Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)
2000-10-17 / 244. szám
NEPSZIS . Csak a kétnyelvű vizsga váltja ki az érettségit Milliókat veszíthetnek az akkreditált központok Visszaállhat az Idegennyelvű Továbbképző Központ (Rigó utca) monopóliuma. Egy napokban született kormányrendelet szerint ugyanis korlátozza az érettségin elfogadható nyelvvizsgák típusait - állítja az egyik vizsgaközpont vezetője. A szaktárca államtitkára ezzel szemben úgy véli, mindenki előtt ismert volt, hogy a nyelvvizsga csak akkor válthatja ki az érettségit, ha az kétnyelvű. Az érintett vizsgáztató központ az oktatási ombudsmanhoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult panaszával. Kirády Attila NÉPSZAVA A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) májusban a nemzetközi nyelvvizsgarendszerek közül elsőként kapta meg az „államilag elismert” kategóriát. Az akkreditációs bizottság szerint négy nyelvből - angol, olasz, német és francia - adhat ki nyelvvizsgabizonyítványt az iskola. (A TIT az European Language Certificates nemzetközi nyelvvizsgarendszer magyarországi központja.) Az EU-ban elfogadott vizsgájukat tavaly háromezren tették le a társulatnál. A nyelvvizsgaközpont által kiadott bizonyítványok egynyelvűek. (A vizsgán a hallgatóknak nem kell fordítási feladatokat megoldani.) Most kiderült, hogy ez egyenértékű, de nem egyenjogú a kétnyelvű változattal - fogalmaz lapunknak eljuttatott közleményében Pirrth Eszter, a TIT igazgatója. Egy napokban született kormányrendelet ugyanis kimondja: az érettségi vizsgák kiváltására csak kétnyelvű típusú nyelvvizsga-bizonyítvány fogadható el. A TIT igazgatója szerint mivel ilyen jellegű okmányt gyakorlatilag csak az Idegennyelvű Továbbképző Központ (ITK) - vagyis a Rigó utca - bocsát ki, az intézkedés az ITK több évtizedes monopóliumának visszaállítását segíti elő. A kormányrendelet hátrányos helyzetbe hozza a nemzetközi nyelvvizsgaközpontokat, melyek már idáig is jelentős összegeket költöttek az akkreditációjukra"- vélte Piroth Eszter. A TIT vezetője szerint a jogszabály „diszkriminatív megkülönböztetést alkalmaz utólagos szabálymódosítással”. Korábban az állami nyelvvizsga kétnyelvű volt, amelyből a C típusú középfokú kiválthatta az érettségit is - reagált az elmondottakra Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Az akkreditációt kérő intézményeknél ezért egyértelművé tettük, hogy az általuk kiadott nyelvvizsga-bizonyítvány csak akkor használható fel az érettségi helyett, ha megfelel ennek a kritériumnak. Az államtitkár elmondta: a napokban elfogadott kormányrendelet annyit tesz, hogy ezt a korábban elfogadott szabályt az államilag elismert nyelvvizsgák - ilyen a TIT-é - esetében is fenntartja. Szó sincs tehát arról, hogy a szabályok utólag változtak volna meg. (Környei László hozzátette: minden nyelviskolának lehetősége van arra, hogy kétnyelvű vizsga akkreditációját kérje. A TIT az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosához és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult panaszával. A kormányrendelet hátrányos helyzetbe hozza a nemzetközi nyelvvizsgaközpontokat Mulasztásos törvénysértés a tűzoltópótlék ügyében Horváth Ildikó NÉPSZAVA A Legfőbb Ügyészség szerint a munkáltatók tömeges peres eljárások helyett önkéntes jogkövetéssel számfejthették volna a tűzoltók számára a ki nem fizetett pótlékokat. Dr. Beck Károly főosztályvezető ügyész a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének levelére válaszolva felhívta a figyelmet arra, a tűzoltók részére a délutáni és az éjszakai pótlék jár. Gálos Imre, a szakszervezet elnök-ügyvivője leszögezte, a BM mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy a járandóságot nem tervezte be a költségvetésbe. A kormány sem tesz eleget az előírásoknak, ha az összeget a 2001-2002. évi költségvetésben sem szerepeltetik. Tegnap a szakszervezet levélben tájékoztatta Mádl Ferenc köztársasági elnököt, Áder János házelnököt és Orbán Viktor miniszterelnököt a jogszabályi rendezetlenségről és arról, a születendő költségvetési törvény egy eleme megint hiányzik. Katonai erény az engedelmesség A kinevezés elmaradt, sajtópert fontolgat három honvédtábornok Nagy a valószínűsége annak, hogy három honvédtábornok sajtópert indít egy országos napilap ellen. Lépésük kapcsolatban van azzal a miniszterelnöki döntéssel, amely indoklás nélkül ,megakadályozta, hogy az új katonai vezetésben beosztást kapjanak. Úgy tudjuk, a kormányfő kinevezési névsorában olyanok is szerepelnek, akik nem felelnek meg az alkalmazási követelményeknek. Szabó Iréné NÉPSZAVA Jogász körökből úgy értesültünk, hogy három honvéd vezérőrnagy jó hírének megsértése miatt sajtópert indít az egyik országos napilap ellen. Dobó Péter logisztikai főcsoportfőnök, Makai Sándor védelmi-tervezési csoportfőnök és Holló József humán főcsoportfőnök azt az értesülést sérelmezik, amely szerint szakmai és életviteli problémák miatt kell távozniuk a honvédségtől. Úgy tudjuk, a vezérőrnagyok nem tartják kielégítőnek a honvédelmi tárca pénteki cáfolatát, amely leszögezi: a lap állításával ellentétben nem a fent említett okok miatt kell távozniuk a tábornokoknak, hanem a létszámleépítés miatt. Mint megtudtuk, a vezérőrnagyek fél éven belül estek át a szigorított biztonsági vizsgálaton, és valamennyi követelménynek megfeleltek, az életvitelbelieknek is. Szolgálati idejük alatt száznál több dicséretben, elismerésben részesültek, és a Magyar Honvédség parancsnoka februárban kiválóra minősítette szakmai alkalmasságukat. Több nyelvet beszélnek, és csak hat év múlva érnék el a nyugdíjkorhatárt. Mint ismeretes, a múlt héten csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök felülbírálta Szabó János miniszter hetekkel ezelőtt aláírt kinevezési határozatait. Információink szerint Orbán egyebek között nem értett egyet azzal, hogy az új tábornoki struktúrában Makai a légierő vezérkari főnökének helyettese legyen. Azonnali nyugdíjazást írt elő. Hasonló „parancsot” adott Dobó Péterrel kapcsolatban, akit egyébként a miniszter a logisztikai és támogató parancsnokság vezetőjévé akart kinevezni. Holló tábornokot „lebegtetett” állapotban hagyta a kormányfő, mondván, ha a köztársasági elnök őt akarja katonai irodájának élére, nem gördít elé akadályt. De ha nem, menjen nyugdíjba. Fapál László ügyvéd, a Honvédszakszervezet jogtanácsosa csak annyit mondott a Népszavának, a tábornokok tárgyalni akarnak vele. Megkérdeztük Fodor Lajos vezérezredest, igaz-e, hogy a miniszterelnök kinevezési listáján vannak olyan személyek, akiket sem a végzettségük, sem a nyelvismeretük nem teszi alkalmassá a beosztás ellátására. A Magyar Honvédség vezető tábornoka a következő választ adta: „A katona legfőbb erénye az engedelmesség. De ha a szabályokkal ellenkezik az, amit kérnek tőle, kötelessége jelenteni azt.” BELFÖLD Felmentést adhat a parlament a közbeszerzési eljárás alól Fogytán a rendőrségi nyomrögzítő Veszélybe kerülhet a rendőrség bűnüldözési tevékenysége, ha nem sikerül idejében pótolni a kifogyófélben lévő nyomrögzítő anyagokat. A Belügyminisztérium ezen anyagok megvásárlására tárgyalásos eljárást folytatott, ám ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, és új eljárásra kötelezte a tárcát. A parlament ugyan adhatna felmentést a közbeszerzési eljárás alól, de ezt eddig senki sem kezdeményezte. Veress Jenő NÉPSZAVA A rendőrség és az igazságszolgáltatás működését is komolyan veszélyeztetheti, ha a nyomozó hatóság záros határidőn belül nem vásárolhatja meg a számára elengedhetetlenül szükséges nyomrögzítő anyagokat. A jelenleg alkalmazott - mintegy húsz éve rendszeresített - anyagok és eszközök már kiállták az idő próbáját. Ezért az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) továbbra is ugyanezeket az anyagokat kívánja alkalmazni, ellenkező esetben ugyanis számtalan kockázati tényező teheti kétségessé a bűncselekmények bizonyíthatóságát. A Belügyminisztérium (BM) a rendőrség bűnügyi szolgálatánál használatos anyagokat hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos eljárásban kívánta beszerezni egy holland cégtől. A tendert a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette, hiába hivatkozott a BM arra, hogy azért kérték ajánlattételre csupán ezt az egyetlen vállalatot, mert az anyagok összetétele üzleti titok, ezért az a nyílt eljáráshoz szükséges részletes meghatározásban nem írható le. A bizottság úgy határozott, hogy a BM sem olyan műszaki, technikai sajátosságokat, sem olyan kizárólagos jogokat nem tudott igazolni, amelyek megalapoznák a hirdetmény kiírása nélküli közbeszerzést. A határozatot követően a vásárlást már csak olyan pályázat útján szerezheti be a BM, amelyben más piaci szereplők is ajánlatot tehetnek. Ezzel a döntéssel súlyos - szinte megoldhatatlan - helyzet áll elő. Mint a Népszava megtudta, a rendőrségnél körülbelül háromszázféle különböző nyomrögzítő anyag használatos. Ezek közül 60 ráadásul veszélyes anyagnak minősül, amelynek tárolása, felhasználása tisztiorvosi engedélyhez kötött. A majdani tenderen különleges anyagokat gyártó nagy cégek várhatóan teljes termékskálájukat kínálják majd, s ez vállalatonként 5-600 terméket is jelenthet. Ugyanakkor az ajánlatok értékelésére 30 napot engedélyez a törvény, s ez - a várhatóan több ezer anyagfajta esetében - horribilis költséget és betarthatatlan határidőt jelent. Ennél is aggályosabb azonban, hogy a nyomrögzítők tartósságára, széles körű alkalmazhatóságára akár három évig tartó vizsgálat is szükséges lehet. A rögzített bizonyítékoknak ugyanis évek, évtizedek múltán is azonosíthatóknak kell lenniük. További anomália, hogy ezen anyagoknak nincs magyar szabványuk, vizsgálatuk pedig csak nemzetközileg hitelesített szaklaboratóriumban lehetséges, azonban Magyarországon ilyen sincs. A jelenlegi helyzetben a rendőrségnek nincs módja arra, hogy törvényesen pótolja az év végéig kifogyó készleteket. Ugyanakkor pedig a jogbiztonsághoz, a tisztességes eljáráshoz, az igazságszolgáltatáshoz való jog is súlyosan sérülhet, ha egy bűncselekmény nyomozása esetén döntő bizonyíték veszhet el, mert nincs megfelelő anyag a rögzítéshez. A szakértői munka, a vádemelés és az ítélkezés is bizonytalanná válhat. Kátai Elek alezredes, az ORFK nyomozó osztályának helyettes vezetője a Népszava kérdésére elmondta, az ország több ezer bűnügyi technikusa, igazságügyi szakértője, illetve e területtel foglalkozó más szakembere évtizedek óta a jelenleg is használt eszközök alkalmazását tanulja, gyakorolja. Korábban már előfordult, hogy egy új nyomrögzítő port kívántak bevezetni, s kiderült, hogy az -egyébként korszerű - ujjnyomnyilvántartó számítógépes rendszer ezt az anyagot „nem látja”, tehát az archívumban lévőkkel sem képes összehasonlítani. Egy másik festékanyag pedig néhány hónap múltán a hozzá tartozó fólia ragasztóanyagával diffondált - elkeveredett a rögzített nyom pedig megsemmisült. Épp ezért rendkívül felelősségteljes döntést igényelne az új beszerzés. A jogszabályok szerint van lehetőség különleges rendeltetésű - haditechnikai vagy nemzetbiztonsági célú - eszközök, anyagok vásárlása esetén a közbeszerzési eljárás alóli felmentésre. Ezt a parlament illetékes bizottsága adhatja meg. Információink szerint az eljárás elvileg kiterjeszthető lenne a speciális bűnüldözési eszközök beszerzésére is, azonban ezt eddig senki nem kezdeményezte. Ennek részben oka lehet az is, hogy a Közbeszerzési Törvény legutóbbi módosításáig nem ütközött akadályba a rendőrségi anyagok közvetlen tárgyalásos beszerzése. Lapunk az üggyel kapcsolatban szerette volna a BM véleményét is megismerni, a tárca azonban lapunk megkeresésére hetek óta nem reagál. Helyzetbe kell hozni a magyar bírákat Az ügyhátralék csökkentését, a magyar bírák közösségi jogi felkészítését és az infrastrukturális fejlesztést sürgette az unió tavalyi országjelentése. A dokumentum megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság leterheltsége jelentősen nőtt. A bírákat segítő személyzet létszáma egyharmada az unióban szokásosnak - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára. Lomnici szerint a csatlakozásig az eljárási jogot korszerűsíteni, a jogorvoslatot ésszerűen korlátozni kell. A főtitkár hangsúlyozta, helyzetbe kell hozni a bírákat, sürgető feladat a jogászok felkészítése, hiszen a több tízezer oldalas közösségi jog a belépést követően a magyar jog részévé válik. 2000. OKTÓBER 17., KEDD 3 Félmegoldás az MO-s felújítása Az útpálya-elválasztó elemek újabb baleseti veszélyt jelentenek Szakértők szerint nem várható igazi áttörés a „halálút" néven elhíresült MO-s körgyűrű hamarosan befejeződő felújításától. Az útburkolat minőségi javítása ugyan sokat segít az út áldatlan közlekedésbiztonsági helyzetén, a frontális ütközések elkerülése érdekében elhelyezendő útpálya-elválasztó elemek azonban új veszélyhelyzetet teremtenek. A körgyűrű betonszalagjának szélessége ugyanis csökken a középre elhelyezett akadály miatt, így az autósoknak nagyon meg kell közelíteniük majd a betonfalat. M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Csupán félmegoldásként értékelhető az M0-son hamarosan befejeződő több mint 100 millió forintot felemésztő felújítási munkálat - állítják a szakemberek. Az M0-s körgyűrű eddig megépült szakaszának forgalomba helyezése óta több mint hatvanan vesztették életüket a nagy forgalmú főúton. A kétszer két forgalmi sávból álló úton a nehéz tehergépjáművek megnövekedett forgalma az elsődleges veszélyhelyzet. Éppen ezért az illetékesek, a Nemzeti Autópálya Rt. mint kezelő, az Országos, a Budapesti és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közös akciót indított az út biztonságosabbá tételére. Az út kezelője 90-100 millió forintot fordított arra, hogy a nehéz-tehergépkocsik által az útban okozott károkat, az úgynevezett vályúsodást felszámolja - tájékoztatta lapunkat Márfai Mária, a Nemzeti Autópálya Rt. igazgatója. Összesen 17,5 kilométeres távon, a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes útszakaszon javították ki az úthibákat. A napokban megkezdődik a sávokat egymástól elkülönítő útpálya-elválasztó betonelemek elhelyezése is. Ugyanakkor az rt. vezetője szerint a lerakandó betonfal nem javít túlságosan az út baleseti veszélyességén. Igaz, a személygépkocsik frontális ütközését megakadályozza, az új útelem elhelyezésével azonban tovább csökken az autók által használható úttestrész szélessége. Azaz: a belső sávban közlekedő autósoknak vagy a másik sávban haladó járműveket, vagy az elemet kell megközelíteniük, ami kanyarodáskor komoly balesetveszélyt jelent. Az út pedig jelenlegi állapotában nem szélesíthető. Sőt: a máig még meg nem épített M0-s szakaszok elkészülését is hátráltathatják a most befejezendő munkálatok. A betonelemek legyártására fordított összeg ugyanis - természetesen - az rt. büdzséjét terheli, így a további építkezés beruházási forrásait csökkentette a hirtelen megkezdett felújítás. A közlekedési hatóságok és a cég vezetői - várhatóan - még ezen a héten egyeztetnek arról, hogy mikor készítsenek újabb közlekedésbiztonsági felmérést az M0-son - tudtuk meg Pausz Ferenc alezredestől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának helyettes vezetőjétől. Az elválasztótól csökken a sávszélesség