Népszava, 1997. február (125. évfolyam, 27–50. sz.)
1997-02-01 / 27. szám
NÉPSZAVA Kormányrendelet a metróépítésről NÉPSZAVA-információ Hétfőn tárcaközi egyeztetésre kerül a metróépítés finanszírozásáról szóló kormány-előterjesztés várhatóan végső változata. Eszerint az előkészítések után 1998 végén kezdődne az alagútfúrás, a munkálatok 2002 vége körül fejeződnének be. A beruházást, amely 1996-os áron számítva 514 millió ECU-be, azaz 98 milliárd forintba kerül, hatvan százalékban az állam, negyven százalékban a fővárosi önkormányzat finanszírozná. A kormány beleszámítja a belterületi földek után a fővárosnak járó összeg, mintegy 20-22 milliárd forint egy részét. A fővárosi önkormányzat saját költségvetéséből évi kétmilliárd forintot tud biztosítani, miután elköltötték a földek ellenértékét. . A teljes beruházás Gulyás László, a metróépítés fővárosi biztosa szerint a felveendő hitelek kamataival, az inflációval 130-140 milliárd forintba kerül majd összesen. Az előterjesztést várhatóan jövő pénteken tárgyalja a gazdasági kabinet, azt követően pedig a kormány. Döntőbírák a munkahelyi béke szolgálatában Sándor Tünde NÉPSZAVA Hét év alatt 220 millió dollárt költött az Egyesült Államok kormánya a magyarországi átmenet segítésére. E pénzből zömmel olyan programokat finanszíroztak, amelyek hozzájárulnak a piacgazdaságra történő átállás konfliktusainak megoldásához. Amint azt Thomas F. Cornell, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának magyarországi képviselője elmondta:a munkaerő-piaci átmenet segítése csak részben társadalmi kérdés. Egyetlen kormány, illetve gazdaság sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a munkaképes aktív népesség egy része ne dolgozzon. A privatizációval, sietve a vállalati szerkezetátalakításokkal nem érnek véget a létszámleépítések, hiszen egy versenygazdaságnak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak. A létszámleépítések traumájának enyhítésére dolgozta ki hajdan az amerikai munkaügyi minisztérium azokat a programokat, amelyeket „gyors reagálásnak” és „gyors indításnak” neveztek el. Ezek lényege, hogy az elbocsátandó dolgozókat még munkanélkülivé válásuk előtt átképzik. E programok hazánkban több, mint két éve beindultak.. A nemrég létrehozott Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat jelentősége nem más, mint a munkavállalók és a munkaadók közti konfliktusok rendezése. E munkára Torinóban készítették fel a szolgálat 70 munkatársát, akik mindannyian diplomával, s immár megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkeznek. *- tudtuk meg Herczog László helyettes államtitkáról. A tisztviselő bejelentette: hamarosan a parlament elé kerül A munka törvénykönyvének módosítása, ami a‘tömeges létszámleépítés fogalmaát, illetve az azzal kapcsolatos egyeztetési folyamatot egyaránt szabályozza. BELFÖLD 1997. FEBRUÁR 1., SZOMBAT Díjcsökkentés helyett bérlettel válhat olcsóbbá az M5-ös autópálya Lotz Károly nagyobb állami szerepvállalást akar a sztrádaépítésekben Tíz napon belül elkészül a közlekedési tárca kormány-előterjesztése az autópálya-díjpolitikáról. A miniszter jelentősebb állami szerepvállalást akar az új sztrádákban. A meglévő fizetős utakat a kedvezmények és a kedvezményezettek körének bővítésével lehetne olcsóbbá tenni, például bérletrendszerhez kapcsolódó állami garanciával. Azaz: beruházóknak később, de biztosabban térülne meg a befektetés. Lénárt Attila NÉPSZAVA Az autósok után az államnak is a zsebébe kell nyúlnia - összegezhető a közlekedési minisztérium álláspontja tegnapi sajtótájékoztatójuk alapján. Lotz Károly bejelentette: tíz napon belül a kormány elé szeretnék terjeszteni az autópálya-díjpolitika tervezetét. A miniszter részletekbe ugyan nem bocsátkozott, de éreztette: az újabb autópálya-építéseknél - legelőször az M7-es esetében - célszerű lenne az állam jelentősebb szerepvállalása... Öt ével ezelőtt, amikor az M1es és az M5-öS koncessziós szerződését megkötötték, túl optimista becslések készültek a magyar lakosság teherbíró képességéről. A tények nem igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a lakosság képes részt vállalni az infrastruktúra fejlesztéséből. Lotz szerint az állami hozzájárulásnak több változata is elképzelhető. A pénz a külföldi befektetőkön kívül származhat az adókból, vagy a benzin árába épített útalapból. A közlekedési tárca ebből kiindulva új finanszírozási konstrukciókon dolgozik annak érdekében, hogy nőjön az állami szerepvállalás az autópálya-építésekben. Ezzel olcsóbb árakat lehetne kialakítani. Szalai Béla, a tárca nemrég kinevezett autópálya-főbiztos lapunknak elmondta: az Európai Unió elvárásainak megfelelően a határokig megépítendő 600 kilométernyi autópálya kivitelezéséhez évente 50-60 milliárd forintra lenne szükség. Ennek ma még töredéke sem áll rendelkezésre. Szalai arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a Közlekedéstudományi Intézet napokban készített hatástanulmánya szerint mintegy 460 forintot takarít meg az, aki a fizetős M5-ös autópályát választja az ingyenes - de sok településen átvágó, sebességkorlátozásokkal tűzdelt 50-es út helyett. A számításoknál a szakemberek nemcsak az üzemanyag-fogyasztást és az amortizációt vizsgálták, hanem „forintosították”, olyan tényezőket is, mint a baleseti kockázat, az utazási komfort és a fél órával gyorsabb célba jutás. „Ez a 460 forint a sztráda 850 forintos, árához képest azonban nem elegendő. A magyar átlagautósoknak ez nem elég jó üzlet” - fogalmazott a tanulmányról Szálár A miniszteri biztos szerint nem feltétlenül a tarifákat kellene csökkenteni, hanem a kedvezményeket és a kedvezményezettek körét kellene bővíteni. „A kör,nyékbelieknek és a gyakori használóknak kevesebbet kellene fizetniük. De nem értem, miért takarékoskodjon egy külföldi, aki semmivel sem járult hozzá az építéshez” - kommentálta állásfoglalását a miniszteri biztos. A kedvezmények kiterjesztését Harmat László, az ,M5-öst üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. vezérigazgató-helyettese is támogatná. Hozzátette azonban: tisztázni kell a lehetőségeket és ki kell számítani, hogy milyen gazdasági eredmények várhatók a cégnél. Lehetséges, hogy kibővítik a kedvezményezettek körét, vagy növelik a nekik járó előnyöket. Általános díjcsökkentésről viszont aligha lehet szó. Pénzügyi terveik módosítására viszont hajlandók. Ezzel összefüggésben Lotz Károly tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a költségvetés nem támogatja a díjak árkiegészítésének semmilyen formáját, de a kedvezmények mellé talán a költségvetés is adna pénzt. Lapunk a közlekedési tárcához közel álló forrásoktól úgy tudja: olyan megegyezés körvonalazódik, amelynek értelmében a befektető , AKA Rt. alacsonyabb nyereségkulcsokkal számolna, a tervezett 12 éves megtérülési időt valamennyivel meghosszabbítaná. Ellentételezésként az állam garantálná - például a bérletrendszerrel párhuzamosan működő támogatással —a biztos megtérülést. Kórház helyett otthoni ápolás Lóránth Ida írása a NÉPSZAVÁNAK A hazai egészségügyi szolgáltatások sorában eddig szinte ismeretlen volt a betegek otthonápolása. Az Európában több évtizedes múlttal rendelkező gondozási forma azonban - párhuzamosan a kórházi ágyszámcsökkentéssel — napjainkra itthon is egyre jelentősebb szerephez jut.. A Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület tegnapi fórumán dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter kiemelte: a betegápolás minőségi javítása elkerülhetetlen, s ennek fontos eszköze az otthonápolás. A kormány által néhány napja jóváhagyott, másfél évre szóló egészségügyi fejlesztési terv szerves része az új betegápolási forma - hangsúlyozta Kökény. A tevékenységet fél évvel ezelőtt kezdték azok azegészségügd dolgozók, akik vonatepzőként vesznek részt a munkában. Az egészségügyi kormányzat mindenkor alkalmazkodik majd a gyakorlathoz. 1997-re az otthoni betegápolásra az anyagi forrás adott, de az igények gondos mérlegelése , és a munkák összehangolása elengedhetetlen. A követetendő gyakorlat nem alakult még ki - mondta dr. Kökény Mihály -, de a külföldi példa szolgai lemásolása nem ajánlható, a rendszert a hazai viszonyokhoz kell igazítani, ígyelképzelhető a rendelet módosítása is. Dr. Cser Ágnes, az OEP főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthonápolás nem tévesztendő össze a krónikus betegek ápolásával. Az új szolgáltatásnak értelme akkor lehet, ha megrövidíti a kórházban töltött napok számát, esetleg helyettesíti a beteg egészségügyi intézményben való ápolását. Tavaly 600 milliós támogatást kapott a program, 1997-ben 1 milliárd 250 millió forinttal gazdálkodhat a tervek szerint Két nővel végzett a kézigránát (Folytatás az 1. oldalról) Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy a tulajdonos, vagy alkalmazottai miért nem hívtak azonnal mentőt a sebesültekhez, akiket saját autójukon szállítottak a honvédkórházba. A kórház orvosa, a Magyar Rádiónak elmondta, hogy mire odaértek az áldozatokkal... azok már 2013 . perce halottak voltak,.. s. olyan súlyosan sérültek, hogy valószínűleg semmis,képpen nem volt esélyük az életben maradásra. Budapesten* egyébként ez volt a héten a harmadik kézigránátos támadás, de az első, amely emberéleteket is követelt. A hazájuktól távol élő ki-,naiak számára - ha elkövetnek is apróbb-nagyobb üzleti szabálytalanságokat - a fogadó ország polgárainak élete, épsége tabu. Ez olyan törvény, amelynek megszegése a kolónia ,szigorú megtorlását vonná maga után. . Jól, tudják ugyanis, hogy jelenlétük csak addig elfogadott, amíg új hazájuk polgárainak nem kell tőlük tartania. A tapasztalatok ugyanakkor azt is mutatják: a meglehetősen zárt közösségben élő kínaiak ellenélet elleni bűncselekményt eddig magyarok nem, csak saját honfitársaik követték el, többnyire bosszúból, illetve üzleti leszámolásként. Magyarországon jelenleg körülbelül , negyvenezer, hivatalos engedéllyel itt élő kínai állampolgárt tartanak nyilván. Becslések szerint valójában két-háromszor ennyien tartózkodnak itt. Legfőbb tevékenységi körük a vendéglátás és a kereskedelem. Utóbbi területen elsősorban, jövedéki termékek és ruházati cikkek kis- és nagykereskedelmét végzik. A csütörtökről péntekre virradó éjjel különös utasra figyeltek fel a határőrök a Belgrádból érkező vonaton. Egy jugoszláv állampolgár az ülés alatt kuporgott. Amikor a előcsalták, kiderült, hogy a férfi egy kézigránátot szorongat a kezében. Azt egyelőre nem tudni, mit akart kezdeni vele Az étterem mosdójában végzett a gránát a tulaj lányával és feleségével Molnár Péter felvétele Kínaiak elleni gyilkossági kísérletek 1991. augusztus 8. Zhuang W. 26 éves kínai állampolgár a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének bejáratánál nyakon szúrta Li Huan J.-t, aki életveszélyes sérülést szenvedett. A támadó további két kínainak könnyebb sérülést okozott. ■ 1993. május 6. Shi Zheng Dong 30 éves kínai állampolgár a Kondorosi úti piacon súlyosan bántalmazta a 33 éves Fung Zaet, akit" életveszélyes sérüléssel szállítottak kórházba. 1994. január 14. A IV. kerületi Bolyai,. Farkas utca egyik bérelt lakásában ismeretlen tettes több késszúrással megölte a 33 éves L. Jianant. 1995. február 13. Xu Li üzletembert a budapesti Mosonyi utcában két honfitársa, megtámadta, mellbe szúrták. Az áldozat védekezés közben tőrével halálosan megsebesítette az egyik, támadót, Liu Zhigangot. 1995. február 21. A XIV. kerület Ond vezér utca 57. egyik bérelt lakásában két kínai férfi agyonlőtte a 42 éves Liu Li-lu üzletembert. 1995. július 31. Liu Yian Guang a VTI. kerületiKöztársasági téren hasba lőtte. hobétársát,a 33 éves Chen Chao Chenget, aki életveszélyesen megsérült. . 1996. január 13. Három csuklyás férfi a 3CV. kerületi János utca 69. alatt Cao Heping 34 éves, Nie Wen 29 éves ottani, valamint Kang Shu-xin 48 éves Gvadányi utcai lakosoktól pénzt követeltek. Megkötözték, .s .Cao He-pinget, mert ellenállt, pisztollyal hátba lőtték. A férfi életveszélyesen megsérült. 1996. december 13. Budapest XCI. kerületében a Szekszárdi út és Újpalotai út kereszteződésében halálosan megsebesítették Yu Zarig Songot. Az áldozat piacokon kereskedett. Keveslik a támogatást Az agrár-felsőoktatási intézmények megfelelőműködtetéséhez - vezetőik számításai szerint - jelenleg mintegy 1-1,5 milliárd forint hiányzik. Erre Horn Péter, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora, az Agrár Rektori Tanács soros elnöke hívta fel a figyelmet, miután az agrárintézmények rektorai Nagy Frigyessel, a tárca vezetőjével találkoztak. Az agrár-felsőoktatás felügyeletét, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium látja, szakmai kérdésekbe azonban a Földművelésügyi Minisztérium is beleszólhat. Ez a kettősség egyes szakértők szerint a jövőben károsan hat a képzés színvonalára. A felsőoktatási intézmények jó megoldásnak találnák, ha az FM irányítása alá tartoznának. Felmondták a koalíciót A harminchármas létszámú újpesti önkormányzat kéttagú SZDSZ-es frakciója felmondta a 15 személyes MSZP-frakcióval még az 1994-es választások előtt kötött együttműködési megállapodást - jelentette be tegnap Ferenczi Sándor szabad demokrata frakcióvezető. Elmondta, hogy a szocialisták mára elvesztették a választásokon szerzett többségüket. A csoport eredetileg 18 tagja közül egy képviselő elhunyt, s az emiatt kiírt időközi választáson az Újpestért Egyesült jelöltje győzött, két MSZP-s pedig átült a függetlenekhez. Az immár többségbe került polgári blokk, amelyhez Derce Tamás polgármester is tartozik, illetve az SZDSZ azt igényelte, hogy változtassák meg a funkciók felosztásának rendjét. Erre azonban az MSZP nem volt hajlandó. Albrecht Péter, az MSZP frakcióvezetője visszautasítva a vádakat elmondta: az SZDSZ már egy héttel a tisztségek újrafelosztására vonatkozó javaslat előtt felbontotta a megállapodást. Lelepleződnek a mágusok A tudomány vagy a miszticizmus győz-e 2000 után ? Miközben a világ egy része soha nem látott egyetemes békefiesztával készül a második évezred köszöntésére, és New Yorkban már minden központi ünnepségre szóló jegy elkelt, tudományos körökben attól tartanak: az irracionalizmus hívei gátlástalan támadásba lendülnek. Hazai tudósaink egy része ezt úgy ítéli meg, hogy a tendenciától a társadalmat és a tudományt egyaránt félteni kell. Mások szerint az elektronika korszakába lépünk, amelynek velejárója a racionális gondolkodás. ’ Szabó Iréné NÉPSZAVA Összeomlik-e a tudomány mítosza az ezredfordulón, ahogyan azt Popper Péter állítja? Vége lesz-e a fizikánnak, az építészetnek és minden tradicionális, értéknek,, amint azt a világ különböző jelenkori gondolkozói állítják? Ha az irracionalizmus és a miszticizmus iránti igény hazai megnyilvánulásait nézzük, és az ebből megélő bioenergetikus jógikat, a megnyílt paradigma mintaboltokat, az agykontroll tudorait, a tévében vitázó asztrológusokat és a káosz elméletet alkalmazó zenekarokat, akkor reálisnak érezzük a veszélyt - mondotta Czelnai Rudolf a kérdésről rendezett pénteki vitán. Az MTA ismeretterjesztő bizottságának ülésén megjelent tudósok előtt Czelnai kijelentette, a támadásba lendült paratudományok hatásától elsősorban a társadalom fiatal korosztályát kell félteni, mert a mai jósok és próféták a tudományos szenzációkat keverik az irracionalizmussal, sőt tudományos köntösbe bújva használják ki az emberi hiszékenységet. ■ A korreferátumot tartó Marx György professzor így érvelt: a világ nem ismétli önmagát, következésképpen az arany, majd pedig az acél hatalma után az ezredforduló után tudhatóan az az elektronika kora következik. Kétségtelen, mondotta Marx, hogy a mai ember élete során ezer- ,nyi kihívással találja szembe magát, és nincs már módja a személyes stabilitásra berendezkedni. Ezért divat ma a káosz. Ám szerinte épp emiatt csak a tudomány és annak módszerei képesek túlélési stratégiákat adni. Maga az áltudományosság pozitív jelenség, hriszen nem a boszorkányokról szól, hanem például a földön kívüli kultúrák létezéséről. Lapunk kérdésére a bizottság elnöke, Ádám György professzor közölte, a paratudományok burjánzását valójában a tudományok fejlődése idézi elő, hiszen a végső kérdések megválaszolásához a ráció sosem elég. A tudatlanságért és a műveletielenségért szerinte felelős az iskola, a sajtó, a politika és mindenki. A professzor úgy véli, az elszegényedés és a kulturálatlanság nincs szorosan kimutatható összefüggésben, bár kétségtelen, hogy az első terjedése nem serkenti a másik fejlődését. Végül leszögezte: a tudósok nem indítanak bozótharcot az áltudományok képviselői ellen. A mágusok, a távolbalátók ugyanis mindig lelepleződnek. Igaz, közben jól megszedik magukat.