Népszava, 1993. december (121. évfolyam, 280-305. sz.)
1993-12-01 / 280. szám
ÁRA 16.30 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA Körvonalazódó költségvetés Az Országgyűlés tegnap elfogadta az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, s ezzel megalkotta az esztendő századik törvényét. Lapzártánkkor még tartott a szavazás a jövő évi költségvetés fő számairól, a bevételi és kiadási főösszegről, illetve a hiány mértékéről csak a késő éjszakai órákban tudtak dönteni. Ugyancsak a késő éjszakai órákra maradt a szavazás a közalkalmazotti törvény módosításáról, amelynek lényege a közalkalmazottak besorolásának pontosítása, illetve a 13. havi fizetés szabályozása. A képviselők a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott több mint 500 módosító indítvány alig feléről döntöttek, amikor borult a pénzügyi mérleg. A plénum ugyanis elfogadta azt a módosító javaslatot, hogy a családi pótlék egyszeri kiegészítésére a költségvetésből hat milliárd forintot fordítsanak. Mint ismeretes, az SZJA-törvény módosításakor három milliárdot már szétosztottak a családi pótlék emelésére, pontosabban az ezzel öszszefüggő adókedvezményre, s az eredeti elképzelések szerint csupán három milliárd forint maradt volna az egyszeri kiegészítésre. Emiatt a döntés miatt Szabó Iván pénzügyminiszter egyeztetési szünetet kért. A képviselők úgy határoztak, hogy a családi pótlékra jogosultakat rászorultsági alapon további két milliárd forint támogatásban részesítik. A T. Ház döntése alapján a munkaadóknak a bruttó kereset 7,2, a munkavállalóknak pedig 1,5 százalékát kell járulékként befizetniük a szolidaritási alapba. Jelentős kedvezményben részesülnek a mezőgazdasági termelők, hiszen a jövő évre fizetendő földadót adókedvezményként viszszatarthatják, illetve nem kell visszafizetniük az (Folytatás a 4. oldalon) 1 Drukk Szövetségi a külföldi cégek támadása ellen Rendkívüli vasaskongresszus (Munkatársunktól) Rendkívüli kongresszust hívott össze a hét végére a vasasszakszervezet. Többek között megvitatják az észak-magyarországi acél- és vasipari központokban kialakult gondokat. A tegnapi sajtótájékoztatón a szakszervezet alelnöke, Hódi Zoltán elmondta, hogy a gazdasági válság mélyülésével legfontosabb feladatuk a dolgozók „közérzetének” javítása. Az általuk kidolgozott megoldási variációkra még a napokban visszajelzést várnak a kormány illetékeseitől. A foglalkoztatási problémákra válaszul készült el a szakszervezet helyzetelemzése és reorganizációs koncepciója, ám a munkahelyteremtéshez, a válság rendezéséhez a kormány közvetlen beavatkozása szükséges. Hódi Zoltán tájékoztatása szerint a vasasszakszervezetek létrehozzák a Külföldi Érdekeltségű Vállalatok Munkavállalóinak Érdekszövetségét. A szövetség alapításának apropóját, melyet már a sajtó is több ízben feszegetett, a Magyarországon jelen levő multinacionális cégek támadása adta. A Nemzetközi Társaságok Szövetsége (NTSZ) az 1992. június 1-jén hatályba léptetett Munka Törvénykönyve több pontját is kifogásolta. A munkaadók megpróbálják a sajátos magyar viszonyokból adódó előnyöket kiaknázni, s gyakran megfeledkeznek a hazájukban is elismert munkavállalói jogokról. Az NTSZ véleménye szerint túl erős a dolgozói érdekképviselet, hiszen a szakszervezetek mellett munkástanácsok is működnek. Továbbá a cégek azt is kifogásolják, hogy a tb-járulék fizetésével egy időben az esetleges táppénzeket is folyósítaniuk kell. A munka(Folytatás a 3. oldalon) A nemzet ábécéje Letelt Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter ultimátuma, melyet a Nemzeti Alaptanterv készítői számára szabott. Vártuk, hátha megtudunk valamit az érintettektől az új, most már végleges formába öntött NAT-tervezetről. Ám a minisztérium sajtószóvivője elmondta, érdemi változás az ügyben még nem történt No igen, mert ezek a fránya évfordulók keresztülhúzták Kálmán Attila államtitkár és Baranyi László főosztályvezető közös programjait. A Bartók Béla emlékére rendezett eseményekre Erdélybe kellett utaznia az államtitkár úrnak, így a miniszter által kiszabott tíznapos ultimátum tarthatatlanná vált. Hogy most aztán — a szóvivő által tolmácsolt miniszteri szavakkal élve — „megszabadítják-e” a két jeles tantervkovácsot a nemes feladattól, vagy a miniszter elviseli ezt az apró presztízsveszteséget, még nem tudni. Mert hogy csak presztízsről van szó, az nyilvánvaló. Ha egy év alatt nem sikerült tisztázni, milyen is legyen a nemzet ábécéje, hogy lehetne tíz nap alatt. Különben is, egyre inkább miniszteriális vállapcsatának látszik a NAT-vita, ahol maga a tanterv csak másodlagos. S ha nem készül el, legfeljebb ráfogják Bartók Bélára. Sz. B. Elég a sima többség Magyarország támogatásáról biztosította az agreszszív nacionalizmus elleni közös fellépésre vonatkozó tervet Jeszenszky Géza külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (lásd Lexikon a 2. oldalon) kedden Rómában megkezdődött külügyminiszteri tanácsülésén. A miniszter vitaindító előadásában elsősorban azt elemezte, hogy az EBEÉ milyen szerepet játszhat az európai biztonsági rendszerben. A magyar külügyminiszter javasolta, hogy a hatékonyabb válságkezelés érdekében — kivételes esetekre vonatkozóan, s a konszenzus elvének megtartása mellett — módosuljon az EBEÉ döntéshozatali rendszere, s a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatal felől mozduljon (Folytatás a 2. oldalon) 12. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM ■ 1993. DECEMBER 1., SZERDA ALAPÍTVA 1873-BAN Antall állapota nem változott Az Antall József miniszterelnök kezelését végző orvoscsoport tájékoztatást adott arról, hogy a miniszterelnök kezelése folytatódik, állapota számottevően nem változott. A miniszterelnök a SOTE Oktató Kórházában tartózkodik, de a kezelés részét képező sugárterápiát az Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályán végzik. Mitterrand Bonnban Bonnban tegnap megkezdődtek Kohl kancellár és Mitterrand elnök megbeszélései. Ez a 62. német— francia csúcstalálkozó. A Le Monde című francia lap ezzel kapcsolatos vezércikke rámutat: a mostani nem tartozik azon — sokszor rutinjellegű — találkozók sorába, ahol a folyó ügyeket vitatták meg nyugodt légkörben a két ország politikusai. Ezúttal az a cél, hogy Mitterrand és a kíséretében utazó Balladur kormányfő megkapja Kohl kancellár egyértelmű támogatását a mezőgazdasági exportról folyó GATT-tárgyalások utolsó szakaszához. (Kommentárunk a 2. oldalon.) l / alelnökök alfék-brit Tarafás Imre még maradt volna (Munkatársunktól) A Magyar Nemzeti Bank két alelnökének, dr. Bódy Lászlónak és dr. Tarafás Imrének a megbízatása 1993. december 9-én megszűnik. A miniszterelnököt helyettesítő Boross Péter belügyminiszter — a pénzügyminiszterrel és a Magyar Nemzeti Bank alelnökével egyeztetve — új alelnökök személyére tesz javaslatot Göncz Árpád köztársasági elnöknek. A két alelnök pozícióját Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és dr. Nagy Sándor, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója venné át. Tarafás Imre, a jegybank egyik legrégebben hivatalban levő alelnökie az idén februárban még úgy nyilatkozott, szeretne posztján maradni. Menesztésének hírét akkor határozottan cáfolta: „Tény, hogy az új jegybanki törvény előírásai szerint az MNB alelnökeit három évre választják, illetve közülük kettő a törvény bevezetését követően csak két esztendőre kap megbízást. Ez utóbbiak közé tartozom, megbízatásom az idén lejár. Én azonban kész vagyok folytatni munkámat. S remélem, hogy eddig végzett munkám alapján maradhatok is.” Nos, nem így történt. Egyezségre jut-e a kormány a vasasokkal? A borsodi régióban pattanásig feszült a helyzet Ha mi nem jutunk eredményre, lehet, hogy a munkások csákánnyal, kalapáccsal vonulnak ki az utcára - mondja Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke (3. oldal) „Bankrablás" a yardon Meglopták a rendőri ezredet (16. oldal) Buszjegy negyvenért A BKV tervei szerint egyes járatokon este nyolc óra után csak negyven forintért lehet majd jegyet venni a buszvezetőktől. Az áremelésről a fővárosi képviselők hamarosan döntenek. Végleges határozat két hónap múlva — a járművezetői jegyárusítás tapasztalatainak értékelése után — várható. Tüntető palesztin diáklányok a megszállt Gázai övezetben. (Tudósításunk a 2. oldalon.) Telefotó : MTI Külföldi Képszerkesztőség