Népszava, 2001. május (129. évfolyam, 101-126. sz.)

2001-05-02 / 101. szám

14 Ellenőrzik a felvételi adatlapokat Hibásan adminisztráltak a középiskolák MTI-információ A felvételi időszak meghosszabbítását kezdeményezte az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) annak érdekében, hogy egyetlen diákot se érjen hátrány adatközlési hibák miatt. Az elmúlt héten több szülő és iskola jelezte a középiskolai felvételiket koordináló OKÉV-nél, hogy hibát tapasztal a felvételi lapokban. A központ munkatársai ezek közül az észrevételek közül többet jogosnak találtak, míg más esetekben az észrevétel nem volt megalapozott. A hibák oka döntően az, hogy az iskolai adatlapokat - amelyek a felvenni szándékozott gyerekek adatait, valamint rangsorukat tartalmazza - a középiskolák hibásan töltötték ki. A hibák kijavításában problémát okozott, hogy az iskolák 24 százaléka, 264 iskola a jogszabályban meghatározott határidőn túl küldte meg az iskolai adatlapot. A hibák döntő része a diákigazolványok számának pontatlan megadásából, nevek elírásából, a tanulói jelentkezési szándéknak a felvételkor való figyelmen kívül hagyásából (például az iskola olyan tagozatra kívánta felvenni a tanulót, ahová nem is jelentkezett) eredt, így informatikai úton csak korlátozottan volt javítható. Ezért lehettek hibák az OKÉV által kiküldött kiértékelt iskolai adatlapokban. A felvételi időszak meghoszszabbítása annak érdekében történt, hogy az adatlapokon - melyeket az iskoláknak ellenőrzésre visszaküldtek - javíthatók legyenek a korábban hibásan megadott adatok. Valamennyi középiskolában ma, május 2-án rendelkezésre állnak azok az adatlapok (ezt az OKÉV levélben és elektronikus úton is elküldte az intézményeknek), amelyek ezt lehetővé teszik, így a felvételi időszak két nappal hosszabbodik meg. Az OKÉV felhívja minden szülő és iskola figyelmét arra, hogy a felvételin elért eredmények érvényesek. Biztosított tehát, hogy minden tanuló a felvételin nyújtott teljesítménye alapján nyerjen felvételt az általa választott középiskolába. A következő napokban kizárólag az iskolai adatközlés korrekciójára kerül sor. NÉPSZAVA BELFÖLD Hárommilliárdos hiány halmozódott fel a SOTE-n A jövő héten születik döntés a Semmelweis Egyetem pénzügyi konszolidációjáról - értesült lapunk. A csaknem hárommilliárd forintos hiányt felhalmozó intézmény intézkedési tervet készített, melyet a kirendelt kincstári biztos a napokban elfogadott. Az érintett tárcák közösen határoznak az intézmény gazdálkodásának rendbetételéről. Kirády Attila NÉPSZAVA A SOTE, a Haynal Imre Egyetem és Testnevelési Egyetem integrációjával létrejött Semmelweis Egyetem (SE) január végén került pénzügyileg kritikus helyzetbe. A közel kilencezer hallgatót oktató intézmény induló adósságállománya tavaly év közben 1,2 milliárd forintot ért el, december végére pedig a tartozás már 1,7 milliárd forintra nőtt. Ebből a 60 napon túli összeg 182 millióra rúgott, így év elején a pénzügyminiszter kincstári biztost nevezett ki az intézmény élére. (A jogszabály szerint kincstári biztost akkor küldenek költségvetési intézményhez, ha hatvan napon túli adósságállománya meghaladja az 50 millió forintot, illetve éves költségvetésének 3,5 százalékát.) Az orvosi egyetemen jelentkező hiány főként abból adódott, hogy a betegellátást is folytató intézmény bevételének döntő többségét az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) kapja, az OEP azonban nem fizette ki a gyógyítás valódi költségeit - vélik az oktatási tárca szakértői. A Semmelweis Egyetem 32 milliárdos idei költségvetésének csaknem 60 százaléka folyik be az OEP-től, 21 százaléka a szaktárcától, 16 százaléka pedig saját bevétel. Az Oktatási Minisztérium (OM) által nyújtott támogatás - amelynek összege tavaly 5,6 milliárd, idén pedig 6 millird forint - a képzési, kutatási költségeket, illetve a hallgatói juttatásokat tartalmazza. A tárca szakértői állítják: az ország négy orvosi egyetemét tekintve az egészségügyi pénztár által ki nem fizetett összeg körülbelül tízmilliárd forint. Az OM gazdasági helyettes államtitkára mindehhez hozzátette: az adósság felhalmozódásához vezethetett az is, hogy nem hajtották végre a két évvel korábban elhatározott intézkedéseket. (Akkor szintén kincstári biztost neveztek ki a pénzügyileg katasztrofális helyzetbe került intézmény élére). Stark Antal elmondta: nem került sor több ingatlan értékesítésére, elmaradt például a Sváb-hegyen találhatóklinikai részleg eladása is. Az intézmény a napokban az oktatási és az egészségügyi tárca elé terjesztette az egyetem gazdasági helyzetének stabilizálására irányuló átfogó javaslatát. Az egyetem vezetősége koncepcióját a kincstári biztos jóváhagyta. A javaslat többek között az intézmény szerkezeti átalakítását, informatikai és belső elszámolási rendszerének korszerűsítését, valamint a külső és a saját bevételi források növelését tartja legfontosabb feladatnak. Felmerült egyes tanszékek, illetve intézmények összevonása, illetve megszüntetése is. A tervezetet jövő hét közepén tárgyalják az érintett tárcák. Ezután megkezdődhet a pénzügyi konszolidáció. Feljelentés az erzsébetvárosi ingatlaneladás miatt NÉPSZAVA-információ Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Fidesz- MPP az erzsébetvárosi önkormányzati képviselőtestület néhány VII. kerületi ingatlan eladásáról szóló döntése kapcsán. A testület március 22-i ülésén döntött leromlott állapotú ingatlanok eladásáról. A bontásra ítélt házak helyén a vevőknek a kerület rendezési tervéhez illeszkedő új ingatlanokat kell építeniük. A kerületi Fidesz-frakció álláspontja szerint ezen döntés jogszabálysértő, mivel a kötelezően előírt pályáztatás nélkül adták el az ingatlanokat, ráadásul áron alul, nem a legjobb ajánlatot elfogadva. Mivel az ügyben bűncselekmény - hűtlen kezelés - alapos gyanúja merült fel, ennek kivizsgálása érdekében fordult a nyomozóhatósághoz a Fidesz-frakció - közölte kérdésünkre Kocsis László, az önkormányzat jogi bizottságának fideszes elnöke. Szabó Zoltán, a kerület MSZP-s polgármestere elmondta: a képviselő-testület minősített többségének döntése alapján nem kötelező pályázati úton értékesíteni az ingatlanokat. A szóban forgó ügyben ezért maradt el a tender kiírása. A vevők pedig nem ingatlanhoz, valójában egy üres telekhez jutottak. Erzsébetváros történetében eddig nem volt példa arra, hogy üres telekért több mint 80 ezer forintos négyzetméterenkénti vételárat fizessenek. Ennél egyébként csak többet kapott az önkormányzat. A jobb ajánlattal kapcsolatban Szabó annyit mondott, miután egy évek óta húzódó ingatlan eladása megoldódni látszik, érdekes módon soha addig szóba sem került vevők neve is feltűnik. Az üzleti életben viszont hallani valamiről nem elég. 2001. MÁJUS 2., SZERDA 3 A pilóták egyre nehezebben tudják teljesíteni a NATO-nak tett ígéreteiket Modernizáció helyett felújításra várnak a MiG-29-esek Az ÁPV Rt. arról egyezkedik az oroszokkal, hogy a légierő összes, 27 darab MiG-29-es harci repülőjének a nagyjavítását az államadósság terhére végezzék el, növelve az eladásra szánt vadászok értékét. Eközben a szakminisztériumot az üzemeltetés napi gondjai foglalkoztatják, a harci repülők állapota miatt ugyanis a katonák egyre nehezebben tudják a NATO-nak tett kötelezettségeiket teljesíteni. Szabó Iréné NÉPSZAVA Nem lehet finanszírozni a 27 darab MiG-29-es vadászgép teljes nagyjavítását abból a keretből, amelyet az oroszok az államadósság törlesztésére felhasználhatnak - állítják orosz-német műszaki szakértők. Más forrásból úgy tudjuk: azoknak az orosz kormányszerveknek a képviselői, akikkel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója a magyar kabinet felhatalmazásával tárgyalásokat folytat, eddig az adósságteherből csupán egy 15 milliárdos alkatrészcsomag leszállítását, valamint még meg nem határozott számú gép nagyjavítását tartják lehetségesnek. Birtokunkban lévő dokumentumok állításával ellentétben az ÁPV Rt. lapunkkal közölte: Faragó Csaba elnök-vezérigazgató a németekkel nem tárgyal, csak az oroszokkal. A MiG-ek modernizációja nem tárgya az egyezkedéseknek, csak a karbantartás és a nagyjavítás, amit valóban az államadósság terhére szeretne a kormány elvégeztetni. A vagyonkezelő nem cáfolta, hogy a gépek értékesítése a végső cél, amit az oroszok hozzájárulása nélkül nem lehet megvalósítani. Katonai megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy az égetően szükségessé vált nagyjavítási és karbantartási munkákat viszont csak a németekkel karöltve végezhetik el az oroszok. Egy orosz-német hadiipari együttműködési szerződés értelmében ugyanis a MiG- ekkel kapcsolatos valamennyi műszaki átalakítást, javítást, modernizálást vagy élettartammeghosszabbítást is közös cégük, a MAPS végezheti. Ez viszont azt jelenti: a tulajdoni hányad is meghatározza, hogy mi mehet az orosz államadósság terhére és mi az, amiért készpénzzel kell fizetni. Egyébként az orosz vadászgépek üzemeltetési és karbantartási technológiáját együtt dolgozták ki. A megállapodás értelmében a magyar MiG-eket a bajorországi Manchingben javítják majd, ha sikerül egyezségre jutni. Úgy tűnik, a szerződéskötéstől még igen távol állnak az érintett felek. Eközben a NATO- nak vállalt kötelezettségek teljesítése kritikussá vált a Magyar Légierőnél: nincs folyamatosan 8 üzemképes MiG és 6 tartalék vadász Kecskeméten, holott a kormánydöntés értelmében az orosz gépeknek még 2004-ig hadrendben kell állniuk. Akkorra várható ugyanis, hogy nyugati beszerzésből 24 modernizált harci gépet kap Magyarország. A szakminisztérium MiG-29- esekkel kapcsolatos álláspontjáról nem kaptunk tájékoztatást az illetékesektől. Tárca közeli forrásokból úgy tudjuk, a MiG-ek sorsa az ÁPV Rt. „üzleti szálán” és a Honvédelmi Minisztérium üzemeltetési, működtetési „szálán” fut. Az egyeztetés - személyi okok miatt - még nem történt meg. Úgy hírlik, az ÁPV Rt. megfontolandónak tartja, hogy csak 8+6 MiG-et hagy meg a seregnek, a többit repülésképesen vagy anélkül piacra dobja. Állítólag az oroszok megígérték, hozzájárulnak az értékesítéshez, sőt segítenek abban. A végső cél a gépek értékesítése, amely az orosz fél beleegyezése nélkül nem megvalósítható Beperelte az ORTT-t a Tilos Lakos Nóra NÉPSZAVA A Tilos Rádió ma adja be keresetlevelét a Fővárosi Bírósághoz az Országos Rádió és Televíziós Testület (ORTT) budapesti rádiófrekvencia-pályázata ügyében. A frekvenciát a Rádió C nyerte el. Keresetükben a versenytörvény azon passzusára hivatkoznak, amely szerint „a pályáztatás tisztaságát megszegni tilos”. A Tilos azt kéri a bíróságtól, rendelje el, hogy az ORTT semmisítse meg a Rádió C-vel a következő fél évre a frekvencia használatról kötött szerződését és pontozza újra a beadott pályázatokat. A Tilos nem kéri a bíróságtól a Rádió C frekvenciahasználatának ideiglenes felfüggesztését, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyben. A Tilos azt sérelmezi, hogy a műsorszolgáltatási tapasztalatokra nekik sokkal kevesebb pontot adott az ORTT, mint a Rádió C- nek, noha ők majdnem tíz éve sugároznak. Vékony Éva, az ORTT szóvivője kérdésünkre elmondta: a Tilos rádió hivatalos álláspontját a testület nem ismeri az ügyben, így ameddig valamilyen értesítés nem érkezik, nem tudnak reagálni sem. Hozzátette: szerinte szakmai döntés született. Pénzügyi alap nemzetközi hitelből Új gazdasági programot ajánl Tímár György kisgazda képviselő Egy kisgazda képviselő új gazdasági programot ajánl. Tímár György ehhez 25-30 milliárd dolláros kölcsön felvételét javasolja. Ezzel új beruházásokat is teremthetnének és kárpótolhatnak az egykor tulajdonuktól megfosztottakat. NÉPSZAVA-információ Tímár György kisgazda képviselő Timóka-programnak nevezi javaslatát, amely pontokba szedve elemzi a jelenlegi magyar gazdasági helyzetet és a közállapotokat. Szerinte a gazdaság krónikus tőkehiányban szenved, a mégis meglévő tőke pedig beruházásokba, illetve külföldre menekül. Ennek oka az országban kialakult jogbizonytalanság, a „maffiás” és más alapvető emberi jogokat sértő csoportok tevékenysége. A képviselő javaslata szerint a magyar állam garanciája mellett egy nemzetközi hitelből származó pénzügyi alapot kellene létrehozni. Ebből kárpótolhatnák az egykor alkotmánysértéssel károsítottakat, s oly módon ruházhatnák be ezt az összeget, hogy az kompenzálja a magyar gazdaság lemaradását. Az állami garancia csak arra terjedne ki, hogy nemzetközi szervezetek segítségével biztosítsa a hitel megfelelő felhasználását. A kölcsön biztosítéka maga a beruházás lenne, kvázi jelzálog jelleggel. A képviselő elképzelése szerint a hitel a költségvetést így nem terhelné, de közvetve elősegítené a magyar gazdaság fejlődését. Az említett kölcsön 30 milliárd dollár körüli összeg lenne, amelyet 25-30 év futamidőre adnának, 5-10 éves fizetési moratóriummal. A tőke oly módon kerülne felosztásra a korábban kárpótlásra jogosultak között, hogy kánkkal egyenértékű „értéklevelet” kapnának az arra jogosultak, amit azonban nem lehetne forgalmazni, csak örökölni. Ezt az értéklevelet olyan nem kereskedelmi vállalkozásokba lehetne visszaforgatni, amelyeket nemzetközi pályázatok útján jelölnek ki, így segítene tehát megteremteni a fenti kölcsön visszafizetésének feltételeit is. A tőke visszafizetése után az értéklevelek által megtestesített vagyonok forgalomképessé válnának, így a képviselő szerint újabb sérelmek okozása nélkül lehetne rendezni a mai sajnálatos gazdasági és társadalmi helyzetet. Ma folytatódik a Kalasnyikov-per Folytatás az 1. oldalról A vád szerint Mezősy látta el a szállítókat hamis megrendelő okmányokkal. Miközben a belga sajtóban Mezősyről és kapcsolatairól cikkeznek, Magyarországon ma folytatódik az úgynevezett Kalasnyikov-per. Ebben csaknem egymillió dollár „eltüntetésével” vádolja az ügyészség az egykori állami fegyverkereskedő cég, a TKV volt vezérigazgatóját. Miklós Tibor - a vádirat szerint - a cég számára bevételezett 985 ezer dollárt, amelyet egy Freedum nevű fantomcég utalt át. Az összegért cserébe - állítólag - géppisztolyokat kért a megrendelő. (Az emlékezetes botrány után - amikor a magyar állam a horvátoknak szállított fegyvert - ez az üzletkötés nem jött létre.) A pénzt a befizető visszakövetelte, azonban a TKV gyanúsnak találta az igényt és nem fizetett. A TKV-t egyébként négy évvel ezelőtt jogutód nélkül felszámolták. Mint az iratokból kiderült, az átutalt összeg visszafizetését azonosíthatatlan - külföldi postahivatalokból feladott - faxokkal sürgette az állítólagos tulajdonos. Az egyes követeléseken szereplő aláírások - az írásszakértő szerint több különböző személytől származnak. Lapunk úgy tudja, hogy a gyanús ügyletben már az 1990-es évek elején felbukkant a most csempészettel vádolt Mezősy Géza neve. Akkoriban ugyanis az egymillió dollár „levásárlását” kezdeményezte a magyar félnél. Sajátos helyzet, hogy a követelt összeg valódi tulajdonosa a mai napig ismeretlen, illetve hogy - esetenként befolyásos állami tisztviselők közreműködésével - többen, többször igyekeztek behajtani az öszeget. Legutóbb 1996-ban egy magyar ügyvéd horvát állami igényként terjesztette elő a követelést. Ezt azonban Horvátország hivatalosan soha nem kérte Magyarországtól. 1997-ben a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el az ügyben. Az állítólagos horvát állami megkeresés kapcsán országgyűlési bizottság vizsgálta ki az Eltér Tamás ügyvéd által benyújtott követelés jogosságát. Kiderült, hivatalos igény nem létezik. A parlamenti bizottság adta át az ügyészségnek a keletkezett iratokat, kérve, állapítsák meg, történt-e bűncselekmény. A főügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A vizsgálatot az akkori Központi Bűnüldözési Igazgatóság végezte el. A ma folytatódó per érdekessége, hogy az állítólagos hűtlen kezelésnek soha nem találták meg a sértettjét. Az ügyvéd az elmúlt években egyetlen alkalommal sem nevezte meg megbízóját, annak kiléte a hatóságok előtt azóta is ismeretlen. Korábban felmerült, hogy a hivatalos horvát fegyverszállítások leple alatt csempészetet igyekezett elkövetni egy máig ismeretlen tettes, aki a kirobbant botrány miatt jobbnak látta, ha veszni hagyja a befektetett pénzt. Az ügy körülményeit ismerő bennfentesek viszont igyekeztek valamilyen módon hozzájutni a jelentős összeghez, s ez vezetett a többszöri, több módon benyújtott követeléshez. Ha a per során kiderül, hogy azok, akik az egymillió dollárt az évek során követelték, nem jogos tulajdonosai a pénznek, könnyen vádlottá válhatnak. Ellenük ugyanis jelentős összegre elkövetett csalás kísérletének bűntette miatt vádat emelhet az ügyészség.