Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)
1989-12-20 / 300. szám
Karácsonyi vásárlási körkép ,,Larrotví" forintban és márkában Szegényebb vagy gazdagabb lesz-e az idei karácsony? — kérdeztük Csíkné dr. Kovács Klárától, a Skála Metró kereskedelmi igazgatójától. — Nagyon nagy a forgalmunk, az emberek félnek az áremelkedéstől, a pénz elértéktelenedésétől, hiszen január 1-jétől a legtöbb termék szabadáras lesz. Ezért minél előbb meg akarnak szabadulni a pénzüktől. Lehet, hogy a lakosságnak kevés a pénze, de mi itt, az áruházban nem ezt tapasztaljuk. Nagy értékű, drága cikkeket vásárolnak. Miből fogyott a legtöbb? Elsősorban a tartós fogyasztási cikkeket viszik: vasalókat, mikrohullámú sütőket, televíziót. A hypermarketrészlegen az amerikai sütőformákból fogy a legtöbb, holott az ára 100 és 900 forint között mozog. A francia 48 és 80 darabos étkészleteket is viszik, mint a cukrot. Alig győzzük feltölteni a polcokat. A ruházati osztályon nagyobb forgalmat bonyolítunk, mint tavaly ilyenkor. Idén később kezdődött a tél, s így még most is veszik a pufidzsekiket és a meleg pulóvereket. Még a 2500 forintos osztrák pulóverek is egykettőre elfogynak. A gyerekeknek az olyan drága játékokat is megveszik, mint a 800—2300 forintos Barbiebabák. A jó minőségért a vevők hajlandók sokat fizetni. S mekkora a forgalom a dolláros boltokban? Van-e az embereknek még elegendő valutájuk, vagy elköltötték már tavaly, Ausztriában? — kérdeztük Csahó Györgytől, a budapesti Neckermann irodavezető-helyettesétől. — Nem panaszkodhatunk, az átlagos napi 7-8 ezer márkás forgalmunkkal szemben most, karácsony előtt 30 ezer márka a napi bevételünk. Meglepő, hogy az embereknek van elegendő valutájuk. Ha csak azt nézzük, hogy meg tudják venni a 2 ezer márkánál is drágább „mosó-szárító” gépet is. (Ez olyan mosógép, amely nemcsak centrifugázik, de meleg levegővel meg is szárítja a ruhákat.) Még mindig sláger a Commodore számítógép, a mikrohullámú sütő és a gőzölős vasaló. De ne is csodálkozzunk azon, hogy az embereknek van márkájuk, hiszen a Váci utcában a rendőr szeme láttára, a legnagyobb nyugalommal váltják illegálisan a keményvalutát. A forintosboltokban az import műszaki cikkek ára egyre magasabb lesz. A valutásboltok még mindig jóval olcsóbbak. Mint Wiesz Ferenctől, a Flórián Áruház bizományi boltjának helyettes vezetőjétől megtudtuk, ott is inkább a minőségi termékekből fogy több, még ha az drágább is. — Mondok egy példát: kitettünk tíz darab 18 ezer forintos irhabundát. Féltünk, hogy a nyakunkon marad. De tévedtünk, egy hét alatt eladtuk mind a tízet. Cipőből, ruhából is a jobbat viszik. Persze, vannak — és sajnos, nem kevesen —, akik karácsonyra is csak az olcsóbb, silányabb minőségű, nem éppen a legdivatosabb ruhákat tudják csak megvenni. De azt tapasztaltam, hogy bármenyyire is kevés az emberek pénze, karácsonyra mindig félretesznek valamennyit. (kocsis) Visaérttes betörőbanda körült hűvösre Hetven év börtön, több millió forint kártérítés Budapest egyik legelvetemültebb, szervezetten működő és nagyon sok kárt okozó betörőbandáját jó időre sikerült kivonni a forgalomból. A Fővárosi Bíróság, majd az ügyet jogerősen tárgyaló Legfelsőbb Bíróság, dr. Pálinkás György büntető tanácsa, a 29 éves Csumpi gúnynevű Nagy Béla és 27 társa között, a másodfok némi korrekciója után, összesen 70 év börtönt, fegyházat osztott ki. Azzal, hogy ki-ki leüli a rászabott büntetést — Nagy Béla a 10 évet — még nem rótták le a kötelezettségeiket, ugyanis az 50 lakásbetörés károsultjai részére több millió forintot is meg kell fizetniük. A budapesti lakások rémei 1984 és 1987 közötti években működtek. Bűncselekményeiket rendkívül körültekintően követték el. Mindent megtettek annak érdekében, hogy nehezítsék a nyomozást, ugyanis a betöréseket kesztyűs kézzel követték el, s az ujjlenyomatokat elfedő kesztyűket azonnal meg is semmisítették, sőt még a cipőket is lecserélték, nehogy a cipőtalp rajzolata vezesse a detektíveket a nyomukra. A nyomozókutyák ellen pedig szeszt vetettek be. A kifosztott lakásokban, távozásuk előtt nagyobb mennyiségű italt öntöttek szét annak érdekében, hogy a kutyák ne követhessék őket a menekülésük útvonalán. Érdemes megjegyezni, hogy a vádlottaknak nem kenyérre kellett a lopott pénz. Nagy Bélának, saját bevallása szerint a havi átlagjövedelme 8-20 ezer forint között mozgott. Élettársa fagylaltozó-tulajdonos, ami köztudottan nem rossz üzlet. A bandavezérnek mindez nem volt elegendő. A gépkocsiját nemcsak utazgatásra használta, hanem azzal szállította a lopott holmikat is. Nehezen érthető, hogy az egykori neves ökölvívó, Csiei Zoltán miért társult a bandához és vett részt több alkalommal is a betörésekben. Ezúttal viszonylag könynyen, mindössze 1 év 2 hónapi börtönbüntetéssel megúszta a kalandozást. Talán ez a büntető eljárás, amelynek aktív részese volt, kellő figyelmeztetés lesz számára a jövőt illetően. A javulás reménye nem biztat azonban Ladányi Attila és Kenessey Ervin esetében, hiszen közösen elkövetett bűncselekmények miatt már hosszabb tartamú szabadságvesztést töltöttek le, és ennek ellenére ismét vállalkoztak a bűnözésre. A 42 éves Ladányi Attila feltehetően büszkélkedett is múltjával, mert a börtönben eltöltött évek és a fizikai ereje tiszteletet ébresztett iránta a bűntársai részéről. A betörésekre való alapos felkészüléshez az is hozzátartozott, hogy a banda rendelkezett tippadókkal, akik elmondták, hova és mikor érdemes betörni. A terepet előzőleg részletesen szemrevételezték, majd a megfelelő alkalmat kihasználva, keresték fel a kiszemelt lakást. O. László, magánkereskedő címét Kanalas Lászlótól kapták meg. A csapat három tagja a kerítésen átmászott, a lakás ajtaját kifeszítették és több mint 1 millió forintos zsákmánnyal távoztak el a helyszínről. A tippadó 87 ezer forint jutalmat kapott. V. Ferencné lakásába a betörők a pinceablakon át jutottak be. Kihasználták, hogy a család vidékre utazott. A kisiparos otthonából mintegy 150 ezer forintnyi készpénzt és ékszert loptak el. Azért csak ilyen „keveset”, mert időközben megzavarták a betörőket a szomszédok. Menekülés közben elvesztettek egy vaskazettát, amelyben további értékek voltak. A társaság betöréseinek következő helyszíne H. Emil lakása volt, ahonnan 335 ezer forint értékű arany ékszert zsákmányoltak. J. Ferenc otthonából zenélő dobozban lévő ékszereket, készpénzt és takarékbetét könyveket emeltek el. Az okozott kár értéke meghaladta a 800 ezer forintot. Hosszasan lehetne még sorolni a banda bűncselekményeit, de tulajdonképpen a módszereik eléggé egyhangúak: felfeszítették a lakások ajtaját és elvitték a mozdítható értékeket. Természetesen elsősorban készpénzt és ékszereket. A vádlottak, akik a nyomozás során általában elismerték a bűncselekményeiket, a tárgyaláson visszakoztak. Nagy Béla például azzal érvelt a Fővárosi Bíróság előtt, hogy fizikai bántalmazás hatására ismerte el a betöréseket. Ezzel a teóriával csak a bíróság előtt hozakodott elő az elsőrendű vádlott, akinek pedig bőven módjában állott volna sérelmeit elmondani a nyomozást felügyelő ügyésznek. Sőt a panaszát bejelenthette volna a későbbi ügyészi kihallgatások alkalmával is, hiszen abban az időben már nem is találkozott a rendőrökkel. Tehát semmitől sem kellett volna tartani. Az állítólagos bántalmazásokról beszámolhatott volna a katonai ügyészségen is, ahol Ladányi Attila bűncselekményeivel kapcsolatban hallgatták ki. A társaságra jellemző Balázs Attila viselkedése. A vádlott a nyomozás során őszinte és minden részletre kiterjedő vallomást tett a betörésekről. Balázs nemcsak társaira, önmagára nézve is terhelő bizonyítékokat szolgáltatott. A tárgyaláson pedig láthatóan félve elevenítette fel a történteket. Mindenáron igyekezett elkerülni például azt, hogy a cselekmények kapcsán kimondja társai nevét. Látni lehetett a kínlódását, amint az egyértelműen feltett kérdésekre igyekezett megkerülni a válaszadást. Mitől rettegett a vádlott? Nem nehéz kitalálni. A rendőröktől biztosan nem. De hát a börtönben hosszúra nyúlnak a jó kapcsolatokkal rendelkező bűnözők „csápjai”. Schmidt Attila Megkezdődött a nagy halvásár. Az idén nem csak, hogy bőven lesz az ünnepi asztalra való is, de a választék is tekintélyes. Harcsától a busáig sokfajta és különböző árú hal kapható. Képeink a Belvárosi Közért Garay piaci áruhásában készültek Teknős Miklós felvételei Életkörülményeik ne romoljanak Szövetség a megváltozott munkaképességűekért A megváltozott munkaképességű dolgozókra vonatkozó rendeletek is kövessék a gazdasági folyamatokban bekövetkezett változásokat — hangzott el egyebek mellett azon a sajtótájékoztatón, amelyet kedden tartott a Védett Szervezetek Országos Szövetsége a szervezet zuglói otthonában. A testület 22 intézmény, elsősorban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezet, illetve szociális foglalkoztató hozta létre dolgozóik érdekeinek védelmére. Feladataik között fogalmazták meg, hogy a romló gazdasági körülmények között biztosítsák a sérült és fogyatékos embereket foglalkoztató vállalatok, szövetkezetek és szociális foglalkoztatók létfeltételeit. A 12 500-as jelenlegi tagságuknak garantálni kívánják a folyamatosan munkához jutás lehetőségét. El szeretnék érni továbbá, hogy e réteg munka- és életkörülményei ne romoljanak. Ezért is kérik az államigazgatási és a társadalmi szervezeteket, hogy a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó jogszabályok megalkotásába vonják be a szövetség képviselőit, mint szakmai testületet. Kérdésre válaszolva elhangzott: szeretnék, ha a jövőben nem csökkenne az állami támogatás — ha már nem emelkedhet — a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató intézményeknél, hiszen az ilyen vállalatok mindenütt a világon kedvezményesen adóznak. A lapos pénztárcájú amerikai elnök Az amerikai tolvajok jobban teszik, ha nem igyekeznek ellopni Bush elnök pénztárcáját, ugyanis a kockázat sokkal nagyobb mint a várható haszon. Az amerikai elnök egy sajtókonferencián az újságírók kérdésére a papírpénzek és az apró megszámolása után bevallotta, hogy mindössze 53 dollár van nála. Bush, kommentálva „vékonypénzűségét” elmondta, hogy gyakorlatilag csak olyan személyes dolgokra kell költenie ebből a pénzből, mint például éttermi ebédek vagy elemvásárlás. Barbara, az elnök felsége, aki szintén jelen volt a találkozón, hozzátette: néha aggódik, hogy az elnöknek még ezekre az apró kiadásokra sem futja a nála levő pénzből. Konyhaművészeti tanács Párizsban Alighanem a világon egyedülálló intézmény alakult kedden Franciaországban: Országos Konyhaművészeti Tanács. S az is csak Párizsban képzelhető el, hogy ennek létrejöttét maga a kulturális miniszter jelentse be, ráadásul négy minisztertársa jelenlétében. Hiába, a francia konyha színvonalát, nemzetközi elismerését minden módon biztosítani kell. A tanács a hivatalos indoklás szerint „a konyhaművészet legfelsőbb szerve” lesz, illetékes a gasztronómia, a konyhaművészet minden kérdésében. Munkája során vitákat rendez, tanácsadó szolgálatot létesít, ajánlásokat tesz. Tevékenységében a leghíresebb francia szakácsok vesznek majd részt, elnöke is egy konyhaművész, Michel Guérard lesz. Igazgatója pedig a francia konyha egyik neves szakértője, az éttermek, vendéglők minősítője, a gasztronómiai szakértők egyik legismertebbje , Alexandre Lazareff. NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: Fodor László Szerkesztőség : Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 122-4810 Postacím: 1964 Budapest Kiadja a Népszava Kiadó Vállalat 1964 Bp. VII., Rákóczi út 54. Telefon: 122-4810 Levélcím: 1964 8p. Pf. 32. Felelős kiadó: Kiss Jenő, a Népszava Kiadó Vállalat vezérigazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, kézbesítőnél Előfizetési díj egy hónapra: 115,- Ft. Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató Nyomtatás: Szikra Lapnyomda Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató Index: 25 005 ISSN Bp.: 0133-1701 Vidék: 0237-37852 6 Urho Kekkonnen könyve magyarul A Magyar Köztársaság helsinki nagykövetségének Kulturális és Tudományos Központjában kedden az egykori finn köztársasági elnök, Urho Kekkonen eszperantóból magyarra fordított könyvét, „A finn út”-at mutatták be a sajtó képviselőinek. A kötet a Magyar Eszperantó Szövetség kiadásában és Pozsgay Imre előszavával jelent meg. Egy-egy példányát átnyújtották Hargita Árpádnak, a Magyar Köztársaság helsinki nagykövetségének és Matti Kekkonen tanácsosnak, a néhai köztársasági elnök fiának. (MTI) Videotex Videotex néven új vegyes vállalatot alapított a magyar Technika Külkereskedelmi Vállalat és az Orion-gyár két moszkvai partnerével. A négy cég képviselői kedden írták alá az alapító okiratot. (MTI)