Népszava, 1983. február (111. évfolyam, 26–49. sz.)
1983-02-02 / 27. szám
NÉPSZAVA 1983. FEBRUÁR 2., SZERDA Tudomány, technika, társadalom Időjárásunk előrejelzése a világűrből A meteorológusok régóta keresik azokat az eszközöket, amelyek lehetővé tehetnék a megbízható előrejelzést a Föld egyes területei számára és globális méretekben is. Több mint tízezer meteorológiai állomás végez megfigyeléseket a földgolyón, ezek az állomások azonban egyenlőtlenül oszlanak el. A világtenger hatalmas térségeit nem ölelik fel, pedig Földünk időjárása alapjában véve éppen a világóceán térségein alakul ki. Az űrtechnika fejlődésével a meteorológusok olyan eszközt kaptak kezükbe, amely egész bolygónkon lehetővé teszi a légköri folyamatok állandó megfigyelését. Az űrberendezések tökéletesítésével azonban a fedélzeti információs rendszerek műszaki tulajdonságai is javultak, így például, amíg az első műholdak segítségével a felhőzetről, a Föld megvilágított oldalán a jég- és a hótakaróról csak különálló, elszigetelt televíziós képet kaptak, ma a kozmikus légkörkutatók naponta többször az egész Földről adnak televíziós képet. Az első műholdak csak a felhőzet minőségi értékelését végezték el, ma meghatározzák a fényerősséget, a hőmérsékletet, a nedvességtartalmat, a felhők magasságát és mikroszerkezetét, a felhők mozgásának a sebességét. A föld kisugárzását jelenleg szűk színképtartományban tanulmányozzák, ilyen módon sikerül információkat szerezni a hőmérséklet függőleges elrendezéséről, a légkör összetételéről és egyéb jellegzetes adatokról. Mindez lehetővé tette, hogy mind globális, mind pedig A Szovjetunióban a kozmikus meteorológiai rendszer 1967-ben, a Kozmosz—144-es műhold felbocsátásával született meg. A meteorológiai műholdak első nemzedékét a „Meteorok” alkották. Ma már az űreszközök második nemzedékéhez tartozó, Meteor— 2 típusú műholdak váltották fel ezeket. A meteorológiai műholdak fő feladata: a Föld felszínéről és légköréről nyert információk folyamatos vagy időszakos továbbítása a Földre. Az első meteorológiai műholdak információs berendezése viszonylag egyszerű volt, s a megoldandó feladatok köre is meglehetősen szerény: helyi méretekben áttérjenek az időjárás előrejelzésének elvileg új módszereire, majd pedig a természeti kincsek kutatása céljából a Föld távolsági szondázására. Az űrmeteorológiai rendszer arculata nem egy év alatt alakul ki. Egyes láncszemeinek funkcióját, a láncszemek kölcsönhatását, a rendszeren belül a feladatok megoszlását, fokozatosan egyre pontosabban határozzák meg. Jelenleg a műhold által összegyűjtött információkat a fedélzeti berendezés memóriaegysége tárolja és továbbítja azokat a földi vevőállomásoknak. Ilyen állomások Moszkvában, Novoszibirszkben, Habarovszkban vannak. Azonkívül a televíziós információkat a műhold szakadatlanul továbbítja a repülőtereken, a hajókon, valamint a területi és a köztársasági központokban elhelyezett önálló vevőállomásoknak. A Szovjetunióban több mint száz ilyen állomás működik. A Föld körüli pályán 1975 óta keringő Meteor—2 típusú műholdak második nemzedéke a földi megfigyelők számára lehetővé teszi, hogy a Föld egész felszínéről naponta kétszer kapjanak információt. Emellett naponta két Erőforrás-kutatás A Szovjetunióban 1976-ban a Föld természeti erőforrásai kutatásának új programját dolgozták ki, amely a világűrből történő övezetes (több zónás) fényképezés alkalmazását irányozza elő. Ennek eredményeként született meg és sikeresen működik a kísérleti operatív kozmikus rendszer, amelynek információit hetven szervezet használja fel. Ezek az adatok Szibériában, Kazahsztánban, Jakutföldön a prognosztizált ásványkincsek mennyiségének a pontosítására szolgálnak, a Kaspi-tenger és a Bajkál-tó vize tisztaságának az ellenőrzésére, Szibériában és Távol-Keleten a folyók vízháztartásának a meghatározására. Ezeket az információkat a tavaszi és az őszi időszakban egyaránt felhasználják az elárasztott folyami árterületek határai, a hótakaró meghatározására, a jégviszonyok értékelésére. Ezer összeállítják a hőfokmezők térképét, ellenőrzik a radiációs viszonyokat, a környezet komplex elemzését tartalmazó globális térképet készítenek. A rendszer 2—3 állandóan üzemelő műholdat foglal magába. Az említett program előirányozza a Reszursz rendszer létrehozását, amely rendszeresen — 5—6 naponként — biztosítja az emberiség számára létfontosságú földi erőforrásokról az adatok közlését. Ez az információ elsősorban olyan objektumokat érint, mint az erdők, a vetések, a tengeri élelmiszerkészletek. Az információkat felhasználják a víz és a levegő állapotának értékeléséhez is. A második kategóriába sorolhatók az információk az emberi civilizáció megőrzéséhez szükséges erőforrásokról — ezek az ásványi kincsek és az energiaforrások. És végül az emberiség életében fontos szerepet játszó természeti jelenségek — a légköri és az óceáni folyamatok, a Föld geológiai szerkezete esetleges változásainak a tanulmányozása. Űj meteorológiai rendszer Természetismereti rendszer Olyan követelmények is jelentkeznek, amelyek még egymásnak is ellentmondanak. Ahhoz, például, hogy az ábrázolás méretaránya azonos legyen, a műhold repülési magasságának a Föld felszíne fölött állandónak kell lennie. Hogy az egész Földet „lássa”, a műholdat poláris keringési pályára kell állítani. Azon kívül a műholdnak olyan pályán kell repülnie, hogy a pályasík és a napsugarak iránya közötti szög állandó legyen. Erre azért van szükség, hogy a megfigyeléseket egy és ugyanazon helyi időben végezzék. Ebből is látható, hogy a keringési pálya kiválasztása és a műholdnak az ilyen pályára való juttatása rendkívül bonyolult feladat. Bródy János Rajzoló számítógépek a fényceruzával Számítások százezreit végzi alig néhány másodperc alatt az elektronikus számítógép. A modern számítógépekhez csatlakoztathatók sornyomtatók, rajzgépek, írógépek. Napjainkban azonban mind gyakoribbak az olyan feladatok, amelyeket a gép ugyan egykettőre megold, ám a végeredményként megjelenő számrengeteg még a leggyakorlottabb programozót is elborzaszja. Ha viszont képekké, ábrákká alakítják át ezeket a számokat, jóval könynyebb kiigazodni rajtuk. E „képvarázslásban” a korszerű katódsugárcsöves megjelenítők segítenek. Ezeken a különleges, számítógéphez kapcsolt képernyőkön láthatók — térképek, görbék, folyamatábrák, műszaki rajzok, sőt, újabban térhatású mozgóképek, filmek formájában — a komputerben zajló számítások lépései, vagy akár végeredményei. A katódsugárcsöves megjelenítő „ecset” elektronsugár, amely a megjelenítés fejlesztésének korai szakaszában csupán — a láttatni kívánt adatok, számok nagyságával arányos — vonalakat rajzolt a képernyőre. A képernyő teljes felülete a számítógép felügyelete alatt álló, parányi képelemekre osztott sík, s a gépben futó program szabja meg, hogy mikor melyik képpontnak kell felvillannia, vagy éppen kiszíneződnie. A számítógépes ábrákat rajzoló módszert, a komputergrafikát a tudományok legkülönbözőbb részterületein használják-hasznosítják. Megelevenedhetnek a gép belsejében futó száraz képletek, számítások, s szemet gyönyörködtető alakzatokká válhatnak. Újabban sokszor éppen abban versenyeznek a programozók, melyikük is tud meghökkentőbb „képletképet” varázsolni a komputer képernyőjére. Különös vetélkedésüknek egyébként már kézzelfogható, helyesebben szemmel látható eredménye is van: egy újfajta művészeti ág, a Comp Art (computer art , számítógépes művészet) kialakulása. A grafikonok, statisztikai számítások kiértékelésében is sokat segít, ha a végeredmények nem áttekinthetetlen oszlopokban, táblázatokban, hanem szimbolikus alakzatokkal, tárgyakkal benépesített térhatású rajzokon jelennek meg. Újabban már különleges komputerfilmek is készülnek, amelyeknek operatőre maga a számítógép, s a rendező helyét programozók, matematikusok, mérnökök vették át. Nem kell napokat vagy éppen heteket várni egy-egy kísérlet eredményére, az okos masina néhány másodperc alatt szolgáltatja azt, s közben attól sem kell tartani, hogy véletlen beavatkozások meghamisítják az eredményeket. „Képmegjelenítésre” nemcsak a számítógépben futó program képes, hanem maga az ember is, mégpedig a komputerhez kapcsolt érzékeny fényceruza segítségével. A különös íróeszközzel éppen úgy lehet rajzolni a képernyőre, akárcsak egy hagyományos ceruzával a papírlapra. A képernyőn — gépi program alapján a kirajzolódó ábrákat a tervező fényceruzája segítségével kívülről, programozás nélkül is módosíthatja, mégpedig hihetetlen pontossággal, mivel szabadkézi vonalait, geometriai alakzatait a számítógép mértani pontosságúvá alakítja. A számítógép legújabb szolgáltatása, a komputergrafika igen hatékony eszközzel bővítette az ember technikai fegyvertárát. A jövő azonban még ennél is fantasztikusabb dolgokat ígér. A holografikus számítógépes megjelenítő körüljárható, térhatású képeit s filmjeit bizony nehéz lesz megkülönböztetni a valóságtól. Horváth Annamária Trópus a lakásban Déli őserdők virágai csak úgy maradnak meg szobáinkban, ha biztosítjuk számukra a megfelelő környezetet. Egy NSZK-beli virágkedvelő egyszerű eszközökkel oldotta meg a kérdést. Nem akart külön épületrészt sem építeni, sem lefoglalni tropikus növényeinek, ezért a képen látható egyszerű megoldást választotta. Az átlátszó műanyag nem engedi a folyadék elpárolgását, s ezért a sátor alatt megfelelő nedvességtartalmú levegő álítható elő. A hőmérséklet természetesen a szoba hőmérséklete télen, míg nyáron, szükség esetén kicsi fűtőtesttel ugyancsak biztosítható a hűvös szobában. Ha kell, a trópusinövény-terrárium földre helyezhető, felfüggeszthető is, kinek-kinek ízlése szerint. A terrárium ilyenfajta megoldása nemcsak a növénykedvelőknek kínál megoldást, hanem a trópusi éghajlathoz szokott állatok tartásához is. Sz. L. Házépítés nyolc óra alatt Az NSZK-ban működik a Hanze-Fertighaus nevű vállalkozás, amely különleges építési technológiát dolgozott ki. Fehér klinkertéglával burkolt, fekete fagerendával díszített, átlagosan 110 négyzetméter alapterületű, összkomfortos házakat épít 280 ezer márkáért. Az előregyártás magas fokát természetesen a milliméterpontossággal kialakított elemek biztosítják. Ezeket a beemelés után ideiglenes fakapcsokkal erősítik egymáshoz, majd pisztolykompresszorral fémkapcsokat lőnek be, ezek összetartják az egész épületet. A ház kitűnően hőszigetelt, külleme megfelel a közkedvelt hagyományos német építészeti formának. Az épület összsúlya viszonylag kicsiny, tervezői a lehető legkönnyebb anyagokat részesítették előnyben. Az összeszerelés időtartama — legfeljebb 8 óra. Az épület ára meglehetősen borsos, mégis már 44 ezer vevő akadt rá, és az érdeklődés a jelek szerint fokozódik. Sokan nem szeretik a hosszan elhúzódó építkezéssel együtt járó kellemetlenségeket, inkább vállalják az átlagosnál magasabb költségeket. K. I.