Népszava, 1984. április (112. évfolyam, 78–101. sz.)
1984-04-12 / 86. szám
4 Kortanét, avagy kölcsönos érdiek II. Fanatikus türelem Hogy a XX. század első felében kik foglalkoztak Magyarországon külkereskedelmi csereüzletekkel, azt ma már valószínűleg kevesen tudják. Arra viszont bizonnyal többen emlékeznek, hogy az 1945-48 között működő KELIMPEX nevű külkereskedelmi cég kedvelte az ilyen konstrukciót. Az ötvenes évek befelé fordulása után, 1959-ben — éppen 25 éve —, alakult meg a KONSUMEX, ahol már a kezdet kezdetén foglalkoztak szocialista belkereskedelmi árucserével, s tőkés csereüzletekkel, amelyek hol az ellenüzlet, hol a kompenzációs üzlet elnevezést kapták. Az 1968—74 közötti időszakban (a magyar gazdaság úgynevezett aranykorszakában) visszaszorult ez a sajátos külkereskedelmi tranzakció, hiszen többé-kevésbé érvényesült az alapelv: akinek forintja van, annak devizája is van. A hetvenes évek közepétől viszont egyre szigorodó feltételekhez kell szokniuk a magyar termelőknek, belkereskedőknek. Az importlehetőségek ugyanis meglehetősen szűkösek. A normál import felé így a belföldi ellátás színvonalát csak úgy lehet tartani — a korábbinál kisebb tőkésimport-lehetőségek mellett —, ha csereüzleteket hoznak létre külkereskedőink. Ebben szerepet kell vállalnia a termelésnek és a belkereskedelemnek éppúgy, mint a külkereskedelemnek. A tét nem kevés: gazdasági (és politikai) közérzetünk színvonala forog kockán. Az alábbiakban a Konsumex tevékenységébe pillantunk be, ahol megismerkedhetünk a „magyar módra készített barter (azaz csere)üzlet receptjével”. A szocialista országok külkereskedelmi vállalataitól nem idegen a kapcsolt üzlet gyakorlata. Hiszen a teljes árucsere lényegében állami fennhatóság alatt álló, s központilag irányított barter, ahol kontingensek határolják be a forgalmat. A belkereskedelmi választékcsere, a határ menti árucsere és az áruházak kölcsönös „átruccanásai” viszont új színt hoztak. A jelentőségüket mutatja, hogy a Konsumex által tavaly behozott szocialista áruk értéke 150 millió rubel, ami 6 milliárd forinttal bővítette a magyar boltok választékát. Mielőtt bárki is felkapná a fejét, hogy miért 40 forintért számítjuk át a rubelt, miközben az államközi elszámolásban csak 26 forintot ér, gyorsan megmagyarázom — kezdi a beszélgetést Mizsák Gyula kereskedelmi igazgató. — A különböző rárakódások (forgalmi adó, szállítási költség stb.) következtében jön ki a 40 forintos fogyasztói rubelszorzó. A Konsumex szocialista behozatalában egyébként az említett csereüzletek részaránya 50 százalék. S amíg a hagyományos import (fogyasztási cikkekről lévén szó, ahol a partnerek kínálata nem határtalan) alig-alig emelkedik, addig a kapcsolt üzletek értéke folyamatosan — olykor ugrásszerűen — nő. A nekünk szállítók ugyanis jól eladható magyar árukhoz is hozzájutnak, s így maguk is segíthetik a hazai árukínálat színesítését. Legnagyobb partnerünktől, Csehszlovákiától például 1983-ban kazánt, szilárd tüzelésű kályhát, faházat és bútort, cipőt, konfekciót vásárolt, pontosabban cserélt a Konsumex. A lengyel árulistából a Kadét és a Pany típusú mopedet, híradástechnikai cikkeket, utcai textilcipőket és a fagyasztott halat lehet kiemelni. A Szovjetunióból hordozható tévéket, rádiókat, háztartási hűtőgépeket, kerékpárokat, karórákat szereztünk be. Az NDK-ból elektromos háztartási készülékek, cipők, méteráru, írószer érkezett. A bolgár termékek közül megemlíthetők a férfiingek, a cipők, a munkaruhák és a játékok. A román árukínálat slágere 15 ezer varrógép volt, a többi tétel közül bútorral, cipőkkel és konfekcióval találkozhattak a magyar vásárlók. Kitartás nélkül nem megy — Az említett 150—150 millió rubeles forgalom látványos és lélekemelő — fogalmaz Sivó Róbert kereskedelmi igazgató. — Egyes tételek azonban a legprecízebb egyeztetés után is elhalhatnak, vagy átváltoznak. Csehszlovák partnerünk például a gumiabroncsot kazánra, tűzhelyre váltotta fel. Mi viszont édesség helyett libát szállítottunk, paprika helyett pedig mosóport. A Konsumex szocialista csereüzlettel foglalkozó munkatársai jól tudják, hogy fanatikus türelemre és kitartásra van szükség a munkához. A legkönnyebb ugyanis azt mondani, ha ezt a bizonyos tételt nem adják oda, akkor mi sem visszük ki az ellentételt. Nehezebb újabb és újabb variációt felvetni, megvizsgálni azok lehetséges következményeit. A határ menti árucsere, noha húsz éve kezdődött, igazán csak mostanában jön divatba — összegzi a szomszédokkal lebonyolított forgalmat Mizsák Gyula. Itt is a csehszlovák „kapcsolat”-tal kell kezdeni, hiszen ez a legnagyobb. Északi szomszédunktól e konstrukció keretében például radiátort, sört, építőanyagokat (tetőcserép, tégla, csempe) hozunk be az idén. A szovjet határ menti árucsere viszonylag új, 1980-as születésű, de most már mésfél millió rubel értékű kölcsönös áruszállítást jelent. Az importlistán a mezőgazdasági szeráruk, a pezsgő és a vodka a legszembetűnőbb. A jugoszláv határ menti csere viszont már a hetvenes években virágzásnak indult, a nyolcvanas évtizedben bontakozott ki igazán, így tavaly csupán a Konsumexnél 43—43 millió dollár értékű áru cserélt gazdát. Néhány érdekesebb üzlet, illetve importárucikk : évente 5—6 millió pár harisnyát hozunk be, ehhez mi adjuk az alapanyagot. Hasonló konstrukcióban működik a Speedoprogram: fürdőruhát, melegítőt veszünk, amihez magyar alapanyagot viszünk ki. Ezen kívül jugoszláv háztartási, vegyi áruk, barkácsgépek, konzervek (dobozolt sonka), cipők, konfekciók teszik színesebbé a magyar belkereskedelem választékát. A határ körüljárása Ausztriával fejeződik be. Ez a kapcsolat kétéves, de tavaly már túllépte a 18 millió dolláros árucserét. (Ezen belül az export 2 millióval több az importnál.) Az értékesítési nehézségek az osztrák cégeket is a csereüzletek felé terelik — értékeli a folyamatot Sivó Róbert. — Tehát a kölcsönös érdekeltség összehozott bennünket a sógorokkal. Kezdetben a magyar mezőgazdasági termékfelesleg (alma, burgonya) elhelyezése volt a legfontosabb. Később aztán az ágynemű és a sörösüveg is felkerült a kivitt termékek közé. Ez utóbbi érdekessége, hogy cserébe sört, pacemakert szereztünk. De ebben a határ menti konstrukcióban hoztunk be pácolt halat (piacérett almáért), mezőgazdasági és kerti szerszámokat és pamut alsóneműt is. A jugoszláv és osztrák határ menti cserébe néhány éve más magyar külkereskedelmi vállalatok is bekapcsolódtak, így a dollárban elszámolt üzletek együttes értéke egy év alatt (1982-ről 83-ra) megkétszereződött, s tavaly 100 millió dollárt tett ki. Ha ezt az értéket átszámoljuk fogyasztói árra, akkor 8 milliárd forint jön ki. S tegyük gyorsan hozzá azt is, hogy az ennek megfelelő árumennyiség nem gazdagította volna boltjaink kínálatát, ha lemondunk a kapcsolt üzletekről! Amihez Mizsák Gyula hozzáteszi, hogy a partnereket akkor is meg kell tartani, ha kisebb az alma-, dinnye-, uborka-, burgonya- stb. termés. Hiszen a kölcsönös érdekeltség csak így tartható fenn, így konzerválható. Márpedig nekünk nemcsak arra van szükségünk, hogy agrárfeleslegeinket elhelyezzük egy-egy évben, hanem arra is, hogy az import révén bővítsük és kiegészítsük a belföldi kínálatot. Kapcsolat 52 szocialista áruházzal Amit az áruházi cserék is segítenek. A szocialista országok közül 52-vel rendeznek (kölcsönös) nemzeti heteket a magyar áruházak, köztük a Skála, aki önállóan szervezi ezt. Egy-egy „vendégjáték” alkalmával csaknem félmillió rubel (azaz 20 millió forint) értékű árut kínálnak a „vendégszereplők” nálunk, illetve a magyar áruházak külföldön. A cserekereskedelem reneszánsza tehát nekünk, vásárlóknak, mindenképpen hasznos. Hiszen hozzájuthatunk olyan portékákhoz, amelyek a külkereskedelem hagyományos csatornáit — különböző okok miatt — elkerülik. Tehát nem a forma a fontos, hanem hogy külkereskedőink formában legyenek, legyen szó barterüzletről vagy egyszerű adásvételről. Emőd Pál Szikramentes bányaműszerek Várpalotáról Gyújtószikramentes bányaműszerek — vezérlők és érzékelők — sorozatgyártását kezdték meg a Veszprémi Szénbányák Vállalat várpalotai üzemében. Valamenynyit biztonságosan alkalmazhatják, még a sújtólégveszélyes bányákban is. Elsőként szikramentes szállítószalagvezérlőket készítenek, ezt követően pedig sújtólégbiztos hangos telefonok előállításához fognak hozzá. Az iparágon belül a Veszprémi Szénbányák a gazdája a bányákban használatos irányítástechnikai rendszerek tervezésének, gyártásának. A fejlesztésben szorosan együttműködnek a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettel, újabban pedig a Központi Fizikai Kutató Intézettel is kapcsolatba léptek. Az ott kifejlesztett Camac típusú számítógépet kapcsolták össze az általuk kifejlesztett bányászati irányítástechnikai rendszerrel. A várpalotai üzem évi termelési értéke már mintegy 40 millió forint. Legújabb szikramentes bányaműszereik iránt pedig már nemcsak itthon, hanem a KGST- országokban is érdeklődnek. Ez várhatóan a termelés további növekedését vonja majd maga után. KGST könnyűipari bizottsági ülés Karl-Marx-Stadtban megkezdődött a KGST Könnyűipari Együttműködési Állandó Bizottságának 42. ülése. A tanácskozás résztvevői áttekintik az elért tudományos és műszaki eredmények gyakorlati megvalósításának megszervezésével, a közszükségleti cikkek termelésében való együttműködés bővítésével kapcsolatos kérdéseket. Napirenden szerepel a fűtőanyag- és energiatakarékosság, és a műszaki-tudományos együttműködés tökéletesítésének témaköre is. A küldöttségek tagjai az NDK több könnyűipari vállalatánál tesznek látogatást. CSÜTÖRTÖK, 1984. ÁPRILIS 12. NÉPSZAVA Harmincöt kétoldalú szerződés Magyar—szovjet áruforgalom, kooperáció Az idén tovább bővülnek a magyar—szovjet kereskedelmi szállítások, s újabb területekre is kiterjednek a gyártási kooperációk, szakosítások. A kölcsönös szállítások értéke előreláthatóan meghaladja a 8,5 milliárd rubelt, ennek jelentős része gépipari termék. Az iparban összesen 35 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben, az ezeken alapuló szállítások adják az ipari termékcsre 60—70 százalékát. Ezek a kooperációk felölelik az ipar, elsősorban a gépipar valamennyi ágát. Hatékony munkamegosztás, közös fejlesztés és gyártás alakult ki egyebek között az építő- és útépítő gépek, a szerszámgépek, a festékszóró automaták, a különféle csomagolási és gumiipari berendezések előállításában is. A legjelentősebb együttműködés a járműiparban bontakozott ki, az idei szállítások értéke megközelítően egymilliárd rubel. Híradástechnikai és számítástechnikai termékekből pedig mintegy 250 millió rubel értékű áru cserél gazdát. A gépiparon belül az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődik az együttműködés a járműipari vállalatok között. A Szovjetunióba ebben az évben csaknem 7500 Ikarus buszt szállítanak, köztük városi, távolsági és csuklós járműveket. Az év első negyedében már mintegy 2100 autóbuszt átadtak partnerüknek. Az Ikarus részt vállal a Szovjetunióban a likinói autóbuszgyár rekonstrukciójában is. Ennek első szakaszában egy közösen kialakított autóbusztípus rázópadon való próbáit az Ikarus dolgozói befejezték és összeállították a gyártáshoz szükséges technológiai előterveket. A rekonstrukció második szakasza most kezdődik, ennek keretében az alkalmazandó gépsorokra műszaki feladattervet készítenek a magyar mérnökök. Ennek alapján nyújtják be gépszállítási ajánlataikat a szovjet cégnek. A szovjet külkereskedelem a Magyar Hajó- és Darugyárnak is legnagyobb megrendelője. Az év végéig csaknem százmillió rubelért szállítanak Angyalföldről és Óbudáról úszó- és portáldarukat, valamint tolóhajókat. Ez utóbbiból rövidesen már a nyolcadikat adják át, a tolóhajókat a szibériai vizeken használják. Valamennyi hajógyári terméket az MHD műszaki gárdája tervezte, egyes típusokat kifejezetten a szovjet vevő igényeinek megfelelően. Korábban a szovjet ipar jelentős szerepet vállalt a hajógyári rekonstrukció gyors megvalósításában, az új gépsorok üzembe helyezésében. A Ganz-MÁVAG vasúti járművei is igen kelendőek a szovjet piacon. A gyártócsarnokokban már szerelik azokat a négyrészes motorvonatokat, amelyekből az év utolsó negyedében húszat adnak át megrendelőjüknek. A gyár évtizedekkel ezelőtt háromrészes motorvonatokkal aratta első sikereit a Szovjetunióban, s a vállalat mérnökei a szovjet igényeknek megfelelően alakították ki, tervezték meg a nagy teljesítményű, négyrészes vonatokat. Jelenleg több mint 500 Ganz-motorvonat fut a szovjet vasútvonalakon, s ez világviszonylatban egyedülállónak számít, hiszen a Ganz- MÁVAG-on kívül egyetlen más vasútgyártó cég sem szállított még exportra egy termékből ilyen nagy szériát. A Ganz-vonatok a Szovjetuniónak főleg a déli köztársaságaiban járnak, a 100— 150 kilométer távolságra eső városokat kötik össze. Hétközben munkásokat szállítanak, a hét végén pedig főleg turistákat. (MTI) Az Erőmű Javító- és Karbantartó Vállalatnál ellenőrzik üzembe helyezés előtt a Paksi Atomerőmű egyik új turbinájának forgórészét. Barabás Imre a 40 tonnás forgórészt méri, egyensúlyozó berendezéssel MTI Fotó : Fehér József felvétele Május 2-án nyit a Skála-Metró Áruház Május 2-án nyitja meg kapuit a Nyugati pályaudvarral szemben Budapest legújabb áruháza, a Skála-Metró. Az új létesítmény jellemzőiről, áruválasztékáról tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Skála-Coop szövetkezeti vállalat vezetői. Amint elmondták, a sorrendben hatvanadik Skálaáruház öt szintjén, összesen 13 ezer négyzetméter területen árusítanak majd, s az induló árukészlet értéke eléri a 300 millió forintot. Külön élelmiszer-, ruházati és vegyesiparcikk-osztályt alakítottak ki. Az áruértékesítést és az utánpótlást elektronikus pénztárgép és információs rendszer segíti. Az újdonságok egész sorát kínálják majd, a — számítások szerint — napi 30 ezer vásárlónak. Az élelmiszerosztályon igen gazdag lesz a kenyérválaszték, csupán lenmagos készítményekből 12- féle kap helyet a polcokon. Előkészített pontyszeletek és békacomb is kapható lesz. Italújdonságokat is árusítanak majd. A ruházati cikkek osztályén kínált termékeknek több mint felét csupán itt lehet megvásárolni, kisszériás, egyedi termékeket adnak el. Az Iparművészeti Vállalat közreműködésével a kalaptól a cipőig azonos stílusjegyet viselő öltözéket is ajánlanak. A műszaki osztályon a választék színesítésére fokozatosan kihasználják a Skála-Coop kapcsolatait más országok szövetkezeti vállalataival, áruházaival. Árusítják egyebek mellett a különféle típusú személyi számítógépeket, videomagnókat, telefonüzenetközvetítőket és elektronikus vagyonvédelmi rendszereket is. Az új áruház a főváros idegenforgalmi vérkeringésébe igyekszik bekapcsolódni. Vendéglátó egységeinek egy része az áruház esti hét órai zárása után is fogadja a vendégeket. A második emeleti étterem például magasabb színvonalú, éjfélig nyitva tartó vacsorázóhellyé alakul át. A Skála-Metróban külön színháztermet is kialakítottak, ahol szórakoztató műsorok megrendezésére is lehetőség lesz. (MTI) Brnói vásár Harmincnyolc ország több mint hétszáz kiállítójának részvételével szerdán megnyitotta kapuit Brnóban a fogyasztási cikkek 15. nemzetközi vására. Az ágazat valamennyi csehszlovák külkereskedelmi és jelentősebb termelő vállalata mellett tíz szocialista ország mutatja be élvonalbeli termékeit, a résztvevő 28 tőkés és fejlődő országból pedig 278 vállalat érkezett. A vásár szerves része az Intermoda 84/85 divatáru-seregszemle és az Insport elnevezésű sportszer- és turisztikai árubemutató. Megnyitó beszédében Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnökhelyettese méltatta a vásár jelentőségét az ország külkereskedelmében és gazdasági életében. Mint rámutatott, a kiállítás ezúttal is a világszínvonallal való összevetés lehetőségét kínálja a csehszlovák külkereskedőknek, és gyártóknak, s ennek tapasztalatait a további döntéseknél kamatoztatni lehet. Emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia nemzeti jövedelmének harmada a külkereskedelem révén realizálódik.