Népszava, 2000. július (128. évfolyam, 152–177. sz.)
2000-07-01 / 152. szám
NEPSZ . \ Egészségügyiek vészkiáltása, tüntetések országszerte Folytatás az 1. oldalról Az intézmények többsége 30-40, de nem ritkán 50 százalékos létszámhiánnyal küszködik. A szakemberek folyamatosan hagyják el a pályát, miközben romlik a géppark, hiányoznak az eszközök, és az intézmények harmada még a hivatalosan bejelentett bérfejlesztéseket sem tudja végrehajtani. Az egyik legrosszabb helyzetben lévő intézményben, az Országos Traumatológiai Intézetben már 54 százalékos a nővérhiány, 36 beteget kell ellátnia egy ápolónak. Emiatt kellett összevonni nemrégiben már két osztályt, s így a hasi és mellkassebészet kapacitása felére csökkent. Tavaly is csak 5 százalékkal emelkedtek a bérek, idén pedig a beígért 8,25 százalékból csak egyes részlegek láttak valamit. Ha a kórház időnként némi anyagi segítséghez jut, az nyomban adósságtörlesztésre megy el, így nem is változhat a helyzet - nyilatkozta Szántó Erzsébet érdekvédelmi vezető. - A megkésett és legfeljebb gesztusértékű 15 milliárd forint olaj volt a tűzre, s hatására még inkább kimentek az utcára demonstrálni az emberek - mondta másokkal egyetemben az egyik budapesti kórház igazgatója. Szerinte elképesztő, hogy a bérezési sorban csak a halászoknak alacsonyabb az anyagi megbecsülése, míg az Európai Unió országaiban az egészségügyi szakma a 3. helyen áll. Ha nem kap az ágazat sürgősen hatékony támogatást, bekövetkezik a vég. Az Országos Haematológiai Intézet vezetője, Petrányi Győző szintén támogatja a tiltakozó megmozdulást. Intézetének 100- 160 millió forintnyi a tartozása, tehát idén is legfeljebb 3-4 százalékos bérfejlesztésre tellett. A nemzetközi felmérésekből is világosan kitűnik a folyamatos tőkekivonás, csaknem 40 százalékkal kevesebb pénz jutott egészségügyre az elmúlt tíz évben - hangsúlyozta Petrányi Győző. - Csak Azerbajdzsán és Belorusszia statisztikai mutatói rosszabbak, mint a mieink. Ma már ott tartunk, ha jobbak lennének a feltételek, 50 ezer magyar ember nem halna meg. Figyelmeztetett arra is, ha a folyamat nem áll meg, a most „csupán” beteg társadalom közvetlen veszélybe kerül. Mint mondta, a leszakadó rétegek számára hamarosan már a betegellátás minimális feltételeit is alig tudjuk biztosítani. A költségesebb ellátásokra, még ha életmentő beavatkozás is, egyszerűen nem lesz mód. Intézményvezetők egybehangzóan állítják: a legnagyobb probléma, hogy a kormány nem a kulcskérdésekkel foglalkozik. Eközben nem ismeri el az egészségügy katasztrofális bér- és munkaerőhelyzetét, túlórakorláttal pedig tovább nehezíti a munkavállalási feltételeket. A támogatási rendszer alkalmazhatatlan, de módosítását továbbra is halogatják. Megerősítették azokat az állításokat is, hogy az elavult géppark és a személyzet hiánya sok esetben veszélyezteti a betegellátást, az emberi életeket is. A hét közepén bejelentett 15 milliárdos bérkiegészítésről szóló kormányrendeletet a mai napig nem tették közzé a Magyar Közlönyben, így várható: ha meg is kapják az intézmények, július elsejével nem kezdődhetnek meg a kiutalások. Igaz, még az sem tisztázott, vajon a miniszter miként garantálja, hogy ezt az összeget csakis bérekre fordítsák. Az ugyanilyen címen tavaly kiutalt 2,5 milliárdhoz is utólag kaptak „használati utasítást” az érintettek. Addigra már nyoma sem volt a pénznek. A tegnapi demonstráció egy megmozdulássorozat nyitánya volt. Várhatóan július 10-én az aneszteziológusok és intenzív terápiás orvosok tiltakoznak majd. Ők munkabeszüntetéssel próbálják kiharcolni, hogy szeptembertől legalább háromszoros javadalmazást kapjanak. Azon a napon csak a közvetlen életveszélyben lévő betegeket látják el. Több ezer tervezett operációt kell elhalasztani. BELFÖLD Utolsó esély, hogy időben, 2002. március 15-re elkészüljön a színház Nemzeti megegyezés elhalasztva Tegnapig kellett volna megegyeznie Schwajda György kormánybiztosnak Vadász Györggyel, hogy végül is az építész mennyit tervezhet az épületből, amit Siklós Mária már lényegében készre álmodott. Negyvenkét aláíróval tiltakozó akció indult a Kossuth-díjas építész terve ellen, ám a petíció információnk szerint még nem érkezett meg a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Bóka B. László NÉPSZAVA A Ferencvárosi Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának meghívására e héten szerdán bemutatkozó látogatást tettek a Nemzeti Színház felépítéséért igyekvők. A bizottság előtt megjelent Schwajda György kormánybiztos, Siklós Mária építész, Vadász György, a Dunaparti telekre kiírt meghívásos építészeti pályázat nyertese és fia, Vadász Bence, aki szintén építész. Bár az ülésen semmi lényeges dolog nem történt, Schwajda mégis zárt ülés elrendelését kérte. A héten egyetlen alkalmat kivéve és a ferencvárosi bizottsági ülést leszámítva a tervekkel ellentétben nem találkozott újra egymással Vadász György és Schwajda György, így a tegnapra tervezett megegyezés sem jöhetett létre. Siklós Mária a Népszava kérdésre elmondta, bár eredetileg már tegnap szerette volna benyújtani az építési engedélyezési tervet, ám nem tette meg és hétfőn sem fogja. Siklós megerősítette, ha a jövő héten sem jön létre a megállapodás Schwajda és Vadász között, akkor a terveket egyedül nyújtja be. A Magyar Nemzet szerint tiltakozó petíció született Vadász György tervezett épülete ellen. Az ívet a Miniszterelnöki Hivatalnak is elküldték. A Népszava információi szerint a tiltakozás egyelőre még nem érkezett meg a hivatalhoz. A kerület önkormányzatának szóvivője, Temesi Sándor nem tud a tiltakozásról. Megtudtuk, az ívet mindössze 42 ember írta alá, s szerintük ez „társadalmi kezdeményezést” jelent. A petíció megfogalmazói kijelentik: „Mi a gömbölyű formákat kedveljük. Székesegyházszerű épületet akarunk látni a Duna partján." Temesi Sándor megerősítette, hogy a különféle részletkérdésekben tovább tart a színfalak mögötti polémia a kerület, a főváros és a kivitelező között. Temesi szerint Ferencváros minden tőle telhetőt megtesz a terv valóra váltásáért, de annál többet nem tud, mint hogy várja a jogszabályokkal harmonizáló építészeti tervet. Dr. Sersliné Kocsi Margit, a kerület főépítésze lapunknak elmondta, már jóval korábban elkészült a Duna-parti terület teljes infrastruktúrája, mindössze az Elműnek kell saját beruházásban létesítenie egy 120 kW-os alállomást. A Duna közelsége miatt néhányan attól félnek, hogy az épület megsüllyedhet, de a főépítész megerősítette, hogy már készültek talajmechanikai vizsgálatok. Elismerte azonban, hogy elkészítésre vár még az egész terület tömegközlekedési koncepciója, ám a feladat gazdája nem a Ferencvárosi Önkormányzat, hanem a főváros. A kerület már kezdeményezte a közlekedési és tömegközlekedési egyeztetések megkezdését, vannak szakértői javaslatok, érdemi koncepciók, viszont még nincsenek döntések. Dr. Sersliné Kocsi Margit a parkolással kapcsolatban megjegyezte, pontos előírások szabályozzák, mennyi gépkocsi számára kell parkolóhelyet biztosítani. A jelenlegi tervek alapján a Nemzeti Színháznak a beruházó Arcadom Rt. a környező telkeken épít majd parkolókat. A főépítész szerint utolsó esély van arra, hogy időben, 2002. március 15-re elkészüljön a színház épülete. A színház felépítését megnyert Arcadom Rt. vezérigazgatója, Bálint Péter lapunk kérdésére megerősítette, hogy az épület felépítése 6,7 milliárd forintba kerül. Ez nem kulcsrakész, de nem is szerkezetkész épületet jelent. Ebben az összegben nincsenek benne például a színpadtechnika, a belsőépítészet és a parkolók kialakításának költségei sem. A Duna közelsége miatt néhányan attól félnek, hogy az épület megsüllyedhet Fővárosi metróépítés MTI-információ Július végén rendkívüli ülésen dönt a Fővárosi Közgyűlés a 4- es metró építésének megkezdéséről - jelentette ki Demszky Gábor pénteken. A főpolgármester elmondta: a főváros már évek óta várja a 4- es metró építését, nincs több idő a várakozásra, Dél-Buda közlekedése egyre jobban romlik. Demszky ismertette: a metróra elkülönített pénzből 23 milliárdot, az éves költségvetésből pedig mintegy 7 milliárd forintot biztosítanak arra, hogy 2002 végére elkészüljön a Bocskai út, a Móricz Zsigmond körtér, a Gellért tér és a Baross tér felszínének átalakítása, illetve megépüljenek a metróállomások. Gulyás László, a DBR Metró projektigazgatója hozzátette, hogy az ilyen jellegű metróépítés - amikor előbb épül meg az állomás, és utána az alagút - nem tekinthető általánosnak a világon. Nincs forrása az árvízi kártalanításnak Folytatás az 1. oldalról A tárcák költségvetésének 2,1 százalékos megnyirbálásával életre hívott katasztrófaalapból eddig 23 milliárdot utalt át a Belügyminisztérium. Ebből elsősorban a védekezés kiadásait fedezték. Néhány ezzel kapcsolatos munkálatra még futotta belőle, így például utaltak azoknak az ártéri házaknak az újjáépítésére, amelyeket a védekezési munkálatok érdekében bontottak le. A védekezésre azonban ez nem elég, erre a június 27-én a kormány elé került anyag szerint összességében 28,3 milliárdot kell majd költeni, így tehát ennek finanszírozását követően 10 milliárd forint marad a katasztrófaalapban. A szerda óta hatályos kormányrendelet értelmében pedig 19 milliárdot szánnak az önkormányzati és a magántulajdonban lévő épületek újjáépítésére. Tehát 9 milliárd forint előteremtéséről még mindenképpen gondoskodni kell. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette azt is, hogy további 6 milliárd forintot fordítanak majd gátépítésre. Nem tudni viszont egyelőre azt sem, miből finanszírozzák ennek költségeit. A miniszterelnök erről is a jövő hétre ígért választ. Egyelőre tehát nem tudni, honnan lehet előteremteni a hiányzó összeget. Már a 38 milliárdos katasztrófaalap életre hívásakor is több alternatíva merült fel: a tárcák költségvetésének megnyirbálásán kívül a központi költségvetési tartalék megcsapolását is emlegették. Akkor végül valamennyi minisztérium átcsoportosításra kényszerült. Kérdésünkre, elképzelhető-e, hogy ismét fűnyíróelvszerűen csökkentik a tárcák már amúgy is megcsonkított büdzséjét, Könyves Krisztina, a katasztrófalapot kezelő BM szóvivője nem tudott választ adni. A kormányrendelet értelmében az önkormányzati ingatlanok helyreállításának teljes, a magántulajdonú épületek rendbehozásának 50 százalékos költségét fedezik állami támogatás segítségével. Előbbire 13 milliárdot, utóbbira 6 milliárdot szánnak a 19 milliárd forintból. Ezen felül a kormány szándéka szerint a későbbiekben még 6-7 milliárdot költenek új védművek építésére. Ebből terveznek gátat építeni a Bodrog jobb partjára is, ahol most házak és települések sorát öntötte el az ár. Ám a most eldöntött 19 milliárdban egyetlen fülért sem szántak a heteken át hatalmas erő terhelte vízi védművek újjáépítésére. Pedig a rendkívüli víztömeg miatt több száz helyen szivárogtak a töltések a Tisza mentén, és sokhelyütt meg is csúsztak a védművek. Békési Attila, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakreferense is arról tájékoztatta lapunkat, hogy újra ellenőrzik a számokat, s jövő héten újratárgyalja a kormány az árvízi károk finanszírozását. Az árvízi kártalanítást és helyreállítást egyébként az 1999-es évhez hasonlóan idén is tárcaközi bizottság koordinálja majd. A bizottság hétfőtől működik, elnöke Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, elnökhelyettese pedig Orovecz István, a szervezet főigazgatóhelyettese lesz. Tagjai az érintett tárcák lesznek, például a belügy, az egészségügy, a környezetvédelem, a földművelésügy, vízügy - mondta Dobson Tibor, az OKF szóvivője. Egyelőre nem tudni, mikor és mennyi pénzt kapnak. Feltehetően azonnal irányításuk alá kerül a Belügyminisztérium kezelésében lévő katasztrófaalap is - tette hozzá Dobson Tibor. Az árvíz idején károsult emberek, családok szeretnének már pénzükhöz jutni Beliczay László felvétele 2000. JÚLIUS 1., SZOMBAT 3 Kedvezményes lakáshitel nem csak fiataloknak Az építőanyag drágulására lehet számítani Folytatás az 1. oldalról__________ Felmérés szerint az új otthonteremtési rendszer február 1-jei bevezetésétől minden hónapban megduplázódott a felvett kiegészítő kamattámogatású kölcsön összege, így február végén 350 millió, március végén 610 millió, míg április végén 1,3 milliárd forint volt a megkötött hitelszerződések összege, amelyet összesen 730 család vett igénybe. Ugyanez a folyamat az általános kamattámogatású kölcsön esetében hasonló, bár kisebb mértékű emelkedést mutat: a február végi 470 millióról április végére 1,175 milliárdra nőtt a hitelek összértéke. Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Kft. vezetője szerint a trend folytatódik, és év végére a teljes hitelérték elérheti, sőt meghaladhatja a 20 milliárd forintot. A kisebb-nagyobb kölcsönt felvevő családok száma pedig mintegy 10 ezerre nőhet. A július 1-jétől hatályba lépő, megkönnyített lakáshitelezés hatására szakértők szerint újabb áremelkedés várható első lépésben az új lakások piacán. Mályusz Levente gazdasági elemző elmondta, hogy az új lakások drágulása mellett másodlagos hatásként várható az építőanyagárak, és általában az ingatlanpiaci árindex növekedése is, hiszen a felvett hitelekből jut majd a nem lakás célú ingatlanállomány tatarozására, felújítására is. Az elodázott visszafizetés pszichológiai hatásaként a vásárlók hajlandóak lesznek a mostaninál magasabb áron is lakáshoz jutni. A módosított jogszabály részleteiről a Gazdasági Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal internetes honlapján és a MeH ügyfélszolgálatán lehet tájékozódni, amelynek kék száma: 06-40-200-195. OTP: emelkedik a felvett összegek nagysága Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Az OTP Bank Rt. számításai szerint a változások eredményeképpen a bank új lakáshitel-állománya év végére elérheti a 30 milliárdot. Az elmúlt 5 hónap alatt 12 500 kérelmezőnek öszszesen 13 milliárd forintot utaltak ki, ebből a 7 százalékos hitelre 1500-an voltak jogosultak. Február 1 -je óta 4000-4500 hitelkérelmet utasítottak el. Ezek 50 százalékát jövedelemhiány miatt nem fogadták el. Az esetek egy részénél a személy jogosultság hiánya volt az akadály. Azaz: nem volt 3 gyermek és nem is akartak harmadikat vállalni, vagy valamelyik szülő 35 éven felüli volt. Néhányuknál az első közös lakás értelmezésében volt hiba. A kérelmek egy részét pedig azért nem hagyhatták jóvá, mert a kapott pénzek felhasználása rendkívül erős korlátok közé volt szorítva - fogalmazott Spéder Zoltán, a bank vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: ezek feloldásával jelentősen megnövekszik majd a jóváhagyott hitelek száma. Várakozásaik szerint emelkedik majd a felvett összeg nagysága is. Eddig átlagosan 2,5-3 milliót utaltak az ügyfeleknek. Ez a jövőben várhatóan 4-5 millió lesz. A módosulás ugyanis a magasabb jövedelmű rétegek számára teszik elérhetővé a hitelt. Például a 35 éven felüliek vélhetően többet keresnek, mint a fiatalabbak - magyarázta Spéder Zoltán. Oszlányi Zsolt helyettes ügyvezető igazgató elmondta: a hitelek 90 százalékát vidéki városokban, ott is inkább a kisvárosokban folyósították. Számításaik szerint a trend csak 2001- től alakul át. A kisvárosokban ugyanis olcsóbb az építkezés, elsősorban az olcsóbb telekárak miatt. Spéder Zoltán hangsúlyozta: néhány ponton továbbra is átgondolásra szorul a rendelet. Szükséges lenne, hogy a felújítást, rekonstrukciót, korszerűsítést tervezők is hozzájuthassanak a kedvezményes hitelhez.