Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)
2001-01-04 / 3. szám
Torgyán folytatja a rendcsinálást Folytatás az 1. oldalról Mindez persze annak függvénye, hogy a két párt aláírja-e az FKGP-vel az együttműködési megállapodást. Torgyán József a nyilvánosság előtt nem tulajdonított jelentőséget a megegyezés elhalasztása miatt, de ahogy azt lapunk tegnapi számában megírtuk, a kisgazda pártelnök az elnökség többnapos év végi ülésén azt vetette fel: ultimátumot kellene intézni a Fideszhez. Ha rövid időn belül nem írják alá a megállapodást, az FKGP az első forduló előtt később már ne kössön együttműködési megállapodást a legnagyobb kormánypárttal. Az elnökség tagjai azonban lebeszélték erről Torgyánt. A kisgazdapárt elnöke a megyei elnökökkel folytatott szerdai tanácskozása után bejelentette: az országos elnökség ajánlása értelmében felfüggesztette az FKGP budapesti elnökségét. Szerinte ugyanis a budapesti szervezet munkájában változtatást kellett hozni. Mint mondta, a szervezet elnökét, Liebmann Katalint értékes tagnak tekinti, de az elnöki tisztséggel nem tudott úgy megbirkózni, ahogyan kellett volna. Torgyán tájékoztatása szerint a budapesti szervezet elnöki posztjára Szentgyörgyvölgyi Pétert jelölte, aki az általános frakcióvezető-helyettesi tisztség várományosa is. Lapunk ezzel szemben úgy tudja, hogy az országos elnökség nem hozott olyan ajánlást, ami a budapesti elnökség felfüggesztésére vonatkozik. Éppen ellenkezőleg, többségük azt javasolta, hogy Liebmann Katalint ne függessze fel a pártelnök. Úgy tudjuk, hogy Torgyán kedden magához kérette Liebmannt, de a megbeszélésen még nem közölte vele a szerdán ismertetett döntését. A fővárosi kisgazda elnökség felmentésével kapcsolatos döntés azok közé az intézkedések közé tartozik, amelyekkel Torgyán rendet akar teremteni saját pártjában. Ismert, hogy a kisgazdapárt elnökének indítványa alapján az elnökség egyhangú ajánlást hozott arról, hogy Pallag László és Kékkői Zoltánon kívül valamennyi frakcióvezető-helyettest váltsák le, és helyükre a „vidéki szárny” képviselői kerüljenek. Ezt az érintettek közül Csúcs László úgy kommentálta, hogy a pártban teljes a zűrzavar és az értékvesztés. Torgyán és közte kölcsönös a bizalomvesztés. Úgy fogalmazott, ha a pártban egyszemélyi az irányítás, a felelősség is az egyszemélyi vezetőt terheli az FKGP népszerűségvesztéséért. Lányi Zsolt, akit ugyancsak leváltana Torgyán a frakcióvezető-helyettesi tisztségről, úgy fogalmazott, hogy a pártelnök bizonyára körültekintően hozta meg ezt a döntést, de a történtekért is neki kell vállalnia a felelősséget. Az FKGP frakciója január végi ülésén dönt arról, hogy eleget tesz-e a párt elnöksége ajánlásának. A kisgazda képviselők közül többen puccsnak értékelik a személycserékre irányuló szándékot, és egyértelműen Bánk Attila frakcióvezető bizalomvesztésének értékelik a történteket. A kisgazda pártelnök szerdán arra a kérdésre válaszolva, hogy Lányi Zsolt és Pokol Béla frakcióvezető-helyettesekkel kapcsolatban született-e hasonló ajánlás az országos elnökség ülésén, mint Horváth Béla, illetve Várhelyi András esetében, Torgyán József úgy fogalmazott: Pokol Béla az alkotmányügyi testület elnöke, „ami annyit jelent, mint az Országgyűlés 386 tagját irányító jogi testület fejének lenni, és ennél többet nem lehet elképzelni”. „Lányi Zsolt a honvédelmi bizottság elnöki tisztét tölti be, más szóval Kossuth Lajos székében ül. Mennyire lenne az még tekintélyt emelőbb, hogy ugyanakkor egy ténylegesen be nem töltött funkció is ott legyen a neve mellett?” - mondta FKGP elnöke. Csúcs László nyilatkozataira úgy reagált Torgyán: nem a képviselő elképzeléseivel ér majd el sikereket a 2002-es választásokon az FKGP. 2 2001. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Schmidt Mária pert nyert A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelem során helyreigazításra kötelezte a Magyar Hírlapot, s ítéletében megállapította: a lap 2000 januárjában megjelent cikkében valótlanul híresztelte, hogy Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó rendszeresen egyeztetett az MTV Híradó tartalmáról a szerkesztőkkel. A Legfelsőbb Bíróság határozatával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötelezi a Magyar Hírlapot, hogy a perben kifogásolt sajtóközleménynyel azonos helyen és betűszedéssel nyolc napon belül tegye közzé a helyreigazítást. Kordax: ismét a bírák előtt Tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Fővárosi Bíróságon a Kordax-per. Kelemen Ivánt, a felszámolás alatt álló cég egykori többségi tulajdonosát és vezérigazgatóját, valamint a korábbi kereskedelmi igazgatót, Siska Lajost üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős értékű vámárura, folytatólagosan elkövetett csempészettel, továbbá az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalással vádolja az ügyészség. A tegnapi tárgyaláson tanúként meghallgatott vámügyintézőknek elmondásuk szerint nem volt tudomásuk a vádiratban szereplő bűncselekményekről. A büntetőügy tárgyalása tanúk és szakértők meghallgatásával májusban folytatódik majd. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel: 303-47381 Fax: 303-4744 ifflpd/WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. ("Mobilkészülékről nem hívható) Korlátozható-e a vélemény a sajtóban? ! Újra jöhet a lex-Pokol A Fidesz még nem döntött arról, hogy támogatja-e a javaslatot Alkotmánysértő a sajtóban megjelenő vélemények helyreigazításáról szóló törvényjavaslat - állítja az alkotmányjogász, aki szerint civilizált jogrendekben ez nem szokás. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége jövő kedden alakítja ki álláspontját az ügyben. Két évvel ezelőtt a szervezet akkori elnöksége a kisgazda Pokol Béla javaslatát alkotmánysértőnek tartotta, s leszögezték, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha azt változatlan formában elfogadja az Országgyűlés. Pungor András NÉPSZAVA A sajtójog eszközeivel akar fellépni „a közvéleményt befolyásoló egyoldalú és hamis vélemények sajtó útján való terjesztése ellen” Pokol Béla FKGP-frakcióvezető-helyettes, az alkotmányügyi bizottság elnöke kedden benyújtott törvénymódosítási javaslatával. A kisgazda képviselő már 1998-ban kezdeményezte, hogy kötelezzék azt az újságot ellenvélemény közzétételére, amely másokról hátrányos véleményt hoz nyilvánosságra. Akkor a lex-Pokolként elhíresült javaslatot a képviselő visszavonta, mivel a kormány, illetve a Fidesz-frakció azt átdolgozás nélkül nem támogatta. A napokban Torgyán József vetette fel, hogy a kisgazdapárt ellen sajtótámadás indult, amely mögött szerinte elősorban az SZDSZ áll. A kisgazda pártelnök szerint fel kell lépni egyes újságírók rágalmazása, hamis vádaskodása ellen. Ezért megbízták Pokol Bélát, hogy terjessze be ismét törvénytervezetét az Országgyűlés elé. Január 2-án Pokol változtatás nélkül nyújtotta be a polgári törvénykönyvet módosító javaslatát. Az indítvány indoklásában a kisgazda képviselő leszögezi, hogy a hatályos jogszabályok szerint „az ember legfeljebb csak becsületsértés címén perelheti be a vaskosabb minősítéseket tartalmazó cikkek szerzőit, de sajtó-helyreigazítási igény magasabb szintjét, amely során az ember kifejtheti saját véleményét is, nem veheti igénybe”. Ezért szükségesnek tartja a törvény módosítását, mely szerint majd „a társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény és értékelés közlése esetén a személyesen érintett követelheti a vélemény vagy az értékelés cáfolására közlemény közzétételét”. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja még nem alakította ki álláspontját arról, hogy támogatja-e Pokol Béla törvényjavaslatát - mondta Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója, aki szerint vagy a polgári törvénykönyvben, vagy azzal összhangban indokolt szabályozni a sajtó felelősségét. Az egész kormányzati oldal számára elfogadhatatlan az a hozzáállása néhány sajtóorgánumnak, hogy a hamis vádtól vagy rágalmazástól sem visszariadó módon igyekeznek lejáratni embereket, családokat, pártokat _________ fogalmazott Torgyán József. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint alkotmánysértő Pokol Béla indítványa, hiszen a véleménynyilvánítás szabadságát és az annak részét képező szerkesztői szabadságot sérti. Úgy véli, civilizált jogrendekben nem szokás a véleményt helyreigazítani, hiszen annak szabadnak kell lennie. Elképzelhetetlennek és technikailag is indokolatlannak tartja a jogszabálymódosítást, hiszen sokfajta napilapot, hetilapot adnak ki Magyarországon, így az ellentétes vélemények közlésének számos orgánum helyt adhat. Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint a MÚOSZ elnöksége jövő kedden alakítja az álláspontját az ügyről. 1998-ban a szervezet akkori elnöksége elutasította a probléma Pokol Béla által javasolt megoldását. Egyrészt alkotmánysértőnek tartották, másrészt úgy vélték, mivel a kétharmados sajtótörvény módosítása elképzelhetetlen volt, ezért került a javaslat egy feles törvénybe, ahová nem való. Két éve leszögezték, ha változtatás nélkül elfogadják az indítványt, a MÚOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. Torgyán szerint fel kell lépni egyes újságírók rágalmazása, hamis vádaskodása ellen. Ezért módosítanák a Ptk. szabályait Fény derülhet arra, ki a legnagyobb utazó MTI-információ Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökénél, hogy oldja fel az állami vezetők 1999. évi külföldi útjairól készült jelentés titkosságát - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. A Magyar Hírlap közölte, a KEHI elnöke szolgálati titokká nyilvánította az állami vezetők külföldi útjáról készített jelentést. Az írásban megemlítik: MárHavi László adatvédelmi biztos állásfoglalását kérték arról, hogy szolgálati titoknak minősíthető-e a jelentés. Borókai elmondta: a külföldi utakra vonatkozó vizsgálatot a miniszterelnök kezdeményezte. Az ellenőrzésről készült jelentést Sepsey Tamás, a KEHI elnöke az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény alapján zárolta. A kormányfő azért kezdeményezte a jelentés minősítésének feloldását, hogy a nyilvánosság is megismerhesse annak tartalmát. Egyebek mellett az úti jelentéseket és a napidíjak kifizetését vizsgálták. Arra vonatkozóan, hogy mikor lesz nyilvános a dokumentum, Borókai elmondta: mivel a KEHI elnöke a titokgazda, ezért a feloldás időpontja is tőle függ. Sepsey Tamás kifejtette: a jelentésnek azon része lehet publikus, hogy az állami vezetők közül ki, mikor, hányszor és hová utazott. A kormányfő levelét tanulmányozni fogja, ha megkapta. Hozzátette, hogy annak továbbra is titkosnak kell lennie, hogy egyes tárcák,mely utazási irodákkal, milyen feltételekkel kötött szerződést. Sepsey Tamás elmondta: amennyiben a jelentés nem titkos részeit nyilvánosságra hozzák, azt a Miniszterelnöki Hivatal internetes oldalán (www.meh.hu) is elhelyezik majd. A Magyar Hírlap értesülése szerint egyébként az agrártárcánál például nem írtak ki közbeszerzési pályázatot a külföldi utak intézésére. A tárca repülőjegyeit az az OTP Travel szerzi be, amelynek jogi képviselője Torgyán Attila, a miniszter fia. NÉPSZAVA Gógl megy, a lakás marad A Miniszterelnöki Hivatal méltányossági haladékot adott Gógl Árpádnak, így a volt egészségügyi miniszternek nem kell rögtön kiköltöznie abból a 142 négyzetméteres budai várbeli lakásából, amelynek bérleti díját az Egészségügyi Minisztérium fizeti. Külön nehézséget okoz, hogy két különböző jogszabály eltérően rendelkezik arról, hogy a posztjáról távozó miniszternek a hivatali lakásból is távoznia kell-e. ... Lakos Nóra NÉPSZAVA Nem költözik ki Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter a számára miniszterként kijelölt budai várbeli lakásából - olvasható az Index internetes újság tegnapi hírei között. A szóban forgó Úri utcai lakás az I. kerületi önkormányzat tulajdonában áll, s Gógl Árpád számára még 1999-ben a szaktárca bérleti jogot jelölt ki. A 142 négyzetméteres ingatlan bérleti jogának megszerzésére 11 millió forintot költött a minisztérium, s a rossz állapotban lévő lakás felújítására kiírt közbeszerzési felhívás szerint további milliókat terveztek áldozni az ingatlan átalakítására. Az állami vezetők juttatásainak feltételeiről szóló törvény alapján Gógl Árpádnak ki kell költöznie a várbeli lakásból, ugyanakkor egy másik, 1997-es kormányrendelet értelmében az állami vezetőket megilleti a lakás, s így Gógl Árpádnak, mint a Miniszterelnöki Hivatal leendő kormányfőtanácsosának, nem kell feltétlenül távozni otthonából is. Az bizonyos, hogy a Miniszterelnöki Hivatal méltányossági haladékot adott Gógl Árpádnak, hogy ameddig nem talál új lakást, addig maradhat várbeli otthonában - tudtuk meg Kassai Szilvitától, a MeH sajtóosztályának munkatársától. Megtudtuk továbbá: a méltányossági haladék oka, hogy Gógl Árpád előtt Nemcsók János lakott ugyanitt, és ő is több mint egy évvel az eredeti időpont után költözött ki hivatali lakásából, ezért akkor Gógl Árpádnak kellett várnia, így most őt is megilleti a haladék. A volt egészségügyi miniszter méltányossági haladékot kapott CV Tanúkihallgatás a Székely-ügyben Pungor András NÉPSZAVA Pénteken tanúkihallgatással folytatódik a kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselő ellen indított büntetőeljárás. Futó Barnabás, a letartóztatott képviselő ügyvédje egyelőre nem tudja, hogy kit fognak meghallgatni az ügyben. Szerinte nem valószínű, hogy szembesítenék valakivel Székelyt a tanúkihallgatás során. A volt kisgazda képviselő fokozott őrizetét egyébként nem oldották fel. A letartóztatott képviselőnek celláján kívül azért kell bilincset hordania, nehogy kárt tegyen magában. Balla Dániel vállalkozó lapunknak elmondta, sem őt, sem Emőd polgármesterét nem hívták meg a tanúkihallgatásra. Mostanában Ballát a Székelyügyben nem kereste meg az ügyészség. Mint ismert, az Országgyűlés tavaly október 17-én függesztette fel Székely Zoltán mentelmi jogát, mivel öt nappal korábban a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a budai Gellért szálló parkolójában tetten érték, amint 20 millió forintot átvett Balla Dánieltől. Tavaly december 12-én másodszor függesztették fel a képviselő mentelmi jogát az emődi kazettaügy miatt. Emőd polgármestere magnóra rögzítette, ahogy Székely állítólag megpróbálja megzsarolni őt. Tavaly év végén a Fővárosi Bíróság másodfokon is elrendelte Székely és két szakértője január 15-ig tartó előzetes letartóztatását. Székely tavaly decemberben már jelezte, hogy Ballát és Emőd polgármesterét feljelenti különböző bűncselekmények alapos gyanúja miatt. Tavaly december 11-én aztán ismeretlen tettes vagy tettesek ellen tette meg indítványát három témakörben. A szigethalmi önkormányzat, illetve a szigetszentmiklósi önkormányzat és Bálla cége, a Pest Megyei Víz és Csatornázási Kft. vonatkozásában gazdasági bűncselekmény alapos gyanúja miatt, valamint Emőd és társult önkormányzatok ügyében csalás és okirat-hamisítás miatt tett feljelentést. A Legfőbb Ügyészség a Pest Megyei Főügyészséghez továbbította a feljelentést, ahol december 22-én feljelentéskiegészítést rendeltek el - tudtuk meg Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség sajtó- és tájékoztatási osztályának vezetőjétől. Az ügyben meghallgatták Székely Zoltánt, aki elmondta, hogy állításait okiratok is alátámasztják. A Pest Megyei Főügyészség elrendelte az iratok beszerzését, ennek határideje január 20-án telik le. Ezután döntik el, hogy megindítják-e a nyomozást vagy ejtik az ügyet. Balla Dániel lapunknak elmondta: a szigetszentmiklósi és szigethalmi közbeszerzési pályázat eredményét megtámadták, az ügyet a közbeszerzési döntőbizottság megvizsgálta. Balla a feljelentéseket Székely bosszújának tekinti, leszögezte, hogy semmi alapja nincs a vádaskodásoknak.