Népszava, 1996. június (124. évfolyam, 127–151. sz.)

1996-06-01 / 127. szám

4 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT MINDENNAPI GAZDASÁG NÉPSZAVA Mibe fektessük a pénzt? NÉPSZAVA-információ A részvényvásárlás is egyfajta megtakarítási forma, az utóbbi időben nagy nyereséget könyvelhettek el azok, akik részvénybe fektettek. Ezeket az érték­papírokat lehet a tőzsdén és a tőzsdén kívül forgal­mazott részvények piacán vásárolni. Azonban ezen értékpapírok igen kockázatos befektetések, annak ellenére, hogy a brókerek állítják, a befektetett tőke hamar megtérül. Az utóbbi hetekben mind a tőzsdén kívüli, mind pedig a tőzsdei részvények árfolyama stagnált. Mivel az árfolyamokat a piac képzi, ezért egy rész­vény ára bármikor leeshet,­de bármikor felszökken­het. Az árfolyamok mozgását az is befolyásolja, hogy az adott cég milyen eredményeket érte el egy adott időszakban, vagyis milyen volt az üzleti ered­ménye. A szakemberek minden befektetőnek az ta­nácsolják, hogy aki részvényt vásárol hosszú távban gondolkodjon, ez minimum egyéves megtérülést jelent. Nem feltétlenül kell ennyi időt várni, hogy a befek­tetett összeg megtérüljön, mint a példa mutatja, akár egy hét alatt horribilis összegeket lehet nyerni a tőzsdén. Ehhez viszont ismerni kell a részvény mö­gött álló cég minden pénzügyi mutatóját és üzleti tervét. Ezekhez könnyű hozzájutni, mert a tőzsde információs irodájában minden tőzsdei cég negyed­éves, éves jelentését el lehet olvasni. Ismerni kell a piac sajátosságait is, vagyis mikor várható egy na­gyobb fellendülés. Ezeket az információkat legegy­szerűbb a brókercégektől beszerezni, mert ők isme­rik legjobban a tőzsdei értékpapírpiacot. Az OTC-n, vagyis a tőzsdén kívüli piacon is lehet részvényt vásárolni, ahol jelenleg 52 cég részvénye forog. A tőzsdén kívüli papírok közül ebben az év­ben a Chinoin vitte el a pálmát, mert 50 százalék osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, vagyis a rész­vények névértékének a felét adták. Ez természetesen egyedi eset. A tőzsdén kívüli befektetés némileg kockázatosabb. A tőzsdén forgalmazott papírok közül vannak job­ban forgó, keresett papírok. Ezeket megéri vásárolni, mert könnyebben el lehet adni, vevő mindig van rájuk. A tőzsdére 45 részvényt vezettek be, ezek közül mindennap 18-20 papír forog. A többségük azon papírok közé tartozik, melyek forgalmából, árfolya­maiból számolják ki a részvényindexet, a BUX-ot. Ezekkel a papírokkal lehet a legtöbbet nyerni. Ha valaki úgy dönt, hogy megpróbálkozik a tőzs­dei befektetéssel, akkor előbb egy brókercéget kell keresnie. Több mint 50 cég van bejegyezve a tőzsdére. Egy megbízási szerződés aláírásával és a megfelelő fedezet biztosításával máris el lehet kezdeni tőzs­dézni. Természetesen a brókerek nem ingyen keres­kednek, mindegyik más-más jutalékot számol fel egy üzletkötés után. Azonban ha jó információkat kap a befektető,­és j­ól­ számította ki a piaci mozgásokat, akkor a jutalék kifizetése után egy nap alatt akár a befektetett tőkéjének a 10 százalékát is zsebre te­heti. A hetek óta legjobban forgó részvények a Mal, az OTP, a gyógyszergyári papírok, a gázszolgálta­tóké, de a BorsodChem és a két szállodatársaság papírjai is jók voltak. Természetesen ezek mellett vannak más jó befektetésnek bizonyuló részvé­nyek is. Egyre jobban terjed a bankkártya MTI-információ Ma Magyarországon nyolc­ezer bankkártya-elfogadó hely működik, minden ne­gyediket az OTP telepítet­te. A bankok 1,3 millió la­kossági folyószámlát ke­zelnek, valamennyi kínál bankkártyát is. Az Euro­­card/Master­Card vagy a Visa társaság hazai kár­tya kibocsátása már meg­haladta a 100 ezer darabot. A kártyás fizetések ará­nya ma még csak egy szá­zalék Magyarországon, a várakozások szerint azon­ban hamarosan eléri az európai szintnek tekintett 10-12 százalékot is. Ehhez persze még sok mindenre szükség van, elsősorban ar­ra, hogy minél több helyen lehessen használni a kész­­pénzkímélő plasztiklapokat. Az idén január elsejével bevezetett új devizatör­vény már komolyan érez­hető lendületet adott a bankkártyák terjedésének, hiszen a forintalapú bank­kártyákat, amelyekkel kül­földön is lehet fizetni, na­gyon megkedvelték az ügyfelek. A szakma hasonló változásra számít, ha a munkabéreket a jelenlegi­nél lényegesen, nagyobb mértékben utalják át a bankszámlákra. A készpénzkímélő esz­közök további alkalmazási lehetőségeiről, terjedésé­ről több mint húsz pénz­intézet részvételével június 3-4-én konferenciát ren­deznek Salgótarjánban. Ha a magyar kereskedelem privati­zációjának egyszer emlékművet kel­lene állítani, akkor én az Úttörő Áru­házra szavaznék. A múltat ebben az intézményben végleg sikerült eltö­rölni, az úttörősípok és -övek helyét a kínai pólók vették át, névjegykár­­tyagyártók ülnek a cukrospultok helyén, és tulajdonképpen teljesen érthetetlen, hogy mit árulnak és főleg mennyiért. Az áruház legújabb arculatának tartozéka a névtelenség, ez nem a Corvin, nem a Verseny - illetve hát az is megszűnt - és nem a Luxus. Ez egy nevenincs áruház, ami így a váci búcsú mögé sorolódik, azzal a kü­ NÉPSZAVA-BOLTKRITIKA Úttörőbúcsü­ lönbséggel, hogy a hét hat napján áll a Váci utcai közönség rendelkezésére. Mármint annak a közönségnek a rendelkezésére, amelyik bármit meg­vesz, csak olcsó legyen, így kerül gyerekruha, és tinidivat egy helyre némi háztartási géppel és bútorral körítve. Persze az Úttörő Áruház romlása nem a privatizációval kez­dődött. Akkor ért véget az aranykor, amikor a játékosztály helyett előbb cipőosztály nyílt, azután lett ott vas­edény meg kerékpár, meg csillár, és egy konyhai egylámpás világítóal­kalmatosság megvétele után végleg elvesztettem a fonalat. Nem is oly régen pedig minden au­gusztusban megjelentek a kirakatban az iskolai köpenyek, volt matrózblúz meg lakkcipő fiúknak és lányoknak egyaránt. Ma nincs, pontosabban szól­va itt biztosan nincs semmi, ami az átkos múltra emlékeztetne. Vagyis volt arculata az áruháznak, az ember pontosan tudta, hogy miért megy be oda, és némi szerencsével az úttörő­­nyakkendők fölött egy emelettel még divatosabb holmikat is kaphatott. Úttörő módon itt kezdték el árulni az olcsó és megfelelő minőségű indiai holmikat, vagyis nyafogó gyerekeink a muszáj dolgok után fölvehettek va­lami modernebbet. Ehelyette mos­tanra maradt a heti hatnapi búcsú. Turbósodó Túró Rudik A héten volt a tej világnapja. Bár az elmúlt években az áremelke­déssel párhuzamosan mérséklő­dött a fogyasztás, egy termék megtartotta piaci pozícióját, a pöttyös csoki, vagyis a Túró Rudi. Az igazi Rudi már jó néhány évet megélt, átélte a rendszerváltást is, s most piacon dúl érte a kon­kurenciaharc. És a hagyományos Rudi nem maradt egyedül, a cé­gek az élesedő versenyben sor­ra „turbósítják” a Túró Rudit. Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A Túró Rudi szinte egyidős az egypárt­­rendszerrel, szinte mindenki ismerte, leginkább a gyermekek falták. Leg­először még papírba csomagolták és talán egy kicsit hosszabb is volt. A piros pöttyeiről már messziről meg lehetett ismerni, de a gyerekek azért szerették, mert valóban az újdonság erejével hatott a bőnek nem nevez­hető édességkínálatban. A második fénykorát a nyolcvanas évek elején élte, szinte nem volt olyan háztartás, melyben ne lett volna néhány darab otthon. Ezt a hagyományos Rudit akkori­ban a Szabolcstej gyártotta, s a válla­lat saját szabadalma volt. Nagyobb szárazanyag-tartalmú tehéntúróból készül, hogy a csokibevonásnál ne deformálódjon a rúd, hiszen egy lá­­gyabb túró jóval nehezebben kezel­hető. Természetesen a túróhoz cukrot kevernek, ami szintén keményebbé teszi, majd a formázás után csokival vonják be. Ez így egyszerűnek hang­zik, de a Túró Rudi receptje titkos. Az igazi hagyományos piros pöttyös Túró Rudit a mai napig a Szabolcstej gyártja, azonban az utóbbi években ezen a piacon is kitört a konkurencia­háború. A Zalatej mellé belépett a Danone azzal, hogy megvásárolta a Marcali Tejüzemet, ahol gyártottak Túró Rudit. Jelenleg a piacon ez a há­rom nagy cég több mint 15-f­ajta Rudit gyárt, azonban vannak kisebb tejüze­mek is, ahol szintén készül a rudi. A nyolcvanas évek vége felé pedig úgy tűnt, a Túró Rudinak leáldozott, szemmel láthatóan romlott a minő­sége, a papírcsomagoló helyett mű­anyagot kapott, és nagyon sokan meg mertek volna esküdni, hogy grízt tesz­nek a Rudiba, hogy kevesebb túrót kelljen felhasználni. A Rudi forgalma visszaesett akkor, amikor a tejtermé­kek piaca bővül: a fogyasztók a kül­földi termékeket vásárolták inkább. Közben a nyolcvanas évek elején a Zalkatej is megjelent néhány Tú­ró Rudival, az ő nevükhöz fűződött a Kakaós Rudi, a Cinki, a Kalci Rudi és még egypár egészséges túrórúd. Rá­adásul a termék marketingstratégiá­ja is megváltozott, hiszen a gyerekek mellett a felnőttek is stabil vásár­lókká váltak. Felnőtt ugyanis jó né­hány Túró Rudi-generáció. A Zalkatej Túró Rudi-kínálata nem merül ki a már említett három fajtá­ban, olyan túródesszertet is gyártanak, ami a fogzománcot óvja. És természe­tesen a hagyományos Rudit is tovább­ra is készítik. Szabolcsban is több ru­dacskát állítanak elő, a hagyomá­nyos, piros pöttyös mellett mogyoró­sat, kókuszosat is gyártanak, de ter­mékeik között ott található a Túró Ro­bi, ami szintén igen öreg a piacon. A Danone emblémával ellátott túró­­rudak még frissek a piacon, alig pár hónapja lehet kapni Danone-rudakat. Marcaliban, is gyártanak hagyomá­nyos rudat, de a választékban szere­pel a két darab egy csomagolásban, egy Junior Rudi és két gyümölcszselés, mely a csoki és a túró között található. A választék egyre szélesebb, és a pia­con lévő három cég újabbak bevezeté­sét tervezi. A Túró Rudi tehát marad... A túródesszert mára már nemcsak a legkisebbek kedvence Knap Zoltán felvétele Kétezer kiemelt ügyfél a Matávnál Minden nagy, valamilyen szolgáltatást nyújtó cég­nek vannak különleges elbánásban részesülő ügy­felei. Ezek azok a partnerek, akik a kínált szolgál­­tatást egy megadott szintnél nagyobb tételben ve­szik igénybe, vagy a szolgáltatóvállalat forgalmá­nak jelentős részét adják. Ilyen, kiemelt ügyfele­ket elkülönítő társaság a Magyar Távközlési Rész­vénytársaság (Matáv) is. György Renáta NÉPSZAVA Kiemelt ügyfél abból a partnerből lesz, aki a Ma­távnak valamilyen szem­pontból nagyon fontos. Pél­dául magas telefonforgal­mat bonyolít, különféle technológiákat, speciális szolgáltatásokat használ fel, vagy országos lefedett­­ségű hálózata van - ma­gyarázza Tankó Zoltán üz­letág-igazgató. Természe­tesen ennek van egy mini­mumhatára. - A hat telefonvonalnál többet fenntartó úgyneve­zett üzleti előfizetőkkel már az osztályunk foglal­kozik, bár őket még nem lehet igazából kiemelt ügy­feleknek tekinteni. A Ma­táv esetében négy nagy kiemelt felhasználói cso­portot - a kormányzati, a kiemelt, az országos nagy ügyfeleket és a regionális nagy ügyfeleket - külön­böztetünk meg - mondja Tankó. A négy szegmensbe 2 ezer cég, szervezet, társaság tar­tozik. A kormányzati szfé­rába tartoznak a minisz­tériumok, a rendőrség, önkormányzatok, közép-, főiskolák stb. A kiemeltek közé azokat a cégeket so­rolják, amelyeknek vala­milyen szempontból extra a tevékenységük. Ezek a Matáv árbevételének 3-4 százalékát adják. Ilyenek például az országos nagy bankok. Az országos nagy ügyfelek azok a vállalatok, amelyeknek országos háló­zatuk van, de mégsem érik el a kiemelt kategóriát. Például a nagy építőipari cégek. A regionális nagy ügyfelek csoportját a Ma­táv primer körzeteinél ke­zelik. Idetartoznak például a nagy, területi áram­vagy gázszolgáltatók. Elkülönítettek még egy csoportot, a már említett nagy üzleti vevők csoport­ját. Ennek a szegmensnek 20 ezer tagja van, főleg kis- és középvállalkozások. Azért tartoznak a kiemelt elbánásban részesülők közé, mert magas forgal­mat bonyolítanak. - Ez a 20 ezres csoport, a Matáv üzletfeleinek alig egy százaléka, mégis tár­saságunk árbevételének 40 százalékát adja - mondja Tankó Zoltán. Hiányzanak az érmék a parkoláshoz NÉPSZAVA-információ A Belvárosban végre lehet parkolni. Azonban nagyon megnehezítik azoknak az autósoknak a dolgát, akik becsületesen „kipengetnék” a díjat. A pengésen van a hangsúly, ugyanis a par­kolóórák környékén hi­ánycikk lett a fémpénz. Az üzletekben nincs pénzvál­tási lehetőség, ami termé­szetes, hiszen az ilyen meny­­nyiségű aprópénzt egy ke­reskedő sem tárol. A kár­tya, amit szintén elfogad az automata, és a fővárosi önkormányzat ügyfélszol­gálati irodájában, a Ká­roly körút 28-30.-ban le­het beszerezni, nem meg­oldás, mivel a telefonkár­tyákhoz hasonlóan műkö­dő plasztiklap csak ötezer forintos címletben kapha­tó. Ezért nem jár semmi­lyen kedvezmény, vagyis az önkormányzat egysze­rűen lenyeli a kamatot. Vál­tóautomatákra van tehát szükség, ha már olyan par­kolóórákat szereztek be, ami nem fogad el papír­pénzt. Van ugyan ígéret, de kérdés, mikor váltják be. Addig pedig tanácsolni lehet vállalkozó kedvű rá­­érőknek, hogy álljanak le egy csomó aprópénzzel a parkolójegy-automata kö­zelében, és száz forint pa­pírért ajánljanak fel ki­lencvenet fémben. Vélhe­tően minden második autós belemenne az üzletbe... A kínaiaknál még mindig olcsóbban lehet vásárolni A kínai kereskedők megjelenése a magyar piacon nemcsak érdekes színfolt volt évekkel ezelőtt, ha­nem a jelentősen olcsóbban kínált áruikkal kedvelt bevásárló célpontra vállaló. A piacon,­­utcán, üzlet­ben egyaránt megtalálható kínai kis- és nagykeres­kedések árukínálata az utóbbi időben megválto­zott, és most már nemcsak Távol-Keletről származó termékeket kínálnak, hanem Magyarországon gyártatott ruhákkal is megéri nekik üzletelni. NÉPSZAVA-információ Az évekkel ezelőtt Magyar­­országon árusítani kezdett távol-keleti kereskedők úgy tűnik, megtalálták számí­tásukat Magyarországon, hiszen az árusok száma és üzlete egyre szaporodik. A kezdeti időkben asztalról, piaci standról árusított tá­vol-keleti termékek kere­settek voltak a hazai vá­sárlók között, hiszen olcsó­ságuk miatt egyre többen keresték fel a kínai keres­kedőket. Az ázsiai üzletek már azért is színfoltot jelentet­tek Magyarországon, mert, bár a tulajdonosok és az eladók csak a legalapve­tőbb magyar szavakat és kifejezéseket ismerték, ma­gatartásukkal a negyven év szocialista kereskedel­méből teljesen hiányzó szolgáltatást testesítették meg. Kedvesen s udvaria­san szolgáltak ki minden betérőt, és készségesen fel­túrták az üzletüket egypár forint értékű áruért is. Jel­lemző, hogy kínálatuk min­dig alkalmazkodott a piac­hoz, a tél beállta előtt már árusították a csizmákat, sapkákat stb. Most pedig a hagyományos termékeik - például pizsama, tréning­ruha, papucs stb. - mellett a nyári szezon olcsó termé­keit kínálják. A pólók, szok­nyák, nyári ruhák egy ré­sze már nem Távol-Kelet­ről, az olcsó munkaerő tájá­ról származik, hanem Ma­gyarországon gyártották. Az üzletmenettel tisztában lévő kínai kereskedők meg tudják azt csinálni, hogy a Magyarországon gyártott ruhákat olcsón adják. Egy adott piac kínálatában a kínai és Távol-Kelet más részeiről származó kereske­dők még mindig a legol­csóbban. Előfordul, hogy a termékek lefedik az ugyan­azon a piacon árusító más kereskedőjét, de árban még mindig a legolcsóbbak. Ugyanaz a szoknya keve­sebbe kerül náluk, mint máshol. A hasonló kínálatnak persze nemcsak az az oka, hogy a kínaiak magyar árut vásárolnak, hanem a fordítottja is bevett gya­korlattá vált. Magyar ke­reskedők is rendelnek a Távol-Keletről konténere­ket, úgynevezett „stocko­­kat”, amelyekben ugyan­azt az olcsó terméket kap­ják meg, mint a kínai kon­kurencia. A kiskereskedel­mi ár azonban mégis kü­lönböző, aminek az az oka, hogy más kalkulációval dolgoznak. Bár a kínai kereskedők jobb szempontból is nép­szerűek a magyar vásárlók­nál - olcsóságuk mellett eladói kultúrájuk is eltér a hazaitól -, ugyanezt még­sem lehet elmondani a ható­ságokról. Az áru elvámol­­tatását nem veszik olyan szigorúan, mint azt a VPOP szeretné, és a jövedéki ter­mékek illegális árusításá­ban is élen járnak a kínaiak. Cigaretta és márkás italok a szigorodó ellenőrzések ellenére is mindig a hivata­los árnál jóval olcsóbban kaphatóak a „kínaitól”. És a legális áruik is sok kí­vánnivalót hagynak maguk után, elsősorban a minőségi előírásoknak nem felelnek meg. Ezért továbbra is az az elv, aki olcsón akar ven­ni, az menjen a kínaihoz, de ne csodálkozzon, ha hama­rosan újra el kell mennie hozzá. A kínai árusok mindig mosolyognak Hajdú András felvétele

Next