Népszava, 1997. február (125. évfolyam, 27–50. sz.)

1997-02-01 / 27. szám

NÉPSZAVA Kormányrendelet a metróépítésről NÉPSZAVA-információ Hétfőn tárcaközi egyezte­tésre kerül a metróépítés finanszírozásáról szóló kormány-előterjesztés vár­hatóan végső változata. Eszerint az előkészítések után 1998 végén kezdődne az alagútfúrás, a munkála­tok 2002 vége körül feje­ződnének be. A beruházást, amely 1996-os áron számítva 514 millió ECU-be, azaz 98 milliárd forintba kerül, hat­van százalékban az állam, negyven százalékban a fő­városi önkormányzat finan­szírozná. A kormány bele­számítja a belterületi föl­dek után a fővárosnak járó összeg, mintegy 20-22 mil­liárd forint egy részét. A fő­városi önkormányzat saját költségvetéséből évi két­milliárd forintot tud bizto­sítani, miután elköltötték a földek ellenértékét. . A teljes beruházás Gu­lyás László, a metróépítés fővárosi biztosa szerint a felveendő hitelek kamatai­val, az inflációval 130-140 milliárd forintba kerül majd összesen. Az előterjesztést várhatóan jövő pénteken tárgyalja a gazdasági kabi­net, azt követően pedig a kormány. Döntőbírák a munkahelyi béke szolgálatában Sándor Tünde NÉPSZAVA Hét év alatt 220 millió dol­lárt költött az Egyesült Ál­lamok kormánya a ma­gyarországi átmenet segí­tésére. E pénzből zömmel olyan programokat finan­szíroztak, amelyek hozzá­járulnak a piacgazdaságra történő átállás konfliktu­sainak megoldásához. Amint azt Thomas F. Cornell, az Amerikai Egye­sült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának ma­gyarországi képviselője el­mondta:­a munkaerő-piaci átmenet segítése csak rész­ben társadalmi kérdés. Egyetlen kormány, illetve gazdaság sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a munkaképes aktív népesség egy része ne dol­gozzon. A privatizációval, sietve a vállalati szerke­zetátalakításokkal nem ér­nek véget a létszámleépíté­sek, hiszen egy versenygaz­daságnak n­yertesei és vesz­tesei egyaránt vannak. A létszámleépítések traumá­jának­ enyhítésére dolgozta ki hajdan az amerikai mun­kaügyi minisztérium azo­kat a programokat, ame­­­­lyeket „gyors reagálásnak” és „gyors indításnak” nevez­tek el. Ezek lényege, hogy az elbocsátandó dolgozókat még munkanélkülivé válá­suk előtt átképzik. E prog­ramok hazánkban több, mint két éve beindultak.. A nemrég létrehozott Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat jelen­tősége nem más, mint a munkavállalók és a mun­kaadók közti konfliktusok rendezése. E munkára To­rinóban készítették fel­ a szolgálat 70 munkatársát, akik mindannyian diplo­mával, s immár megfelelő szakmai ismeretekkel ren­delkeznek. *- tudtuk meg­ Herczog László helyettes államtitkáról.­ A tisztviselő bejelentette: hamarosan a parlament elé kerül A mun­ka törvénykönyvének­­ mó­dosítása, ami­ a‘tömeges létszámleépítés fogalmaát,­ illetve az azzal kapcsolatos egyeztetési folyamatot egy­aránt szabályozza. BELFÖLD 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Díjcsökkentés helyett bérlettel válhat olcsóbbá az M5-ös autópálya Lotz Károly nagyobb állami szerepvállalást akar a sztrádaépítésekben Tíz napon belül elkészül a közlekedési tárca kormány-előterjesztése az autópálya-díjpolitikáról. A miniszter jelentősebb állami szerepvál­lalást akar az új sztrádákban. A meglévő fizetős utakat a kedvezmé­nyek és a kedvezményezettek körének bővítésével lehetne olcsóbbá tenni, például bérletrendszerhez kapcsolódó állami garanciával. Azaz: beruházóknak később, de biztosabban térülne meg a befektetés. Lénárt Attila NÉPSZAVA Az autósok után az államnak is a zsebébe kell nyúlnia - összegezhe­tő a közlekedési minisztérium ál­láspontja tegnapi sajtótájékozta­tójuk alapján. Lotz Károly beje­lentette: tíz napon belül a kormány elé szeretnék terjeszteni az autó­pálya-díjpolitika tervezetét. A mi­niszter részletekbe ugyan nem bo­csátkozott, de éreztette: az újabb autópálya-építéseknél - legelőször az M7-es esetében - célszerű lenne az állam jelentősebb szerepválla­lása... Öt ével ezelőtt, amikor az M1­es és az M5-öS koncessziós szerző­dését megkötötték, túl optimista becslések készültek a magyar la­kosság teherbíró képességéről. A tények nem igazolták azt a koráb­bi feltételezést, hogy a lakosság képes részt vállalni az infrastruk­túra fejlesztéséből. Lotz szerint az állami hozzájárulásnak több vál­tozata is elképzelhető. A pénz a külföldi befektetőkön kívül szár­mazhat az adókból, vagy a benzin árába épített útalapból. A közleke­dési tárca ebből kiindulva új fi­nanszírozási konstrukciókon dol­gozik annak érdekében, hogy nő­jön az állami szerepvállalás az au­tópálya-építésekben. Ezzel olcsóbb árakat lehetne kialakítani. Szalai Béla, a tárca nemrég ki­­­­nevezett autópálya-főbiztos la­punknak elmondta: az Európai Unió elvárásainak megfelelően a határokig megépítendő 600 kilo­méternyi autópálya kivitelezésé­hez évente 50-60 milliárd forintra lenne szükség. Ennek ma még tö­redéke sem áll rendelkezésre. Szalai arról is tájékoztatta la­punkat, hogy a Közlekedéstudo­mányi Intézet napokban készített hatástanulmánya szerint mintegy 460 forintot takarít meg az, aki a fizetős M5-ös autópályát választja az ingyenes - de sok településen átvágó, sebességkorlátozásokkal tűzdelt­­ 50-es út helyett. A számí­tásoknál a szakemberek nemcsak az üzemanyag-fogyasztást és az amortizációt vizsgálták, hanem „forintosították”, olyan tényezőket is, mint a baleseti kockázat, az utazási komfort és a fél órával gyorsabb célba jutás. „Ez a 460 fo­rint a sztráda 850 forintos, árához képest azonban nem elegendő. A magyar átlagautósoknak ez nem elég jó üzlet” - fogalmazott a­ ta­nulmányról Szálár A miniszteri biztos szerint nem feltétlenül a tarifákat kellene csökkenteni, hanem a kedvezmé­nyeket és a kedvezményezettek körét kellene bővíteni. „A kör­,­nyékbelieknek és a gyakori hasz­nálóknak kevesebbet kellene fizet­niük. De nem értem, miért takaré­koskodjon egy külföldi, aki semmi­vel sem járult hozzá az építéshez” - kommentálta állásfoglalását a miniszteri biztos. A kedvezmények kiterjesztését Harmat László, az ,M5-öst üze­meltető Alföldi Koncessziós Au­tópálya Rt. vezérigazgató-helyet­tese is támogatná. Hozzátette azonban: tisztázni kell a lehetősé­geket és ki kell számítani, hogy milyen gazdasági eredmények várhatók a cégnél. Lehetséges, hogy kibővítik a kedvezményezet­tek körét, vagy növelik a nekik já­ró előnyöket. Általános díjcsök­kentésről viszont aligha lehet szó. Pénzügyi terveik módosítására vi­szont hajlandók. Ezzel összefüggésben Lotz Ká­roly tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a költségvetés nem tá­mogatja a díjak árkiegészítésének semmilyen formáját, de a kedvez­mények mellé talán a költségvetés is adna pénzt. Lapunk a közlekedési tárcához közel álló forrásoktól úgy tudja: olyan megegyezés körvonalazódik,­­ amelynek értelmében a befektető , AKA Rt. alacsonyabb nyereség­­kulcsokkal számolna, a tervezett 12 éves megtérülési időt vala­mennyivel meghosszabbítaná. El­lentételezésként az állam garan­tálná - például a bérletrendszerrel párhuzamosan működő­­ támoga­tással —a biztos megtérülést. Kórház helyett otthoni ápolás Lóránth Ida írása a NÉPSZAVÁNAK A hazai egészségügyi szol­gáltatások sorában eddig szinte ismeretlen volt a be­tegek­­ otthonápolása. Az Európában több évtizedes­ múlttal rendelkező gondo­zási forma azonban - pár­huzamosan a kórházi ágyszámcsökkentéssel — napjainkra itthon is egyre jelentősebb szerephez­ jut.. A Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület teg­napi fórumán dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter kiemelte: a betegápolás mi­nőségi javítása elkerülhe­tetlen, s ennek fontos esz­köze az otthonápolás. A kormány által néhány napj­a­ jóváhagyott, másfél évre­ szóló egészségügyi fejlesztési terv szerves ré­sze az új betegápolási for­m­a - hangsúlyozta Kökény. A tevékenységet fél évvel ezelőtt kezdték azok az­­egészségügd dolgozók, akik vonatepzőként vesznek részt a munkában. Az egészségügyi kor­mányzat mindenkor alkal­mazkodik majd a gyakor­lathoz. 1997-re az otthoni betegápolásra az anyagi forrás adott, de az igények gondos mérlegelése , és a munkák összehangolása elengedhetetlen. A követe­tendő gyakorlat nem ala­kult még ki - mondta dr. Kökény Mihály -, de a kül­földi példa szolgai lemáso­lása nem ajánlható, a rendszert a hazai viszo­nyokhoz kell igazítani, így­­elképzelhető a rende­let módosítása is. Dr. Cser Ágnes, az OEP főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ott­honápolás nem téveszten­dő össze a krónikus bete­gek ápolásával. Az új szol­gáltatásnak értelme akkor lehet, ha megrövidíti a kórházban töltött napok számát, esetleg helyettesíti a beteg egészségügyi intéz­ményben való ápolását. Tavaly­ 600 milliós támo­gatást kapott a program, 1997-ben 1 milliárd 250 millió forinttal gazdálkod­hat a tervek szerint Két nővel végzett a kézigránát (Folytatás az 1. oldalról) Arra egyelőre nincs ma­gyarázat, hogy a tulajdonos, vagy alkalmazottai miért nem hívtak azonnal men­tőt a­ sebesültekhez, akiket saját autójukon szállítot­tak a honvédkórházba. A kórház orvosa, a Magyar Rádiónak elmondta­, hogy mire odaértek az áldoza­tokkal... azok már 2013­ . perce halottak voltak,.. s. olyan súlyosan sérültek, hogy valószínűleg semmis,­képpen nem­ volt esélyük az életben maradásra. Budapesten* egyébként ez volt a héten a harmadik kézigránátos támadás, de az első, amely emberélete­ket is követelt. A hazájuktól távol élő ki-,­naiak számára - ha elkö­vetnek is apróbb-nagyobb üzleti szabálytalanságokat - a fogadó ország polgárai­­nak élete, épsége tabu. Ez olyan törvény, amelynek megszegése a kolónia ,szi­gorú megtorlását vonná maga után. . Jól, tudják ugyanis, hogy jelenlétük csak addig elfogadott, amíg új hazájuk polgárai­nak nem kell tőlük tarta­nia. A tapasztalatok ugyanakkor azt is mutat­ják: a meglehetősen zárt közösségben élő kínaiak ellen­élet elleni bűncselek­ményt eddig magyarok nem, csak saját honfitársa­ik követték­­ el, többnyire bosszúból, illetve üzleti le­számolásként. Magyarországon jelenleg körülbelül , negyvenezer, hivatalos engedéllyel itt élő kínai állampolgárt tarta­nak nyilván. Becslések sze­rint valójában két-három­­szor ennyien tartózkodnak itt. Legfőbb tevékenységi körük a vendéglátás és a kereskedelem. Utóbbi te­rületen elsősorban, jöve­déki termékek és ruházati cikkek kis- és nagykeres­kedelmét végzik.­­ A csütörtökről péntekre virradó éjjel különös utasra figyeltek fel a ha­tárőrök a Belgrádból ér­kező vonaton. Egy jugo­szláv állampolgár az ülés alatt kuporgott. Amikor a előcsalták, kiderült, hogy a férfi egy kézigránátot szorongat a kezében. Azt egyelőre nem tudni, mit akart kezdeni vele Az étterem mosdójában végzett a gránát a tulaj lányával és feleségével Molnár Péter felvétele Kínaiak elleni gyilkossági kísérletek 1991. augusztus 8. Zhuang W. 26 éves kí­nai állampolgár a Kínai Népköztársaság budapesti­ nagykövetségének bejáratánál nyakon szúrta Li Huan J.-t, aki életveszé­lyes sérülést szenvedett. A­ támadó további két kínainak könnyebb sérülést okozott. ■ 1993. május 6. Shi Zheng­ Dong 30 éves kínai állampolgár a Kondorosi úti piacon súlyosan bántalmazta a 33 éves Fung Zaet, akit" életveszélyes sérüléssel szállí­tottak kórházba. 1994. január 14. A IV. kerületi Bolyai,. Farkas utca egyik bérelt lakásában isme­retlen tettes több késszúrással megölte a 33 éves L. Jianant. 1995. február 13. Xu Li üzletembert a budapesti Mosonyi utcában két honfitár­sa, megtámadta, mellbe szúrták. Az áldo­zat védekezés közben tőrével halálosan megsebesítette az egyik, támadót, Liu Zhigangot. 1995. február 21. A XIV. kerület Ond ve­zér utca 5­7. egyik bérelt lakásában két kí­nai férfi agyonlőtte a 42 éves Liu Li-lu üz­letembert. 1995.­­ július 31. Liu Yian Guang a VTI. kerületi­­Köztársasági téren hasba lőtte. hob­étársát,­a 33 éves­ Chen Chao Chenget, aki­ életveszélyesen megsérült. . 1996. január 13. Három csuklyás férfi a 3CV. kerületi János utca 69. alatt Cao He­­ping 34 éves, Nie Wen 29 éves ottani, vala­mint Kang Shu-xin 48 éves Gvadányi ut­cai lakosoktól pénzt követeltek. Megkö­tözték, .­s .Cao He-pinget, mert ellenállt,­­ pisztollyal hátba lőtték. A férfi életveszé­lyesen megsérült. 1996. december 13. Budapest XCI. kerü­letében a Szekszárdi út és Újpalotai út ke­reszteződésében halálosan megsebesítet­ték Yu Zarig Songot. Az áldozat piacokon kereskedett. Keveslik a támogatást Az agrár-felsőoktatási in­tézmények megfelelő­­mű­­ködtetéséhez - vezetőik számításai szerint - jelen­leg mintegy 1-1,5 milliárd forint hiányzik. Erre Horn Péter, a Pannon Agrártu­dományi Egyetem rektora, az Agrár Rektori Tanács soros elnöke hívta fel a fi­gyelmet, miután az agrár­intézmények rektorai Nagy Frigyessel, a tárca vezető­jével találkoztak. Az agrár-felsőoktatás fel­ügyeletét, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium látja, szakmai kérdésekbe azonban a Földművelés­­ügyi Minisztérium is bele­szólhat. Ez a kettősség egyes­­ szakértők szerint a jövőben károsan hat a kép­zés színvonalára. A felső­­oktatási intézmények jó megoldásnak találnák, ha az FM irányítása alá tar­­­toznának. Felmondták a koalíciót A harminchármas létszá­mú újpesti önkormányzat kéttagú SZDSZ-es frakció­ja felmondta a 15 személyes MSZP-frakcióval még az 1994-es választások előtt kötött együttműködési meg­állapodást -­ jelentette be tegnap Ferenczi Sándor szabad demokrata frakció­­vezető. Elmondta, hogy a szocialisták mára elvesz­tették a választásokon szerzett többségüket. A csoport eredetileg 18 tagja­­ közül egy képviselő el­hunyt, s az emiatt kiírt idő­közi választáson az Újpes­tért Egyesült jelöltje győ­zött, két MSZP-s pedig át­ült a függetlenekhez. Az immár többségbe ke­rült polgári blokk, amely­hez Derce Tamás polgár­­mester is tartozik, illetve az SZDSZ azt igényelte, hogy változtassák meg a funk­ciók felosztásának rendjét. Erre azonban az MSZP nem volt hajlandó. Albrecht Péter, az MSZP frakcióvezetője visszauta­sítva a vádakat elmondta: az SZDSZ már egy héttel a tisztségek újrafelosztására vonatkozó javaslat előtt fel­bontotta a megállapodást. Lelepleződnek a mágusok A tudomány vagy a miszticizmus győz-e 2000 után ? Miközben a világ egy része soha nem látott egyetemes békefiesztával készül a második évezred köszöntésére, és New­ Yorkban már minden központi ünnep­ségre szóló jegy elkelt, tudományos kö­rökben attól tartanak: az irracionaliz­mus hívei gátlástalan támadásba lendül­nek. Hazai tudósaink egy része ezt úgy ítéli meg, hogy a tendenciától a társa­dalmat és a tudományt egyaránt félteni kell. Mások szerint az elektronika kor­szakába lépünk, amelynek velejárója a racionális gondolkodás. ’ Szabó Iréné NÉPSZAVA Összeomlik-e a tudomány mítosza az ez­redfordulón, ahogyan azt Popper Péter ál­lítja? Vége lesz-e a fizikánnak, az építészet­nek és minden tradicionális, értéknek,, amint azt a világ különböző jelenkori gon­dolkozói állítják? Ha az irracionalizmus és a miszticizmus iránti igény hazai megnyil­vánulásait nézzük, és az ebből megélő bioenergetikus jógikat, a megnyílt para­digma mintaboltokat, az agykontroll tu­dorait, a tévében vitázó asztrológusokat és­ a káosz elméletet alkalmazó zenekarokat, akkor reálisnak érezzük a veszélyt - mon­dotta Czelnai Rudolf a kérdésről rendezett pénteki vitán. Az MTA ismeretterjesztő bizottságának ülésén megjelent tudósok előtt Czelnai kijelentette, a támadásba lendült paratudományok hatásától első­sorban a társadalom fiatal korosztályát kell félteni, mert a­ mai jósok és próféták a tudományos szenzációkat keverik­ az ir­racionalizmussal, sőt tudományos­ kön­tösbe bújva használják ki az emberi hi­székenységet. ■ A korreferátumot tartó Marx György professzor így érvelt: a világ nem ismétli önmagát, következésképpen az arany, majd pedig az acél hatalma után az ezred­forduló után tudhatóan az az elektronika kora következik. Kétségtelen, mondotta Marx, hogy a mai ember élete során ezer- ,­nyi kihívással találja szembe magát, és nincs már módja a személyes stabilitásra berendezkedni. Ezért divat ma a káosz. Ám szerinte épp emiatt csak a tudomány és annak módszerei képesek túlélési stra­tégiákat adni. Maga az áltudományosság pozitív jelenség, hriszen nem a boszorká­nyokról szól, hanem például a földön kí­­vüli kultúrák létezéséről. Lapunk kérdésére a bizottság elnöke, Ádám­ György­­ professzor közölte, a paratudományok burjánzását valójában a tudományok fejlődése idézi elő, hiszen a végső kérdések megválaszolásához a ráció sosem elég. A tudatlanságért és a műveletie­lenségért szerinte felelős az iskola, a sajtó, a politika és mindenki. A professzor úgy véli, az elszegényedés és a kulturálatlan­­ság nincs szorosan kimutatható összefüg­gésben, bár kétségtelen, hogy az első terje­dése nem serkenti a másik fejlődését. Vé­gül leszögezte: a tudósok nem indítanak bozótharcot­ az áltudományok képviselői ellen. A mágusok, a távolbalátók ugyanis mindig lelepleződnek. Igaz, közben jól megszedik magukat.

Next