sem jó tanácsadó az elkeseredettség — mondja csendes derűvel az igazgató, és nézi az üvegház frissföldszagú, bőrt simogatóan nyárias életét. Az jut eszembe, vajon milyen is lehetett a higgadt, kiegyensúlyozott igazgató a nagy baj idején. És hogy nem faggatom tovább, ő folytatja: maga még sírt is, amikor romokban voltunk?” A palánták között bajladozó asszonyok felnevetnek, a kérdezett pedig szégyenlősen elpirul. „Úgy van, sírtam, éppen eleget bajlódtam, dolgoztam a termésért... aztán jött a vihar, és fagyban állt "minden" — mutat körbe. Nehéz visszaidézni a január 2-án történteket. A tomboló vihar, a mínusz 20 fokos hideg betört az ország legnagyobb üvegházvárosába, ahol 12 hektáron termelnek éven■e 48 millió forint értékű árut. — Szóval, minden megsemmisült itt? — kérdezősködöm. — Igen, rettenetes robajjal törtek halomra az üvegek. Be sem mertünk lépni az üvegházba, hiszen a szálldosó üvegtáblák kárt tehettek volna bennünk is — meséli Nagy Sándorné kertész. — Jégvirágok fedték reggelre a kis palántákat, és jeges volt a növény körül még a fűtőcső is . . hát ez volt! — emlékezik vissza Rapai Jánosié üvegházi dolgozó. — Ekkora pusztulás anyagi hatását hogyan is — Hiába próbáltunk meg mindent a helyreállítás után a gyors újraültetéssel. Végül is három-négy hetes hátrányban leszünk a többi primőrössel szemben. Akkor jön majd a mi árunk, amikor a piacon már nem számít friss íznek — öszszegezi az üvegváros idei gazdasági kilátásait Boda igazgató. . . . Az erőmű gépei halkan duruzsolnak. " — Mi megpróbáltunk mindent azon az éjszakán — mondja Varga Gyula igazgató az Inotai Erőmű csarnokában. — Csakhogy mi is nehéz helyzetben voltunk. A kazánok melletti falrész megsérült, betört a hideg, kezdtek elfagyni a műszerek csövei ... és akkor jött a kérés: az összes „szabad gőzre” szüksége van az üvegháznak. A szél által kavart porfelhőben megfeszítve dolgozott az erőmű személyzete, gázlánggal melegítették a kihűlő csöveket. Nemcsak az üvegvárosért tették, az energiaellátás fenntartásáért Azt hiszem, már csak ezért sem fordult meg Boda igazgató fejében a gondolat: jobb lenne kihagyni egy szezont, bár a gazdaság átlagos nyereségéből sem futná az anyagi kiesés feledtetése, talán még enyhítése sem. De ez a gazdaság úgy összeforrt a helyi iparvidékkel, hogy az állami folyt a harc. A szokásosnál 20 fokkal forróbb gőzt nyomtak akkor a kertészetbe, hátha az segít. De sajnos a tél így is elvégezte a magáét . . . Nyomban indult az ellentámadás. Az erőmű mérnökei már reggel lent jártak a gazdaságban, segítettek a károk felmérésénél. Az inotai üzem műhelyében soron kívül készültek a tönkrement fűtési alkatrészek cseredarabjai. Az erőmű szerelői vállalkoztak a kertészeti fűtőrendszerek karbantartására is. Állandókapcsolat volt a gazdaság és az erőmű igazgatói között. — Nem ám amolyan hűvös üzleti kapcsolat, az üvegházakat nap mint nap látjuk, higgye el, amolyan édesgyerekünk ez az üzem — mondja az erőmű igazgatója. — Ez a gazdaság nem egyszerű energiafogyasztó. Mi is büszkék vagyunk eredményeikre. A mi dolgozóinkat ellátják primőrrel, és még a fővárosba is szállítanak árut, amelyet végül is inotai energiával nevelnek fel. gazdaság igazgatójának és munkatársainak, a kertészetben dolgozóknak csak egy gondolatuk volt: minél előbb talpra állni! És ez mindannyiuk igazságává vált, tudva, hogy intézkedéseik sok nehézség elé állítja őket. Bennük azonban nem kavart semmiféle belső vihart. Jászonyi Ferenc Minden megsemmisült tudnánk ellensúlyozni a főknél és a virágoknál A biztosító csak mérsék 19 millió forintos vesztekelheti az anyagi káröségünk volt — mondja hát, hiszen csak a primo- Könczöl János. Erőfeszítés Inotán Belső tihar nélkül NÉPSZAVA KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkássága elismeréséül a ,, Szocialista, Magyarországért” érdemrenddel tüntette ki Tatár Ferenc nyugdíjas pártmunkást, a zalaszentgróti járási pártbizottság volt első titkárát. A kitüntetést — az Elnöki Tanács elnökének megbízásából — Varga Gyula, az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára kedden adta át Zalaegerszegen. Az Elnöki Tanács több évtizedes eredményes munkássága elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta László Károlynak, a hűtőgépgyár műszaki igazgatójának. A kitüntetést Gácsi Miklós kohó- és gépipari miniszterhelyettes adta át. Koszorúzási ünnepség Vántus Károly, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, a KMP alapító tagja születésének 100. évfordulója alkalmából kedden koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Vántus Károly emléktábláját az MSZMP Központi Bizottsága nevében Sándor József és Somogyi Miklós, a KB tagjai, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete képviseletében Czeczel György és Köböl József, a szakszervezet központi vezetőségének tagjai koszorúzták meg. Az ünnepségen részt vettek Vántus Károly hozzátartozói, volt harcostársai is. • Új vasúti pálya új nyomvonalon Kedden újabb jelentős állomásához érkezett a Budapest—Pécs közötti vasútvonal elavult mecseki szakaszának rekonstrukciója: átkötötték és üzembe helyezték az Abaliget—Hetvenhely állomások között új nyomvonalon épített három és fél kilométer hosszú vágányt. Az év hátralevő részében még három alkalommal kerül sor különböző létesítmények átadására. Ezzel megvalósul a Budapest—Pécs vasútvonal Godisától Pécsig vezető 49 kilométer hosszú szakaszának „fiatalítása”. SZÍNHÁZI Operaház: Poppea megkoronázása (Rosier b. 5. ea„ 7) Erkel Színház: Parasztbecsület. Bajazzók (Gaetano Bardini mv. Tóth Aladár b. 5. ea„ 7) Nemzeti Színház: A számkivetett (du. fél 3) Danton halála (7) Madách Színház: A hatodik napon (7) Madách Kamara Színház: A házasságszerző (7) Vígszínház: Házmestersirató (Gábor Andor b 2. ea.. 7) Pesti Színház: Pisti a vérzivatarban (7) József Attila Színház: Megoldás (X. b. 3. ea. 7) Operettszínház: Rokokó Színház (Prága), Szlovák Nemzeti Színház (Bratislava) Balettegyüttesei (7) Zsebszínház: Hol a színpad? (tél 8) Thália Színház: Bal négyes páholy (7) Vidám Színpad: Micsoda cirkusz! (7) Mikroszkóp Színpad: Bimm-Bumm Bömbölő de. 10) Minek néz engem? (tél 9) Radnóti Miklós Színpad: Krónika az magyaroknak MŰSOROK dolgairól (du. 4) Volt egyszer egy kabaré (8) Bábszínház: Népköztársaság útja: Csongor és Tünde (du. 3) . Jókai tér: Hencidai csetepaté (de.0) Bp-i. Gyermekszínház: Az aranyember (du. 3) Főv. Nagycirkusz: Humberto Cirkusz (fél 8) Játékszín: Por a szamár árnyékáért — A végzetes szerelem játéka (fél 8) Zeneakadémia: A Debreceni Kodály-kórus hangversenye (fél 8) A Salzburgi Ünnepi Játékok állandó résztvevője, a Berliner Oktett 1979 március 18-án mutatkozik be a budapesti hangverseny látogató közönségnek a Zeneakadémia Kistermében. A nyolctagú együttes műsorán Haydn, Jacob és Schubert kompozíciói szerepeinek jegyek válthatók az Országos Filharmónia jegypénztárában (Bp. V . Vörösmarty tér 1.) a Zeneakadémián és az üzemi közönségszervezőknél. 5 KULTURÁLIS MAGAZIN Az adás egyik nyilatkozatában úgy fogalmazta meg véleményét egy szerkesztő, hogy az interjú „udvarias műfaj”. Igaza van, és tegyük hozzá, hogy nemcsak az interjú, hanem a rádiós írások java része is az. Mindjárt jó példa erre a vasárnapi Kulturális magazin, amelynek ez a derűs udvariasság, elegáns nagyvonalúság fő jellemvonása. Sediánszky János fölényesen nagy tudása, műveltsége teszi lehetővé, hogy a magazinban kizárólag „első osztályú" anyagok, színes, érdekes tudósítások, és „udvarias” interjúk, , nyilatkozatok kerüljenek sorra. Nem baj ez , hiszen oly sok más rádiós műsor éppen az ellenkező hibában szenved: verejtékes, nehéz munkával áll össze, jóformán a hallgató előtt. Mégis megkockáztatnám a kérdést: vajon az udvarias műfajok ebben a magazinban nem vezetnek-e oda, hogy mind kevesebb a problematikus. ..rázós” anyag benne. Még az időnkénti nagyképű, vagy éppen öntelt nyilatkozatokra sem reagálnak a riporterek. Annál több a kellemes információ, amelynek valóban lehet örülni a vasárnapi program megszervezéséhez. Jó ötlet volt például a tatai kiállítások, Róna Emmi tárlata, a Grafika ’78 figyelemfelkeltő ismertetése. JELENIDŐBEN A lakáscseréről készített alapos munkával nagyon jó riportot Tárnai Gizella. Ebben a félórában aztán bőven szerepeltek kényes kérdések, maga az egész ügy olyan volt, hogy csak csodálni lehetett a riporteri kezdeményező bátorságot. Többször, több oldalról lenne ajánlatos ezt a kérdést megnézni, mert oly bonyolult, hogy e mostani harminc percben, mint egy nyitányban, jelezni lehetett a problémakör nagyságát, a főbb területeket, ahol baj van, vagy tisztázásra szorul a helyzet. A szemléltető példák meggyőzőek voltak, de nem elég részletesek. Remélhetőleg inkább meghökkentők és szélsőségesek, mintsem általánosak. De mint a rovatcím jelzi, nagyon is jelen időben zajlott az egész műsor. HÍREKBEN A VILÁG Néhány napja azt hiszem, minden rádiózó, újságot olvasó, tévéző ember számára a hírek hallgatása elsőrendű fontosságúvá lépett elő. A magyar rádió bízvást elmondhatja, gyors, és rendszeres hírszolgáltatásával kielégíti az igényeket. A hírek kommentálása azonban nem ilyen gyors. A vasárnapi nap folyamán lehetett volna nem is egy kommentálást adni, de nyilvánvalóan előre elkészített „konzerv” adásokat hallunk vasárnaponta, ahová nem fér be friss anyag. A Táskarádiót például kifejezetten azért kapcsoltam be, hogy vajon lesz-e aktuális hírmagyarázat, kommentálás. Mintha a nagyvilágban mi sem történt volna, időtlenül követték egymást a legkülönfélébb adások, amelyekben furcsán kongtak a poénok, a korábban felvett mondatok sután hangzottak egy merőben megváltozott helyzetben. Azt a fantasztikus elképzelést keltette fel bennem mindez, hogy a rádióban vasárnap kora reggel feltesznek egy óriási szalagot, a magnetofonra, bekapcsolják, és mindenki hazamegy derűs nyugalommal. Hogy aztán Vietnamban, Kínában, vagy a világ más tájain mi zajlik, nem tudjuk meg, csak a hírekből, amelyek mellesleg vasárnap alig-alig csordogálnak. SZÓRAKOZTATÓ ANTIKVÁRIUM Csütörtök délután hangzott el a rovat krimisített száma, A. Conan Doyle detektívtörténetei alapján. Szeretem a krimit, de ezek a rádióváltozatok valahogy gyengécskének hatottak. Blőd és gyermekded történetek sorjáztak váltakozva két órán át. A színészek túljátszása csak fokozta az erőltetettséget, ebben a műfajban úgy látszik, nincs kontroll. Buss Gyula és Székhelyi József találta el leginkább azt a hangot, amelyen még elviselhető az ilyenfajta bárgyúság. Ők ugyanis némi paródiával játszották szerepüket, s nem véresen komolyan. Ezt a két órát alighanem kár volt elvesztegetnie a rádiónak. A három epizód talán külön-külön elviselhetőbb lett volna, mint ilyen töményen. Háry Márta (A RÁDIÓ) MELLETT-, Néprajz, személyiség, emlékezés Négy új könyvről, röviden A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, illetve annak Minerva-szerkesztősége jelentette meg azt a négy könyvet, amelyről most szólunk. Kis magyar néprajz a rádióban, ez a címe az elsőnek. A rádió csaknem egy évtizede elhangzó néprajzi műsorainak anyagából válogatták a kötetbe került szövegeket. Ezernél több adás anyagából mintegy kétszázét olvashatjuk a könyvben. A témakör a lehető legszélesebb. A könyv tizenöt fejezetében szó van többek között a jobbágyok, parasztok életmódjáról, a gazdálkodásról, a táplálkozásról, a mesterségekről, a lakásról és a településről, s természetesen a népviseletről, az ünnepi szokásokról, a néphitről, a népköltészetről is. A szövegek, kistanulmányok írói között olyan ismert nevekkel találkozhatunk, mint például Kása Lászlóé. Erdélyi Zsuzsannáé, Küllős Imoláé, Kriza Ildikóé, Voigt Vilmosé, Filep Antalé. A Jávor Kata, Küllős Imola és Tátrai Zsuzsanna szerkesztette kötetet néhány rajz és nagyon sok egész oldalas, illetve szövegközti, jó minőségű fénykép illusztrálja. A televízió Hogy nálam különb legyen ... sorozatának anyagából állított össze kötetet Ranschburg Jenő és Popper Péter, amelyik Személyiségünk titkai címmel jelent meg. A helyes szülő és gyermek kapcsolat, a megfelelő nevelési formák kialakulása érdekében készült ez a könyv. A személyiségalakítást kívánja segíteni, miként a sorozat adásai is „a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak". Az intelligenciáról, a gondolkodás fedődéséről, a félelemről, szorongásról, valamint a módszerekről egyaránt szó van a kötetben, amelynek szövegét Sajdik Ferenc ötletes rajzai illusztrálják. A század nagy tanúi címmel megjelent kötetben szintén olyan szövegeket olvashatunk, amelyek a televízióban elhangzottak, de eddig nem volt miből ismét felidézni őket, egy-egy részletüket, mondatukat. A .Dienes Valériával, Duczynska Ilonával, Franyó Zoltánnal, Hauser Arnolddal, Komlós Aladárral, Lukács Györggyel, Molnár Antallal és Tolnay Károllyal folytatott beszélgetések szövegét tartalmazza a könyv, amelyet Borús Rózsa szerkesztett. A cím jelzi, miről szólnak ezek a beszélgetések. Századunk eseményeiről, s természetesen a megszólalók életéről, munkásságáról ezeknek az eseményeknek közepette, az elmúlt évtizedek során. A szociológiai irodalom iránt érdeklődőknek jelentette meg a kiadó Émile Durkheimnek, a polgári szociológia klaszszikusának válogatott tanulmányait, A társadalmi tények magyarázatához címmel. A könyv teljes egészében tartalmazza Dürkheim A szociológia módszertani szabályai című munkáját, s még néhány kisebb tanulmányt, például a vallási jelenségek meghatározásáról vagy a tényítéletekről és értékítéletekről. M. I.