Népszava, 1990. február (118. évfolyam, 27–50. sz.)

1990-02-17 / 41. szám

NÉPSZAVA 199­0. FEBRUÁR 17., SZOMBAT 13 Tanul az ország, tanulja az igazi szabadságot. Szokatlan még, hogy nem egyféle igazságot, egyféle üdvözítő utat kínál a jövő. Választani kell, és fontos tudni, hogy a mostani szabad választáson felelősségteljes döntés előtt állunk, döntésünk évekre befolyásolhatja az ország jövőjét. Fontos, hogy ez a jövő a többség akaratának, vágyának megfelelően alakuljon. Ez a többség az egyes emberek véleményéből áll össze, a nemzet útválasztó akaratává. Minden egyes szavazat erősíti ezt az akaratot, minden a választástól távol maradó polgár gyengíti a közös döntés megalapozottságát. Mindenki emlékszik, a tavalyi népszavazáson néhány tizedszázalék, alig több mint 4 ezer szavazat jelentette a mérleg nyelvét. Az előttünk álló parlamenti választáson is kiegyensúlyozottak az erőviszonyok. Reális eredményt csak akkor kapunk, ha mindenki hajlandó hozzátenni a maga véleményét a közös jövő megvalósításához. Ez a választás végre megmutathatja a valóságos erőviszonyokat, itt a ritka alkalom, hogy végre tiszta vizet öntsünk a pohárba. Legszemélyesebb érdekünk hát, hogy cselekedjünk, szavazzunk. Ne váljunk másokra! Most minden voksnak nagy a tétje: kezünkben a jövő. V! MOST MÁSKÉPPEN LESZ VÉGRE! Másfél évszázada hirdeti a politika Ma­gyarországon: az állam kormányzását vá­lasztott képviselőin keresztül végezze ma­ga a nép. Ám a nemes eszme valamilyen ok­ból eddig mindig teljesítetlen maradt. Hol az alacsony jövedelem, a szerény vagyon, hol a megfelelő iskolai bizonyítvány hiánya, hol mindez együttesen rekesztett ki milliókat az ál­lamélet befolyásolásából. Az első világháborúig csak minden tizedik országlakosnak volt a Duna-medencében választójoga. Tartósan aka-­­ dályozta az általános választójog bevezetését is egy, a politikai jogegyenlőséget kétségbevonó társadalmi tradíció is: az első magyar képviselőnő­­ csak az 1920-as években léphetett be a magyar par-­­­lamentbe. Különböző korszakokban változó ürü­gyekkel vallási, faji, nemzetiségi csoportok is meg voltak fosztva a parlamenti képviselőállítás lehető­ségétől. Még e század derekán is hoztak ilyen értelmű törvényeket Magyarországon. Magyar választások 1848 óta Válasz­tások éve Lakosság száma (millió) Választópolgárok Válasz­tási rendszer Képvise­lők száma Mandátu­mot szer­zett pár­tok száma száma (millió) a lakosság %-ában 1848 11,2 0,80 7,1 egyéni 411* 1861 ** 9,5 0,70 7,3 egyéni 322* 1865 12,5 0,85 5,8 egyéni 395* 1869 13,2 0,90 6,8 egyéni 395* 1872 13,4 0,90 6,7 egyéni 4133 1875 13,5 0,85 6,5 egyéni 4133 1878 13,7 0,82 6,0 egyéni 4133 1881 13,8 0,82 6,0 egyéni 4133 1884 14,3 0,84 5,9 egyéni 4133 1887 14,6 0,85 5,8 egyéni 4134 1892 15,3 0,87 5,7 egyéni 4134 1896 15,9 0,89 5,6 egyéni 4135 1901 16,8 1,02 6,1 egyéni 4134 1905 17,6 1,05 6,0 egyéni 4135 1906 18,0 1,08 6,2 egyéni 4133 1910 18,2 1,16 6,4 egyéni 4139 1920 8,0 3,13 39,7 egyéni 2084 1922 8,0 2,38 29,5 vegyes 245 12 1926 8,5 2,23 26,6 vegyes 2458 1931 8,7 2,60 29,4 vegyes 2454 1935 8,9 3,00 30,0 vegyes 245 12 1939 9,2 2,76 30,0 vegyes 2608 1945 9,0 5,20 60,0 listás *** 4215 1947 9,1 5,40 60,0 listás 411 10 1949 9,3 6,05 65,5 listás 4021 1953 9,6 6,50 68,0 listás 2981 1958 9,8 6,60 67,0 listás 3381 1963 10,0 7,10 71,0 listás 3401 1967 10,2 7,20 70,7 egyéni 3491 1971 10,3 7,40 71,8 egyéni 3521 1975 10,5 7,70 73,0 egyéni 3521 1980 10,7 7,80 73,0 egyéni 3521 1985 10,6 7,70 72,5 vegyes **** 3871 1990 10,6 7,90 73,4 vegyes 1 386 * Nem voltak bejegyzett pártok. ** Erdély nélkül. *** Tizenkét meghívott képviselővel kiegészítve. **** Harmincöt fő az országos listán került be. + 176 egyéni mandátum 152 megyei mandátum, 58 országos mandátum. + + 1990 január végéig 42 párt jelezte indulási szándékát a választáson. Amikor végre nemre, fajra, vallásra, nemzetiségre tekintet nélkül minden polgárnak törvény biztosíthatta volna a szabad képviselőválasz­tás jogát, akkor rejtett és titkos hatalmi gépezetén keresztül az egypárti diktatúra sajátította ki a parlamentet. Az elmúlt négy évtizeden át újra egy szűk oligarchia tartotta kezében a magyar képviselőházat. A társadalom csendes forradalma, a pártállam kapitulációja 1990. március 25-én másfél évszázad után először teremti meg a diszkrimináció nélküli szabad választások lehetőségét. Ha a magyar társadalom elfogadja a demok­rácia európai szabályait, ha minden választó fontosnak ítéli, hogy egymással versengő és egymást ellenőrző politikusok irányítsák ezentúl az ország sorsát, akkor a magyar történelem 34. parlamenti választásával Magyarország végre a szabad és modern európai államok sorába léphet. TISZTASÁG, TISZTESSÉG, FELELŐSSÉG A szabad választás kulcskérdése, sikerül-e megőrizni a választás tisztaságát, mega­kadályozni a csalásokat, a kisebb - törvénybe nem ütköző, bár nyilvánvalóan etikátlan­­ választási fogásokat? A márciusi választás korrektségét - s így szabadságát - részint törvényekben, ré­szint egy választási etikai kódexben lefektetett szabályok biztosítják. Arra is szükség van azonban, hogy a választópolgárok is segítséget nyújtsanak a tisz­­tisztaság megőrzéséhez. A választás rendjének súlyos megsértése - például az eredmény megha­misítása, a titkosság megsértése - börtönbüntetéssel is sújtható bűncselek­mény. Kisebb súlyú szabálytalanságok miatt többnyire a választókerületi vá­lasztási bizottságoknál lehet kifogást emelni, a választópolgárnak, ha pél­dául szabálytalanul gyűjtött ajánlócédulákról szerez tudomást, joga van kifogást emelni az egyéni választókerületi választási bizottságnál. Ezek részint a pártok képviselőiből állnak, s minden választókerületben megalakultak. E bizottság címét mindenki megtudhatja a helyi ta­nácsnál. Aki nem ért egyet a bizottság döntésével vagy elégedetlen az­zal, bírósághoz is fordulhat! Amennyiben nem bízik az efféle bizott­ságokban, forduljon ahhoz a párthoz, amelyhez bizalma van. A többpártrendszerű választáson legalább ilyen fontos, hogy a pártok a választáson nem csak törvényesen, de korrektül járjanak el a választópolgárokkal és egymással szemben is. Miután leg­utóbb 43 éve volt többpártrendszerű választás Magyarországon, újra kellett éleszteni ennek etikai szabályait. Ezért a pártok egy része kódexet alkotott január végén, s e megállapodáshoz bármelyik szervezet, jelölt csatlakozhat. A kódex, mint pártközi megállapodás, nem törvény, in­kább kölcsönösen vállalt illemszabály, amit az aláírók be­tartanak és betartatnak. Ha vita támad köztük és nem jut­nak közös nevezőre, egy, a pártok képviselőiből álló al­kalmi döntőbizottságot állíthatnak fel. A főbb etikai szabályok, amelyek betartását mindenki könnyen ellenőrizheti: - az ajánlások megszerzésekor tartózkodni kell a vá­lasztópolgárok zaklatásától; - tilos a jelöltek magánéletére vonatkozó adato­kat ellenük felhasználni; - tartózkodni kell egymás választási gyűléseinek megzavarásától; - tilos a nemzeti szimbólumok kisajátítása, más pártok, szervezetek jelképeinek hasz­nálata; tilos a névtelen propaganda, például az aláíratlan plakát,­­ tilos egymás plakátjainak átragasztása. Ha bárki e szabályok megsértését ta­pasztalja, forduljon ahhoz a párthoz, amelyikben bízik. A válaszok együtt­működése is kell ahhoz, hogy márci­usban valóban szabad és tiszta vá­lasztásokon vehessünk részt, hogy azok kerüljenek a parlamentbe, akik mögött valóban a legtöbb választó bizalma áll.­­ TÁJÉKOZOTTSÁG - JÓ DÖNTÉS A választásokig még bőven van idő tájéko­zódni a pártokról és a jelöltekről. Mindenki elgondolkodhat azon, melyik jelölt, párt programja áll legközelebb elképzeléseihez, ki képviseli leginkább érdekeit. Ezúttal a válasz­tók arról is döntenek, hogy kiből legyen jelölt, majd szavazhatnak egy, a lakókörzetüket képvi­selő konkrét személyre, valamint egy pártra is. Az ajánlószelvényre írt név nem jelent semmi­fajta kötelezettséget a tényleges választást ille­tően, a választásokon leadott vokssal viszont már mindenki azt befolyásolja, hogy kik kerülnek többségbe a leendő Parlamentben, kormányban. Az egyéni jelöltekről a választók többségéhez eljut­nak az alapvető információk, propagandaanyagok. Akik azonban ennél többre kíváncsiak vagy maguk­ról a pártokról, s programjaikról is szeretnének rész­letesebb felvilágosítást kapni, azok forduljanak az egyes pártok választási és kampányirodájához.* Agrárszövetség, Budapest V., Akadémia u. 1-3., tel.: 132-0931; Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Budapest XI., Kosztolányi tér 12., tel.: 166-5320; Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, Buda­pest V., Arany János u. 10., tel.: 111-4066, Budapest XII., Szoboszlay u. 4., tel.: 155-5333; Független Magyar Demokrata Párt, Budapest XIV., Kolumbusz u. 11. tel.: 183-6706; Független Szociáldemokrata Párt, Budapest VI., Paulay E. u. 25., tel.: 142-7388; Hazafias Választási Koa­líció, Budapest V., Belgrád rkp. 24., tel.: 118-2855/56 mellék; Kereszténydemokrata Néppárt, Budapest VIII., Baross u. 61., tel.: 134-2156; Magyar Demokrata Fórum (MDF), Budapest VI., Ó utca 8-10., tel.: 131-0176,131-0790; Budapest II., Bem tér 3. 115-9690; Magyar Függetlenségi Párt, Budapest XIV., Kolumbusz u. 11., tel.: 183-4395; Magyar Liberális Néppárt, Budapest VI., Paulay E. u. 16., tel.: 122-7908, 113-4609; Magyar Liberális Párt, Budapest II., Vörös Hadsereg útja 85.; Magyar Néppárt, Budapest VIII., Baross u. 61., tel.: 134-1778; Magyar Október Párt, Budapest V., Nádor u. 19. II. 4., tel.: 153-4826; Magyar Radikális Párt, Budapest VI., Népköztársaság útja 77. II. 13., tel.: 122-4893; Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Budapest VII., Dohány u. 76., tel.: 121-5400/141,142 mellék; Magyar Szocialista Munkás­párt (MSZMP), Budapest IX., Köztelek u. 8., tel.: 118-3572, 118-3834; Magyar Szocialista Párt (MSZP), Budapest XL, Villányi út 11-13. tel.: 166-6399; Budapest V., Széchenyi rkp. 19., tel.: 131-7565, 131-1360; Magyarországi Zöld Párt, Budapest VIII., Teleki tér 7., tel.: 133-4211; Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Budapest IX., Ráday u. 23., tel.: 118-4788, 118-7733; Szociáldemokrata Párt Budapest VIII., Baross u. 61., tel.: 134-1509; Vállalkozók Pártja, Budapest V., Kálmán Imre u. 20., tel.: 153-3396; Voks Humana, Budapest VIII., Köztársaság tér 26., tel.: 113-4846/170 mellék A FÜGGETLEN SZAKSZERVEZETEK TÁJÉKOZTATÓJA * A listán csak azok a pártok szerepelnek, amelyek kampányirodájának címét lapzártáig megtudtuk. Semmi akadálya azonban annak, hogy követ­kező hirdetésünkben mások is szerepeljenek. Ez irányú igényüket kérjük jelezzék a 111-2370-es telefonszámon.

Next