Népszava, 1979. március (107. évfolyam, 50-76. sz.)
1979-03-01 / 50. szám
■Bjappppj-¥:^!K*:r/*^Mfagli»^rgregg,"*re%re.rTh^^ Ha hiányzik egy kerék... Pécsi, miskolci villáminterjú motorosok, biciklisek érdekében Bár még itt-ott esik a hó, a meteorológia már a tavasz közeli kezdetét jósolja. Előkerülnek a fészerekből, garázsokból, s az emeleti folyosókról a kétkerekű járművek: a bicikli és a motor. Barkácsnemzet vagyunk, hát mindenki nekiáll otthon, hogy működtethetőre pofozza a masináját. Mi kell hozzá? Ezermesteri elszántság — hogy ne csak szétszedni, összeszerelni is sikerüljön a masinát —, egy kis olaj olajozáshoz, szerszámok... és alkatrész. Ami vagy van, vagy nincs. Pécsi ÁFÉSZ műszaki boltja: — Halló, ruházati bolt. A műszaki három éve megszűnt... Konzum Áruház: — Jó napot, nem tartunk, csak komplett motort. Talán a Mecsek Áruházban .. . Mecsek Áruház: — Hát, sajnos épp leltár van nálunk, de alkatrészt különbért sem tartunk Kerékpárt és kismotort Igen, de alkatrészt. .. Pécs. 12-es számú járműbolt: — Hanő itt Varsányi László üzletvezető. Alkat és.--’ Van mindenféle. Csak a hagyományos hiánycikkek nincsenek. Soroljam? Motorhoz: megszakító kalapács, fényszóróbetét, transzformátor, külsőbelső gumiköpeny, akkumulátor. És semmilyen külföldi kerékpárhoz nem tudunk adni alkatrészt. Még tanácsot sem ... Ha rendelünk PH—130 tételt a Mobil Nagykereskedelmi Vállalattól, s ennek a felét meg is küldik, az már jó szállításnak számít... Ez a helyzet Pécsett a tavaszi alkatrész-kereső roham előtt. A szovjet, jugoszláv és más külföldi kerékpárok tulajdonosait persze, nyilván nem nyugtatja meg ez az információ. Miskolcon is csak egy holt foglalkozó kerékpár és motorkerékpár alkatrészek nudítáival. Az Iparcikk Kiakereskedelmi Vállalat kismotorboltjában Kondás László vesziel a telefont. — Épp teanap érkeztek a Simson kismotorakatrészek, de fékpufa. küllő küllőanya. lámpa*ei. fényszóróbetét. hátsó lámpa, berúgó kar. ■’ •н‹.** égváltó és kuplung r'Vt a típushoz sincs, f'tc’s'.hnn, csak a mn-va-1 *i. ,v. ■, hoz tv.dimkrmodon alkatrészt adni, ezeket itt, Miskolcon gyártják, nagyon jó és folyamatos az ellátásunk. A biciklialkatrészek között is sok a hiánycikk. Rengetegen keresnek külsőt — hiába. Nincs felszerelhető gyermekülésünk, szeleptűleszorító csavaranyánk, kormányfogantyúnk. Hátsó lámpa, ami sokáig nem volt, most érkezett a kérdés, mennyi időre lesz elég? És nincs férfikerékpárváz. Más? Más minden van ... Mint máshonnan megtudtuk, országos hiánycikk még az M7 porlasztó, s néhány Java-alkatrész. Nemsokára tavaszodik, bizonyára jó néhányan már tervezgetik, mikor ívlenek először nyeregbe. Ha a bicikli vagy a motor fentebb felsorolt alkatrészei hibátlanok, akkorr ezt megtehetik, mihelyt felszakadnak az utak, s öt-tíz fokkal melegebb lesz. De akinek pont a hiányzó alkatrészek kelenének -, annak egy fokkal nehezebb lesz a tavaszi rajt... Nemcsak Pécsett és Miskolcon, de nyilván ott is, ahová ezúttal nem telefonáltunk. Tardos János 1979. március 1. Testvéri szolidaritás Kambodzsa és Vietnam népével (Folytatás az 1. oldalról) látogatáson tartózkodik ,azánkban — a népfront Belgrád rakparti székházában újságírókkal találkozott. A legteljesebb nemzeti egységben kívánjuk végrehajtani a haza megmentésére alakult Kambodzsai Nemzeti Egységfront 11 pontos programját — hangsúlyozta tájékoztatójában Ros Samay. Po Pot és Jeng Sary hatalmának megdöntése után a kambodzsai nép békés, független, demokratikus országában a szocializmus útjára kíván lépni. Az újságírók kérdéseire válaszolva Ros Samay elmondotta, hogy a kambodzsai népi erők az egész országot ellenőrzésük alatt tartják, s csak kis létszámú bandákat kell a most következő időszakban ártalmatlanná tenni. .Ros Samay megalapozatlannak és ellenségesnek minősítette azokat a nyugati hírügynökségi és pekingi állításokat, amelyek szerint Kambodzsában a Pol Pat-leng Sary bukott rezsim hívei szervezett ellenállásban harcolnak. A kínai vezetők most a Thaiföldön élő kínai származású lakosságot próbálják rávenni kambodzsai beszivárgásra és zavarkeltésre. Szolidaritási és barátsági gyűlésen találkozott szerdán a főváros dolgozóival a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának Ros Samay főtitkár vezette küldöttsége. A Marcibányi téri ifjúsági ház nagytermében ott voltak a fővárosi nagyüzemek munkáskollektíváinak, szocialista brigádjainak képviselői, a politikai, az állami és atársadalmi szervek vezető személyiségei. Részt vettek a gyűlésen a hazánkban tanuló kambodzsai diákok is. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Bostai Károlyné, a HNF budapesti bizottsága titkárának megnyitója után Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Indikma térsége ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. A kínai vezetés a VSZK elleni agresszióval egy dicstelen sorhoz, a francia, a japán, az amerikai imperializmus délkelet-ázsiai agresszióinak sorához kapcsolódott. Nem kétséges, hogy elődeik vereségében is kénytelen lesz osztozni. Testvéri szolidaritásunk a Kambodzsai Népköztársasággal egyúttal szolidaritás a VSZK-val, a kínai vezetés Vietnam elleni agresszióinak elítélése pedig támogatás nemcsakLenamnak, hanem Kambodzsa forradalmi népének is — mondotta Molnár Béla. Felszólalt a nagygyűlésen Ros Samay főtitkár is. Bevezetőben szólt azokról a kegyetlenségekről, amelyek a Pol Pot— leng Sarv-rezsim uralmát jellemezték. — Kambodzsában ma rém található olyan család, amelynek ne okozott volna gyászt a pekingi terjeszkedő politikát kiszolgáló klikk — mondotta. — A kambodzsai nép több mint 3 millió fiát vesztette el. A kambodzsai népnek számtalan nehézséggel kell szembenéznie — mondotta a továbbiakban. A szocialista országok, a független államok, az el nem kötelezettek mozgalma, a nemzetközi szervezetek, a béke- és igazságszerető emberiség rokonszenve és szolidaritása, sokoldalú támogatása azonban jelentős segítség ahhoz, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken, sikeresen felépítsék a békés, független, demokratikus, semleges, el nem kötelezett és a szocializmus felé haladó Kambodzsát. A Vietnam elleni kínai támadásról szólva rámutatott: Kína e cselekménye nem más, mint az imperialisták politikájának továbbfolytatása, hegemonista törekvéseinek végrehajtása. A résztvevők táviratot fogalmaztak meg a kambodzsai népnek. (MTI) MSZBT A tudományos együttműködés 30. évfordulóján — Az MSZBT, a munkahelyi, az iskolai tagcsoportok gazdag programmal emlékeznek meg a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulójáról. Tudományos ülésszakon, eletedteken, kiállításokon és filmvetítéseken tárják az érdeklődők elé a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányait, népszerűsítik együttműködésünk eredményeit — mondotta Tétényi Pál akadémikus, a Minisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkára, az MSZBT alelnöke. Tétényi Pál kiemelte: Az évforduló jó alkalom arra, hogy a magyar közvélemény változatos rendezvényeken pillanthasson be együttműködésünk e kiemelkedő területének hétköznapjaiba, a magyar és a szovjet tudósok közös munkájának eredményeibe. Hiszen — mint hangsúlyozta —, a megállapodás aláírása tette lehetővé, hogy a hazai tudományos kutatás új területeket is meghódítson, mint például az atomfizikai, a magfizikai kutatások. Közös szellemi erőfeszítéseinket dicsérik az űrkutatásban kimunkált újszerű megoldások is. • , Az évforduló alkalmából állami szintű ünnepségsorozaton vesz részt magas szintű szovjet tudósküldöttség: a többi között ünnepi ülést, tudományos ülésszakot rendeznek hazánkban. Megrendezik az ágazati tudományos és műszaki napokat. A szovjet tudomány és technika vívmányait, a két ország tudósainak együttműködését bemutató nagyszabású kiállítás nyílik Budapesten. A baráti társaság más társadalmi szervekkel, s a minisztériumokkal együttműködve szervezi akcióit. NÉPSZAVA Autóbuszjárat a bolgár tengerpartra Negyven féle program turisták számára Százezer híján ötmillió üdülni, napozni vágyó külföldi kereste fel az elmúlt esztendőben Bulgáriát. Közöttük 248 ezer a Magyar Népköztársaságban kiadott útlevelet mutatott fel a határon. Azok, akik több-kevesebb időt eltöltöttek a Feketetenger partját övező üdülőhelyek valamelyikén, bizonyára jó propagandistái lesznek a bulgáriai nyaralási lehetőségeknek. Ezért a Bolgár Állami Idegenforgalmi Bizottság az 1978-es szezonra még jobban felkészült, még gazdagabb programot kínál. Erről tartottak szerdán tájékoztatót a Bolgár Kulturális Központban. A magyar idegenforgalmi utazási irodákkal erre az évre kötött megállapodás értelmében negyvenféle program, útvonal közül választhatnak turistáink, és húsz tengerparti üdülőhelyet kereshetnek fel. A kínálat között szerepel hétnapos üdülés és országjárással kombinált pihenés. Az autós turistáknak külön kedvez a Balkán Tourist. Néhány utazási irodánál, így az IBUSZ- nál és a Volán Touristnál 25 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak Bulgáriában beváltható benzinjegyet. Újdonság még a Volán Tröszt és a Balkán Tourist megállapodása, amely szerint június 22-től augusztus végéig rendszeres autóbuszjárat közlekedik, majd hetenként egy alkalommal Budapest és a tengerparti Obzor között. (v.) Különös a logikája a fogyasztói magatartásnak. A Nagycsarnokban a standokon egymástól alig kartyújtásnyira tornyosulnak az almahelyek. Kilencnyolcvanért nem túl szembevalóan, 15—20 forintért már mosolygósan. Ha csak az árat nézzük, érdemesnek látszik az olcsóbbat választani. De a vásárlók zöme inkább többet fizet a jobbért, szebbért. Hasonló felfogásról adott számot annak idején a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásán az a brigádvezető, aki szerint a vásárlók többet is áldoznának a cipőre, ha jobb lenne a minősége. Hiszen azgazán jó lábbeli tartósabb, s kétszer anyi ideig szolgál, mint a kevésbé drága, de hitvány. Lépten-nyomon számonkérjük, igényeljük, s időnként megfizetjük a jó munkát Akkor is, amikor dicsérjük egy-egy áru „kisipari” minőségét, akkor is, (ellenkező előjellel), amikor már tucatszor hívjuk ki a mosógéphez a szerelőt. Vásárlásaink során szinte önkéntelenül mondjuk ki naponta gazdasági életünk egyik időszerű alapigazságát: inkább kevesebbet, de jobbat. Ez az igény nemcsak a hazai környezetben fogalmazódik meg, s nem is újkeletű. A t világpiac közismert törvénye. Egy ország cipőiparosai elhatározták: elhódítják az olaszoktól, a spanyoloktól a tengerentúli cipőpiacot. Úgy gondolták, ehhez a legjobb fegyver az olcsóság. De a vevő gyanúsan alacsonynak találta az árakat. Évek teltek el, s ma hiába szállítják termékeiket a legfinomabb serróbőrből, számukra csakis a legolcsóbb, kommersz cikkekkel foglalkozó áruházak polcain akad hely, Legyen hát a vásárló hazai vagy külöldi, magános vagy világcég, van egy közös jellemzőre igényes. De fordítsunk egyet a gondolatmenetén! Vajon akkor is ilyen magas követelményeket támasztunk a termékekkel szemben, mikor elkészítjük? A szakmáját értő, szerető ember kéntelen kiadni a kezéből félmunkát. Ha esztergályos, a tízezredik tengelyt éppoly gonddal munkálja meg, mint az elsőt, ha kőműves csak tükörsima vakolatot ismer. Mindezt a jól végzett munka öröméért, az alkotó ember természetéből fakadóan teszi. Persze, nem lehet mindenkitől elvárni, hogy a jó minőségű munka belső szükségszerűségéből fakadó igény legyen. Sokakat — helyesen — ösztönözni kell a jó munkára. Ez az eszköz általában nem más, mint a bér. Hogy mennyire fontos a munka minőségének ösztönzése, arra egykét adat: számítások szerint az iparban a minőségromlásból származó veszteségkét éves 2,1 milliárd forintot tett ki. Vagy fél tucat könnyűipari vállalatnál a veszteség meghaladta a nyereség negyven százalékát. Talán azért is, mert az utóbbi években a legtöbb bírálat (többnyire jogosan) a könnyű- és az építőipar munkáját érte, e két területen történt a legtöbb intézkedés a minőségi bérezés bevezetésében. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában például előre megtervezik az áruk minőségét, s ehhez hasonlítják az előállított első osztályú fonalmennyiség arányát. Ha teljesítik a háziszabványt, a prémium eléri a 300 forintot. A Férfi Fehérneműgyárban az idén a bértömeg 6 százalékát használják fel a jobb minőségű munka ösztönzésére. A Finomkerámiaipari Művek romhányi gyáregységében havi 700—1000 forintos ösztönzést alkalmaznak. Helyes és jó elv a mozgóbérek jelentős részét minőségi ösztönzésre fordítani. Sokkal jobb, s elfogadhatóbb, mintha a bér kiegészítő járandóságként, rosszabb esetben „pofapénzként” kerül a borítékba. De joggal merülhet fel a kérdés: mi van akkor, ha valaki roszszabb terméket gyárt az átlagosnál. A legtöbb helyen, ahol van minőségi bérezés, ezt is szabályozzák. A differenciálás elvét igazságosan alkalmazva, akár 25 százalékos bérlevonást is kilátásba helyeznek. De csak szóban! A levonástól legtöbbször visszariadnak, vagy összegét alaposan mérséklik. Pedig érdemes következetesen alkalmazni e helyes ösztönzési elvet. Eredményeként a múlt évben például a Fékon árbevétele 2,7 millió forinttal növekedett. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál a felére csökkent a minőségi kifogások értéke. A minőségi bérezés okos alkalmazásával ugyanakkor fel lehet oldani, s elejét venni az értelmetlen teljesítmény hajszolásnak A Zalaegerszegi Ruhagyárban már 90 százalékos mennyiségi teljesítéssel, de kiemelkedő, jó minőségű munkával lehet megkeresni a 100 százalékos bért. Súgy véljük, a differenciált anyagi ösztönzés helyességét ma már — legalábbis elvben — kevesen vitatják. Ennek egyik fontos alaptétele, hogy aki többet dolgozik, az többet érdemel. A minőségi bérezésre való törekvés azonban azt is kifejezi, hogy gazdasági növekedésünk alapvető forrása ma már nem a termelés minden áron való mennyiségi növelése, hanem a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb, hatékonyabb felhasználása. Ezt a fogyasztóként — kifejezésre juttatjuk akkor, amikor a boltban gondolkodás nélkül megfizetjük a jobb árut. De legalább ilyen következetességgel kell megkövetelnünk — termelőként — önmagunktól, s másoktól is mindennapi munkánk során, hogy a többért mindinkább jobbat produkáljunk. Kimmel J. Emil Forint és minőség Húst adnak bőségesen Vállalkozó kedvű emberek Mi is az a Bajami ? De hát mi is az a Bajami ? Kérem, a bátyai Pirospaprika, a fajszi Kék Duna és a Miske községben Március 15. Termelőszövetkezet már régen foglalkozott sertéstenyésztéssel. Úgy látszik, egyik helyen sem volt elég szellemi és anyagi erő ahhoz, hogy az ágazat a szövetkezetek és az ellátás szempontjából is eredményesen működjön. Közel vagyunk egymáshoz, és úgy láttuk, a közös tőke is többet hozhat, így 1969- ben döntöttünk: létrehozunk egy 150 anyaállathoz és szaporulatához szükséges közös vállalkozást. A három község nevéből született a vállalkozás elnevezése: a Bajami. Társult, bár nem a tsz-ekkel azonos tőkearányban, de nagyon jó partnerként . Az így tenyésztett egyedek életvtralitása jobb, mint bármelyik korábbi állományé volt. Lényegesen csökkent az állatelhullás, jól alakult a takarmányfelhasználás. Hizlaldában 3 kiló 51 deka takarmánnyal állítunk elő egy kiló sertéshúst. Ha az egész telepen felhasznált takarmányt szá— Akar megismerni vállalkozó kedvű embereket, jó eredményeket? — kérdezte Király László, a Bács megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. — Nos, ha igen, keresse fel a Bátya községbeli közös vállalkozást. Húst termelnek, s adnak bőségesen... a megyei gabonafeldolgozó vállalat is. Ezáltal a takarmányellátást is biztosították. A Barami igazgatója, Kollár János már az események pergéséről tájékoztat : — Az elhatározás 1989- ben jött létre, a telep építését a következő évben kezdtük el Agrokomplex rendszerű istállókból, és 1972-ben el is készültünk. Ezzel egy időben a kocaállomány beszerzése is megkezdődött. Mert nemcsak a telep építkezésénél kellett körültekintőnek lennünk, hanem az alapanyag kiválasztásánál is Az anya- és apaállatok után az első utódokat még egy újabb,nemes fajtával kereszteztük. — Mi ennek az eredménye? Lírjuk — márpedig az önköltség szempontjából ez meghatározó — a szám 3 kiló 66 deka. Azért több ez, mert ebben a számban aelár a malacok és tenyészállatok etetésére felhasznált takarmányt is összegezzük. A telepnek ez az egyik nagy népgazdasági haszna. Az oly fontos, gazda-Ennyi volt az útravaló egészen a bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezetig, ahol a főmezőgazdász adta meg a további felvilágosítást: „Három szövetkezet közös vállalkozása a Bajami, nincs messze a községtől, köves út vezet a telepig. A takarmányt is itt keverik, magyarázzák a telep szakemberei. Egy év sem kellett az indulás után, amikor látták: ha komoly tenyésztői és hizlaló munkát akarnak végezni, szükségük van megfelelő takarmánykeverő üzemre. Ebben is társuk volt a Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat. Közösen hozták létre a keverőüzemet is. Néhány évi tapasztalat után bővítették a keverőt, és a gabonások sorolása alapján más üzemeknek is innen szállítanak kiváló minőségű keveréktakarmányt. Az üzem hrt ad a lakosságnak, és jó jövedelmet az alapító szövetkezeteknek, amelyek néhány év alatt visszakapták az induló tőkét. Azóta is folyamatosan, nyereségesen gazdálkodnak. Igaz, a közös vállalkozás vezetői alapító tsz-eikkel sem elnézőek. Takarmány-alapanyagot ugyanis zömmel ezek a gazdaságok szállítják, s a termék minőseságes takarmány felhasználás különösen példamutató ennél a közös vállalkozásnál. Fegyelmezett munkára, jó technológiára utal. Már az első esztendőben 8440 darab vágósertést szállítottak az állatforgalmi Vállalat vágóhídjaira. Tavaly ennek kétszeresét küldték, zömmel a budapesti vágóhidakra, és 5881 darab sertést innen a telepről élő állapotban exportáltak. Mivel a telepen tenyésztői munka is folyik, vagyis itt nevelik fel a gét, ha lehet, náluk még inkább nagyító, illetve laboratóriumi műszerek alá helyezik. Mert az állat egészsége, fejlődése, a magasabb értékű hús aránya már itt eldőlhet. A munkások is érdekeltek a telep eredményeiben. Jövedelmük nekik és a vezetőknek is az állategészségügy betartásától, az elhullások csökkentésétől, a jó takarmányfelhasználástól függ. — És most rekonstrukció előtt állunk — mondja az igazgató —, a berendezések elavulnak, már modernebbek kellenek. Eddig 600—1000 malacot gondozott két ember, most ugyanannyian több állatra vigyáznak. Az eszközök korszerűbbé válnak a munka több tudást, de kevesebb fizikai megterhelést kíván. S a végeredmény: 1980- tól a Bajamiből évi 18 ezer hízott sertés kerül a vágóhidakra, illetve exportra — mindaddig, amíg tovább nem lépnek. Lendvai Vera hizlalásra szánt malacokat, előtérbe került az állategészségügy. Ebben az egyetemet, főiskolát, szakmunkás iskolát végzettek - nagy felelősségről, vállalkozó kedvről tettek tanúbizonyságot. A betanított munkások is szükségét érezték a tanulásnak, és 49-en elvégezték az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát emelt szintű állattenyésztői tanfolyamát. Mindannyiuknak részük van abban, hogy tavaly , már 20 400 malacot neveltek fel. Egészséges állomány Érdekeltség a lakosság hasznára