Népszava, 1999. szeptember (127. évfolyam, 203–228. sz.)
1999-09-01 / 203. szám
NÉPSZAVA____________________________________________BELFÖLD_________________________ 1999. SZEPTEMBER 1., SZERDA 3 A fiataloknak multiplex, az ínyenceknek art mozi Hamarosan telítődik a soktermesek piaca A magyar mozilátogatók zöme ma már multiplexekbe jár. Három évvel ezelőtt még, alig-alig tudták, mi is az. Ez az átalakulás az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában 20 évet vett igénybe. Nálunk viszont rendkívül gyors volt ez a folyamat. A hagyományos mozik sorra zárják be kapuikat. Évente összesen 15 millió mozijegyet adnak el országszerte, ezek közül 7 millió Budapesten kel el. Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK A multiplexek térhódítását teljesen természetesnek tekinti a Budapest Film igazgatója, Port Ferenc. A folyamat gyorsasága szerinte azzal magyarázható, hogy a mozireformot teljes egészében gazdasági érdekek motiválták. A filmszakma, a moziüzemeltetők szempontjai háttérbe szorultak, a fő szerep a gazdasági befektetőké lett. A legkecsegtetőbb beruházások egyike a bevásárlóközpont, s ennek szerves részeként a sok látogatót csábító, többtermes mozirészleg. A multiplexek számának növekedését hazánkban nem szabályozza törvény, jogszabály. A plazák tulajdonosainak csupán építési engedélyt kell szerezniük, s utána már senki sem tilthatja meg a mozi megnyitását. Másutt ez nem így működik. Franciaországban például meghatározzák, hogy legfeljebb hány négyzetméteren építhető multiplex. Olaszország néhány városában pedig egyenesen megtiltják ilyen létesítését. A multiplex valójában kihívás a televízió, a video túlsúlyával szemben. A versenyt a hagyományos mozik nem tudták felvenni, a multiplexek viszont igen. Látogatók tízezreit hódították el a régi filmszínházaktól. A közhiedelemmel ellentétben azonban a multiplexek nem szorítják ki a hagyományos mozikat - véli Port Ferenc. Veszélybe csupán a nagy befogadóképességű, egytermes, elavult technikájú filmszínházak kerültek. Tavaly megszűnt a budapesti Alkotmány, a Lux, a Bástya, a Broadway, a debreceni Hungária. Idén húzták le a rolót a fővárosi Graffitiben és az Urániában. Szakemberek szerint bezárás fenyegeti a budapesti Átrium és a Metro mozit, a győri Rábát, a pécsi Apollót és Parkot is. A speciális igényeket kielégítő Art Mozihálózat továbbra is megtelik nézőkkel, évente 700-800 ezer látogatót regisztrálnak. Ezek műsorai, a művészfilmek egészen más közönséget vonzzanak, mint a legújabb populáris produkciókat vetítő soktermesek. A multiplexesedés nem az art mozik látogatóit, hanem a többi 14 milliót érinti. Aggasztó viszont, hogy a folyamat nem áll meg - mondta az igazgató. A piac egyelőre még nem telhetett, ez azonban hamarosan bekövetkezik. Pár hónapon belül már nem lesz szükség több multiplexre. Mégis egyre épülnek az újabbak. A befektetők ugyanis nem veszik figyelembe az igényeket. Törekvésük az, hogy az ő bevásárlóközpontjuk legalább annyi vagy még több szolgáltatást kínáljon, mint a konkurenciáé. Budapesten a felmérések szerint az emberek évente 3,4 alkalommal mennek moziba. Ez megfelel az európai átlagnak. Még a kontinens „mozimániákus” városában, Münchenben is csupán 4,1 az átlag. A legderűlátóbb becslések szerint elképzelhető a 4,5-es átlag, ennél magasabb azonban már kizárt. Ahhoz viszont, hogy a már épülő vagy betervezett plazák vetítőtermei gazdaságosan működjenek, minden budapestinek évente 9-szer kellene beülnie moziba. A budafoki Camponában szeptemberben nyíló multiplex 10, a novemberben debütáló West End 12 új termén kívül további 4 ilyen mozi épül. És még négyet terveznek. Biztos, hogy amint ezek is megnyílnak, veszteséges lesz a multiplexek többsége - jósolja Port Ferenc. Megkezdődik ugyanis az ádáz versengés. Mivel a színvonalbeli különbségek elhanyagolhatók, a szakember szerint azok maradnak talpon, amelyek könnyen megközelíthetőek. Megkezdődik majd a harc a legjövedelmezőbbnek ígérkező filmekért, a forgalmazók pedig azoknak kínálják majd szívesebben a kópiákat, amelyek vonzó környéken működnek. A mozilátogatók többsége fiatal. A tizen-huszonéveseknél a mozi összekapcsolódik azzal, hogy „bemegyek a városba”. Ezért alighanem a belterületi multiplexek jövője biztosabb. Tíz évvel ezelőtt tömegesen zártak be a külterületi mozik, most sorra települnek ide bevásárlóközpontok és persze multiplexek. Vidéken, egy-két kivételtől eltekintve, nem épült ki művészmozi-hálózat, tehát a multiplexek szinte kiirtották a régi mozikat. Gomba módra szaporodnak a soktermesek. Megnyitották kapuikat a bevásárlóközpontok, velük együtt a multiplexek Győrött, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Sopronban is. Megkülönböztető jelzések illetéktelenek autóin Nyilvántartott, de engedély nélküli kék lámpa a megtámadott Mercedesben Kék lámpa és sziréna használatára jogosító, nyilvántartott engedéllyel rendelkezett az a Mercedes, amelyre vasárnap éjjel rálőttek Budakalász közelében - tudta meg a Népszava. A rendőrség illetékese szerint jogszerűen nem lehetett a tulajdonos birtokában ilyen okmány, amelyet magánszemélyek egyébként is csak igen ritkán kaphatnak. Veress Jenő NÉPSZAVA Kevesebb, mint ötszáz „mobil” - azaz úgynevezett Kojak-lámpára és szirénára érvényes megkülönböztető jelzésre kiadott engedélyt tart nyilván jelenleg a rendőrség. Ezek jelentős része állami, egészségügyi szervezetek birtokában van. Vállalkozások csak elvétve kapnak ilyen jogosítványt, magánszemélyek pedig szinte soha. Mándi Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság osztályvezetője lapunknak elmondta, csak rendkívül indokolt esetben adják meg az engedélyt. Személyi tulajdonú autóra csak abban az esetben adható sziréna, ha azzal orvos tart ügyeleti szolgálatot. Az alezredes hangsúlyozta, az elbírálás szigorú, protekció pedig nincs. Elvileg elképzelhető, hogy egy kérelmező megtéveszti a hatóságot, de a csalás előbb-utóbb kiderül. Mint a Népszava megtudta, a vasárnap éjjel Budakalász határában elkövetett merényletkísérlet során - amelyről lapunkban is beszámoltunk - egy bizonyos dr. V. Tamás tulajdonában lévő Mercedesre lőttek rá. A vizsgálat során a rendőrök megállapították, hogy a jármű a forgalmi engedély és a nyilvántartások szerint is rendelkezett kék lámpa és sziréna felszerelésére vonatkozó engedéllyel. Mándi Sándor a Népszava kérdésére elmondta, az ORFK illetékes szerve a kérdéses autóra nem adott ki jogosítást. A rendőrségen belül most vizsgálat indult annak megállapítására, ki, hogyan és milyen körülmények között engedélyezte a Mercedesre a megkülönböztető jelzéseket. Az ugyanis kizártnak tűnik, hogy hamisítványról van szó. A jogszabály egyébként rejt bizonyos kiskaput, amikor kimondja: a megkülönböztető jelzés felszerelése engedélyezhető arra a gépjárműre is, amelyet rendszeresen olyan irányítási, felügyeleti jogot gyakorló személy használ, aki azt a helyszínre történő kiérkezés érdekében működteti, és e készülékek alkalmazásának hiányában bekövetkező késedelem a közvetlen veszély elhárítását, illetve a kármentést hátrányosan befolyásolná. E meghatározás alkalmazása adott esetben engedélyhez juttathat olyan autót is, amely egyébként nem szirénázhatna. A hatóság a járművet a forgalomból kivonja, ha arra jogosulatlanul megkülönböztető jelzést helyeztek el, illetve, ha a járművön annak működési körére, funkciójára, illetve a forgalomba helyező ország államjelzésére vonatkozó megtévesztő jelzést, feliratot, tárgyat helyeztek el. A 11/1996. számú belügyminiszteri rendelet értelmében a megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelése a közérdekből üzemben tartott gépjárművekre engedélyezhető. Ezek: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, a kármentés, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és belső rend védelme. Nem kell engedély az Országos Mentőszolgálat, a mentésre, sürgős betegszállításra engedéllyel rendelkező szervezet, a hivatásos állami tűzoltóság gépjárművére, illetve a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő gépjárművekre sem. Az ilyen járműveket csak az vezetheti, aki az előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. Megkülönböztető jelzések serege raktáron - bármi beszerezhető, mivel a szirénák, villogók forgalmazása nem tilos, csak használatukra vonatkoznak szigorú, ám mégis kijátszható szabályok Adósok névjegyzéke a világhálón Népszava-információ Több cég Interneten tette közzé adósainak listáját. Majtényi László adatvédelmi ombudsman kérdésünkre elmondta: ha az adósok listáját a világhálón ismertetik, még nem sértenek adatvédelmi jogokat. De ez még nem jelenti azt, hogy nem törvénysértő az adós cégeket az Interneten ismertetni. Az ombudsman úgy véli: aki a notórius tartozó nevét teszi közzé, már a jó hírnévhez fűződő jogokat, illetve személyiségi jogokat sérthet. Majtényi elmondta: az a magánszemély, akinek nevét beleegyezése nélkül rakták fel az Internetre bírósághoz, illetve az adatvédelmi ombudsmanhoz fordulhat. Az ombudsman pár évvel ezelőtti internetes vizsgálata során felhívta egy netlap szerkesztőinek figyelmét arra, hogy levelezőinek adatait nem őrizheti meg. A lap az ajánlás után megsemmisítette a kérdéses információkat. Lopott kocsihoz hamis eredetigazolás Jobb, ha a vevő csináltatja meg a vizsgálatot (Folytatás az 1. oldalról) A több tucat állomást üzemeltető Trans Kft. egyik szakemberétől megtudtuk, hogy már találkoztak olyan autóssal, aki a jármű előző „tulajdonosától” hamis eredetiségbizonyítványt kapott. A rendőrség ez idáig csupán 2-3 esetben találkozott ilyen hamisítványokkal, s ezeket minden esetben sikerült is felfedni - hangsúlyozta Mándi Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedési igazgatási osztályának vezetője. Szerinte attól nem is kell tartani, hogy a hatóságot át tudják verni az erre szakosodott bűnözők a hamisított bizonyítványokkal. A laikusokat azonban be lehet velük csapni. A hatóság nem kötelezheti az autóvásárlókat arra, hogy ők maguk végeztessék el az eredetiségellenőrzést, ez ugyanis szintén lehetőséget ad a visszaélésre - állítja Mándi alezredes. Akik elfogadják az eladó által felmutatott, és a harmincnapos érvényességi időn belül készült tanúsítványt, könnyen megjárhatják. Elsősorban azért, mert nincs egységes bizonyítványforma, másodsorban pedig azért, mert az autósok egyelőre nem is ismerik a cégek saját formanyomtatványait. A Trans Kft. viszonylag jól védett okmányából is több hamisítvány került már a szakértők kezébe. Akad azonban cég, amely olyan dokumentumot ad ki, aminek hamisításához csupán egy egyszerű írógépre van szükség. Ez is indokolhatja azt, - vélik a szakértők - hogy az elmúlt egy hónapban csupán a bevizsgált autók mintegy 1 százaléka bizonyult lopottnak. Sánta László szerint, akik tudják, hogy autójuk kétes eredetű, később ilyen meghamisított eredetiségbizonyítványokkal kívánnak majd túladni járművükön. Mától kötelező a határregisztráció (Folytatás az 1. oldalról) Szintén mától lép életbe az a miniszteri rendelet, amely a gyógyszerek helyettesíthetőségét teszi lehetővé. Ennek értelmében az orvos által felírt készítménnyel azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbbra a patikusoknak kell felhívniuk a vénnyel rendelkezők figyelmét. Bár az új törvény vegyes fogadtatásban részesült az orvosok részéről, szakemberek szerint akár 50 százalékos megtakarítást is elérhetnek így a betegek. Hatályba lép a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszeréről szóló, sokat vitatott kormányrendelet is. Mától kezdi meg működését a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága, amelynek elsődleges feladata a központi közigazgatásban dolgozók és az állami vezetők üdültetésének megoldása. Az érdekvédelmi szervezetek tiltakozása ellenére 40 olyan ingatlant vontak be a rendszerbe, amelyeket korábban minisztériumok és kormányhivatalok kezeltek, s ezeket az ott dolgozók a sajátjuknak tekintették. Az egyeztető tárgyalásokon egyedül a Belügyminisztérium érte el, hogy megtarthatta saját üdülőhálózatát. Máris akadályokba ütközik a ma bevezetett, kötelező határregisztrációs rendszer, amelyet a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében vezettek be. A határőrizeti törvény módosításával ezután az utasokat és a járműveket nyilvántartásba kell venni. Ez azt jelenti, hogy minden ki- és belépő személy nevét, útlevélszámát, gépkocsirendszámát rögzítik. A regisztrálás már csak azért sem lesz egyszerű dolog, mert évente 100 millió ki- és belépő utassal, valamint 30-40 millió járművel van dolguk a határőröknek. Miután az 56 közúti átkelő közül ma még csupán a tiszabecsinél működik automatikus regisztráló (okmány- és rendszámfelismerő) rendszer, a többi helyen a határőröknek számítógépre kell vinni a szükséges adatokat. Lesz, ahol kézzel írják füzetbe a „paramétereket”, több kisebb határátkelőhelyen ugyanis még számítógép sincs. Krisán Attila, a határőrség szóvivője szerint emiatt még nem végrehajthatatlan a jogszabály. Az adatok számítógépre tevése utasonként legfeljebb 1 percet vesz igénybe. (Számításaink szerint 100 millió utas esetében ez évi 1 millió 660 ezer többletórát jelent. A szerk.) A szóvivő azt elismerte, hogy a regisztrálás hétvégeken és nyári csúcsidőben torlódásokat okozhat a nagyobb határátkelőhelyeken, cserébe viszont nagyobb védelmet élvezhetünk a bűnözőkkel szemben s csökkenthető lesz az autólopások száma. A Belügyminisztériumban leszögezték: pénz ugyan egyelőre nincs a kívánt technika széles körű alkalmazására, a regisztráció miatt viszont nem lehet fennakadás a határátkelőhelyeken. A megoldás tehát a határállomások feladata lesz. Az itt dolgozók szerint technika híján létszámbővítéssel kellene úrrá lenni a helyzeten. Egyéb ötletük is lenne, de ezeket mostantól nem hozhatják nyilvánosságra, a regisztrálással kapcsolatos tájékoztatás jogát az országos parancsnokság ugyanis „magához ragadta”. Parkolási díj újabb három kerületben Fizetni kell a fővárosi mellékutcákon is Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Újabb 7000 budapesti parkolóhelyen kell fizetnie az autósoknak az ősztől Budapesten. A fővárosi közgyűlés legújabb döntése értelmében a II, a IX. és a XIII. kerületben várakozhatnak pénzért a járművek. A parkolási kötelezettséget várhatóan októbertől vezetik be - tájékoztatta lapunkat Pócs Attila, a fővárosi önkormányzat parkolási programigazgatója. A II. kerületben a Széna tértől északra vezetnek be óránként 120 forintos díjat, így a Margit körút-Kisrókus utca-Kitaibel Pál utca- Bimbó út-Keleti Károly utca által határolt területen válik kötelezővé a díjfizetés. A IX. kerületben újdonság a fizetési kötelezettség. A nagykörút és a kiskörút közti városrészen kívül a Tompa utca Liliom utcáig vezető részén is szednek majd 100 forintos óránkénti díjat. Itt is, mint mindenütt a városban, reggel 8-tól délután 6-ig kell fizetni a parkolásért. A XIII. kerületben még nem alakult ki biztosan, mekkora területet érint az új szabályozás. Az biztos, hogy az Újlipótvárosban a Szent István körút-Duna-part-Radnóti Miklós utca- Váci út közötti utcákban parkolóknak fizetni kell ősztől. Lehetséges azonban, hogy bekerül a körbe a Váci úthoz közeli, azzal párhuzamos néhány utca is. Ezek esetében azért került szóba a díjszabás, mert a környéken a West End bevásárlóközpont novemberi nyitását követően rendkívül erős forgalomnövekedés várható. A XIII. kerületben is 100 forintos díjjal indulnak, ám vélhetően itt hamar emelkedni fog az összeg. A tél bekövetkeztével a fővárosi önkormányzat forgalomtechnikai felmérés révén derít majd fényt arra, mekkora terhelésnövekedést idézett elő az új plaza. A szakemberek úgy jósolják, az ősztől megugró autólétszám miatt rövidesen emelkedni fognak az itteni térítési díjak. A programigazgató elmondta, a következő ütemben a XIII. kerületben a Csanády vagy a Gogol utcáig alakítják fizetővé a parkolókat. Ez tavaszra várható. Tervezik továbbá, hogy megszűnik a térítésmentes parkolás a II. kerületi Vízivárosban, s a III., XI, XII. kerületbe tartóknak is elő kell majd készíteniük pénztárcájukat. Tovább folytatódnak a tárgyalások a vasútnál NÉPSZAVA-információ A Vasúti Érdekegyeztető Tanács néhány nap múlva esedékes ülésén várhatóan újabb éles viták támadhatnak a Magyar Államvasutak Rt. és szakszervezetei között. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetével hónapokig folytatott vita még csak néhány napja ért véget, a VÉT következő, keddi ülésének egyik legfőbb napirendi pontja lesz a következő bértarifarendszer megvitatása. Szakszervezeti vélemények szerint, ha csupán apróbb korrekciókra tesznek javaslatot a felek, akkor ezek a tárgyalások akár könnyedén is lezajlódhatnak. De ha valamelyik tárgyalófél megkérdőjelezi a 9 éve kialakított bérstruktúrát, akkor csupán egyhetes pihenésben volt részük a szereplőknek, mert a jövő héttől újabb kemény szóváltások színterévé válhat az érdekegyeztető fórum.