Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)

1997-10-04 / 232. szám

4 1997. OKTÓBER 4., SZOMBAT RÖVIDEN Tanulmány az uniós jelöltekről Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Euro­stat) tanulmányt tett közzé az Unióba jelöltként szá­mításba vett 11 ország gazdaságának növekedéséről és színvonaláról, 1995-re vonatkozóan. E szerint a je­lölt országokban együttvéve az egy lakosra jutó GDP az EU átlagának 32 százalékát tette ki. Legmaga­sabb Szlovéniában, legalacsonyabb Lettországban volt, Magyarország a negyedik a sorban. A jelölt or­szágok összesített GDP-je az Európai Unió GDP-jé­­nek 9,1 százalékát tette ki 1995-ben. Szabálytalan benzinkutak A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbbi vizsgá­latán Bács-Kiskun és Csongrád megyében 15 töltőál­lomáson 30 üzemanyagmintát vett, amelyből három nem felelt meg a szabványoknak. Makón a Total töltő­­állomáson az ESz 98-as ólmozatlan benzin eredetét nem tudták igazolni, ezért a fogyasztóvédők szabály­sértési eljárást indítottak. Békés megyében egy magán­kézben lévő töltőállomásán az EN 91-es ólmozatlan benzint gázolajjal, a gázolajat benzinnel szennyezték, ezért a fogyasztóvédők büntetőfeljelentést tettek. Az Exim-Coop csorvási kútjánál az AB 98-as ólmozatlan benzinben gázolaj-szennyeződést mutatott ki a labo­ratóriumi vizsgálat. A felügyelők a helyszínen 5080 li­ter benzint zároltak és büntetőfeljelentést tettek. Ajánlat vasúti befektetőknek Ajánlatokat állít össze majdani vasúti befektetők számára a közlekedési tárca, s a kínálat várhatóan a jövő év elejére válik teljessé. Magyarországon a regio­nális vasutaknak várhatóan tartós szerep jut, hiszen a meglévő fővonalak hosszú időn át szükségessé te­szik a mellékvonalak úgynevezett fel- és lehordó sze­repét. A közút-vasút arányában ez idő szerint ha­zánkban 35 százalékot képvisel a vasút, s noha az eu­rópai országok vasútjai ekkora részarányt most nem érnek el, ott is a 30 százalék elérése a cél. Kevesebb mint 20 részvény Lezárták a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. részvényjegyzését pénteken. A forgalmazó K and H Brókerház Rt. információi szerint a magánbefek­tetők több mint kétszeresen túljegyezték a számukra elkülönített 426,39 millió forint névértékű részvény­­csomagot. Az előzetes adatok szerint az igénylések száma meghaladja a 24 ezret, így egy magánsze­mélynek várhatóan kevesebb mint 20 részvény jut az allokáció során. Továbbra is érdekli a Daewoot a Rába NÉPSZAVA-információ A Rába Gépgyár iránt már több éve érdeklődik a dél­koreai Daewoo. Némi csa­lódást okozott a vállalat­nak, hogy a gépgyár priva­tizációjának első forduló­jában nem sikerült részvé­nyeket vásárolnia. A dél­koreai vállalat vezetői a héten tárgyalást folytattak Fazakas Szabolcs ipari kereskedelmi és idegen­­forgalmi miniszterrel. A megbeszélésen a Daewoo vezetői jelezték, hogy érde­keltek a Rába privatizáció­jában. Kirilli Tamás, az IKIM főosztályvezetője la­punknak elmondta, a Dae­woo legfeljebb a Rába pri­vatizációjának második szakaszában vehet részt, az első körben eladott 50 százaléknyi részvénycso­magból nem részesült sem közvetve, sem közvetlenül. A hazai gépgyár részvé­nyeinek 40 százalékához nyitt kibocsátás útján lehet majd hozzájutni. A rész­vénycsomagot magyar in­tézményi és magánszemé­lyeknek különítették el. A főosztályvezető szerint a Daewoo intézményi befek­tetőként részt vehet a ki­bocsátásban, viszont szinte biztos, hogy nem juthat meghatározó tulajdoni rész­hez, mert a magyar gép­gyár iránt több nagy be­fektető is érdeklődik. A Daewoo egyébként a napokban nem a Rába-pri­­vatizáció kapcsán tárgyalt az ipari miniszterrel, ha­nem vélhetően a jövő évi beruházásaihoz kívánta megszerezni az ipari tárca támogatását, ugyanis a cég jövőre 3 millió dolláros be­ruházásba kezd a debreceni gördülőcsapágygyárban. A dél-koreai társaság annak idején a Rábát tel­jes egészében szerette vol­na megvenni, ezzel is meg­erősítve magyarországi je­lenlétét. Az üzemet beszál­lítónak használta volna autógyárához. A magyar gyár viszont a piacon füg­getlen beszállítóként mű­ködik, alkatrészeket gyárt a Hyundainak és a San­­yongnak is. Ha a Daewoo­­ vette volna meg a Rábát, jelentős lépéselőnybe ke­rült volna a közép-kelet­­európai piacon. ­ * Biztosítási üzletágat indít a privatizált Mezőbank Giczi József NÉPSZAVA A kis- és középvállalkozá­sok és a lakosság bankja kíván lenni a Mezőbank a privatizáció után, derült ki a pénzintézet és többsé­gi tulajdonosának, az oszt­rák Erste Bank AG tájé­koztatóján. A hamarosan befejeződő privatizáció után a Mezőbank új szol­gáltatásokat kíván nyújta­ni ügyfeleinek. Hamaro­san indul a pénzintézet te­lefonos információs szol­gáltatása: 70 ezer magán­ügyfél bankszámlájának adatairól érdeklődhet. A jövőben a már működő önkéntes nyugdíjpénztár mellé kötelező magán­nyugdíjpénztárat is indí­tanak. Valószínűleg a Ge­nerali Biztosítóval közö­sen biztosítási üzletágat is szerveznek. A pénzintézet elsősorban a lakossági piacon szeretne eredmé­nyeket elérni és a kisebb vállalkozások területén megszilárdítani piaci po­zícióit. Minderről Kádái Gyula, a bank vezérigaz­gatója beszélt, aki fontos­nak tartotta, hogy a Mező­bank többségi tulajdona szakmai befektetőhöz ke­rült, mert szerinte a bank csak így állhatja az élese­dő versenyt. Kiderült az is, hogy az új tulajdonos a Mezőbankhoz hasonlóan nagy önállóságot kíván hagyni a bankfiókoknak. Árkai Gábor, a Bank Austria Befektetési Rt. ve­zérigazgatója beszámolt ar­ról, hogy az általa vezetett brókercég pár héten belül szintén az Erste Bank tu­lajdonába kerül és össze­vonják a Mezőbank bró­kercégével. Kelet-Európá­­ban intenzíven terjeszkedő Erste Bank az idén vásá­rolta meg az osztrák Gi­­roCredit többségi tulajdo­nát és így Ausztria máso­dik legnagyobb bankjává vált. A pénzintézetnek 340 fiókja van a szomszéd or­szágban és András Treichl vezérigazgató azzal büsz­kélkedhetett, hogy bankja 180 éves működése során sosem szorult állami segít­ségre, és az egyetlen olyan osztrák pénzintézet volt, amely még a náci időkben is nevében használta az österreische jelzőt. Lezárják a Budapest Bank ügyét ✓ A pénzügyminiszter­ az ÁSZ javaslata ellenére sem kezdeményezne fegyelmit az államtitkár ellen A Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárá­nak, Draskovics Tibornak a fegyelmi felelősségre vo­nását javasolja az Állami Számvevőszék a Budapest Bank privatizációja kapcsán. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter nem kezdeményezné az eljárást, a tárca ugyanis a számvevőkkel ellentétesen ítéli meg a BB magánosításának körülményeit és eredményét. Véleménykülönbség a privatizáció kapcsán adott ga­ranciák kérdésében van. A kezességvállalási szerző­dést egyébként - éppen azért, hogy a BB ügye ne ke­rüljön többször napirendre - módosítanák. Várkonyi Iván NÉPSZAVA Néhány héten belül befe­jeződhetnek a Pénzügy­minisztérium és a Buda­pest Bankban jelentős tu­lajdoni részesedéssel bíró General Electric Capital közötti tárgyalások a pénzintézet privatizáció­jakor adott állami garan­cia idő előtti, egyszeri be­váltásáról. A megállapo­dás mindkét félnek érde­ke, azonban elsősorban nem pénzügyi, hanem kom­munikációs előnyöket lát­nak benne. A Budapest Bank priva­tizációja keretében az ál­lam szerződésben vállalta, hogy három éven b£lül visszavásárolja azokat a rossznak minősülő befek­tetéseket (úgynevezett ban­ki eszközöket), amelyektől a társaság csak nagy vesz­teséggel szabadulhatna meg. A garanciavállalási szerződés szerint a bank a privatizáció megkötésekor (1995 decemberi értéken) vett 8,2 milliárd forintnyi eszközt kínálhat fel 1997- ben és 1998-ban. A garan­ciát negyedévente lehet le­hívni, mégpedig úgy, hogy a beváltáskor kiszámolják, mennyit ér az akkori 8,2 milliárd egynyolcad része. A beváltáshoz minden egyes alkalommal kor­mánydöntés is szükséges. Azt már az első részlet lehívásakor is fájlalta a Budapest Bank és a pénz­ügyi tárca, hogy a szerző­dés végrehajtása negatív visszhangot váltott ki. A garanciabeváltás kapcsán indított számvevőszéki vizsgálatból derült ki, hogy a kormány nem kapott megfelelő tájékoztatást a kötelezettségekről. Arról sem, hogy a 8,2 milliárd forintban megállapított állami kötelezettségválla­lást folyamatosan korri­gálni kell a forint és a dol­lár közötti árfolyam vál­tozása szerint. Az ÁSZ szerint a magánosítási szerződés ezen feltételei ellentétesek a privatizáció kezdetén kinyilvánított kormányzati szándékkal. A számvevők ezért azt kez­deményezik - az Ország­gyűlésnek már megküldött jelentésükben -, hogy vizs­gálják meg a Pénzügymi­nisztérium közigazgatási államtitkárának, Drasko­vics Tibornak a fellelőségét az ügyben. A tárca már korábban is kifejtette, hogy teljesen másként ítéli meg a Buda­pest Bank magánosítá­sának körülményeit. Ál­láspontja szerint a kor­mányt tájékoztatták a ga­rancia feltételeiről, bár az is igaz, hogy a szerződés tervezetét nem látta a kor­mány. A BB ügye ugyanis többször szerepelt a kabi­net napirendjén, a minisz­terek szinte minden lépés­ről tájékoztatást kaptak, és a kormány felhatalma­zása alapján készült el a magánosítási megállapo­dás is. Ezt azonban azért nem látta a kormány, mert „vita nélküli napirendi pontként” került elő. Erre a PM állítása szerint azért volt mód, mert a szerződés megfelelt a korábbi hatá­rozatoknak. Ráadásul a tárgyalás mikéntjéről nem a tárca, hanem a kor­mányülés előkészítésével megbízott testület döntött. Értesülésünk szerint ép­pen ezért, Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter a számvevők javaslata elle­nére nem kezdeményezné a vizsgálatot. Az ÁSZ-vizsgálat kap­csán ismét felmerült, hogy a BB magánosítása elkap­kodott volt, az állam rossz üzletet kötött. Ezt mind a PM, mind a Budapest Bank, mind pedig a vevő General Electric Capital képviselői cáfolták. Érveik szerint az állam nem köl­tött többet a BB privatizá­ciójára, mint más bankok eladására, csak a rossz kö­vetelésektől - a máshol al­kalmazott gyakorlattal el­lentétben - nem az eladás előtt, hanem utána tisztít­ja meg a pénzintézetet. A költségvetés haszna a ma­radék állami részesedés értékesítése után mutat­kozik meg. A Pénzügyminisztérium már a viták elindulásakor kezdeményezte a General Electric Capitalnál, hogy tárgyaljanak a garancia egy csomagban történő beváltásáról. A kezdemé­nyezést a GEC is örömmel fogadta, úgy látszik, meg­győzte a tárca azon érve, hogy ne kelljen minden negyedévben újra magya­rázkodni. A PM ráadásul állítja, ha nem negyed­évente, hanem egyszerre váltják be a garanciát, az állam milliárdos megtaka­rítást érhet el, mert az ár­folyamváltozásokból szár­mazó veszteséget elkerül­heti. A tárgyalásokat nehezí­tette, hogy a PM késve fi­zette ki az első negyedév­ben­ beváltott garancia összegét. Ráadásul a felek nehezen állapodtak meg a kötelezettségvállalás vég­rehajtásának technikai részleteiben. A jelenlegi koncepció szerint a Buda­pest Bank a Facultas nevű cégnek adna hitelt, amely ebből kivásárolná a kezes­ségnyújtáskor átadandó követeléseket. A társaság­nak a követelések behaj­tásából kellene visszafi­zetnie a kölcsönt. Ha erre nem lenne képes, az állam állna helyette a számlát. A konstrukció rendkívül ha­sonlít a Magyar Hitel Banknál, illetve a Mező­banknál alkalmazott és pénzügyi körökben általá­nosan elfogadott állami portfoliótisztítási akciók­hoz. Információnk szerint a GEC és a PM rendkívül közel van a megállapodás­hoz, már csupán arról egyeztetnek, mi kerüljön az átadandó csomagba. Az sem elképzelhetetlen, hogy a kormány még eb­ben a hónapban tárgyal az ügyről. Az Állami Számvevőszék is vizsgálta az elhíresült bankprivatizációt Demecs Zsolt felvétele Variációk állami cégekre A Gazdasági Kabinet pén­teken áttekintette a privati­záció után tartósan állami tulajdonban maradó, vár­hatóan mintegy 400 milli­árd forint értékű vagyonke­zelés módjára kidolgozott variációkat. Három, lehet­séges kezelési formát vizs­gáltak meg. Az elkövetke­zendő hetek feladata, hogy kiválasszák közülük a leg­ígéretesebbet. A három va­riáció közül az első kettő holdingtípusú vagyonke­zelést irányoz elő, az egyik szerint egy elkülönített szervezetben, a másik szin­tén holdingformában, az ágazati minisztériumok szintjén. A harmadik le­hetséges variáció a kincs­tári típusú vagyonkezelés. GAZDASÁG „A” KATEGÓRIÁS RÉSZVÉNYEK TŐZSDEI FORGALMA 1997. október 3. RÉSZVÉNYEK ÜZLETKÖTÉSEK Üzlet­szám Árfoly.­­érték . Ft Érték­papír (db) Nyitó­ár forint Záró­ár forint Átlag­ár forint Trend (+­ 0.-) BorsodChem 28 107 120 800 13391 8 000 8005 7 999 +­­ Cofinec 10 65 536 880 13542 4 695 4900 4840+ Danubius 57 119104670 19409 6200 6155 6127-Dunaholding1 84 000 000 7000 12 000 12000 120000 Egis 45 92 507 555 9200 10030 10 070 10 055+ FOTEX 42 28608339 105 275 277 268 272 Gardénia 14 4 891 170 3113 1600 1560 1571­­ -Graboplast 75 129985860 11373 11390 11495 11429 - -HUMAN Rt. 13 3 060 415 803 3800 3 800 38110 IBUSZ­---- -­Inter-Európa Bank 79 78 172 650 1449 53 500 54000 53949+ Konzum­-5 .1 - |­­ -MOL 578 4158830840943 620 4250 4 390 4 407+ OTP 219 470 710 830 76302 6 280 6180 6169-Pannonplast 16 95030800 8934 10 600 10600 10 6370 Pick Szeged8 6932765 446 15950 15 500 15 544-Prímagáz 14 15418 020 1569 9945 9900 9 8270 Richter 136 564 104 795 26892 20700 21000 1 2097 +­­ Soproni Sörgyár6 703 550 95 7300 7500 7 406 +­ Styl2 149 500 130 1150 1150 11500 TVK 307 1 174865155271 048 4 320 4345 4 335+ Zalakerámia 24 28004050 3258 8600­ 8 600 8 5950 Zwack Unicum5 2021 050 469 4350 4 200 4309... 3 ÖSSZESEN: 1 679 7 229 759 694 1 517 318 „B” KATEGÓRIÁS RÉSZVÉNYEK TŐZSDEI FORGALMA 1997. október 3. Üzlet­szám Árfoly.­érték Ft Érték­papír (db) Nyitó­­­­ár . forint Záró­ár forint Átlag­ár forint Trend P 1 Agrimpex n._ -... -■­-Aranypók 1 ' 154000 20 7.700 7­700 7700+ Balaton Füszért­j -­' - ■­-Bonbon Hemingway-U - ' - • - '­Csemege Julius Meinl­-f ' - •­--Csopak7 3801 330 1377 2800 2 765 2 761-Domus1 735000 1000 735 735 735-Eravis1 92002 4600 • 4600 4 600-Garagent - |i ■-­--Globus 56 4636897012897 3500 3500 3 595+ Horizon Multip.2 220000 2000 120 100 110-Hungagent n.1 43 210 29 1490 1490 1490 Kékkúti Ásványvíz7 7305000 5800 1270 1250 12590 Második Dev. Fac. Rt.K.: ----Mezőgép Rt. 53 184 863 70529891 6190 6185 6185 NABI 18 14 235 680 2882 4945 4990 4940+ Nltroil­­ - 1--Novotrade-V . -­-Pannonflax 24 16725415 8883 1865 1900 18830 Pannon-Váltó 1 16200 30 540 540 5400 Quaestor Értékp. Rt.­-­ ----Rizikó Factory Rt.2 292 500 30 9650 9800 9750-Skála-Coop „S"­-----Skála-Coop „T"3 1 245610 655 1900 1900 1902-Skála-Coop Rt.­---- -­ÖSSZESEN: 177 276015820 65496 NÉPSZAVA Az OTP Bank Rt.valutaárfolyamai Érvényben: október 3. Pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 1: 1. Ausztrál dollár 138,93 146,77 Belga frank (100)— 521,02 Francia frank 31,99 33,81 Görög drachata (190) 1 1­68,05 1! Holland forint 95,43 100,93 Japán jen (100) ■­­ 156,52 ||165,24,l|jll Kanadai dollár 138,97 146,59 Német márka­­ ,107,66 21§ Olasz líra (1000) 109,75 115,75 osztrák schilling ( 00) , 1529,80 pnán» Portugál escudo (100) 104,85 112,27 Spanyol wmm Svájci frank 131,17 138,27 USA-dollár éér&ÉÉÉrt .491,65­ *20Q,6Si«.«. ECU (Európai Unió) 209,92 224,08 A BUDAPESTI ÁRUTŐZSDE DEVIZA­SZEKCIÓJÁNAK HATÁRIDŐS ÁRFOLYAMAI Német márka USA-dollár Angol font 1997. december 113,66 201,40 322,30 1998. március 117,50 207,03 1998. június 121,20 212,00 1998. szeptember 125,02 217,10

Next