Népszava, 1998. február (126. évfolyam, 27–50. sz.)
1998-02-02 / 27. szám
NÉPSZAVA MÁR CSAK 697 NAP KÉTEZERIG Mamutvállalatok a légi közlekedésben Az ezredfordulóra várhatóan befejeződik a nemzetközi légi forgalomban megindult liberalizációs folyamat. A feltételezések szerint néhány légitársaság-óriás uralja majd a levegő országútjait. Az egymással folytatott folyamatos vetélkedésnek köszönhetően javulni fog a szolgáltatás minősége és csökkennek az árak. M. Kovács Róbert írása a NÉPSZAVÁNAK Az Egyesült Államokban, Kanadában és az Európai Unió tagállamaiban is befejeződni látszik az a folyamat, mely során az államok fokozatosan kivonják erőiket a légi közlekedési vállalatokból. A kelet-európai terület jó néhány országában - köztük hazánkban - is megkezdődött már egy hasonló liberalizációs folyamat, és ennek befejeződését, valamint a helyzet rendeződését az ezredforduló éveire jósolják a szakértők - jelentette ki dr. Bence Miklós, a Malév megbízott sajtószóvivője. A változás kezdeteként az elmúlt években jó néhány kisebb légitársaság gépei tűntek már el a repülőterekről. Pedig lehet, hogy ezek a gépek csak felségjelet váltottak. Ugyanis a piacon manapság már csak nehezen élnek meg a kisebb légitársaságok. A nagyobbak egyszerűen bekebelezik őket. Dr. Bence Miklós kiemelte továbbá azt is: véleménye szerint úgynevezett szövetségi rendszer alakul ki e folyamat következtében. A kisebb légitársaságok elnyelésével az erősebbek nőnek, tőkéjük és gépparkjuk gyarapodik. A 2000. évre várhatóan olyan nagymértékben megerősödnek ezek a légikonszernek, hogy a piac 95-98 százalékát ők fogják birtokolni. A megerősödés miatt a gépparkok eloszlanak, és lefedik majd az egész földgolyót - mondta a Malév szóvivője. Az utas négy-öt nagyobb cég járata közül választhat, melyikkel kívánja elérni végcélját. A légitársaságok menetrendjében emiatt valószínűleg a világ minden pontja szerepelni fog, és nem találunk két olyan várost, melyet a jövőben nem köt össze legalább egy közvetlen járat. A folyamat kezdetét talán hazánkban is érezhetjük már. A Malév és az olasz légitársaság, az Alitalia partneri viszonya már ugyancsak erre a változásra utal. Az a szoros üzleti kapcsolat, ami a két légitársaság között néhány évvel ezelőtt kialakult, fokozatosan kiszorítja a kormányzati jelenlétet hazánk egyetlen nagyobb légitársaságából. Távmunka a csökkenő munkanélküliségért M. Kovács Róbert írása a NÉPSZAVÁNAK A távolsági munkavégzésre alkalmat adó programok - melyek lehetővé teszik, hogy egyes szakterületeken egy számítógép segítségével saját otthonunkban dolgozzunk - a világ sok országában arattak sikereket. Hazánkban a múlt évben indult meg az ehhez szükséges szervezet kiépítése és a munkavégzés beindításának előkészítő munkálata. A Távmunka Kht. munkatársai, mely a távmunkaprogram közvetlen irányítását végzi, ma már több mint ötven telefonvonalon fogadják a program iránt érdeklődők hívásait - tájékoztatta lapunkat Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a program egyik legfőbb gondozója. A múlt évben már mintegy 12 nagyobb vállalat jelezte, hogy saját keretein belül be akarja indítani a foglalkoztatás ilyen fajtáját. Ez év februárjában jelenik majd meg az a pályázat, amely ■segíti is például a csökkent munkaképességi leket abban, hogy otthonuk elhagyása nélkül tudjanak munkát vállalni. Ehhez a programhoz a minisztérium mintegy 100 millió forintnyi támogatást tud nyújtani a rehabilitációs alapból, mely segítségével az otthoni munkavállalókat felszerelik a szükséges technikai eszközökkel. A számítógépeknek és szoftvercsomagoknak köszönhetően feltételezhetően csökken majd a munkanélküliség mértéke az érintettek körében. A szaktárca és a Távmunka Kht. hasonló program beindítását tervezi gyermekeiket otthon nevelő anyák számára, ugyanis az előzetes felmérések szerint az érdeklődők jelentős hányada kerül ki a gyesen, illetve gyeden lévő nők köréből. Az ehhez nyújtott támogatás mértéke mintegy 30 millió forintra tehető - nyilatkozta Benedek András. BELFÖLD 1998. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Tovább épül a fővárosi körgyűrű Még az idén átadják a régi 2-es utat és az M3-ast összekötő útszakaszt Már épül az M0-ás északi szakasza az M3-as autópálya és a régi 2-es főút között, és a tervek szerint az idén végleg tisztázódik, merre megy majd, meddig tart és mikor készül el a teljes körgyűrű. A következő ütemben várhatóan az új 2-es utat és a Duna nyugati partját összekötő szakasz építése kezdődik, mivel a közlekedési tárca és a főváros tavaly megegyezett ennek kiemelt fontosságában. Az autóúttal kapcsolatban azonban számos kérdés továbbra is tisztázatlan. NÉPSZAVA-információ Az idén novemberben átadják a forgalomnak a régi 2-es utat és az M3-ast összekötő útszakaszt. 1999-ben az M0 nyomvonala eléri az új 2-est is. Az összesen 6 kilométer hoszszú út 2x2 sávos osztott pályás lesz. 18 híd és 7 kilométernyi csomóponti leágazás tartozik majd hozzá. Ugyanakkor nem tudni még, merre halad majd a gyűrű a 30-as főút és az M3-as között. Ott ugyanis még két nyomvonal is létezik. A tervekről a helyi önkormányzattal és a polgárok képviselőivel egyaránt egyeztetnek - ígéri az Állami Autópályakezelő Kht. (Mint ismeretes, az árpádföldi lakók környezetvédelmi és egészségügyi okokra hivatkozva erősen tiltakoznak az ellen, hogy a közelükben haladjon az út - a szerk.) Még bizonytalanabb a délkeleti szektor sorsa. Az 51-es és 31-es út közötti közel harminc kilométeres szakasz leendő építési övezetében előzetes hatásvizsgálatok készültek tavaly, ezek értékelését még nem fejezte be a környezetvédelmi szakhatóság. A közlekedési tárca álláspontja szerint nem fordulhat elő, hogy megbukjanak a vizsgálaton a nyomvonaltervek, mivel eleve sok különböző változatot készítettek el. Mint ismeretes, ezen a szakaszon nem dőlt még el, hogy Budapest belterületén vezessen-e a körgyűrű, vagy a Ferihegyi repülőtér kifutópályáit délről kerülje el a nyomvonal. A belső változat ellen szól, hogy a pestlőrinci lakosság korábban hevesen tiltakozott az ellen, hogy városon belül vezessék az ország legforgalmasabb autóútját. Korábban az is felvetődött, hogy környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva több kilométer hosszú alagútban vezetik a lakott területeken átvágó forgalmat. Ez azonban jelentősen emelné a költségeket. Szalai Béla, a közlekedési tárca autópálya-ügyi biztosa ezért azt tartotta valószínűnek, hogy inkább a külső nyomvonalat részesítik előnyben, ha azt az érintett agglomerációs települések is elfogadják. Ugyanakkor a 31-es és 30-as főutak közötti keleti szektornál már csak egy nyomvonalterv létezik. Ennek megvalósítása azonban, legkorábban 2000-ben kezdődhet, mivel a nemrég elkezdett északi részen kívül minden bizonnyal megelőzi még a 2-es utat és a Duna nyugati partját összekötő szakasz is. Ez utóbbit a fővárosi önkormányzat szorgalmazza, amely a belső közlekedés javulását várja az újabb Duna-híd átadásától, a 2- es út és a túlpart összekapcsolásától. Ezzel szemben a közlekedési tárca korábban sokáig kitartott azon álláspontja mellett, hogy fontosabb volna az M5-ös és az M3-as autópályát mielőbb összekötni. Végül a két projekt azonos fontosságot kapott a tervekben. A Dunakeszitől Vácig tartó, új 2/A elnevezésű autóút is csatlakozik majd az M3-ashoz . Demecs Zsolt felvétele Szállítanak és bilincselnek Szegedi László írása a NÉPSZAVÁNAK Az Alkotmánybíróság tavaly februári döntésével lehetővé tette a fővárosban a kerékbilincs használatát, melyet a budapesti közterület-felügyelők naponta átlagosan 28, a fővárosi rendőr-főkapitányság munkatársai általában 20-50 esetben alkalmaznak. Ugyanannyi jármű esetében az elszállítás mellett döntenek. Ez utóbbiak tulajdonosai többet fizetnek, mintha kerékbilinccsel rögzítették volna autójukat. A felügyelet ellenőrei először megnézik, hogy a várakozó gépkocsi tulajdonosa váltott-e parkolójegyet, ha igen, az meddig érvényes. Köztudott, hogy a Belvárosban korlátozott a parkolás időtartama, ám ennek megszegőit nem büntetik azonnal. Dr. Szabó Bélától, a Fővárosi Közterület Felügyelet igazgatóhelyettesétől megtudtuk: munkatársaik türelmi időt adnak a renitens autótulajdonosnak, csak azután szabnak ki pótdíjat. Ha a jármű még egy bizonyos ideig nem hagyja el a helyszínt, akkor értesítik a diszpécserszolgálatot, következhet a kerékbilincs vagy az elszállítás. A BRFK Közlekedésrendészeti Főosztálya forgalomszervezési és közút-felügyeleti osztályának vezetője, Hartl József őrnagy kérdéseinkre elmondta: tavaly több mint 16 000 járművet kellett elszállítaniuk az írottkő úti telephelyre, kerékbilincset pedig közel háromezer esetben használtak. A szállítási költség személygépkocsi vagy pótkocsija, motorkerékpár vagy pótkocsija, illetve segédmotoros kerékpár esetén 7000 forint, a többi jármű szállítása ennek háromszorosába kerül az idén. Tovább emelkedhetnek azonban a tulajdonosok költségei, a tárolás és őrzés 500 forint naponta. (Az összegek áfa nélkül értendők.) A járművek rögzítése, vagyis a kerékbilincs felhelyezése 4000 forint. Az érintettek gyakran sérelmezik, hogy autójukat nem kerékbilinccsel rögzítették, hanem elszállították, így többet kell fizetniük. Hartl József elmondta: rendőreik minden esetben a KRESZ szabályai szerint járnak el. „A korrupció egy része megfogható” (Folytatás az 1. oldalról) Azonban a fenti problémának az ellenkező véglete is igaz: ha igazán kifutottak a keretből, akkor a folyamatot kísérő hivatalnok nem meri ezt jelezni a munkáltatójának, mert fél a következményektől. Úgy vélem, javítani kell a kommunikációt mindkét fél között. - Ön a jelentésben számtalan visszásságra hívta fel a figyelmet az önkormányzatnál. Fővárosi közbeszerzési biztosként tovább él-e önben az ÁSZ-szakember, figyelemmel kíséri-e a jelzett terület változásait? - Jelentésünkre válaszként a főváros 98 pontos intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet március végi határidővel be kell fejeznie, és az eredményekről június végén be kell számolnia az ÁSZ elnökének. Ennek figyelemmel követése már nem az én dolgom. Természetesen kíváncsiságból ránézek néha, ha látom, hogy akadozik az ügy, de csak a segítés szándékával. - Van-e munkaterve vagy csak a beérkező bejelentésekre koncentrál? - Először a kritikusabb területek kisebb és nagyobb beruházásait vizsgáljuk. Ezzel párhuzamosan foglalkozunk a beérkező bejelentésekkel is, azok súlya szerint. A jelentősebbeket magam vizsgálom ki, a kisebbeket az arra vonatkozó kérdésekkel továbbküldöm az illetékes ügyosztálynak azzal, hogy záros határidőn belül készítsen jelentést róla. Mit tesz, ha közvetlen munkáltatójával, a főjegyzővel, netán a főpolgármesterrel találja magát szemben egy ügy vizsgálata során? - Szembenézek vele. - Ha ön kapta volna az elhíresült kenőpénzes listát, amellyel a városházi korrupciós ügy tavaly szeptemberben kirobbant, hogyan kezelte volna? - Ha az aláírások hitelesek, szignóztam, és azonnal továbbküldtem volna az ügyészségre, tekintettel arra, hogy ha az ügy idő előtt kitudódik, bizonyítékok semmisülhetnek meg. Sokan felvetik, hogy a botrány okozta nagy felbuzdulásban elburjánoztak az ellenőrzési szervek (közbeszerzési ügyosztály, közbeszerzési bizottság, közbeszerzési biztos, ellenőrzési ügyosztály és bizottság, belső revizorok, önálló controlling csoport) a városházán, ami akadályozhatja magát az ellenőrzést is. Valóban több különböző szerv alakult vagy alakul, különböző elképzelések vannak, amelyek miatt keresztben mehetnek az utasítások. Ezek egy része kiforrott, egy része nem. Hosszabb távon ki kell alakítani ezek koordinációját, és azt is el kell dönteni, kinek a kezében fussanak össze a szálak. Dr. Saly Ferenc, az új fővárosi közbeszerzési biztos Ajka nemet mondott a megyének A Veszprém megyei önkormányzat megosztani kívánta a tüdőbeteg-ellátás feladatát a megyében úgy, hogy kétharmada továbbra is a saját fenntartású Farkasgyepűi Tüdőgondozóé legyen, egyharmada pedig az ajkai kórházé. Rendkívüli ülésén az ajkai önkormányzat elutasította a megyei önkormányzat javaslatát. A felajánlott 40 ágy helyett ragaszkodnak a teljes megyei pulmonológiai ellátáshoz beígért száz aktív, illetve a plusz húsz rehabilitációs ágyhoz. A megyei önkormányzat tiszteletben tartja az ajkaiak állásfoglalását, de az idén változatlanul Farkasgyepűt tekintik a tüdőgyógyászati ellátás intézményének, s ennek megfelelően peren kívüli egyezséget kötnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Házkutatás indul a tévékészülékek után? (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzati adóhatóság munkatársai akkor sem léphetik át a küszöböt, ha a lakás tulajdonosa felmutat egy csekket, amely azt igazolja, hogy fizeti az 500 forintot. Más esetben az ellenőrök bemehetnek a lakásba, ahol meggyőződhetnek arról, hogy a lakók nem rejtegetnek-e egy televíziót, annak ellenére, hogy nem fizetnek üzemben tartási díjat. Az önkormányzatok ellenőrzési kedvét a törvényalkotók azzal is igyekeztek biztosítani, hogy úgy döntöttek, az ellenőrzések során kiszabott bírság az önkormányzatokhoz folyik be. Mulasztási bírságot azzal szemben lehet kiszabni, aki „elfelejtette” bejelenteni üzemben tartási díj fizetési kötelezettségét. A bírság összege a havi üzemben tartási díj kétszerese, azaz mintegy 1000 forint. (Ezt legfeljebb 30 hónapra lehet kiszabni.) Hogy bent, a lakásban mit tehetnek az ellenőrök, arról a jogszabályok nem szólnak. Kérdés, csak megszemlélhetik a helyiségeket vagy esetleg kutatást is tarthatnak a tévé után, azt vélelmezve, hogy az élelmes lakók, mielőtt beengedték volna őket, a szekrénybe vagy a gyerek ágya alá rejtették a készüléket. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint azonban már az a tény is alkotmányosan aggályos, hogy az önkormányzat munkatársai a tévé meglétének ellenőrzése miatt bemehetnek-e a lakásokba. Székely Iván, az adatvédelmi biztos hivatalának főmunkatársa lapunknak elmondta, a hivatal mindvégig azon az állásponton volt, az önkormányzatok ne helyszíni ellenőrzéssel bizonyosodjanak meg arról, hogy az általuk gyanúsnak talált személyek üzemeltetnek-e televíziókészüléket vagy sem. A jogszabály előkészítői s a törvényhozás azonban nem fogadták el ezt az álláspontot. A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos jogba ütközik, hogy az önkormányzatok munkatársai egy tévékészülék után kutatva bemehetnek a lakásokba - mondta lapunknak Takács Albert alkotmányjogász. A szakértő hangsúlyozta: Annak az ellenőrzése, hogy van-e tévékészüléke egy állampolgárnak vagy nincs, semmiképpen sem indokolhatja, hogy „betörjenek” az otthonába. Takács kifejtette, az önkormányzatoknak más módon kell biztosítani, hogy ellenőrizzék a televíziók működtetését. Az egyik ilyen megoldás az lenne, ha az önkormányzatok a helyi kábeltévé-hálózatoknál érdeklődnének arról, hogy kik fizettek elő szolgáltatásaikra. A műsorszolgáltatóktól kapott lista alapján pedig kiderülne, hogy kik azok, akik nem fizetnek üzemben tartási díjat, de a kábeltévére előfizettek. A médiatörvény módosítása vélhetően az előbbi megfontolás miatt arra kötelezi a kábeltévétársaságokat s az AM- mikroszolgáltatókat, hogy negyedévenként tájékoztassák előfizetőikről az üzemben tartási díj beszedőjét. Az ORTT adatai szerint a tavalyi évben a postának a tervezett 14,6 milliárd forint előfizetési díjból 11 miliárdot sikerült beszednie. Ez azt mutatja, hogy az állampolgárok többsége a helyszíni ellenőrzéssel való fenyegetés nélkül is befizette a díjat, az adatokból azonban az is megállapítható, hogy a televíziótulajdonosok mintegy 20-25 százaléka nem fizetett.