Népszava, 1984. június (112. évfolyam, 127–152. sz.)
1984-06-01 / 127. szám
NÉPSZAVA 1984. JÚNIUS 1., PÉNTEK Súlyos harcok Nicaraguában Súlyos harcok folynak Nicaraguában, amelynek különböző tartományaiban a hadsereg az elmúlt napokban Hondurasból behatolt közel kétszázötven ellenforradalmárt tett harcképtelenné — jelentette be szerdán az ország északi körzeteinek katonai szóvivője. Különösen heves tüzérségi összecsapások voltak Matagalpa, illetve Jinotega tartományokban El Tigre, Las Torres és La Tronca térségében. A nicaraguai hadsereg visszavonulásra , kényszerítette a betolakodókat. Az ellenforradalmárok visszavonulásuk közben megtámadtak egy termelőszövetkezetet, megöltek egy parasztot, hét másikat megkínoztak. A nicaraguai Nemzeti Újjáépítés Kormánya szerdán kiadott rendelete értelmében ötven nappal meghosszabbították az országban 1983 márciusa óta érvényben lévő rendkívüli állapotot. A dekrétum, amelyet Daniel Ortega, a kormányzó tanács koordinátora írt alá, a hosszabbítást azzal indokolta, hogy az utóbbi hónapokban fokozódott az ellenforradalmárok és az Egyesült Államok Nicaragua-ellenes, agresszív tevékenysége. Szerdán pokolgép robbant egy ellenforradalmi szervezet, az ARDE sajtóértekezletén. Az ARDE fegyveres akcióit Costa Rica területéről indítja és onnan kapja az utánpótlást is. A sajtókonferenciát nicaraguai területen a határ közelében tartották. A robbantás Eden Pastorának, az ARDE vezetőjének felszólalása közben történt. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint négy személy életét vesztette, huszonöten megsebesültek. Az ARDE szóvivőjének közlése szerint Eden Pastora is megsebesült. Az agresszív amerikai politika minden latin-amerikai ország ellen irányul A Kolumbiai EP főtitkárának cikke Az Egyesült Államok középameriikai politikaiját, valamint a Kolumbiai Köztársaság belpolitikaihelyzetét s a kormány nemzetközi vonatkozású pozícióját elemzi a Pravda csütörtöki számában megjelent írásában Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitikára. Az Egyesült Államok agresszív, expanzionista politikája általában Latin-Amerika minden országa ellen irányul. Az imperializmus jelentős haszonra tesz szert az országban, amelynek államadóssága 9,6 milliárd dollár. Vieira utal arra, hogy a rendkívüli állapot 1982-es megszűnésével új helyzet alakult ki a Kolumbiai Köztársaságban, Belisario Betancur kormányra jutásához , a kolumbiaiak nagy reményeket fűztek. Az új helyzetben megnövekedett a dolgozó tömegek aktivitása, viszont az ország nagy mezőgazdasági területei a parasztok partizánmozgalma elnyomásának ürügyével továbbra is katonai ellenőrzés alatt állnak. A Kolumbiai Kommunista Párt az ország belpolitikai helyzetének stabilizálása felé vezető fontos lépésnek tekinti azt a tűzszüneti egyezményt, amely nemrégiben jött létre a kormány s Kolumbia forradalmi fegyveres erői között: ily módon megkezdődhet a megoldás keresése azokra az égető problémákra, amelyek miatt a parasztok fegyvert fogtak. A kormány egy sor reformot terjesztett a parlament elé, s bár ezek a reformok igen korlátozottak, mégis a választási rendszer tökéletesítésére, a tömegtájékoztatási eszközöknek az ellenzéki erők számára való megnyitására i irányulnak. Ami a külpolitikát illeti, a jelenlegi kormány a nemzeti szuverenitás megszilárdításának útjára lépett. Hatalomra jutásakor Betanneur kijelentette, hogy az ország az el nem kötelezettek mozgalmához kíván csatlakozni, s Kolumbia 1983-ban be is lépett a mozgalomba. Betaneur ugyancsak részt vett a közép-amerikai feszültség békés megoldásán munkálkodó Contadora-csoport megalakításában. A Kolumbiai Kommunista Párt nem mindenben ért egyet a jelenlegi kormány külpolitikai irányvonalával, de támogatja az országnak az el nem kötelezettek mozgalmában és a Contadora-csoportban való részvételét, s úgy véli, hogy a jelenlegi külpolitika az előző időszakhoz képest előrelépést jelent. Az ország bonyolult belpolitikai helyzetében a Kolumbiai Kommunista Párt elsősorban a tömegek körében végzett munkára helyezi a fő hangsúlyt, s elítél mindenféle kalandor- és terrorakciót. Felháborodás a Boitha-körút miatt Az Afrikai Egségszervezet hivatalos tiltakozása Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Az Afrikai Egységszervezet brüsszeli nagykövetei hivatalosan tiltakoztak, és testületileg „megdöbbenésüket” fejezték ki amiatt, hogy a belga kormány kész fogadni Pieter Botha dél-afriikai kormányfőt, ,,az egyetemesen elítélt fajüldöző rendszer vezetőjét”. Rámutattak, hogy a dél-afrikai kormányzat utóbbi időben mutatott „önmérséklete” és látványos „békülési szándéka” csupán propagandacélú ügyeskedés. A nyugat-európai körút a fajüldöző rendszer nemzetközi elfogadtatását, az ellene érvényben levő gazdasági tilalmak megszüntetését célozza. „Ha a belga kormány mégis fogadja Bolhát, ezt az afrikai országok közössége egyöntetűen barátságtalan lépésnek minősíti” — figyelmeztetett a közös afrikai állásfoglalás. Belga demokratikus társadalmi szervezetek szintén tiltakoztak a látogatás ellen, s tüntetésre készülnek Botha ellen. A brüsszeli székhelyű kereszténydemokrata irányzatú nemzetközi szakszervezeti szövetség (Munka Világszövetsége) ugyancsak „mélységes felháborodásának" adott hangot, hogy több nyugat-európai kormány is fogadja a dél-afriikai kormányfőt. Botha egyébként kétnapos hivatalos portugáliai látogatása befejeztével csütörtökön nyugat-európai körútjának következő állomására, Svájcba érkezett. hons/ianiyin Csernyenko fogadta a szíriai alelnököt Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön Moszkvában fogadta Rifat Asszadot, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja vezetőségi tagját, Szíria alelnökét. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. A szíriai politikus a hét elején a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására érkezett szovjetunióbeli látogatásra. Lengyel felszólalás a stockholmi konferencián A Stockholmiban folyó európai bizalomerősítő és biztonsági, valamint leszerelési konferencián szerdán felszólalt Wlodzimierz Konarski nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője. Bírált több NATO-tagországot, amiért gátolják az érdemi tárgyalásokra való áttérést. A Kelet és Nyugat közti jelenlegi viszony megnehezíti a konferencia munkáját — mondta a lengyel nagykövet, aláhúzta azonban, hogy a stockholmi tanácskozás fontos szerepet játszhat a kapcsolatok javításában. A NATO-tagállamok képviselői által Stockholmban előterjesztett, szűk körű katonai -technikai javaslatok azonban nem befolyásolnák jelentősen az európai politikai és katonaihelyzetet — hangoztatta. A madridi konferencián is leszögezték, hogy abizalomerősítő intézkedéseknek az európai biztonságot kell szolgálniuk. Erre különösen alkalmasak lennének a politikai-katonai eszközök — folytatta Konarski. Az Egyesült Államok és más NATO- hatalmak politkai akaratának hiánya a fő oka annak, hogy még mindig nem sikerült megkezdeni az érdemi tárgyalásokat — húzta ismételten alá a nagykövet. Az egyoldalú előnyök elérését célzó NATO-javaslaton kívül az eddig előterjesztett összes javaslat tartalmazza — igaz, különböző mértékben — a politikai és katonaitechnikai intézkedések összekapcsolásának gondolatát. Ez a konferencia további munkájának alapjául szolgálhatna — emelteki végül Kowaiiski nagykövet. A legfontosabb népgazdasági célokra összpontosít az MTESZ (Folytatás az 1. oldalról) A szövetség munkájában előtérbe kerültek az anyagtakarékosságra és az energiagazdálkodás racionalizálására, az elektronika széles körű alkalmazására és kultúrájának terjesztésére, az élelmiszer-gazdaság ipari hátterének szélesítésére, a gyógyszeripar fejlesztésére, valamint az innovációs folyamatok meggyorsítására irányuló törekvések. Az egyesületekbe tömörült szakemberek sokoldalúan kapcsolódtak ehhez a munkához, ezt jól példázza egyebek közt, hogy az MTESZ energiatakarékossági pályázatára 161 pályamű érkezett, amelyeknek eddig mintegy fele már a gyakorlatban meg is valósult. A pályázatok révén 4 milliárd forint értékű energiahordozó takarítható meg. Hasonlóan sikeres munkát végeztek az MTESZ különböző bizottságai, és területi szervei. Fejlődött az üzemekben működő MTESZ- szervezetek tevékenységének színvonala. 1200-ra emelkedett azoknak a vállalatoknak, intézményeknek és gazdaságoknak a száma, ahol az egyesületek valamilyen képviselete működik. Elégedetlenségének adott hangot a beszámoló a fiatal értelmiség aktivizálásával kapcsolatban. Felmérések bizonyítják, hogy a pályakezdés anyagi és erkölcsi gondjai, a közösségi munka elismerésének hiánya visszatartja a fiatalokat a közéleti munkától. Szükséges lenne egyebek közt a vezetővé válásuk fokozottabb támogatása és arányuk növelése a választott testületekben. Ez egyebek mellett csökkentheti a magas beosztású, elfoglalt állami vezetők terhelését is. Az MTESZ nemzetközi kapcsolatainak fejlődését jelzi, hogy megalakult a FENTO, a szocialista országok műszaki-tudományos szervezeteinek szövetsége, amelynek munkájában az MTESZ a Környezetvédelmi Bizottság tevékenységét szervezi. Az együttműködésnek azonban még számos kihasználatlan területe van, például a határ menti kapcsolatok erősítésében. Emellett a fejlett és a fejlődő országokkal is több területen alakult ki együttműködés. Az MTESZ aktívan részt vesz a Mérnökszervezetek Világszövetsége (WFEO) munkájában is, összességében a szövetség munkája szinkronba került a társadalom tényleges szükségleteivel — állapította meg a főtitkár. — Az Elnöki Tanács 1983-ban határozatot hozott az MTESZ jogállásáról és állami felügyeletéről , ennek alapján társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. — Ez azonban korántsem feledteti munkánk még fellelhető fogyatékosságait — hangsúlyozták többen a beszámolót követő vitában. Elsősorban a fórumrendszer, a szakmai propaganda- és felvilágosító, döntéselőkészítő, és szakértő tevékenységükben kell összpontosítani a legfontosabb célokra. Az innováció meggyorsításához az üzemi és a megyei szervezetek erősítésére, a feltételek javítására van szükség. Az MTESZ oktatási és szakmai továbbképzési tevékenysége azokon a szakterületeken szorul fejlesztésre, ahol kiegészítheti az állami képzést. Nem hibátlan az MTESZ különböző szervezeteinek együttműködése sem. Többen rámutattak az MTESZ növekvő szerepére a népgazdaság VII. ötéves tervének kidolgozásában, valamint az iparfejlesztés koncepciójának megvalósításában. Szóltak emellett a biotechnológia fejlesztésének szükségességéről és a vállalati önállóság érvényesítésének fontosságáról. Foglalkoztak a műszaki értelmiség körében felgyülemlett feszültségekkel, amelyek feloldására az MTESZ-nek különösen nagy figyelmet kell fordítania. Az országos elnökség elfogadta a szövetség munkájának félidős értékelését, és megválasztotta az 1986-ban sorra kerülő 14. tisztújító közgyűlést előkészítő bizottságokat. O. S. . A tisztesség első hallásra egyértelműen erkölcsi kategória. Meglehet ugyanis, hogy valaki a közvélemény szemében, az emberek megítélése szerint tisztességtelenül cselekszik, de ezért jogilag még felelősségre nem vonható, mert magatartása semmilyen jogszabályba nem ütközik. Ezek szerint a gazdasági életben, a vállalatokra, szövetkezetekre másfajta normák érvényesek? — kérdezhetné az olvasó, aki már értesülhetett róla, hogy új jogszabálytervezet készül a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról. Nem erről van szó. Csupán arról, hogy a változó gazdasági körülmények és szabályzók között különösen fontos egyértelműen tisztázni, melyek azok az erkölcstelen, tisztességtelen magatartások, amelyeket már nem lehet elintézni egy méltatlankodó fejcsóválással, amelyek elkövetését jogi szankciókkal is tiltani kell. az erőfölénnyel A tisztességtelen versenyről jelenleg Magyarországon egy több mint hatvanéves jogszabály, az 1923. évi V. törvény rendelkezik, amely ma már több szempontból is „nyugdíjjogosult”. Például azért, mert csak az egyik versenytársat védi a másik üzleti tisztességbe ütköző cselekménye ellen, a szabályozás a fogyasztók érdekeinek védelmére egyáltalán nem terjed ki. Mivel nálunk a piacon a legtöbb területen még messze vagyunk a kereslet és a kínálat egyensúlyától, ennél sokkal jellemzőbb a hiány, ezért fokozott jogvédelmet kell biztosítani a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel szemben is. A jogszabálytervezet — amelyet már több parlamenti bizottság is megvitatott — általános érvénnyel is tiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenységet, de több konkrét tilalmat is tartalmaz és jogkövetkezményekkel fenyeget. Ilyen például a hírnévrontás, az üzleti titok tisztességtelen megszerzése és jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, a fogyasztók megtévesztése a termékekkel kapcsolatban, az árukapcsolás, a tisztességtelen őr érvényesítése. Kérdéses persze — s ez az országgyűlési bizottságok vitáiban is többször elhangzott —, hogy megvédhet-e bennünket, vásárlókat, fogyasztókat, megrendelőket a jog, az újabb tilalomfák felállításával megszűnik-e kiszolgáltatottságunk a kereskedelemnek, az iparnak, a szolgáltatóknak? Aligha. A kétségtelenül korszerű paragrafusok megfelelő érvényesüléséhez egy olyan gazdasági környezet szükséges, amelyben tényleges versenyhelyzet van, ahol a kivitelezők versengenek a megrendelésekért és nem fordítva. A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése egyebek között éppen azt szolgálja, hogy hosszabb távon egyre inkább a piaci értékítélet váljon a gazdálkodó szervezetek tevékenységének legfontosabb mércéjévé, hogy a kínálat változatosabb, sokszínűbb legyen, jobban alkalmazkodjon a kereslethez. Azon aligha lehet vita, hogy amíg a hiánygazdálkodás, egyes vállalatok monopolhelyzete jellemzi a piacot, addig mindig újratermelődik a tisztességtelen gazdálkodás lehetősége, bármilyen szigorú jogkövetkezményeket is helyeznek kilátásba ezért a paragrafusok. Jó példa erre a szerződéses fegyelem jelenlegi helyzete, amit inkább szerződéses fegyelmezetlenségnek kellene nevezni. Hiába a jogi lehetőség arra, hogy a késedelmesen, rossz minőségben szállító vállalattal szemben a bíróság előtt kötbérigényt érvényesíthet a megrendelő, ha az a következő szállítást is csak ettől a cégtől várhatja. Előfordul, hogy néhány nagyobb vállalat eleve csak egyoldalú előnyökkel hajlandó szerződni, vagy még megállapodást sem köt, biztos ígéretet sem ad a szállításra. Mit tehet ilyenkor a megrendelő? Kénytelen-kelletlen tudomásul veszi a helyzetet, eltűri azt, ami tulajdonképpen tűrhetetlen. S ezek a negatív jelenségek továbbgyűrűznek a szerződéses kapcsolatokon, amelyek láncolatának végén a fogyasztó, a vásárló áll, s kapja a legnagyobb ütést. Gondoljunk csak a lakásárakra ... Mi van a számla mögött ? A gazdálkodás törvényességének jelenlegi állapotáról sokatmondó példákat említett a minap a Fővárosi Tanács előtt tartott beszámolójában a fővárosi főügyész. Egy vidéki termelőszövetkezet Budapesten működő szolgáltató főágazata földmunkák elvégzését vállalta, s ezért csaknem 2,5 millió forintos számlát nyújtott be. Ügyészségi vizsgálat során derült ki, hogy a vállalkozó a munkában egyáltalán részt sem vett, azt egy kisiparossal végeztette el — 250 ezer forintért. A szövetkezet tehát árdrágítással több mint 2 millió forint tisztességtelen hasznot próbált szerezni. Egy másik ügyben a vállalat a megrendelőnek a tényleges ár mintegy huszonkétszeresét (!) számlázta le, több mint egymillió forint tisztességtelen hasznot zsebelve be ezzel. Az esetben a döbbenetes az, hogy a megrendelő vita nélkül fizetett. Vajon miért? Úgy tűnik, megvolt rá a pénze. S ilyenkor áll elő az a visszás helyzet, hogy az ügyészségnek, a népi ellenőrzésnek kell fellépnie a törvényesség védelmében, a megrendelő érdekében — akarata ellenére is. Nyilvánvaló, hogy a normális az lenne, ha a megrendelőket nem a külső, adminisztratív beavatkozások, hanem saját jól felfogott érdekük, gazdasági érdekeltségük kényszerítené arra, hogy alaposabban utánanézzenek, mi van a számla mögött, megfelelő határidőre és minőségben történt-e a teljesítés? Ehhez persze egyebek között az is kell, hogy adott esetben más potenciális vállalkozót is találjanak a piacon. Az igazsághoz tartozik, hogy bizonyos területeken már tapasztalhatók kezdeti jelei a versenynek, a vállalkozásnak. Az ingatlankezelő vállalatok például néhány éve még óriási gondban voltak, ha a sortatarozásokra, épületfelújításokra kivitelezőt kerestek. Amióta gazdasági társulások, kisszövetkezetek, sőt munkaközösségek is vállalkoznak ilyen munkákra, egyre gyakrabban válik lehetővé a versenyeztetés, bár ez egyelőre a vállalási díjak csökkenésében még nem nagyon tükröződik. Vagy egy egészen más területről vett példa: a magántaxizás széles körű engedélyezésével valódi konkurrenciaharc indult az utasokért, ami — ha az árakat a növekvő költségek miatt nem is csökkentette — érezhetően javította ennek a szolgáltatásnak a minőségét. Minden a fogyasztókért , ha már az állampolgárokat közvetlenül is érintő témáknál tartunk, érdemes külön is megemlíteni azt az újszerű javaslatot, amelyet a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról szóló jogszabálytervezet a közérdekű igény érvényesítésére vonatkozóan tartalmaz. E szerint a jövő évtől a Fogyasztók Országos Tanácsa, a Magyar Kereskedelmi Kamara, illetve a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve a fogyasztók széles körét érintő és jelentős nagyságú hátrányt okozó tisztességtelen gazdálkodóval szemben pert indíthat a fogyasztók jogainak érvényesítése iránt. Rendkívül fontos rendelkezés, hogy erre akkor is lehetőség lesz, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye már nem állapítható meg. Lehetőség lesz arra is, hogy a megfelelő nyilvánosság érdekében a jogsértő gazdálkodó szervezet költségére a bíróság ítéletét országos napilapban közzétegyék. Talán e néhány kiragadott példa is igazolja, hogy a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról készülő új jogszabály széles körben érinti majd nemcsak a vállalatokat, szövetkezeteket, hanem az állampolgárokat is. De az új rendelkezés önmagában semmiképpen sem lesz csodaszer, nem teremt rendet. Az elérni kívánt cél csakis akkor válhat realitássá, ha a tisztességes gazdálkodás követelménye nemcsak erkölcsi óhaj és jogi parancs, hanem egyszersmind a gazdasági környezetből fakadó kényszer is lesz. Deák András Versenyben a tisztességért