Népszava, 1988. április (116. évfolyam, 78–102. sz.)
1988-04-01 / 78. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ péntek, 1988. április 1. ■ 116. évfolyam, 78. szám ■ ára,86 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Felelős gondolkodással Párttagok és pártonkívüliek egyaránt megkülönböztetett figyelemmel kísérik a Magyar Szocialista Munkáspárt tervezett májusi pártértekezletére való készülődést, és az sem titok, hogy ebbe a növekvő érdeklődésbe némely helyen több-kevesebb türelmetlenség is vegyült. Érthetően, hiszen az ország és állampolgárainak nehezedő helyzete, az életszínvonal csökkenése, a húsz évvel ezelőtt megkezdett reformfolyamat nekilendülései és megtorpanásai, a hazai népgazdasági tervek egyes céljainak megalapozatlansága, a nemzetközi gazdasági folyamatok esetenkénti téves értékelése, az elmúlt időszakban hazánkban a viták egész sorát váltotta ki. Reális és szélsőséges nézetek, vélemények egyaránt elhangzottak és leíródtak e kötetlen, hol a kisebb-nagyobb közösségi fórumokon, hol pedig csak egyszerűen a baráti, munkatársi körökben folyó eszmecseréken. Kétségtelen, hogy közgondolkodásunknak ezek a megnyilvánulásai éppen úgy segítették az ország helyzetének, a tennivalóknak a felmérését, miként a tudományos műhelyek elemzései is alapot szolgálhatnak a továbblépésre. Azonban látnivaló az is, hogy az egyre szaporodó, nem mindig megválaszolható kérdések bizonytalanságot is szültek. Ilyen szemszögből pillantva vissza az elmúlt egy-két esztendőre, nem lehet kétséges, hogy az MSZMP Központi Bizottságának március 23—24-i ülésén megvitatott, a májusi pártértekezlet elé kerülő, tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalás tervezete alapvetően fontos dokumentum az ország sorsáról, jövőjéről, a tennivalókról folytatandó közös, felelős gondolkodásban. Mindenekelőtt azért, mert a testületi felelősség kérdéseiről is nyíltan szólva, őszintén feltárja az ország mai helyzetének külső és belső okait, a téves megítéléseket, a nem megfelelő gazdaságpolitikai reagálásokat. Ennél is lényegesebbek azonban a helyzetértékelésnek azok a mondatai, amelyek szinte kimondatlanul a dokumentum későbbi fejezeteire utalva, a követendő utat is kijelölik: „A nyolcvanas évek elején világossá vált, hogy tartós eredményeket a magyar gazdaság akkor érhet el, ha folytatódik a megkezdett reform, kialakul a szocialista árutermelő gazdasági fejlettségünknek és adottságainknak megfelelő — működési — és irányítási rendszer. Megnehezítette ennek megvalósulását, hogy a reformokat nem terjesztettük ki kellő időben a társadalmi élet más területeire.” Hiszen a tervezet minden kétséget eloszlatva mondja ki, hogy „a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság”, hogy a „többszektorú gazdasági rendszerünkben meghatározó az állami és a szövetkezeti tulajdon, és ez a jövőben is így marad”. A többszektorúság azonban azt is jelenti, hogy „támogatjuk a vegyes tulajdonú vállalkozásokat, a magántevékenységet, minden olyan kezdeményezést, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását, szocialista értékeink gyarapítását szolgálja. Ennek érdekében bővítjük a különféle tulajdonformák működésének lehetőségeit, biztosítjuk változatos kombinációikhoz a megfelelő szervezeti kereteket.” Nem kevésbé lényeges az sem, ahogy a korszerű gazdaság kívánalmainak megfelelően kijelöli a dokumentum a bérreform célját, ami nem lehet más, minthogy „segítse elő a keresetszabályozás kötöttségeinek fokozatos feloldását, a munka társadalmi hasznosságának, eredményességének megfelelő bérarányok kialakítását.. Egyszer s mindenkorra elválasztva a szociálpolitikát a bérektől. Nevezetesen: „Számolunk azzal, hogy a kibontakozási program gazdasági feltételeinek megteremtésével — különösen a stabilizáció időszakában — fennmaradnak, egyes területeken fokozódnak a társadalmi feszültségek. Ezek enyhítése, méltányos kezelése, valamint az elosztási rendszer ellentmondásainak feloldása elsősorban az állami szociálpolitika eszközeivel történjék.” Ezeknek, s az állásfoglalás-tervezetben felsorolt más, lényegi, alapvető gazdasági-társadalmi céloknak a kijelölése abból az elhatározott szándékból fakad, hogy a „párt eleget tesz a magyar társadalom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének”. S ezért „a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményező és irányító szerepet vállal a szükséges reformok megvalósításában”. A vezető szerep erősítésének ilyen, cselekvő értelmezése teszi érthetővé azt is, hogy a párt miért tartja szükségesnek saját tevékenysége megújítását. Hiszen, mint a dokumentum megállapítja: „a politikai intézményrendszer eredményes működése nagymértékben attól függ, hogy a párt mennyire képes megújítani saját tevékenységét”. Ennek a megújulási folyamatnak pedig két, egymást feltételező oldala van: a teljesebb pártdemokrácia nem más, mint a jogok és a kötelezettségek egysége. Ez az értelmezés pedig példaerejű is egyben, a korszerűsítendő politikai intézményrendszer szervezetei számára. Mint ismert, a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a dokumentumot vitassa meg a párt valamennyi alapszervezete és bizottsága, és egyúttal felkérte a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, az egyes intézményeket, mondjanak véleményt az állásfoglalás-tervezetről. Ez a széles körű eszmecsere pedig alkotó módon erősítheti a felelős közös gondolkodást, s erősítheti azt az egységet, amely a gondokból való kijutáshoz szükséges egyöntetű cselekvés legbiztosabb alapja. Szalay Antal Erbiditták túl árbujtdöntési kötelezettséget Sok vállalatnál visszaléptek a tervezett áremeléstől Erősödöttz áralku eselleme —éhány helyen későbbre ütemezték az árnövekedést — Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint ismeretes, a termékek jelentős körére megszűnik az árbejelentési kötelezettség. Ennek várható hatásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról adott tájékoztatást Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke. A múlt év augusztus 15- től mostanáig volt érvényben az árváltozások hatósági teljes körű bejelentési kötelelezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstopot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visszafogta a termelők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termékeknél engedélyezett áremelést, így a színesfémekből készült laikusszerelvényeknél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyagköltségei számottevően emelkedtek, és ha ezeket nem tudták volna időben érvényesíteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint egyébként indokolt — árnövekedést későbbre ütemeztek a vállalatok, így a közvéleményben többé-kevésbé jogosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű áremelkedés kezdődik. Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az áremelkedések szempontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartás-vegyipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a bejelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százaléka. Az örhivatal az elmúlt hetekben 50 vállalattal — zömében fogyasztási cikkeket termelőkkel — folytatott konzultációkat, s e megbeszélés-sorozat eredményeként megállapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Eszerint még az indokolt áremelkedéseket is részleteikben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azokat az áremelési törekvéseket, amelyek kizárólag anyereségpozíciók javítását szolgálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszállító partnereik már előre (Folytatás a 4. oldalon) Az Izrael által megszállt területekről tárgyalt az ENSZ BT Az arab országok kérésére szerdán rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A testület az Izrael által megszállt területeken kialakult helyzetet vitatta meg. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője felszólalásában támogatásáról biztosította a nemzetközi konferencia gondolatát. A politikus sürgette a független palesztin állam létrehozását, s rámutatott: a palesztin nép soha nem fogja elfogadni az autonómiára vonatkozó izraeli ajánlatot. Áthidaló kontrasegély Negyvennyolcmillió dollár összegű segélyt szavazott meg a nicaraguai kontrák számára az amerikai képviselőház. A két párt vezetői között létrejött megállapodás alapján a javaslatot ezúttal nagy többség támogatta, mindössze hetven képviselő szavazott ellene. Az összegből 17,5 milliót fordítanak élelmiszerekre, ruházatra és gyógyszerekre, ugyanannyit, a kontrák táborában levő sérült és beteg fiatalkorúak gyógyítására, tízmilliót viszont arra adnak, hogy az Amerikai Államok Szervezete megfelelő eszközökkel ellenőrizhesse a fegyverszünetet. A fennmaradó két és fél millió az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési szervezetének jut, a segélyek eljuttatására. Az új törvény semmiféle katonai segélyt sem irányoz elő. Előkészítenek, remek Húsvéti népszokás volt valamikor a határjárás. A falu népe ünneplőbe öltözve vonult a földekre, hogy ellenőrizzék, köszöntsék a termőföldet és az ősszel elvetett zöldellő gabonát. A mai népszokás sem akármilyen. A Komárom megyei Gyermely községben például, ma már túlvannak a szemlélődésen, a Petőfi Mgtsz három vetőgéppel, 257 hektáron, még a húsvéti ünnepek előtt földbe juttatta a zöldborsót MTI Fotó : Kerekes Tamás felvétele I■ * •«?11 r*i Bizonyos haladást sikerült elérni Bécsben A moszkvai sajtóközpontnak csütörtökön két vendége is volt: Vagyim Loginov külügyminiszter-helyettes a VSZ-tagállamok külügyminisztereinek szófiai tanácskozásáról számolt be, míg Jurij Kaslev nagykövet, szovjet küldöttségvezető a bécsi találkozó fordulóját értékelte a szovjet és külföldi újságírók számára. Bécsben a rövid, alig két hónapos fordulón bizonyos haladást sikerült elérni — mondotta Kasler nagykövet, úgy fogalmazva, hogy „az alagút végén már dereng a fény”. Elsősorban azt emelte ki, hogy a 35 ország képviselőinek fóruma keretében a VSZ, illetve a NATO tagországai, vagyis a „huszonhármak” találkozóik során, az európai haderő és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozásánál, megállapodtak az ellenőrzési intézkedések rendszeréről. A bécsi találkozón is sikerült előrelépni: a záródokumentum szövegének több mint a felét egyeztették — hangsúlyozta a szovjet küldöttségvezető. Elvi egyetértés alakult ki, hogy még az idén, valószínűleg ugyancsak Bécsben megrendezik a stockholmi értekezlet folytatását jelentő konferenciát. Az emberi jogok kérdésében felmerül egy hármas konferencia gondolata, Párizs, Koppenhága, majd 1991- ben Moszkva helyszínnel — mondta Kasler, s ugyanakkor emlékeztetett arra: változatlanul érvényes még az a szovjet javaslat, hogy Moszkvában rendezzenek fórumot az emberi jogi együttműködésről.