Népszava, 1998. augusztus (126. évfolyam, 179–203. sz.)

1998-08-11 / 187. szám

8 1998. AUGUSZTUS 11., KEDD VILÁG RÖVIDEN Kiszorítósdi Meciar szlovák kor­mányfő pártja a Legfel­sőbb Bírósághoz for­dult, hogy ily módon próbálja kiszorítani leg­komolyabb veszélyt je­lentő ellenlábasát,, a Szlovák Demokratikus Koalíciót az őszi parla­­menti választásokon in­duló erők sorából. Régi osztrák bűn Az osztrák Länderbank, a Bank Austria egy elődintézménye is bele­keveredett a náci idők aranyügyleteibe, ame­lyeket az áldozatoktól, elvett arannyal folytat­tak 7– állítja a Profil cí­­mű hetilap. Kongó vádol A kongói kormány Ru­anda után Ugandát is­­megvádolta azzal, hogy beavatkozott az ország belső konfliktusába. Di­dier Mumengi kongói tájékoztatási miniszter újságírók előtt úgy nyi­latkozott, hogy ugandai katonák hatoltak be a Kongói Demokratikus Köztársaság területére. Gyermekhalál Az iraki egészségügyi minisztérium­­ közölte, hogy csaknem 33 ezer öt éven aluli iraki gyermek halt meg az idei év első felében az ország ellen érvényben lévő gazda­sági embargó miatt. A gyerekek egyebek kö­zött a hiányos táplálko­zás nyomán kialakult betegségek következté­ben vesztették életüket. Elcsapott tisztek két nappal hivatalba lépése után elbocsátotta a hadsereg teljes felső vezetését Andres Past­rana, az új, kolumbiai­ elnök. Az elmúlt az évek óta­­tapasztalt, legsúlyosabb , harcok dúltak a kolumbiai hadsereg és a baloldali­­lázadók között...melyek során legkevesebb 143 katona és rendőr vesz­tette életét, és 133-an fogságba estek. Vasutassztrájk Egyelőre Belgium déli idén okoz fennakadá­sokat a vallon moz­donyvezetők hét végén kezdett vadsztrájkja. A sztrájkkal a mozdony­vezetők az ellen tilta­koznak, hogy az azálla­­mi­­ vasúttársaság olyan számítási módszert akar alkalmazni a pré­miumok megállapításá­ra, amely szerintük évente több ezer frank­kal rövidítené meg őket. Közölték követeléseiket az arab terroristák Magyar fültanúja is volt annak, hogy Nairobiban egymás után két robbanás hallatszott Az „Iszlám Hadsereg a Muzulmán Szent Helyek Felszabadításáért” elnevezésű szervezet, amelynek képviselője korábban az Al-Hajat című szaúdi lap kairói irodájával telefonon közölte, hogy az Egye­sült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége el­leni merényletet szervezete követte el, közleményé­ben megfogalmazta követeléseit. Ezek nagyrészt azonosak az iszlamisták régi törekvéseivel. MIT-információ : A háromoldalas dokumen­tum élén az a követelés áll, hogy vonják ki Szaúd-Aráb I­biából és­­ általában a mu­zulmán országokból az ott lsliomásozó amerikai kato­nákat és polgári személye­ket. Követelik továbbá az Arab-félsziget körüli ten­geri blokád feloldását, a hadihajók visszavonását az „ iszlám vizekről ”, az­ Egye­­sült Államokban, Izraelben­­és Szaúd-Arábiában fogva­­tartott muzulmánok sza­badon bocsátását, élükön Omar Abder-Rahman sejk­kel, a Dzsamáa Iszlámija egyiptomi fundamentalista szervezet alapítójával. Sze­repét­­ még a követelések között az Izraelnek nyúj­tott amerikai támogatás minden formájának be­szüntetése és a muzulmán vagyon - benne az olaj­­kincs - kisajátításának le­állítása. A közlemény megerősí­tette, hogy a nairobi me­rényletet két mekkai, a Dar es­ Salaam-ot pedig egy egyptomi férfi követte el. Ez utóbbi az Abdallah Azzam zászlóalj köteléké­be tartozik. Abdallah Az­zam palesztin férfi volt, akit a szovjet megszállók­kal vívott afganisztáni harcokban öltek meg. A szervezet közleményé­ben azzal fenyeget, hogy világszerte üldözni fogja az amerikai erőket, és mindenütt csapásokat mér amerikai érdekeltségekre, amíg el nem éri céljait.­. . Thomas Pickering ame­rikai külügyi államtitkár, hétfőn az NBC-nek adott nyilatkozatában elmondta: a nairobi­ amerikai nagy­­követség egyik kenyai őré­nek állítása szerint a pén­teki robbantás előtt egy kisteherautó a nagykövet­ség főbejáratához vezető kapun akart volna keresz­­tüljutni, de az őrök a hátsó bejárathoz irányították át. Az­ állítást még ellenőriz­ni kell - tette­ hozzá­ Picke­ring.­ Ennek az őrnek a val­lomása szolgált a The Was­hington Post által hétfőn közölt értesülés alapjául. Eszerint az autó nem ren­­delkezett­­behajtási en­gedéllyel, ezért biztonsági ellenőrzésnek akarták alá­r vetni, és a hátsó bejárathoz küldték. Ott következett be a hatalmas­ erejű robbanás, de előzőleg az autót vezető személy kézigránátot do­bott az őrökre. Egyikük - aki utólag minderről be­számolt - a kézigránát rob­banásának pillanatában a földre vetette magát, és olyan szerencséje volt,, hogy, az ezt­ követő iszony­tató detonációt is túlélte. Ezzel egybecseng az amerikai tömegtájékozta­tás által említett, hivatalo­san mindeddig meg nem erősített hír, hogy Pruden­ce Bushnell nagykövet asz­­szony közvetlenül a nagy­­robbanás előtt egy kisebbet is hallott... Ugyanerről szá­molt be a robbantások egy magyar fültanúja, egy Nai­robiban­ dolgozó magyar üzletember is. Madeleine Albright ame­rikai külügyminiszter hét­főn kétmillió dollár jutal­mat helyezett kilátásba a múlt pénteki afrikai pokol­gépes robbantások ügyé­ben a nyomravezetőnek. Aligha van már túlélő azoknak az épületeknek a romjai között, amelyek összeomlottak az amerikai nagykövetség ellen elkö­vetett merényletben - vél­te hétfőn Nairobiban Da­­niel arap Moi elnök. A helyszíni szemlén járt ál­lamfő nyilatkozata ellené­re a mentőosztagok dél­után is folytatták­ a túlélők keresését, és immár daruk emelik le a nagykövetség melletti összeomlott négy­­emeletes Gateway­ House romjainak egy részét.­ A mentők újult re­,­ménnyel dolgoztak, miután reggel a szintén szomszé­dos Ulandi House romjai közül újra hallották annak a Rose héven emlegetett nőnek a kopogását, akit napok óta keresnek a ro­mok között, s aki utoljára vasárnap, reggel adott élet­jelt magáról. Az izraeli és kenyai, men­tők szombat reggeltől 33 holttestet emeltek ki az egykori amerikai nagykö­vetséggel szomszédos, épü­letek romjai alól. A halálos áldozatok száma a még mindig­­ nem végleges, összesítés szerint 180. A merénylet 12 amerikai ha­lottjának földi maradvá­nyait , hétfőn ünnepélyes tiszteletadás után elszállí­tották Nairobiból. Dar es-Salaamban, eköz­ben a rendőrfőnök helyet­tese azt közölte, hogy le­tartóztattak , néhány gya­núsítottat. Függetlenül a nemzetközi erőfeszítések­től, Izrael saját vizsgálatot indít a Nairobiban és Dar es Salaamban az­ ottani amerikai nagykövetségek ellen elkövetett­­, pusztító robbantásos merényletek körülményeinek felderíté­sére - jelentette be az izra­eli­­­­ televízióban David Bar-Ran, Benjamin Ne­tanjahu kormányfő hiva­talának szóvivője. Áder János, , az Ország­gyűlés elnöke táviratban fejezte ki együttérzését az Amerikai Egyesült Álla­mok kenyai és­­ tanzániai külképviselete ellen, elkö­vetett brutális robbantásos merényletek miatt az USA budapesti nagykövetének.. Elszállítják a kenyai fővárosból a merénylet áldozatául esett amerikaiak holttestét Reuters fotó Torgyán először Bonnban A katonák egyetértenek MTI-információ A magyar külügyminisz­terhez hasonlóan a föld­művelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter is azt az ígéretet kapta első bonni látogatásán partnerétől, hogy Németország szilár­dan támogatja Magyaror­szág mielőbbi felvételét az Európai Unióban. Mint a Jochen Borchert szövetségi mezőgazdasági miniszterrel folytatott szí­vélyes, baráti hangú esz­mecseréről Torgyán József a sajtó képviselőinek el­mondta: Magyarország annyiban különbözik­­"­az a­z EU -csatlakozásra váró többi jelölttől, hogy ha­zánk egykor már részese volt az európai együttmű­ködésnek, ám abból erő­szakkal­­ kiszakították. Ezért a magyar csatlako­zás lényegében visszaté­rést jelent - hangoztatta a miniszter, aki tárgyaló­­partnerének értésére adta, hogy Budapest számára a felvétel mindenfajta halo­gatása elfogadhatatlan. A hétfői megbeszélésen megállapodás született ar­ról, hogy­ - az EU-belépés­­sel összefüggésben - a ma­gyar mezőgazdaság konk­rét támogatási rendszeré­nek kidolgozásához a né­met agrártárca szakembe­rei is segítséget nyújtanak. Mint ismeretes, az új tagok felvételével kapcsolatban a régiek (köztük Németor­­­szág is) elsősorban az agrá­­rium, valamint a szabad munkaerő-vándorlás miatt táplálnak fenntartásokat. A tárgyalásokon szó esett még az intézményes együtt­működés kialakításának felgyorsításáról, a bio- és géntechnológia terén elért eredmények kölcsönös át­adásáról, agrárinformati­kai rendszerek német taná­csadók segítségével történő létrehozásáról. Torgyán és Borchert megállapodott, hogy a német fél segít a ha­zai külszíni fejtések által elcsúfított tájak (elsőként Bükkábrány vidékének) re­kultivációjában. Gyakorlatilag már a tálibok uralják Afganisztánt MTI-információ A tálib milíciák hétfőre teljesen ellenőrzésük alá vonták az észak-afganisz­táni Mazari-Sarifot, az or­szág utolsó, ellenzéki kéz­ben vélt nagyvárosát. A tálibok egyik szóvivője Mazari-Sarifban elmond­ta: a város bevételekor el­fogtak 35 iráni katonát, akik teherautókkal fegy­verutánpótlást szállítottak az északi ellenzéki szövet­ségnek. Ugyanakkor cáfol­ta azt a teheráni állítást, miszerint fogva tartanának 11 iráni diplomatát.. Korábbi jelentések arról számoltak be, hogy a Ka­bultól mintegy 300 kilomé­terre északra lévő Mazari- Sarifban heves utcai har­cok folynak, amióta a tálib harcosok szombaton beha­toltak oda, és mindkét fél azt állította, hogy kiverte a másikat a városból. Hétfőn azonban független forrá­sok is elmondták, hogy Mazari-Sarifot a tálibok tartják kézben, és a város­ban véget értek a harcok. A tálibok tüzérséggel és rakétákkal lőtték a várost, mielőtt bevették volna, s az áldozatok száma valószí­nűleg magas. Maszud Kali­­li, az ellenzék szóvivője az­zal vádolta meg az iszlám szunnita ágához tartozó tá­lib harcosokat, hogy több száz síita polgári személyt gyilkoltak le. Az ellenzék állítólag Mazari-Sariftól 60 kilométerre keletre cso­portosítja át erőit. Kam­ál Harazi iráni kül­ügyminiszter hétfőn az ENSZ sürgős közbenjárá­sát kérte az iráni diplomá­ciai misszió tagjainak el­engedése érdekében, aki­ket Teherán szerint szom­baton Mazari-Sarif elfog­lalásakor tartóztattak le a tálibok. „Irán nem fog eltűrni semmiféle bizonytalansá­got afganisztáni határán, válaszol a határ biztonsága elleni bármiféle agresszióra vagy annak kísérletére” - jelentette ki újságírók előtt Rahim Jahjá Szafavi dan­dártábornok. Az iráni had­sereg elitjének tekintett forradalmi gárdisták pa­rancsnoka­ teheráni sajtóje­­lentések szerint vasárnap ellátogatott az iráni-afga­nisztáni határra. A tádzsik kormány a köztársaságban szolgálatot teljesítő államközösségi kollektív békefenntartó erők és az orosz határőrsé­gi alakulatok parancsnok­ságával együtt rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe az afgán-tádzsik ha­tár megerősítése érdeké­ben. Az intézkedéseket azzal indokolták, hogy az afgán fanatikus iszlám erők, a tálibok egyre job­ban kiszélesítik a fegyveres összecsapások övezetét, és egyes információk szerint már 20-40 kilométerre megközelítették meg az af­gán-tádzsik határt. A kereszt eltávolítását kérik A jeruzsálemi Jad Vasem emlékmúzeum vezetői hi­vatalosan kérték a lengyel hatóságokat az egykori auschwitzi koncentrációs tábor területén felállított keresztek eltávolítására. Lengyel sajtó­jelentések­ből kiderül, hogy a Jad Va­sem múzeum vezetői Alek­­sander Kwasniewski el­nökhöz, Jerzy Buzek kor­mányfőhöz és Alicja Grzes­­kowiak szenátusi elnökhöz intézett levelükben aláhúz­zák: „E provokációs jellegű cselekmény ellentétes a nemzetközi megállapodás­­­sal, melynek értelmében­­ezen a helyen nem állhat vallásos, ideológiai vagy­­ politikai jelkép A levél emlékeztet rá, hogy az Auschwitzban meggyilkolt több mint egymillió áldo­zat egyikét sem temették el méltóképpen, s valamennyi érintett fél megegyezett, hogy nem állít sírköveket, hanem egy múzeumot nyit a haláltábor helyén. Szabó János román kollégájával tárgyalt Sarusi Mihály MTI (Félixfürdő) Teljes volt az egyetértés a magyar honvédelmi és a román védelmi miniszter tárgyalásán minden felve­tett kérdésben, egyebek között abban, hogy bizto­sítsák a közös magyar-ro­mán békefenntartó zászló­alj létrehozásának feltéte­leit. Folytatni kell továbbá a két hadsereg között né­hány év óta kibontakozó jó kapcsolatot, és rövid időn belül meg kell oldani a két országban lévő hadisírok gondozását - hangsúlyoz­ták a Szabó János és Vic­tor Babiuc miniszterek hétfőn Félixfürdőn meg­tartott határ menti hivata­los tárgyalását követő saj­tótájékoztatójukon. - Nagyon örülök, hogy szomszédaink­ közül első-­ nek Romániával tárgyal­ttünk, ezt jelzésértékűnek lehet venni, hiszen nekünk nagyon fontos a Romániá­val való mind kedvezőbb viszony - hangoztatta Sza­bó János.­­ Magyarország alapvető érdeke, hogy Románia mi­előbb NATO-ország le­gyen. Magyarország kész a NATO-val kapcsolatos tapasztalatait , átadni­ Ro­mániának­­* jelentette ki Szabó. A magyar-román zászlóalj ezerfős lesz, megalakítását a két or­szág gazdasági és pénz­ügyi nehézségei hátráltat­ják - mondta a honvédel­mi miniszter. A román­­ közvélemény számára megnyugtató, hogy Magyarország segíti Románia NATO-csatlako­­zását. De vajó ha nem lesz-e ennek további feltétele a magyar kisebbséggel való bánásmód területén, pél­dául az, hogy létrejön-e a magyar egyetem - kérdezte egy román újságíró. Vála­szában Szabó kifejtette: ha egy ország az Európai Uni­óba tart, be kell tartania a nemzetközi­ szerződéseket, az alapvető emberi jogok o­kat. Azt viszont, hogy egy ország európai módon vi­selkedik-e vagy sem, maga dönti el. NÉPSZAVA A kisebbség ügye nem lehet ürügy Három rendőr halt meg Koszovó nyugati részén, az albán szeparatistákkal folytatott harcokban - kö­zölték jól informált szerb források hétfőn Pristiná­­ban.­A rendőrök a Koszo­vói Felszabadítási Hadse­reg fegyvereseivel folyta­tott összecsapásokban, az albán határ­­ közelében fekvő Djakovica térségé­ben vesztették életüket. A szlovák kormányhoz közel álló Slovenská Re­publika hétfői számának interjújában Zivadin Jor­danovic jugoszláv külügy­miniszter indokolatlan­nak nevezte a NATO eset­leges koszovói beavatko­zással kapcsolatos mérle­geléseit, a vajdasági ma­gyar katonák behívásával kapcsolatban pedig kije­lentette: Jugoszlávia nem­ fogadja el, hogy a kisebb­ségeket a Jugoszlávia bel­­ügyeibe való külső bea­vatkozás ürügyéül hasz­nálják fel. Nem volt igazi határzár (Folytatás az 1. oldalról) Ezért Nagylakon és Var­­­sándon, illetve Kürtösön az Agrostar hívei az út szélén tiltakozó gyűlést rendeztek. Elena Sporlea, a főleg az állami gazdaságok sze­mélyzetének körében erős Agrostar mezőgazdasági szakszervezet vezetője hét­fő délután Nagylakon tar­tott sajtóértekezletén sike­resnek nevezte a szervezet határzárakcióját abból a szempontból, hogy felhívta a kormány és a médiák fi­­■­gyelmét a román mezőgaz­daság helyzetére, arra, hogy nagyobb támogatásra van szükségük a termelők­nek, ahogy az Magyaror­szágon megilleti őket, mert a jelenlegi körülmények között a román termelő nem tudja eltartani magát. Sporlea asszony kijelentet­te, hogy az akció nem Ma­gyarország és nem a ma­gyarok ellen irányult, és ki­látásba helyezte, hogy a megyei prefektussal terve­zett későbbi találkozó után véget vetnek a blokádnak. Az Agrostar akciója gya­korlatilag nem okozott szá­mottevő fennakadást a há­rom Arad megyei határál­lomás, Nagylak, Gyulavar­­sánd és Kürtös forgalmá­ban. A hatóságok nem en­gedélyezték, hogy a részt­vevők közvetlenül a vám­nál sorakozzanak fel, így azok például Nagylaknál mintegy 500 méterrel bel­jebb helyezkedtek el és me­zőgazdasági gépeikkel ott zártak el a négy bevezető sáv közül hármat, mert a kivezényelt rendőrség őr­ködött azon, hogy egy sáv nyitott maradjon. Az átala­kítás alatt álló Nagylak je­lenleg csak teherautókat, kamionokat fogad, de ezen a hétfőn - feltehetően azért, mert a magyar olda­lon más határállomások igénybevételét javasolták a járművek vezetőinek - a szokásosnál jóval kisebb volt a forgalom. Gyulavar­­sándon az Agrostar tagok néhány zsák magukkal ho­zott búzát öntöttek az útra.

Next