Népszava, 1983. március (111. évfolyam, 50–76. sz.)
1983-03-17 / 64. szám
NÉPSZAVA 1983. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Szentgotthárd nyolcszáz éves Alapításának 800. évfordulóját ünnepli az idén Szentgotthárd. A nevezetes jubileum ünnepségeinek sorát március 31-én nyitják meg, a nagyközség felszabadulásáról megemlékezve. Május 22-én avatják fel Szentgotthárd alapítójának, III. Béla királynak szobrát, Gömbös László szobrászművész alkotását. A jubileumi nagygyűlést augusztus 20-án tartják. E napon adják át az emlékplaketteket azoknak, akik a legtöbbet tették a település fejlesztéséért, miután ünnepi tanácsülésen értékelik a „800 percet a 800 éves Szentgotthárdért” társadalmi munkaakció eredményeit. Az évforduló alkalmából számos kiállítást nyitnak. Néhány sportesemény az ünnepi év programjából: június 10—11-én Szentgotthárdon lesz a női és férfi kézilabda SZÖVOSZ Kupa országos döntője, augusztus 20- án avatják a sportpályát, 21- én autós túraversenyt rendeznek. Környezetvédelem Komárom megyében Mintavétel repülőgéppel A gazdasági élet nehézségei ellenére a környezetvédelmi feladatokat a jövőben is meg lehet és meg is kell oldani, hiszen ez nem csupán anyagiak előteremtésén múlik — így összegezhetők egy mondatban a Hazafias Népfront Komárom megyei Bizottságának tegnapi ülésén elhangzottak, amikor is áttekintették az emberi környezet védelméről alkotott törvény érvényesülésének helyi tapasztalatait. Elhangzott, hogy 1979-ben 975, tavaly már csupán 24 hektárt vontak ki a mezőgazdasági művelésből. A gondos határszemléknek köszönhetően csak 135 hektár maradt parlagon. Háromszor ennyi területet nyertek viszsza a mezőgazdasági üzemek azzal, hogy az utóbbi három évben nagy mértékű rekultivációt hajtottak végre. A sokat szidott tatabányai cementgyárban a megállapodások szerint az év végéig megszüntetik a kiinger égetését. Viszont Lábatlanon még egy ideig szennyezik a levegőt a cementgyár kéményei. Az esztergomi Labor MIM és a megyei KÖJÁL közös összefogásával ettől az évtől rendszeresen vesznek — az MHSZ repülőklubjának közreműködésével — levegőmintákat, hogy a legkritikusabb helyeken azonnal intézkedni lehessen. A műszaki vizsgán ellenőrzött közúti járművek 20 százalékának kipufogógáza a megengedettnél jobban szennyezte a levegőt. Komárom megyében két évvel ezelőtt 162 hektárt nyilvánítottak természetvédelmi területnek. A tanácsok 22 millió forintot költöttek a 425 hektárnyi parkokra, ami jóval az országos átlag alatt marad. A gazdasági egységek is erőfeszítéseket tesznek a környezet tisztaságáért. Bábolnán (IKR) és Szőnyben (tsz) a gumifutózó üzemekben újrahasznosítják az abroncsokat. A tardosbányai termelőszövetkezett állati fehérjefeldolgozó üzemet épít, ahol az egész megyében keletkezett állati eredetű hulladékból nyernek majd húslisztet. A szakemberek már dolgoznak a terveken, hogyan lehetne a megyében keletkezett galván-, és olajos iszapot feldolgozni. Az év elején 27 alkalmi vállalat, szövetkezet és intézmény alakította meg a környezet- és természetvédelmi koordinációs társaságot. Az ez irányú munkák összehangolása mellett szakemberek segítik a programok kidolgozását, ugyanakkor anyagilag is támogatják a természetet óvó, védő feladatokat. (mátételki) Az MTI fotósainak nemzetközi sikere A Magyar Távirati Iroda három fotóriporterének munkáját díjazták azon a nemzetközi fotópályázaton, amelyet az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az Unido, és a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség, a FIAP közösen rendezett Bécsben, az ENSZ-városban. A föld népeinek ipari haladását bemutató kiállításra 64 ország 362 fotóriportere küldte el képeit. A zsűri az ENSZ, az Unido képviselőiből és fotóriporterekből állt. A pályázat 25 díjából hármat az MTI munkatársai „hoztak” el. Benkő Imre és Sarkady János a FIAP bronzérmét, Kozák Albert pedig az ENSZ Ezüst béke érmét nyerte. „Ha éppen úgy kívánja, Hát meg is süvegelem, Csak térjen ki az utamból, Csak hagyjon békét nekem.” (Petőfi Sándor: Bolond Istók) Azon a bizonyos forradalmas reggelen, március 15-én ismét megrohantak a gyanús gondolatok, és a még gyanúsabb emóciók. Egy Adysor úszott be súlytalanul és ólomsúlyúan: „Robogj fel láznak ifjú serege!” — persze, jutott eszembe a metrószerelvény nehéz levegőjében szorongva —, ma a jobbító lendület napja vagyon, a márciusi ifjak emlékétől áthatott nagy történelmi dátum évfordulója, amelyet olyan menetrendszerűen ünneplünk meg, ahogy a metrószerelvények eltűnnek az alagút torkában. Ez a frenetikus robogás és lobogás bizony nagy érték ... Akkora érték, hogy arra nincs is mértékegység. Mégis, jelen hétköznapjainkban indokolt néhány gondolat ennek kapcsán. Valami olyan egészséges gondolat például, mint a néhány évvel ezelőtt lezajlott „Keressük Petőfi Sándort" című nyilvános tv-show ötlete volt. Más dolog, hogy mi sült ki belőle. Keresték, kutatták szegény Sándorunkat, Berek Katalin emlékezetesen megrendítő asszisztálásával, a modern élet szinte minden szférájában, csak éppen nemigen találták. Emlékszem, az ügy egy idő után begörcsölt, s kitűnő színésznőnk az oknyomozó irodalomtörténész szerepében látható megkönnyebbüléssel fogadta azt a múzeumi restaurátort, aki egy kődarabot ecsetelgetett. Gondolta: ez az ember azért feltehetően rendelkezik némi történelmi tudattal. De sajnos, „ő sem jött be”. Meglehetős fölénnyel nyilatkozott a XX. század lendületéről, amely úgymond elsöpörte Petőfi problémáit, amelyek — szerinte — amúgy sem voltak túlontúl izgalmasak. Megírta például, hogy Csokonai berúgott — na és akkor mi van? — vágta ki diadalmasan fő ütőkártyáját. Művelt körökben amúgy is köztudott, hogy Csokonai italozó életmódot folytatott. Petőfire már semmi szükségünk, nekünk a jövővel kell törődni... Persze, lehet őt olvasni, helyenként elgyönyörködtet, de azért hagyjon minket békén a puskaporos, gőzös elképzeléseivel. Túlmentünk rajta, és kész! A dilemma ismerős volt. Még gyakorló tanár koromból. Emlékszem a szorongásra, hogyan fogom én ismét élővé tenni ezt az embert, a szavak urát, aki szinte eltűnik a közhelyek rétegei alatt, kinek portréját agyonretusálták már, s akinek ezernyi dinamikus mozdulata egyetlen színpadias pózzá fagyott? „Itt az úr, mi a baj? Szólt egy tompa hang. Mintha szólna tenger Fenekén harang” (Bolond Istók) Emlékszem a hospitálás első órájára, amelyen Vörösmartyról volt szó, s amelyben a kellemetlen érzés csak fokozódott bennem. Valahol, egy fenyegető, távoli hatalom emberfejekkel labdázott az égre — suhogtak a verssorok — és emberszívekben dúltak lábai. Hol vagyunk már ettől? Messze vagyunk ? Emlékszem, a kétségbeesetten induló „Petőfi-szeánsz” részleteire; Kosztolányi Dezső 1823. szilveszter éjét ábrázoló novellájára, amely a meseszerűen behavazott schönbrunni parktól a fagyosan farkasszagú magyar pusztaságig sorakoztat fel képeket; a csecsemő ágyát körülállók megdöbbentően ellentétes jóslataira; a vad és eredeti személyiség első hangjaira, ahogy belekóstolt a világ fejfájósan erős, zavaros korába; ahogy forgolódott „sorsának ketrecében” egyrészt űzetve, másrészt olyan szabadságot élvezve, amelyről ma, a gépkocsi korában álmodnunk sem lehet. Emlékszem, menynyire szerettem volna a lexikális anyaghalmaz ürügyén feleleveníteni őt, s vele kapcsolatban egy fontosnak érzett gondolatot: ha úgy érezzük, a világ elviselhetetlenül ostoba és kisszerű, legyintés, gőg helyett kezdjünk el dolgozni azon, hogy javuljon a helyzet. Ez az, amit Petőfi ma is és minden korban elsöprő erővel közvetít valamennyiünknek. Természetesen neki is voltak menekülő periódusai, mikor úgy érezte, megőrül. S írt egy szigetről, amely anyagtalanul lebegve jelenik meg előttünk, mint Délosz, ahol Apollón született, ahová kedvenc hőse egy óriás hátán érkezik meg. De miután ez a sziget csak ködkép volt, viszszazökkent a kínos, keserves hétköznapokhoz, az aktuálpolitikai kérdésekhez. És közben általános érvényű gondolatokat „repített” fel. Emlékszem, hogy óvtak a túlzott reményektől. Az ifjúságot már képtelenség felrázni — huhogták tanári szobán kívül és belül —, a kötelező verseket sem olvassák el, az órán bambák és paszszívak, s hallgatásuknak ironikus mélységei vannak. És emlékszem a jó érzésre, amelyet azóta több élményforrás is táplál. Legutóbb Pápán volt alkalmam a katedráról „megszondázni” egy érettségi előtt álló osztályt — az ifjúság igenis megmaradt fogékonynak. Másutt van a baj. Ezeknek az élményeknek minden percéért hálás vagyok. Március 15-én délelőtt végigbolyongtam a dátum kapcsán fontos helyszíneket. Mindenütt kokárdás fiatalok csoportjaival találkoztam. Ezek a csoportok egyetlen dologra irányítják rá a figyelmet: érdemes megmutatni nekik azt a kort, annak a kornak a dinamikáját. Igaz, egészen más kort élünk, de ez nem kevésbé veszedelmes. Ha kell, a legszigorúbban kell felülvizsgálni oktatási módszereinket. Mert a tűz márciusa nem válhat a rálegyintők havává.. Baróti Szabolcs A rálegyintők hava Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Patrick J. Hillery elnököt Írország nemzeti ünnepe alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Szuhartót, az Indonéz Köztársaság elnökét, újraválasztása alkalmából. Méhes Lajos ipari miniszter, a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának elnöke szerdán a bizottság 45. ülésére delegáció élén a Szovjetunióba utazott. A KISZ központi bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett Jochen Willerding, az NDK-beli Szabad Német Ifjúság (FDJ) központi tanácsának titkára és megkezdte tárgyalásait a KISZ vezetőivel. A nap folyamán Jochen Willerdinget fogadta Fejti György, a KISZ KB első titkára. A Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Vietnami Kommunista Párt és a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására március 8—16. között — Perczel Györggyel, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetőjével az élén — pártmunkásküldöttség tett látogatást Laoszban, Vietnamban és Kambodzsában. A küldöttséget fogadta Saly Vongkhamsao, a Laoszi NFP KB titkára, Hoang Huu Nhan, a Vietnami KP KB ipari bizottságának megbízott vezetője és Prad Sun, a kambodzsai NFP külügyi bizottságának helyettes elnöke. Hazánkba érkezett szerdán Fathia Muhammed Abdalla, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének tagja, a Jemeni Nők Általános Szövetségének főtitkára. Kíséretében van Nur Mohammed Baabad, a nőszövetség külügyi titkára. A vendégek a Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására látogattak Magyarországra. Kitüntetés Veres István nyugdíjas általánosiskola-igazgatót, több évtizeden keresztül végzett, eredményes mozgalmi munkája elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára adta át. Alapvetően fontos az anyanyelv oktatása Pedagógiai kísérlet nemzetiségi óvodákban Baranya az ország legnagyobb nemzetiségi lélekszámú megyéi közé tartozik. Különösen nagy jelentősége van tehát mind az óvodai nemzetiségi nyelvoktatásnak, mind a nemzeti kisebbségek művelődését segítő televíziózásnak. Öt évvel ezelőtt hozott határozatot a megyei tanács az óvodai nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztésére. 1985-ig húsz intézményben tervezik a nyelvoktatás bevezetését, s a terv megvalósítása kielégítő ütemben halad: tizenegy óvodában németül, ötben szerb-horvátul tanulnak a gyerekek, és több mint félszáz azoknak az intézményeknek a száma, ahol valamilyen formában nemzetiségi nyelven is foglalkoznak az óvodásokkal. Az eredményes nemzetiségi anyanyelvi oktatás legfontosabb feltétele a jó pedagógiai felkészültségű, az anyanyelvet kitűnően beszélő óvónő. A felsőfokú óvónőképzőkből, illetve a pécsi óvónőképző szakközépiskolából évente hat-nyolc végzős helyezkedik el baranyai nemzetiségi óvodákban, de a nyelvet oktató óvónőknek csupán egyharmada rendelkezik nyelvi képesítéssel. A gondokon úgy próbálnak segíteni, hogy nyelvtanfolyamokat szerveznek az óvónők számára, továbbá, ahol lehet, általános iskolai tanár foglalkozik a kicsikkel. A Baranya megyei Tanács nemzetiségibizottságának szerdai ülésén elmondták, hogy az Országos Pedagógiai Intézet felkérésére tizenöt nemzetiségi óvodában módszertani kísérlet indul, amelynek az a célja, hogy egy új anyanyelvi programot próbáljanak ki. Ami a nemzetiségi televíziózást illeti: a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója havonta egy-egy német és szerb-horvát anyanyelvű magazinműsort sugároz, s negyedévenként egy félórás különkiadást is. Nagy sikere volt az elmúlt években a tematikus jellegű összeállításoknak, a nemzetiségi és magyar nyelvű portréknak, riportoknak, valamint a folklórműsoroknak. Terveik között szerepel szerb-horvát és német nyelven tv-játék bemutatása és nemzetiségi anyanyelvű művek szinkronizálása. Május 17-én a televízió Szegedről és Pécsről egyórás magyar nyelvű fórumot sugároz, amelynek napirendjén a legfontosabb nemzetiségi kérdések szerepelnek majd. Ihavasi) A Petőfi Sándor Gimnáziumban Petőfi Napok ’83 A Forradalmi Ifjúsági Napok nyitányaként — és egy sokéves hagyomány folytatásaként — lezajlott a Petőfinapok című rendezvénysorozat a Budapest I. kerületi Petőfi Sándor Gimnáziumban. Március 11. és 15. között reggeltől estig nyitva volt az iskola: szájmos rendezvényt tartottak, az Irodalmi Színpad bemutatóját, TIT-előadásokat, politikai vetélkedőt s a gimnázium egyik fő profiljának megfelelően sportrendezvényeket. Az első napon — amikor még tanítás is volt— úgynevezett nyílt napot tartottak, amelyen a szülők is részt vehettek. Szombaton diákfórum volt, ahol az ifjúság Vécsey György igazgatóval és Iványi Tibor párttitkárral beszélte meg a legutóbbi diákparlament óta felmerült fontos kérdéseket. Ugyanezen a napon hirdettek eredményt a szintén hagyományos Petőfi-pályázaton, politikai kaszinót „nyitottak”, és több előadást tartott a színpad Illyés Gyula Bolhabál című művéből. Vasárnap az újonnan felvett KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtételét rendezték meg egy túra keretében, a pomázi Petőfi-emlékműnél. Hétfőn nyílt ülést tartott az iskola önképzőköre; az 1958-ban végzettekkel játszott kosárlabdameccset a negyedikesek válogatottja, este pedig a tíz, húsz, harminc, negyven ötven éve végzett petőfis öregdiákok találkoztak egykori iskolájukban. Tizenötödikén — a központi politikai rendezvények mellett a gimnáziumban a nyelvi tagozatosok adtak bemutatót német, illetve angol tudásukból. Ezen a napon is tartottak színi előadást, sportbemutatót, TIT-előadást. Napirenden a törvényesség, a közrend, a közbiztonság Ülést tartott az országgyűlés jogi bizottsága A Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében tartotta szerdán kihelyezett ülését dr. Gajdócsi István elnökletével az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A képviselők — a parlament jövő heti ülésére készülve — két beszámoló előzetes tervezetét hallgatták és vitatták meg. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, részletesen tájékoztatta a testületet arról, hogy a legfőbb bírói fórum miként látta el 1981-ben és 1982-ben az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben meghatározott feladatait. Dr. Szijjártó Károly legfőbb ügyész statisztikai adatokkal alátámasztva szólt az ország közrendjének, közbiztonságának jelenlegi állapotáról, az ügyészi tevékenység eredményeiről és feladatairól. A vitát dr. Antalffy György Csongrád megyei képviselő felszólalása nyitotta meg. A képviselő jó érzéssel nyugtázta, hogy — mint azt a bűnözési statisztika adatai is igazolják — az országban továbbra is szilárd a közrend, a közbiztonság, érvényesül a törvényesség. Az állampolgárokat azonban — hangsúlyozta a felszólaló — sokkal közvetlenebbül érintik személyes tapasztalataik, mint az országos statisztikák. Egy-egy erőszakos bűncselekmény érthető módon felkavarja a lakosság nyugalmát, s itt az emberek az igazságügyi szervek munkáját annak alapján ítélik meg, hogy mennyire gyorsan, törvényesen zajlik le a bírósági eljárás. Dr. Juhász Tibor Bács-Kiskun megyei képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az emberek döntő többsége jóhiszeműen fordul a bíróságokhoz, a törvények ismeretében jogos igényeit próbálja érvényesíteni. Ezért is fontos, hogy a jogszabályok, a bírósági gyakorlat megváltozásáról időben, minél szélesebb körben tájékoztassák az érdekelteket. Ezzel is csökkenthető az alaptalan perek, a felesleges eljárások száma. Szokola Károlyné dr., Somogy megyéből, a képviselőcsoport véleményét is tolmácsolva jelentette ki, hogy a közvélemény az erőszakos, garázda bűncselekmények elkövetőivel szemben túlságosan enyhének, liberálisnak tartja a bírósági gyakorlatot, szerintük súlyosabb, példamutatóan szigorú ítéletekre lenne szükség. Bendi Tiborné a Győr- Sopron megyei képviselőcsoport nevében javasolta, hogy a különféle deviza-visszaéléseknél a szabálysértést és a bűncselekményt elválasztó jelenlegi 3000 forintos értékhatárt emeljék feljebb, mert ezt az élet már meghaladta. Figyelemmel arra is, hogy ma már a jogszabályok szerint kétezer forintot érő valutát mindenki engedély nélkül tarthat magánál. Dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő aggasztó jelnek értékelte, hogy tavaly némileg növekedett azoknak a bűnügyeknek a száma, amelyekben a tettes ismeretlen maradt. Bár itt általában kisebb súlyú — s főleg vagyon elleni — cselekményekről van szó, a nyomozások eredményességére nagyobb figyelmet kellene fordítani. Felvetette a képviselő, hogy a sajnálatosan szaporodó válóperekben gyakran megoldhatatlan feladatot jelent a bíróságoknak a lakáshasználat rendezése. El kellene végre ismerni, hogy a használati jognak értéke van, s ha magát a lakást sok esetben nem is, ezt meg lehet osztani. Dr. Rőder Edit budapesti képviselő elismeréssel szólt a Legfelsőbb Bíróságnak arról a tevékenységéről, hogy nemcsak ítélkezik, irányelveket, állásfoglalásokat ad ki, hanem rendszeresen szignalizál is, vagyis konkrét tapasztalatait, a változtatásra szoruló jelenségeket jelzi az illetékeseknek. A képviselőnő javasolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke országgyűlési beszámolójában arra is térjen majd ki: milyen ezeknek a jelzéseknek az eredményessége, megtörténnek-e valóban a szükséges intézkedések? Dr. Nagy József Baranya megyéből a közveszélyes munkakerülés üldözésének nehézségeiről szólt. Sajnos igen sok a munkakerülő életet folytató fiatal, akiket mindenféle bizonyítási nehézségek miatt nem könnyű emiatt felelősségre vonni. A javítóintézetek munkájának hiányosságaira utal, hogy egyre gyakrabban hallani: a fiatalok azért követnek el bűncselekményt, hogy Tökölre, a fiatalkorúak börtönébe kerüljenek. Dr. Bartha László Szolnok megyéből arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyon elleni bűncselekmények igen magas száma a sértettek hanyagságával is magyarázható. Konkrét példákat sorolt — az íróasztal tetején hagyott páncélszekrénykulcstól a konyhaszekrényre tett ékszeres dobozig — arra, hogy néhányan szinte tálcán kínálják a lehetőségeket a bűnelkövetésre. A képviselői javaslatokra, észrevételekre a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár válaszolt. (deák)