Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-04 / 283. szám
Dornbach Folttól vár választ a Josip Tat-ügy nyomozásáról Folytatás az 1. oldalról A cégeket korábban - mint arról több lap is beszámolt - a Fidesz vezető tisztségviselői vagy tanácsadói, illetve velük munkakapcsolatban álló szakértők, rokonok alapították. Dornbach Alajos múlt heti parlamenti felszólalásában rámutatott, senki által nem cáfolt hír, hogy a cégeknek összesen több száz milliós köztartozása lehetett. Josip Tot ügyében kiderült, hogy a horvát állampolgárságú férfi által felvásárolt cégek adásvételi szerződésén az aláírás három különböző személytől származik. Megállapították, hogy a férfi útlevelét ellopták, gazdasági társaságot nem vásárolt. Okmányával ismeretlenek - akiknek felkutatására a rendőrök már nem látnak esélyt - visszaéltek. Kaya Ibrahim ügyében folytatódik a nyomozás. A BRFK a nyomozást megszüntető határozatot továbbította a Fővárosi Főügyészség illetékes osztályához. Schlecht Csabát tanúként hallgatták ki az ügyben. A rendőrség szerint az okirat-hamisítás mellett más bűncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. A Népszavának nyilatkozó jogi szakértők ugyanakkor elmondták, hogy Schlecht Csabát gyanúsítottként és nem tanúként kellett volna az ügyben kihallgatni. A Fővárosi Főügyészség gazdasági bűnügyi osztálya még vizsgálja a BRFK nyomozást megszüntető határozatának adatait. Az ügyészségnek a dokumentum kézhezvételétől számítva nyolc napja van arra, hogy eldöntse: előírja-e a büntetőeljárás folytatását vagy sem - tudtuk meg Horányi Miklóstól, a Fegfőbb Ügyészség sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetőjétől. 2 2000. DECEMBER 4., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Szilárd koalíciót lát Dávid Dávid Ibolya alaptalan szóbeszédnek tartja, hogy a kétéves költségvetés elfogadása után a Fidesznek nem lesz érdeke a koalíció fenntartása. Az MDF elnöke abszurdnak minősítette azt a híresztelést, hogy menesztenék az igazságügyi tárca éléről. Mint mondta, ez azért megalapozatlan, mert pártelnökként lett miniszter, és posztja nem személyi, hanem koalíciós kérdés. Hosszú távra terveznek Pusztai Erzsébet szerint a Békejobb együttműködés nem választási párt kíván lenni, hanem hosszú távon működőképes politikai erő. Az MDNP elnöke kijelentette: a kormányzásban a legjobb erők is megkopnak, s kell olyan politikai tömörülés, amely összegyűjti a keresztény-konzervatív szavazatokat. A pártelnök reményei szerint a Fidesz is belátja: nem a baloldali erők érdeke a Békejobb tömörülés. Újabb költségvetési vita Az Országgyűlés e heti, háromnapos plenáris tanácskozásán újra megnyitják a költségvetés részletes vitáját: a képviselők nyolcórás időkeretben a fejezeteken belüli átcsoportosítást célzó módosító indítványokról tárgyalnak majd. A Ház szerdán kezd tárgyalni a koalíciós pártoknak a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó módosító indítványáról. Távozik az országos főrabbi Korára való tekintettel lemondott az országos főrabbi. A 79 éves Schweitzer József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) közgyűlésén jelentette be ezt. Azzal magyarázta döntését, hogy hatvan éve kezdte pályáját, és az országos főrabbi tisztség felelősségteljes feladatot jelent. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói a PHOTO nyersanyagaival készülnek. Demszky befutott pártja élére Budapest főpolgármesterét nagy többséggel választották meg az SZDSZ elnökévé Nagy fölénnyel Demszky Gábor lett az SZDSZ új elnöke. A párt hét végi tisztújító küldöttgyűlésén olyan vezető testületet választott, amelybe Fodor Gábort leszámítva, aki Demszky riválisa volt, döntően az új pártelnök hívei kerültek. A küldöttek elfogadták a párt új választási stratégiáját és programját. Zsoldos Attila NÉPSZAVA A küldöttgyűlésen 491 szavazattal választották meg Demszky Gábort az SZDSZ új elnökének, Fodor Gáborral szemben, aki 207 voksot kapott. A testület döntött a vezetőség, az ügyvivői testület összetételéről is. A grémium jelentősen megváltozott, mert a küldöttek Demszky Gábor kérését akceptálva olyanokat választottak meg, akik az új pártelnök híveinek számítanak. Az ügyvivői testület tagja lett Fodor Gábor, Szent-Iványi István, Zwack Péter, Kis Zoltán, Hack Péter, Rajk László, Böhm András, Sértő-Radics István, Wekler Ferenc, Haraszti Miklós, Kóródi Mária és Gulyás József. Az alapszabály értelmében a testület felét a fővárosi, másik felét pedig a vidéki jelölőlistáról választották. A párt meghatározó személyiségei közül Magyar Bálint leköszönt pártelnök, Kuncze Gábor frakcióvezető, s Pető Iván korábbi elnök - aki ott sem volt - nem vállalták a jelölést a testületbe. Kuncze - korábbi bejelentésének megfelelően - a frakció következő ülésén lemond a képviselőcsoport vezetéséről. (Utódja valószínűleg Szent-Iványi István lesz.) A pártelnökválasztás előtt a leköszönő elnök Demszky Gábort biztosította támogatásáról, de úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ- nek most nem Orbán Viktor hasonmását kell megteremtenie. Magyar Bálint szerint a korszakváltás programja - amelyet a küldöttgyűlés fogadott el - az SZDSZ legjelentősebb dokumentuma a rendszerváltás programja óta. Mint mondta, esélyt kínál mindenkinek, nemcsak a háromgyerekes, háromszobás, négykerekes családoknak, hanem minden gyermeket nevelő családnak. A leköszönt szabaddemokrata pártelnök a Fideszt „fényes zsebek nemzedékének” nevezte, mert az egész pályás letámadás politikáját sikerrel egészíti ki az egész pályás lenyúlás politikájával is. Szerinte a vezető kormánypárt nem próbálja bezárni a korrupció kiskapuit, sokkal inkább tudatos és módszeres eszközökkel zárja nagyra a kormányzati korrupció lehetőségét. Végül úgy fogalmazott, hogy az SZDSZ-nek nincs jövője, ha nem önálló harmadik erő a politikában. A két elnökjelölt beszédében élesen kritizálta riválisa programját és stratégiáját. Demszky szerint az SZDSZ-nek most arról kell döntenie, hogy kiesik-e a parlamentből, vagy újra sikeres lesz. Szerinte Fodor stratégiája valójában azt a Fidesz-tervet valósítja meg, amely az ország kettészakítását próbálja meg elérni két ellenséges blokkra. Fodor politikája azt jelentené, hogy az SZDSZ azt az MSZP-t segíti győzelemre, amely 1994 óta semmit nem változott, s olyan, mint a hologram az új 2000 forintoson. „Ha a választó először ránéz, Kovács László mosolyog vissza. De ha egy pillanatra elfordul, azonnal Schmuck Andor, Nagy Sándor vagy Horn Gyula képe tűnik elő”. Demszky az SZDSZ-t olyan középpártként definiálta, amely nem mélyíteni akarja a magyar politikai paletta közepén húzódó árkot, hanem betemetni azt. Az a célja, hogy tisztességes versenyben legyőzze Orbán Viktort. De az Orbán-Torgyán kormány leváltása mellett az is fontos feladata, hogy megakadályozza az MSZP abszolút választási győzelmét. Fodor Gábor arra hívta fel a figyelmet: a mostani döntésen múlik, hogy az SZDSZ demokratikusan működő párt marad-e, s a Fidesz ellenzékbe kényszerül-e a választások után. Szerinte a Demszky hirdette középre helyezkedés stratégiája a kudarc programja, mert a kormányoldal és az ellenzéki oldal között nincsen közép. A pártnak nem azzal kell elsősorban foglalkoznia, mi a viszonya az MSZP-hez, sokkal inkább határozott álláspontot kell képviselnie a gazdaságpolitikában, a szegénység elleni küzdelemben és a jogállamiság helyreállításában. Úgy vélte, Demszky elriasztja a párttól a liberális értelmiséget és egyszemélyes választási kampányt akar folytatni az SZDSZ lógójával a feje felett. Az SZDSZ-nek nincs jövője, ha nem önálló harmadik erő Az SZDSZ új elnöke az új ügyvivői testülettel a vasárnapi záróülésen Szalmás Péter felvétele A mérleg nyelvének szerepére készül a MIÉP MTI-információ A MIÉP 2002-ben mind a 176 választókerületben indít jelöltet. Csurka István bízik benne, hogy pártja akkor legalább megháromszorozza jelenlegi parlamenti erejét. A pártelnök azután beszélt erről, hogy a MIÉP tisztújító országos gyűlésén hatalmas többséggel ismét megválasztották a tisztségbe. A 459 leadott voksból 457-et kapott, a fennmaradó két szavazat érvénytelen volt. Csurka úgy vélte, a MIÉP előretörése feltartóztathatatlan, mert „a helyzet olyan, amilyen”. Mint mondta, a többi párt a hatalom megszerzésével és elfoglalásával törődik. A pártelnök élesen bírálta a sajtót, a rádiókat és a televíziókat. Ezek szerinte tudatos, magyarellenes hazugságaikkal, rejtett és nyílt rágalmazásaikkal minden alkalommal a balliberális oldalt támogatták, amely e nélkül nem tudta volna megtartani a pénzügyi hatalmat. Kitért arra, hogy az eddigi kormányok nem tudták betartani választási ígéreteiket. Szerinte „a Fidesz-kormány árnyalattal jobb bizonyítványt állított ki ez idáig, csak nincs elég erő, hogy végrehajtsa ígéreteit”. Lentner Csaba képviselő hozzászólásában kijelentette: magyar kibontakozás csak akkor lehetséges, ha megerősödik a gazdaság és megszüntetik a Magyar Nemzeti Bank magyarellenes politikáját. Demeter Péter esztergomi küldött szerint nagy igény van a MIÉP-re, az emberek utolsó mentsvárként fordulnak a párthoz, hogy segítsen. A küldöttek egyhangúlag fogadták el az országos gyűlés határozatát, mely leszögezi: meg kell akadályozni az újabb szocialista és szabad demokrata ámokfutást. Hozzászoktak a támadásokhoz a kisgazdák MTI-információ A Független Kisgazdapárt főtitkára szerint az ellenzék a pártja elleni általános támadással az előrehozott választások kiírását kívánja elérni. Bernáth Varga Balázs úgy vélte, hasonlók már voltak többször és újabbakkal is számolnak. A kisgazdapárt Heves megyei nagygyűlésén a főtitkár megkérdőjelezte azt a közvélemény-kutatási eredményt, mely szerint a pártot csupán a biztos pártválasztók 3 százaléka támogatja. Úgy vélte, még Budapesten is kétséges ennek az eredménynek az igazsága, de vidéken teljesen kizárt. NÉPSZAVA Már Székely vádolja Ballát Balla Dániel fenntartja, hogy Székely Zoltán, a kisgazda frakcióból kizárt képviselő megzsarolta őt. Mint mondja, ezt már bebizonyította, hiszen enélkül az ügyészség sem kezdett volna nyomozni. A vállalkozó lapunknak nyilatkozott, miután Székely azt állította, Ballán kívül senki sem tett ellene terhelő tanúvallomást. NÉPSZAVA-információ Balla Dániel vállalkozót kivéve senki nem tett terhelő tanúvallomást Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőre. Erről beszélt az Info Rádióban a vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán. Mint ismert, Balla cége a szigethalmi csatornaépítésre kiírt pályázaton nyert. A vállalkozó szerint ezután Székely Zoltán megzsarolta őt, ezért a rendőrséghez fordult. A volt kisgazda politikust az ügyészségi nyomozók október 12-én érték tetten, mikor a budapesti Gellért téri parkolóban átvett Ballától húszmillió forintot. Székely úgy fogalmazott, a „csalással is gyanúsítható” vállalkozó - vagyis Balla - szándékosan félrevezette a hatóságokat. A volt kisgazda képviselő ügye új fejleményéről tájékoztatni kívánja az FKGP vezetőségét. Bálla Dániel lapunknak elmondta: lezártnak tekinti a Székely-ügyet, s úgy véli, hogy a politikus nyilatkozatai napról napra változnak. Bálla egyébként személyi védelem alatt áll, s szerinte olyan embert nem védenek a hatóságok, akit korábban nem világítottak át. A vállalkozó napi kapcsolatban áll az ügyészséggel, azt is megbeszélik, hogy az ügyről mit nyilatkozhat. Balla visszautasítja a csalás vádját ugyanakkor leszögezte, már feketén-fehéren bebizonyította azt, hogy Székely őt megzsarolta. MVSZ: kölcsönös bírálatok NÉPSZAVA-MTI-összeállítás A Magyarok Világszövetsége budapesti szervezetének elnöke lett az MVSZ elnökhelyettese. Király Zoltánt - aki csak névrokona annak az újságírónak, aki 1984 és 1995 között parlamenti képviselő is volt - a második fordulóban választották meg a siófoki rendkívüli küldöttgyűlésen. A tisztségért öten indultak. Király Zoltán a világszövetség megújítását tartotta legfontosabbnak. A választás második fordulójába is bekerült Papp László, a nyugati régió képviselője és Somorjai- Bessenyei Ágnes, a Kanadai Magyarok Országos Tanácsának képviselője jobb együttműködést igényelt. Balogh László MDF-es képviselő újra hangot adott az MVSZ jelenlegi vezetőivel szembeni kifogásainak. G. Nagyné Maczó Ágnes, Üröm polgármestere békességre szólított fel, hozzátéve: „a legfontosabb a világon, hogy sokasodjunk”. Patrubány Miklós elnök igyekezett kisebbíteni a belviszályok jelentőségét, de kitért arra is, hogy a testületet önként elhagyó tagok többszöri kezdeményezése ellenére sem tárgyaltak vagy vették fel a munkát. A küldöttgyűlés résztvevői határozatban szólították fel őket, hogy ne akadályozzák a szervezet működését. Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke többszöri felszólításra is csak annyit jelentett ki, hogy hajlandó együttműködni Patrubánnyal, amennyiben az elnök betartja a magyar törvényeket. 1-Ai Nagy szavazási kedv Vásárhelyen Rapcsák cáfolja, hogy megsértette volna a kampánycsendet NÉPSZAVA-MTI-információ A jogosultak majdnem hatvan százaléka járult az urnákhoz tegnap késő délutánig a hódmezővásárhelyi időközi helyhatósági választáson: a 38 934 szavazásra jogosult lakos közül 22 877-en jelentek meg a szavazóhelyiségekben. A polgárok 14 egyéni választókerület hatvan szavazókörében adhatták le voksukat 142 képviselőjelöltre. (Lapunk első kiadásának zárásakor fejeződött be az időközi választás.) A polgármesteri tisztségért három jelölt indult. A korábbi polgármester, Rapcsák András a Fidesz, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és az Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület koalíciójának jelöltje. Ellenfelei Mucsi Imre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Halász Imre hódmezővásárhelyi vállalkozó, mindketten függetlenek. Mucsi mögött a Fidesz kivételével az összes kormány- és ellenzéki párt felsorakozott. Halász támogatók nélkül indult. A hódmezővásárhelyi választási bizottság szerint Rapcsák András polgármesterjelölt megsértette a kampánycsendet. Szombaton ugyanis ő terjesztette a Hódmezővásárhelyi Kurír című újság december 1-jei számát. Rapcsák szerint valótlan és megalapozatlan a városi választási bizottság határozata, mely ellen jogorvoslattal élt a területi választási bizottságnál. Az időközi választást is kiváltó Rapcsák-ügy tavaly márciusban kezdődött, amikor a hódmezővásárhelyi közgyűlés fegyelmit indított polgármestere ellen. Rapcsákot a vizsgálat idejére felfüggesztették állásából. Ezt a fegyelmit később két másik követte. Az ok: közpénzek magáncélú felhasználásának gyanúja. De vizsgálták azt is, hogy a polgármester megtévesztette-e a közgyűlést, hogy az András-napi ünnepség számláját közpénzből fizette-e, s vele kapcsolatban górcső alá vettek különböző ingatlanügyeket is. Rapcsák mindvégig a puccsisták összeesküvéséről beszélt és cáfolt. Sőt egyebek mellett sikkasztással, korrupcióval, hamis tanúzással vádolta ellenfeleit. A kormány kezdeményezte a képviselő-testület feloszlatását, de az Országgyűlés levette a napirendről a kérdést, mivel a testület időközben feloszlatta magát.