Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-23 / 196. szám

Borisz Jelcin ismét a Kremlben dolgozik MTI-információ Borisz Jelcin orosz elnök visszatért Moszkvába a Tver megyei Valdajból, ahol kétnapos látogatást tett, s csütörtökön már a Kremlben dolgozott. Mint sajtótitkára, Szergej Jasztr­­zsembszkij reggel közölte, az államfő elsősorban do­kumentumokkal foglalko­zik. Jelcin fogadta a még üresen álló miniszteri posz­tokra kiszemelt jelölteket. Az elnök sajtószolgálatánál közölték, hogy az államfő hamarosan aláírja rendele­teit, amelyekkel Anatolij Zajcevet közlekedési, Jurij Beszparovot ipari, Pjotr Rogyionovot energetikai, Tatyjana Dmitrijevát egészségügyi miniszterré, Viktor Orlovot pedig a ter­mészeti erőforrások mi­niszterévé nevezi ki. Jelcin csütörtökön kije­lentette, hogy „nem telje­sen elégedett” Lebeggyel és annak csecsenföldi teljesít­ményével. Az elnök egy te­levíziós interjúban el­mondta, hogy folyamato­san követi a csecsenföldi eseményeket, majd így folytatta: „Most odarepült Lebegy, hogy valahogy mégis béketárgyalásokra bírja az ellenzéket. Remé­lem, sikerülni fog neki. Bár nem vagyok teljesen elége­dett Lebeggyel és azzal, amit Csecsenföldön vég­zett. A választási gyűlése­ken állandóan azt ígérte, hogy amint felhatalmazást kap, megoldja a csecsen kérdést. Most megvan a hatalma, de sajnos csecsen­földi munkájának eredmé­nyei egyelőre nem látsza­nak” - idézte az ITAR­­TASZSZ az orosz elnököt. Augusztus 9-i beiktatása óta Jelcin először jelent meg néhány másodpercnél hosszabb időre a képer­nyőn. Az elnök lassan, vilá­gosan beszélt, de feltűnő volt az államfő merev test­tartása. A csecsen válság békés rendezéséről szóló megál­lapodást írt alá csütörtök este Alekszandr Lebegy tá­bornok, az orosz nemzet­­biztonsági tanács titkára és Aszlan Maszhadov, a cse­csenek vezérkari főnöke a Novije Atagi nevű csecsen településen. Az egyezmény intézkedik a szemben álló harci egységek szétválasz­tásáról és Groznij egyes körzeteinek az orosz csa­patok, illetve a csecsenföldi lázadó alakulatok által történő közös ellenőrzésé­ről. A megállapodás szöve­gét még nem hozták nyil­vánosságra. Lebegy az aláírás után újságírók előtt hangoztat­ta: reméli, hogy hamarosan egyezményt ír alá a cse­csenföldi lázadók vezetői­vel a térség jogállásának tisztázásáról.­­ „Két nap múlva egy politikai meg­állapodás szövegével térek vissza. A tervezetet megvi­tatjuk, majd aláírjuk - fűz­te hozzá az orosz elnök cse­csenföldi megbízottja. Groznij továbbra is csen­des. A vöröskereszt becslé­se szerint 120 ezer polgári lakos maradt a városban, s körülbelül ugyanennyi hagyta el az utóbbi két hét­ben. Igor Sevcsenko, a grozniji orosz katonai ügyészség tisztségviselője közölte, hogy a legfrissebb számvetés szerint augusz­tus 6-a óta több mint 400 orosz katona vesztette éle­tét a csecsen fővárosban, 1200 pedig megsebesült. 130 orosz katonát eltűnt­ként tartanak számon, de valószínű, hogy többségük halott. Jelcin újra a dolgozószobájában MTI-telefotó Mandeláék beismerése A Dél-afrikai Köztársaság­ban a Nelson Mandela ve­zette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) „időn­ként és alkalmanként ma­ga is megsértette az em­beri jogokat, miközben több évtizeden át igazsá­gos harcát vívta a fehér kisebbség apartheid rend­szere ellen”. Ezt a beis­merést tartalmazza egye­bek mellett az a nyilatko­zat, amelyet az ANC kép­viselői csütörtökön ter­jesztettek Fokvárosban a Desmond Tutu érsek által vezetett Igazság és Meg­békélés Bizottsága elé. A terjedelmes tényismerte­­tés egyebek között azt tar­talmazza, hogy az ANC ge­rillacsapatai csaknem há­rom évtizeden át folyta­tott harcukban többször polgári áldozatokat is kö­vetelő akciókat hajtottak végre. Ezenkívül az ANC, amely jórészt külföldről, minde­nekelőtt Angolából kiin­dulva folytatta fegyveres harcát, 1960 és 1989­ kö­zött saját soraiból is ki­végzett legkevesebb har­mincnégy embert „láza­dás, gyilkosság és egyéb cselekmények miatt”. Németországban nem is keresték Priebkét A német igazságügyi szer­vek csütörtökön elismer­ték, hogy évtizedeken át nem is keresték Erich Pri­­ebke egykori SS-tisztet, aki ellen a hatvanas évek­ben papíron ugyan folyt eljárás, de semmiféle érde­mi lépést nem tettek felku­tatására. Priebkét, aki 1944-ben részt vett 335 olasz túsz legyilkolásában, egy ró­mai katonai bíróság júli­usban bűnösnek találta, de a bűntettek elévülésére hivatkozva nem ítélte el. Olaszországban és szerte Európában felháborodás­sal fogadták az ítéletet, és a közelmúltban Németor­szág is kérte a jelenleg 83 éves náci háborús bűnös kiadatását. Herman Weissing főál­­lamügyész elmondta, hogy a dokumentumok szerint 1963 óta folyt eljárás Pri­­ebke ügyében, de „meg­magyarázhatatlan okok­ból” igazából nem keres­ték és nem is folyt érdemi nyomozás az ügyben. A százados bűnösségé­ről könnyen meggyőződ­hettek volna, ha áttanulmá­nyozzák Priebke felettese, Herbert Kappler ügyében folytatott 1948-as olasz­­országi per anyagát. Vádemelések Szöulban Belehalt fejsérülésébe szer­da este egy húszéves dél­koreai rohamrendőr, aki kedden részt vett a szöuli Jonhei egyetemen magu­kat kilenc napig elbariká­­dozó diákok elleni rend­őrségi rohamban, s köz­ben kővel fejbe dobták - közölte csütörtökön a kór­ház, amelyben beszállítá­­­­sa óta kómában feküdt.­­ A keddi rendőrségi ro­­­­hammal vége szakadt a ha­tóságok és a diákok kö­zötti összetűzések többna­pos sorozatának, amely­ben több mint ezren sebe­sültek meg. Kihallgatás vé­gett 5597 diákot vettek őri­zetbe, amire nem volt pél­da korábban. Csütörtökig összesen 462 diákot tar­tóztattak le a tüntetések­ben való részvételért. Az AFP szerint közülük 369 ellen felforgatás és a ha­tóság akadályozása miatt vádat emeltek. Mintegy 3300 másik, kihallgatásra­ várva, még mindig őrizet alatt van. A diáktanács-szövetség vezetői csütörtökön sajtó­­értekezletet tartottak, s megígérték, hogy többé nem folyamodnak erőszakhoz, ha a rendőrség szabadon engedi társaikat. Fenntar­tották álláspontjukat, hogy nem történt volna halál­eset, ha a rendőrség nem lépett volna fel olyan ke­ményen ellenük.­­. REFLEKTOR Már Nyugaton vagyunk Megzavart világunkban, ahol az érték fogalmát mind gyakrabban az alku tár­gyát képviselő úr váltja fel, a szörnyű bűnöket elkövetők már nem ismernek határt. Belgiumban gyermekrablók, kín­zók, becstelenítők és gyilkosok rémtet­teit gyászolja egy ország. A becsületes polgár (érthetően) nem tudja, hogy mi tévő legyen. A fájdalom, a gyász és a felháborodás szülte harag érzése egy időben gyötri. Már korántsem helyi problémáról van szó. A sorozatos drámát a kis Belgiumra leszűkíteni csak újabb bűn lenne. A nyo­mozás ugyanis kimutatta, hogy a por­nográfia, a gyerekkereskedelem és a törvénytelenségekkel együtt járó aljassá­gok világszerte teret nyertek. Ahogy a belga rendőrség és az Interpol vizsgálata bizonyítja, a gyermekrontók, szexturiz­mus formájában, már az átmeneti idő­szak minden nehézségével birkózó volt kommunista országokban is (sőt job­bára ott!) szedik áldozataikat. A rend­őrségi jelentésekből hazánk sem hiány­zik, mi több, „előkelő” helyet foglal el. A brüsszeli ügyszség mostani első lé­péseként a munkavállalási engedély nélkül az országba importált „táncos­nők” tevékenységét vizsgálja felül tü­zetesen. A belga fővárosban tekintélyes számú magyar „turista lány” ül a szexbárok kirakataiban vagy szórakoztatja a ked­ves vendégeket házon belül. A gyakran fiatalkorú, pénzéhes „művészek” - min­den nyelvismeret hiányában - előbb vagy utóbb a lánykereskedők hálójába kerülnek, ahonnan menekvésre édes­kevés reményük van. Julie, Melissa, An, Eefje és játszópaj­tásainak szörnyű tragédiája kellett ah­hoz, hogy a művelt (?) Nyugat-Európa rádöbbenjen arra, hogy kegyetlen, sors­fordító időket élünk. Mocsárvilág felett lebegünk, ahonnan a menekülést az udvarias védőszavak már biztosítani nem képesek. Az üres retorika ideje lejárt. Közös erővel, együttes, kemény tettekre van szükség. Keleten, Nyugaton egyaránt. Mécs László (Brüsszel) VILÁG 1996. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK 9 Ausztria már közömbös? Bécsben nem tudják, hogy mi okozza a torlódást a határon NÉPSZAVA-információ Az ünnepek alatt torlódások alakultak ki a magyar-osztrák határon, melyekért a magyar határőrök osztrák kollégáikat hi­báztatták, mondván, hogy túlságos ala­posságukkal azok lassították le a forgal­mat. Vajon mit szól ehhez a másik fél? - akartuk tudni. Telefonon feltett kérdé­sünkre David Mock, az osztrák határőr­ség szóvivője válaszolt, de attól, amit r­o­ndott, nemigen lettünk okosabbak. Mock úr először is bevallotta: nem­ igaz, zak képes megmondani, mi is okozza a torlódásokat. Legfeljebb azokra a kis boltokra tud gondolni, amelyeket ügyes üzletemberek a határnál lévő vámmentes övezetben építettek fel. Ezekben sokan vásárolnak. Ez rendkívül káros Ausztria számára - panaszolta -, egyrészt, mert az ausztriai kereskedőktől vonja el a vásár­lóerőt, másrészt pedig azért, mert az el­maradt vámbevétel miatt az államnak is kevesebb jut. Kétkedő kérdésünkre, hogy vajon a többórás torlódásokat egy­­magukban ezek a boltok okozták-e, Mock úr megismételte: Bécsből nem tud­ja megítélni a dolgot, talán, ha illetékes helyen megérdeklődne... Mindenesetre sajátosnak nevezte a magyar határőrök véleményét, amely szerint a torlódások oka az osztrák olda­lon keresendő, és annak a feltételezésé­nek adott hangot, hogy a magyar határ­őrök könnyebb helyzetben vannak. Ma­gyarország számára nem olyan nagy probléma az, hogy területéről csempész­árut visznek át Ausztriába, s nekik nincs is szükségük arra, hogy olyan alapos vizsgálatokat végezzenek, mint osztrák kollégáiknak. David Mock válaszai, amelyek végül is egy osztrák kormányszerv megnyilatko­zásai voltak, egy szempontból tanulság­gal szolgáltak: valamit megsérthettünk belőlük, milyen fontosságot tulajdoníta­nak Ausztriában annak, ami tőlük kelet­re történik. RÖVIDEN Előrehozott görög választás Kosztasz Szkandalídisz, a Görögországban ha­talmon lévő szocialista párt (PASZOK) főtit­kára a párt végrehajtó bizottságának csütör­töki ülése után beje­lentette, hogy előreho­zott parlamenti válasz­tásokat tartanak az or­szágban. Jól értesült for­rások úgy tudják, hogy a választásokat idén szeptember 22-én ren­dezik meg. Líbiai harci gáz A német hírszerzés adatai szerint a líbiai Tarhuna közelében nagy erővel folyik az új üzem építése és a 15 négyzet­­kilométeres alagútrend­szer már teljesen ké­szen van,s a szükséges berendezések nagy ré­sze is a rendelkezésre áll. Thaiföldi, szinga­púri és hongkongi cé­geken keresztül főleg nyugat-európai orszá­gokból szerezték be az eszközöket. Állítólag még mintegy három év kell a harci gázok gyár­tásának megkezdéséig. Véget ért a New Deal korábbi ellenkezését feladva Clinton elnök csütörtökön a Fehér Ház kertjében rendezett ün­nepség keretében alá­írta azt a republikánus kongresszus által ki­dolgozott törvényterve­zetet, amely a szövet­ségi rászorultsági elv megszüntetésével és a szociális juttatások je­lentős csökkentésével egy csapásra felszá­molja a roosevelti New Deal alapján hatvan éve kiépített amerikai jólé­ti-ellátási segélyrend­­szer kér hetét. Az elnök döntését azzal indokol­ta, hogy töttleges mére­tekben többé már nem finanszírozható a jut­tatásokon alapuló, ki­szolgáltatott életvitelt biztosító forma, hanem a megtakarított pénzt munkahelyek teremté­sére és a segélyek haté­konyabb szétosztására kell fordítani. Eltemették a belgiumi gyermekgyilkosságok áldozatait MTI-információ A liége-i Saint Martin-székesegyház­ban tartottak csütörtök délben gyászmisét annak a két belga kis­lánynak az emlékére, akiket egy, a hét végén felgöngyölített szadista banda rabolt el és gyilkolt meg. A nyolcéves Melissa Russo és Julie Lejeune holttestét rejtő fehér kopor­sókat reggel 16 motoros rendőr kísér­te - a belga szokások szerint - a ha­lottasháztól szüleik házához, majd vissza a halottasházba, ahol rövid magánszertartást tartottak. Ezt kö­vette az ünnepélyes gyászmise, ame­lyen ezrek vettek részt. Liege központjában, a Francia Köztársaság terén félárbocra eresz­tették a belga és a vallon zászlót, a szertartás idején országszerte szóltak a templomi harangok. Az üzletek délelőtt nem nyitottak ki, a kiraka­tokba kitették a két áldozat feketével keretezett fényképét. Számos vállalat adományai lehetővé tették, hogy a gyászszertartást a televízió is közve­títse, s a székesegyház előtti téren ál­lóknak kivetítsék. A gyászmisén a belga kormány ré­széről Stefaan de Clerck igazságügy­miniszter és André Flahaut, a köz­ügyek minisztere vesz részt. II. Albert királyt senki sem képviselte; ezt a hozzátartozók kérték, mivel az ural­kodó - a gyermekek tavaly júniusi el­rablása óta - nem válaszolt segítséget kérő leveleikre. A ravatalon elhelyezték a királyi család, a kormány, a csendőrség, szá­mos vállalat és magánszemély koszo­rúit. A gyászmise után Melissa Rus­­sót és Julie Lejeune-t szűk családi körben temették el. M VT*. t ' * ' ' 1 : | | '1 1| a« m W | fc-fi -i | v.'­ • -'-v £ A temetési gyászmenet MTI-telefotó

Next