Népszava, 1993. május (121. évfolyam, 101–124. sz.)

1993-05-27 / 122. szám

4 Foghíjbeépítés: vigyázat, szomszéd! Életveszély kőt szükséglakásba Életveszélyessé vált egy ház kedden a XII. kerületi, Királyihágó téren, tizennyolc családot ki kellett költöztetni. Isten háta mögötti szükséglakásokba hurcolkodnak, komfort nélküliekbe. Ha szerencséjük van, hónapok múlva visszakerülnek a környékre. A sorsfordulást annak „köszönhetik”, hogy a mellettük lévő foghíjtelken felépült egy irodaház. A polgármester, Sebes Gábor szerint nem a beruházó a hibás. Minden statikai vizsgálatot elvégeztettek előzetesen az építési telekre, és semmi nyugtalanítót nem találtak. A szomszédos ház falán a repedések ennek ellenére keletkeztek. Feltehető, hogy az öreg épületnek már 1905-ben az alapozásával is baj volt, s kívánnivalót hagyott maga után a háborús sebek begyógyítása is. A mégoly szabályos irodaépítés az utolsó csepp volt a pohárban. A külsőleg jó karban lévő öreg „szomszéd” egyszerűen nem bírta tovább. Ha úgy van, ahogy a polgármester mondja, akkor nagyon nagy a baj. Eszerint ugyanis az előírásszerű statikai vizsgálatok ellenére is számítanunk kell arra, hogy a foghíjbeépítés a régi épületek tönkretételével jár. A tisztességes kivitelezéshez hozzátartozik, hogy a szomszédos házak állapotát Kínos meglepetéseket tartogat még a fővárosi házak műszaki állapota. Elég, ha eltörik a fővezeték, vagy beépül a szomszédos foghíjtelek, mint szekrényből kidőlt ruhák, esőstől jönnek a bajok. Ilyenkor derül ki, hogy a háborús lyukakat csak befoltozták, és elhazudták később a karbantartást is. A jelenlegi jogszabályok szerint azonban csak a házat lehet okolni azért, mert sebeit eltitkolta, is feltérképezik — mondja dr. Dulácska Endre, a Műegyetem tanszékvezetője. — Ma azonban az építési előírások nem köteleznek erre senkit. Én már több cikket írtam a témában, de semmi esélyt nem látok arra, hogy a jogszabályok megváltozzanak. Mióta az építésügyi feladatokat elosztották több minisztérium között, gyakorlatilag megszűnt az építésügy. Csak a fal reped tovább ... A foghíjbeépítések növekedésével a lakosság kiszolgáltatottsága is fokozódik. A kivitelezők azzal nyugtatják a lakókat, hogy minden repedést ki fognak javítani. A károk megtérítését eleve belekalkulálják a költségekbe, sőt, ilyen fejleményekre számítva, biztosítást is kötnek. Azt viszont a lakóknak senki nem mondja meg, hogy a rombolást el lehet kerülni még az olyan többszintes mélygarázsok esetében is, amelyeket előszeretettel építenek mostanában a foghíjakra. Ha nemcsak az üresen álló telket, de a szomszédos házakat is alaposan szemügyre veszik, akkor a biztonsági intézkedések megszigorításával elejét vehetik a falak megroggyanásának. És mindannak a keserűségnek, ami óhatatlanul együtt jár a szükséglakásba költözéssel. N. A. Felépült az új - omladozik a régi Tapolcsányi Éva felvétele Össztűz a Némethkormányra Sokkal inkább a Némethkormány tevékenysége, szakértelme és öröksége került össztűzbe Horn Gyula, az MSZP elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnapi nyilvános politikai vitáján, semmint a két párt politikai, gazdasági programjának esetleges újabb eleme, konkrét részletei. A múltról szóló polémiát az a kérdés alapozta meg: az Antall-adminisztráció működése alatt honnan hová jutott az ország. Orbán Viktor abból indult ki, hogy három évvel ezelőtt egy teljesen működésképtelen országot vett át az új hatalom, igaz, azóta a romokból romokat épített, sőt, több területen tanított a helyzeten. Horn Gyula természetesen cáfolta a vádakat, konkrét példákkal támasztva alá véleményét. Orbán Viktor végül még a Németh-kormány szakértelmét is kétségbe vonta, majd később elismerte, hogy azért voltak előremutató lépései is. Természetesen szóba került, hogyan kellene változtatni az ország helyzetén, elsősorban a gazdaság állapotán. Abban mindkét pártelnök egyetértett, hogy az első lépés a gazdaság élénkítése, a részletekben azonban alaposan eltértek a vélemények. Inkább Orbán Viktor faggatta Horn Gyulát arról, honnan kívánnak forrásokat teremteni a feszültségek csillapításához, mert ehhez nem elegendő az államigazgatás kiadásainak csökkentése. Az MSZP elnöke azt fejtegette , vita közben többször is figyelmeztetve partnerét, hogy lehetőség szerint pontosan idézze az általa mondottakat, ha visszakérdez: —, átfogó koncepciók alapján alulról kell kiépíteni azt a bázist, amely meghatározza az állam politikáját, részvételét a gazdálkodásban, az egyes ágazatokban. Úgy, ahogyan ezt tenni látszik az ipari tárca. Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: az MDF és a Fidesz között semmiféle paktum nem született, a most kirobbant ingatlanügyhöz pedig semmi újat nem tud és nem akar hozzátenni. Azt nehezményezte, hogy a kormány 3000-es határozatban rendelkezett erről, mert „ezek rossz szagúak, s bár nem titkosak, de nehéz hozzájuk férni”. Elfogadta Horn Gyulának azt a javaslatát, hogy a parlament közösen kérje e határozatok címlistáját. Cs. E. Pitti'ES'EEF'intalálkozó Nem kampányfogás Megbeszélést folytatott tegnap Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség (NDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) képviseletében Szabó Endre soros elnök. Lapunk arról kérdezte Pozsgay Imrét, mit ,volt a célja a találkozónak: nem választási fogás-e a szakszervezetekhez való közeledés? — Nem hinném, hiszen a SZEF is tárgyal más pártokkal, illetőleg az NDSZ is felvette a kapcsolatot már az MSZOSZ-szel, és az Autonómokkal. Tegnapi találkozónkon fontos politikai eseményként értékeltük a tbönkormányzatok megválasztását, véleményt cseréltünk a készülő államháztartási konszolidációs programról. Úgy véltük, az államnak továbbra is ellátást kell biztosítania bizonyos területeken. Egyetértettünk abban, hogy mind az állampolgárok, mind pedig a költségvetési szférában dolgozók szempontjából fontos a határozott és szakszerű érdek-képviseleti közreműködés a konszolidációs program kidolgozásában. Úgy éreztük, a SZEF és az NDSZ programjában vannak hasonló elemek, célok, ezért megállapodtunk a kölcsönös információcserében, bár a szakszervezeti mozgalom nem pártelkötelezett. T.K. Antall Péternek, Antall József miniszterelnök fiának (képünkön balra) nyílt tegnap fotókiállítása a Legújabbkori Történeti Múzeumban. A bemutató, amelyet Biszterszky Elemér államtitkár az egyiptomi nagykövet jelenlétében nyitott meg, egy évig tartó utazás eredménye. Mennyibe került az út? - kérdeztük Antall Pétert, aki csak annyit válaszolt, hogy erről a költségeit fedező tíz szponzort kellene megkérdezni, köztük a Szerencsejáték Rt.-t, a Magyar Hitel Bankot, vagy az Egyiptomi Utazási Irodát. A képanyagot egyébként Egyiptomban is kiállítják és könyv formájában is megjelentetik Diósi Imre felvétele Új nyelviskolák Egyéves sikeres magyarországi tevékenysége után két új nyelviskolát nyit a Berlitz Budapesten. A New York-i székhelyű nyelviskola-hálózat módszerének lényege, hogy anyanyelvi tanárok közreműködésével csak idegen nyelven folyik az oktatás. Így a diák fordítás nélkül tanulja meg a választott idegen nyelvet. Berlitz-módszerrel a világ 30 országának 320 iskolájában tanítanak. Maximilian D. Berlitz német bevándorló alapította a nyelviskolát. Azóta több mint 30 millió ember tanul meg idegen nyelvet ezzel a módszerrel. Megbüntették a Kurírt A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 1,5 millió forint bírsággal sújtotta a Kurír Rt.-t az általa korábban kiadott Európa Hírmagazinban megjelentetett tiltott dohhányreklám miatt. A reklám a volt Egri Dohánygyár által készített HB cigarettára hívta fel a figyelmet. A Versenyhivatal nem fogadta el az azzal kapcsolatos védekezést, hogy a reklám csupán a tulajdonosváltozás miatti, új cégnevű gyár arculatának népszerűsítésére irányult, mert a fényképreklám nem a cég arculatát, hanem a cigarettaterméket jelenítette meg. (MTI) Botrány és szavazás Mécs Imre alelnök javaslatára tegnap megszavazta ugyan a honvédelmi bizottság, hogy az üzemanyagbotrányban érintett tárca képviselőjét és a Magyar Honvédség parancsnokát meghallgatják, mégsem biztos, sor kerül-e az eseményre. Bár a képviselők többsége elismerte, a Budapesti Katonai Ügyészségnél néhány hete megkezdődött bűncselekmény feltárásának körülményeit csupán a sajtóban megjelent értesülésekből ismerik, dr. Balogh György elnök azon véleményének adott hangot, hogy testületüknek nincs a kérdésben kompetenciája, következésképpen meg kell várniuk a vizsgálat végét. A szavazás során a honatyák az esetleges meghallgatás időpontját nem tisztázták. Igaz ugyan, hogy a Népszava kérdésére dr. Hende Csaba, a tárca kabinettitkára kijelentette: részükről nincs akadálya a dolognak, ha kérik, akár két nap múlva is sor kerülhet a jelzett beszámolóra. Kérdés persze, hogy a szavazati igenek súlya menynyit ér a bizottság elnökének szándékával szemben, ami megegyezik az MDF-es képviselők „tartózkodásával”. szó 1993. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA VILÁGBANKI TÁRGYALÁSOK Antall József miniszterelnök szerdán délelőtt hivatalában fogadta Sir William Byrne-t, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) elnökét, a Világbank alelnökét, ahol jelen volt Szabó Iván pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A vendéggel megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnök is. ZÁSZLÓSZENTELÉS Horthy Istvánná, a második világháborúban hősi halált halt kormányzóhelyettes özvegye, zászlóanyaként vett részt tegnap azon az ökumenikus istentiszteleten, amelyen felszentelték a Doni Bajtársak Szövetsége miskolci csoportjának zászlaját. SZOCIÁLIS MOZGÓBOLT Egy autóbuszban kialakított, úgynevezett szociális mozgóboltot nyitott tegnap a Gyorssegély Alapítvány Rozsályon. A kerekeken guruló üzlet további négy szatmári kisközség lakosait látja el olcsó élelmiszerekkel. - Nyugalom, aszszonyom! Nem betörő, hanem végrehajtó vagyok ... Dallos Jenő rajza Döbbenet a KDNP-ben (Folytatás az 1. oldalról) „hogy a párt vezetői tudtak volna arról, mi történt az MDF és a Fidesz között”. De azt hangsúlyozta, nem véletlenül szorgalmazzák immár egy éve, hogy korrekt társként együttműködhessenek a gazdaságpolitika kivitelezésében és a stratégia kialakításában. Ezért is kezdeményezték elsőként a koalíciós együttműködés mechanizmusának kialakítását, illetve az írásbeli rögzítést, s legutóbb a privatizációs bizottság létrehozását, mert akkor ilyesmi nem fordulhatott volna elő, s főként nem titokban. A Népszavában már többször megírtuk, és Orbán Viktor, a Fidesz pártelnöke sem cáfolta, hogy rendszeres konzultációkat folytat Antall József miniszterelnökkel. Szilágyiné szerint ebben semmi kivetnivaló nincs, „hiszen az ország kormányozhatósága és stabilitásának megőrzése érdekében, különösen a kisgazdák kilépése és a Magyar Útkörök megerősödése után érthető ez a közeledés. De az már nem elfogadható, hogy velünk ilyen kérdésekről nem tárgyal a kormánypárt elnöke, és bennünket nem tájékoztat. Hiszen mi nem akarunk kiugrani a koalícióból, de nem is akarunk mindenáron részt venni benne, alapelveink és programunk feladása árán semmiképpen” — mondotta Szilágyiné Császár Terézia. — Sámán — Alkotmányellenesen gazdagodnak ? Továbbra is nyitott kérdés: pontosan hány négyzetméter hasznos alapterületű ingatlannal rendelkezik jelen pillanatban — a vagyonátadás után — az MDF, illetve a Fidesz, miért kormányhatározat született a vagyonjuttatásról, s miért nem tájékoztatták erről a közvéleményt. Lapunk tegnapi számában adtunk hírt arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Fiatal Demokraták Szövetsége két nagy értékű ingatlant kapott közös tulajdonba ingyenesen, s az ingatlanok egyikén már túladott a két párt, bár egyes vélemények szerint az egész ügylet alkotmányellenes. A parlament tavaly decemberben módosította a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. E szerint a pártok a tulajdonukba adott ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatják és eladhatják. Ez a pártok gazdálkodási tevékenységének körébe tartozik, amely után társasági adót nem kell fizetniük. Az ingatlanok eladása nem számít tiltott hozzájárulásnak, s a pártoknak törvényben részletezett pénzügyi mérlegükben sem kell feltüntetniük az ebből származó bevételt. Az Állami Számvevőszék pedig kétévenként ellenőrzi azoknak a szervezeteknek a gazdálkodását, amelyek, mint a parlamenti pártok is, állami költségvetési támogatásban részesülnek. A pártok megállapodása alapján az MDF 3500 nettó négyzetméternyi, a Fidesz 2543 nettó négyzetméternyi alapterületű székházra jogosult. Jelenlegi székházaik bruttó alapterülete 3242, illetve 2087 négyzetméter. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján a Váci utcai volt tisztikaszinó, amelynek tulajdonjoga 54—46 százalék arányban oszlott meg a két párt között, bruttó alapterülete 6420, a Széchenyi rakparti irodaház birtokolt nettó alapterülete pedig 4490 négyzetméter. Bár még senki sem számította ki a pártok által elfogadott, meglehetősen bonyolult módszer alapján, hogy így a két párt pontosan mennyi négyzetméterrel rendelkezik, az egyértelműnek tűnik, hogy a két nagy értékű ingatlan tulajdonlásával a jogosnál lényegesen több helyhez jutottak. Az igazi gondot ellenzéki jogászok szerint az jelenti, hogy a többletjuttatáshoz parlamenti jóváhagyás kellett volna, azaz a párttörvény módosítása, ez pedig kétharmados jogszabály. Ily módon a tulajdonátadás alkotmányellenes, hiszen egy alacsonyabb szintű jogszabállyal nem lehet felülbírálni egy magasabb szintűt. Ezért bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Állami Számvevőszéknél úgy tájékoztatták lapunkat, hogy az ügyet csak akkor vizsgálják, ha az Országgyűlés elnöke ezt a plénum jóváhagyása alapján kéri, de túlterheltsége miatt így is csak négy hónap múlva kezdhetnék meg a vizsgálatot. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, Erdei Tamás kérdésünkre elmondta: az előszerződés alapján a két pártnak előleget fizettek, amely nem volt jelentős összegű, a volt tisztikaszinó teljes vételárát az idén januárban fizették ki. Az épületre pedig azért volt szüksége a bakknak, mert jelenlegi irodáit alaposam kinőtte, arról nem is beszélve, hogy a város több pontján, szétszórva találhatók meg. Az újonnan vásárolt épületet felújítják, s beköltözés után a jelenlegi irodákat vagy eladják, vagy más módon hasznosítják. (csoknyay)