Népszava, 1987. május (115. évfolyam, 102–126. sz.)
1987-05-06 / 105. szám
6 Cannes-i előzetes Cannes, a nemzetközi filmfesztiválok osztályon felüli rangadója, szigorúan ragaszkodik az elsőséget biztosító csillagokhoz, s a különböző rendű, rangú évfordulók parádéihoz. Az idén például, már a meghívó fejlécére rajzolt, koszorúval ékesített szám is jelzi: ezen a májuson éppen negyvenedszer ragyognak fel a „fesztiváli csillagocskák’’ a Cote d'Azurtán legszebb sétányán. (Igaz ugyan, hogy az idén, már negyvenegy éves lenne a fesztivál, lévén az első seregszemle időpontja: 1946. Csakhogy 1950-ben a koreai konfliktus félbeszakította a fesztiváli évjáratok folytonosságát, amiként az 1968-as, májusi események is sok zavart okoztak a filmek, filmesek parádéjában.) Mindenesetre a holnap este kezdődő, kéthetes seregszemle a bűvös-tekintélyes negyvenedik évforduló ünnepi szellemében szerveződött Legalábbis az előzetes program olvastán olyan érzésünk támadt: az idei rangadót — versenyben, vagy versenyen kívül — csakis a legnagyobbak, a kortárs filmművészet igazi „csillagai" játsszák. De láthatjuk az idei fesztiválon francia Pialat a Sátán napja alatt-ját, Cisse — Malit képviseli a seregszemlén — A tényét; Peter Greenaway Egy építész hasa című Fekete szemek A szovjet filmművészetet Abuladze híres Vezeklése képviseli a versenyprogramban. Abuladze mellett, ott lesz — versenyen kívül — Nyikita Mihalkov Fekete szemek című új filmje is, melyet Kosztromában forgatott, mégpedig Marcello Mastroianni főszereplésével. A film — amint hírlik — filmjét, a japán Imamura Pint-jét. És Schroeter, Lindsay Anderson, a Taviani fivérek, Woody Allen, Peter Bogdanovich legújabb munkáit. Csehov a Kutyás hölgy című írása alapján készült. Illetve — ahogy Nyikita Mihalkov elmondta az Izvesztyija munkatársának — „ez esetben nem egyszerűen a Kutyás hölgyről van szó, hanem megkíséreltünk több Csehov novella alapján, önálló tartalommal rendelkező művet alkotni." A filmművészet rangadója Egy rendező noteszából Például Fellini, aki nemrégiben a római Cinecittá 5-ös stúdiójában felépítette a maga, s képzeletbeli „Cinecittáját" — az óriás keblű, s „oltári” fenekű hölgyek, sápatag álmodozók, szédült nagybácsik, lomhatag apák, üvöltöző feketeingesek, finom hölgyek és szédült korafiak számára. Az új film. Egy rendező noteszából, avagy Federico Fellini feljegyzései című munka — melyet bemutatnak, versenyen kívül a cannes-i fesztiválon — tulajdonképpen az Amarcord folytatása. Hiszen Fellini fiatalságáról, pályakezdéséről szól. No meg a Cinecittáról, a Tevere-part filmvárosáról. Az előzetes hírek szerint: Fellini új filmjéből nem hiányoznak régi, kedves színészei sem. Például Anita Ekberg és Marcello Mastroianni. De a hajdani rimini fiatalember római kalandjaiban ott lesz Nastassja Kinski is. A fesztivál másik, szenzációsnak ígérkező alkotását Francesco Rosi jegyzi. Az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája — Gabriel Garcia Márquez regényéből készült. Ettore Scola Családja viszont — egy tipikusan olasz, polgári család nyolcvan évnyi történetét öleli fel — Vittorio Gassman, Fanny Ardant, Stefánia Sandrelli, Philippe Noiret, Merné Perlini és Carlo Dapporto segédletével. Wim Wenders — Ég Berlin felett című új filmje — Peter Handkével közösen írt forgatókönyv alapján készült. Az Utolsó tekercs Andrej Koncsalovszkij — Nyikita Mihalkov testvérbátyja — viszont London északi részén, az Elstreestúdiókban forgatta a Duett egy szólistáért című új filmjét, mégpedig Julie Andrews, Max von Sydow, Alan Bates és Rupert Everett főszereplésével. A Le Figaro előzetese szerint így foglalható öszsze Andrej Koncsalovszkij új filmjének lényege: könynyek, kiáltás, feszültség. Élénk és szenvedélyes párbeszédek. (A történet főhőse egy híres hegedűművésznő, aki súlyos betegség következtében megbénult. S a pszichiáter rá akarja bírni páciensét, hogy fogadja el ezt az állapotot, s éljen továbbra is normális életet.) Egy évnyi szünet után — a magyar film újra jelentkezik az idei fesztiválon. A versenyprogramban szerepel — május 15-én — Makk Károly az Utolsó tekercs című filmje, melyet Déry Tibor műve alapján forgatott, Tóth János operatőr közreműködésével. S a hírek szerint bemutatják az idei cannes-i fesztivál programjaiban Gazdag Gyula Hol volt, hol nem volt című filmjét és Maár Gyula Malom a pokolban-ját, továbbá Nagy Gyula Ujj-hullám animációját. Mert az idén is több program — a kritikusok hete, a rendezők sorozata stb. — színesíti, gazdagítja fesztivál programját, melynek zsűrielnöke: Yves Montand, G. I. SZOT-ösztöndíjasok a Rátkay Klubban Május 11-én este 7 órától rendezik meg a budapesti Rátkay Klubban a SZOT- ösztöndíjasok estjét. A Mátyás István által szerkesztett és vezetett műsorban fellép és bemutatja műveit Birtalan Ferenc, Kalász László, Darai Lajos Mihály, Novák Béla Dénes és Vasy Géza. Közreműködik: Kovács Titusz, Oszter Sándor, Mohai Gábor, Pálfy Margit és a Lyra Trió. Egy asszony két kecskéje címmel vidám bukovinai, moldvai, székely történetekből összeállított műsorral lép fel több helyütt az országban Ferenczy Csongor és Káka Rozália. A bemutatót az Egyetemi Színpadon tartották. OLVASTAM A Romanovok pusztulása Vannak a történelemben gyűlölt nevek, amelyek viselőik személyes kvalitásaitól, szándékaitól függetlenül is képesek kiváltani a nép haragját. Ezek közül való a XX. század elejének Oroszországában a Romanov név. A nagy uralkodókat, felvilágosult despotákat egyként a trónra küldő család neve kormányzásuk utolsó évtizedeiben egyet jelentett a börtönnel, a száműzetéssel, az akasztófák uralmával, a kérlelhetetlen és cinikus ostobasággal. Nem véletlen tehát, hogy az 1917-es forradalmak első követelése, hogy 23 évi uralom után mondjon le II. Miklós, a Romanovház utolsó cárja, öccse, Mihály, aki követhette volna a trónon, jó időben felismerte, hogy milyen veszélyeket rejtene a korona felvétele, így elhárította magától a megtiszteltetést. A lemondott cár és családja előbb védőőrizetbe került, majd a második forradalmat követően valóságos fogságba. M. K. Kaszvinov érdekesen megírt, a Kossuth Könyvkiadónál most megjelent könyve ennek a fogságnak az eseményeiről, és az ehhez vezető útról állít öszsze izgalmas krónikát. II. Miklós és nem kevéssé gyűlölt német felesége elkerülték azt a szégyent, amit a párizsi vesztőhelyen elszenvedett XVI. Lajos és koronás hitvese: nem volt nyilvános tárgyalásuk, nem rendeztek demonstrációt kivégzésükről — mindezt azonban — mégha közvetetten is — a mentésükre igyekvő fehéreknek köszönhetik. Ezek támadása akadályozta ugyanis meg, hogy Jekatyeringrádból az ország belsejébe szállítsák őket, így bírósági eljárás nélkül döntött a helyi szovjet kivégzésükről. Haláluk lezárt egy történelmi korszakot Oroszországban, és elindított egy máig sem befejezett vita- és találgatássorozatot arról, hogy mi lett volna, ha a Romanovok mégsem pusztulnak el, ha a menteni igyekvők ügyesebbek, ha az új kormány türelmesebb. Ennek a vitasorozatnak értékes adaléka Kaszvinov könyve a Huszonhárom lépcsőfok a halálba. (pallagi) Pályázat idegen nyelvek gyakorlásának elősegítésére Idegen nyelvek gyakorlásának elősegítésére hirdetett pályázatot az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. A pályázattal azokat az ifjúsági közösségeket kívánják segíteni, amelyek szerepet vállalnak idegen nyelvi ismeretek megőrzésében és fejlesztésében. Az ÁISH a Központi Ifjúsági Alapból támogat minden olyan kezdeményezést, amely az idegen nyelvek gyakorlásának kollektív formáit kívánja megteremteni, s amely a nyelvgyakorlás hatékonyabb, újszerűbb módjainak kidolgozására törekszik. A pályázatokat — pontos címmel ellátva — május 15- ig a megyei tanács v. b. ifjúsági és sportosztályára (Budapesten a Fővárosi Tanács V. B. Ifjúsági és Sporthivatal) kell küldeni. Az elbírálásban szakértők működnek közre, és a döntésről valamennyi pályázó június 15-ig értesítést kap. Bár a panoptikumban Furcsa s groteszk színpadi játék résztvevője lehetett a táncrajongó, ha tudomást (s hozzá jegyet is) szerzett Dominique Bagouet és társulata Thália színházi vendégszerepléséről. A Montpellier-ben működő táncegyüttes szünet nélküli, hetvenperces, tavaly készült kompozícióval mutatkozott be hazánkban. A közönség előadás alatti reagálásaiból ítélve — úgy tűnt — egyszerre szolgáltattak jóleső elégtételt a kifejező modern tánc s a balettművészet híveinek is. Végre egy remek, filozofikus, modern mű! — hangzott az egyik oldalon. Még szerencse, hogy mi nem ezt csináljuk! — nyugtázták mosolyogva a másikon. S hogy hol is az igazság? Pillanatnyilag úgy érzem, a maga módján mindkét „táborban” egyszerre. Egyetlen darab alapján ugyanis mindenképp nehéz tárgyilagosan megítélni őket. Ráadásul annak a veszélye is fennáll, hogy erényeik ugyanúgy félreismerhetők, mint hiányosságaik. Annyi azonban máris nyilvánvaló, hogy a Companie Bagouet a kortárs táncművészetnek abba a vonulatába tartozik, amelyet többek között a nálunk is járt Bécsi Táncszínház, a Brémai Táncszínház, a francia Araguy Marin és társulata, vagy a Hollandiában működő Krisztina de Chatel együttese és mások képviselnek ma Európában. Valamennyiük közös jellemzője, hogy szívesen komponálnak kortárs zenére, hogy a balett-technikát szinte abszolút módon elvetik, s így értelemszerűen a XX. századi színpadi táncművészet forrásaiból (például az amerikai modern tánc, az európai mozdulatművészet, a pantomim, a dzsessztánc stb. technikájából, illetve ezek keverékéből) alakítják ki saját technikájukat és stílusukat. Közeledve bizonyos zenei és képzőművészeti irányokhoz (mint például a minimal art Krisztina de Chatelnél), az abszurd színházhoz (Magny Marinnél), az expresszív mozgásszínházi törekvésekhez (Brémai, Bécsi Táncszínház), vagy épp a kortárs irodalmi avantgárd formalista kísérleteihez (Companie Bagouet), közös a művészi cél is: sajátos technikájuk segítségével szigorúan a mához szólni! Mai életérzéseket, korunk politikaiszociológiai-pszichológiai jelenségeit, ember,ember, ember és környezet, ember és társadalom mai állapotát bemutatni a tánc s a táncszínház eszközeivel. Ezek után nézzük, mit valósított meg mindebből a fiatal francia társulatvezető és koreográfus, számos hazai és nemzetközi koreográfusi díj tulajdonosa, aki — felkészültségét tekintve — akár klasszikus, akár modern táncosnak is vallhatja magát. Aki — mesterei között — Balanchine-t, Béjart-t, sőt, a modern tánc híres „úttörőit", Merce Cunninghamet, Anne Béranger-t vagy Jennifer Müllert is bátran említheti, ők a kortárs európai és amerikai táncművészeinek abban az értelemben is vezéregyéniségei, hogy markáns művészi koncepcióval rendelkeznek és nemcsak jellegzetes (és rendkívül magas színvonalú) technikát és stílust, de iskolát is teremtettek. Bagouet táncszínházában viszont még nem beszélhetünk igazi, gazdag és választékos nyelvezetről. Inkább csak érdekes, sokszor „jópofa" mozdulati ötlettár az, amit felsorakoztat; a kifejező táncból, a pantomimből, a hétköznapi gesztusokból táplálkozó (bár kétségtelenül következetesen használt) mozgáselemek sora: kézfejcsavarások, ujj játékok, görcsös öklözések, bájmosolyok, karívelések, atletikus gurulások és dobbantások, tétova totyogások és titokzatos egymásra bámulások .. . De kik a figurák, akiket Bagouet megjelenít? Kik a holdkóros, álomittas bál „vendégei”? Soroljuk: négy önfeledt mosolyú, mezítláb táncikáló-dzsesszelő balerina; két taftós-frakkos báli pár; két bábumozgású, szónokosan mesterkélt bohócautomata és három fekete ruhás-csuklyás „kopómadár" (élénk kézfejgesztusokkal s túlzott, ezért komikusnak ható arc- és szemjátékkal). Továbbá szexuálisan kielégületlen fiatal nők, akik réveteg szemmel „élnek bele” a világba, amelyet ezúttal három fegyencruhás, zsákkabátos kis kínai férfi s a kápók uniformizálnak számukra „szürkévé” és kegyetlenné. Magányukból a zöld-fehér csíkos ruhás „bajnok” sem zökkenti ki őket (egyébként nincs is szándékában, hiszen csak úgy, magának szökdécsel és bukfencezik, önhitten eltelve szépségével és férfiasságával). S végül szürke és zöld színű ,,tükörképek" is megjelennek: egy fiatalkorú banda egymással testben-lélekben azonosulni akaró-tudó mono-, homo- és biszexuális tagjai; majd — nocsak — egy dinamikus mozgású lány, öltözékéről ítélve a bajnok párja. Kik is tehát a koreográfus teremtményei? Elveszettek és egymáshoz tartozók, mesterkéltek és mesterkéletlenek, örök bohócok és örök kortévesztők, lelki nyomorékok és megnyomorítók, győztesek és legyőzöttek. Egyszóval emberek — mondhatnánk —, akik a darab fináléja szerint egytől egyig pusztulásra vannak ítélve. Emberek, akikre viszont mégse akarunk hasonlítani. Mondhatnánk, igen, ha a darab láttán el is jutnánk a koreográfus bárminemű gondolatmenetének felismeréséhez, s az általa irányított nézői önvizsgálathoz. Ha ... ! Igen, ha egyáltalán eljutnánk idáig, és nem fáradnánk bele hamarabb a türelmet bizony sokszor próbára tevő jelenetek megfejtésébe, ha nem képednénk el a sok blöffgyanús gesztus és mimika láttán, ha a figurákban valódi típusokra találnánk az esetlegesség s a felszínesség helyett... Mindenesetre érthető, hogy e különös bál e különös panoptikumban még sokáig egyik legvitatottabb eseménye lesz a Táncfórum szervezte vendégjátékoknak. Értékeléséhez biztos receptet egyelőre magam sem ajánlhatok. Talán ha a műfaj (a táncszínház) és a stílus (a táncexpresszionizmus) legjobb, ám számunkra bizonyára mindeddig megfizethetetlen, nemzetközi rangú társulatai is bemutatkozhattak volna már nálunk, biztosabban mondanánk igent vagy nemet épp a montpellier-i társulatra. Addig azonban vigyázat! A nyitottság mindig, tehát most, az átlagosnál szokatlanabbal szemben is, az egyetlen lehetséges kritikusi és nézői alapállás. Kaán Zsuzsa A Compagnie Bagouet vendégjátéka SZERDA, 1987. MÁJUS 6. NÉPSZAVA Berzsenyi—Helikon napok Berzsenyi Dániel születése napjának tiszteletére a róla elnevezett irodalmi és művészeti társaság és a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum háromnapos irodalmi ünnep megszervezését kezdeményezte. A gondos előkészítő munka eredményeként május 7-e és 9-e között az irodalom, a költészet lesz a főszereplő Keszthelyen. . A Festetics-kastélyban, a város iskoláiban, könyvtárában és közművelődési intézményeiben felolvasóestek, irodalmi műsorok, koncertek és irodalmi viták várják az irodalmárokat és a közönséget. Többek mellett fellép Faragó Laura, Sólyom Nagy Sándor, Király Csaba, Jancsó Adrienne, ifj. Fasang Árpád, Papp János, a budapesti Forrás Kör, a Musica Antiqua, a keszthelyi baráti kör énekkara és a keszthelyi zeneiskola tanárainak kamarazenekara. A város és a város környéki falvak iskoláiban rendhagyó irodalomórákon találkoznak a tanulókkal a Berzsenyi —Helikon napokon részt vevő írók, költők. A kastély előtti könyvsátorban a Berzsenyi Társaság kiadványait árusítják. Május 8-án a Magyar Rádió a keszthelyi Helikon könyvesboltból közvetíti a Könyvről könyvért című irodalmi vetélkedőműsorát. Ugyanezen a napon ítéli oda a társaság elnöksége a Mi a haza ma? című pályázat díjait. Más szervek mellett díjat ajánlott fel a SZOT és a Népszava szerkesztősége is a legjobb pályaművek jutalmazására. (pallagi) Nyári balatoni kulturális programok Bár a Balatonnál még csak a nem hivatalos előszezonnál tartunk — az idénynyitó május végén lesz —, a Balatoni Intéző Bizottság titkársága, a művészeti szövetségekkel, műsorirodákkal, a kulturális és idegenforgalmi szervekkel egyeztetve már összeállította a nyári kulturális és szórakoztató programot. Az üdülési idény folyamán a művelődési központokban, a múzeumokban és a galériákban több mint 50 képző-, ipar- és népművészeti kiállítást rendeznek. Csupán a szántódpusztai idegenforgalmi és kulturális központban 10 kiállítást láthat a közönség. Szántód partjainál címmel a Magyar Nemzeti Galéria festménygyűjteményéből rendeznek tárlatot. Kiállítás mutatja be egyebek között a balatonendrédi csipke, a szántódi rév, a szántódpusztai cselédtelepülés történetét, valamint a Dél-Dunántúl népművészetét. Boglárlellén a Tóparti Galériában a Szépművészeti Múzeum és az Esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményéből válogatott műalkotásokat állítanak ki, s az idén is számos képzőművészeti tárlatnak ad helyet a Vörös és a Kék Kápolna. A boglárlellei szabadtéri színpadon több alkalommal antik görög drámákat mutatnak be a kaposvári Csiky Gergely Színház művészei. A nyár folyamán a Balatonnál 39 komolyzenei koncertet adnak az Országos Filharmónia rendezésében. Tihanyban, Keszthelyen, Kőröshegyen és Boglárlellén az idén is folytatódnak az orgonahangversenyek. A balatoni programhoz kapcsolódnak a veszprémi vár Zenélő Udvarában sorra kerülő zenei estek. A nagyobb koncerteket azonban az idén a veszprémi vár rekonstrukciója miatt a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában rendezik. Keszthelyen a június 12-én kezdődő többhetes nemzetközi Helikon Zenei Fesztivál kínál gazdag programot, amelyből kiemelkedik a VII. Interfórum, a fiatal előadóművészek nemzetközi seregszemléje. A városban július 28-tól ismét megrendezik Cziffra György mesterkurzusát, amelynek résztvevői több nyilvános hangversenyt is adnak. Az operett híveinek a siófoki Kálmán Imre- és Lehár Ferenc-gálaműsorok szereznek örömet. A szórakoztató könnyűzene kedvelőinek az Országos Rendező Iroda mintegy 400 koncertet rendez neves együttesek és szólisták részvételével. A szakszervezeti és vállalati üdülőkben mintegy 150 zenés műsoros előadásokon szórakozhatnak a beutalt vendégek.