Népszava, 2003. február (131. évfolyam, 27-50. sz.)
2003-02-28 / 50. szám
10 TANULJ VELÜNK! A FAZEKAS MIHÁLY GYAKORLÓ GIMNÁZIUM ÉS A NÉPSZAVA KÖZÖS FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐJE MATEMATIKA 11. 1. feladat: Bizonyítsuk be, hogy bármely konvex négyszög átlós hosszának összege nagyobb, mint bármely két szemközti oldala hosszának összege! 2. feladat: Adott a derékszögű koordináta rendszerben két pont A(0;3) és B(10;12). Keressük meg az x tengelynek azt a P pontját, amelyre teljesül, hogy az AP és BP szakaszok hosszának összege a lehető legkisebb! 3. feladat: Keressük meg az alábbi függvény minimumhelyét! /(x) 1 -Ja7 + X7 + J(b- x)2 + c1 ahol a,b,c , R. 4. feladat: Azok közül a háromszögek közül, amelyeknek adott egy oldaluk és az ezzel szemközti szögük, melyiknek a legnagyobb a kerülete? 5. feladat: Bizonyítsuk be, hogy minden háromszögben igaz az alábbi egyenlőtlenség! mH+m()+mc, 9 y magasságvonalak, a háromszögbe írható kör sugara. 6. feladat: A 2. kerületű ABC háromszög oldalait belülről érintő körhöz húzzunk az oldalakkal párhuzamos érintőket! Válasszuk ki az érintők háromszögbe eső szakaszai közül a legnagyobbat Mekkora lehet maximálisan ez a szakasz? 7. feladat: Az ABC hegyesszögű háromszög belsejének mely I pontjára lesz az AI+Bi+CI összeg minimális? (Izogonális pont) 8. feladat: Az ABCD téglalap alakú biliárdasztal AD oldalának M belső pontjából indított golyó az AB oldalt Q, a BC oldalt P és a CD oldalt N belső pontjában érintve visszakerül az M pontba. Minden oldalról ugyanakkora szögben pattan tovább, amekkora szögben elérte az oldal. Bizonyítsuk be, hogy MQPN négyszög kerülete állandó! M pont mely helyzetében lesz az MQPN négyszög területe maximális? kettősségében látja a művészet célját (prodesse et tuti delectare), hangsúlyozza a tehetséghez mért tárgyválasztást (Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!), kiemeli a mesterségbeli tudás és az ihlet egyidejű meglétének szükségességét, a műgond fontosságát (Te kilenc évig tartsd vissza műved). Horatius nemcsak a tanító jellegű, hanem a vallomásos ars poeticára is példát adott. Melpomenéhoz című ódájában a műalkotás örökérvényűségét hirdeti (Exegi monumentum...; Allércnél maradóbb művem), s ezáltal a költői hírnév halhatatlanságát is megfogalmazza (Non omnis moriar... Meg nem halhatok teljesen). Mindkét gondolat a vallomásos ars poeticák évszázados-évezredes toposza lesz. A középkor és a reneszánsz idején elsősorban tudós művek, esztétikák és poétikák foglalkoztak a költészettel, s csak elvétve születtek ars poeticák. Dante a „dolce stil nuovo” költői iskolájának hitvallását - a szerelem megnemesíti a lelket — fogalmazza meg a Már-már azt hittem... kezdetű szonettjében. Ronsard a francia nyelvű líra kimunkálásában látja önnön jelentőségét (Múzsájához, A saját sírjára). A tanító jellegű ars poetica a 17. században születik újra. A leghíresebb Boileau Art poétique (Költészettan, 1674) cí mű műve, mely a klasszicizmus „szabálygyűjteményévé” vált. Horatiusi mintájánál kevésbé költői, de didaktikus és normatív. Boileau a korabeli esztétikai vitákat foglalja öszsze, s általános művészi alapelvvé teszi a ratio, natura, Veritas (ész, természet, igazság) hármasságát, hiszen „semmi nem szép, csak ami igaz". A négy énekből álló mű legismertebb részlete a tragédia hármas egységének követelményét írja elő: „bennünket az Esz vezet szabálya rendjén, / úgy kívánjuk, legyen jól formált a cselekmény, s történjék egy eset, egy helyen, egy napon; kezdettől végig azt lássuk a színpadon." A 19. századtal — összefüggésben a romantika személyességével és eredetiségprogramjával - általánosabb a műfaj vallomásos jellege. Az esztétikával tudományosan foglalkozóknak az antik műfaj nem volt elég objektív, egyértelmű; a költőknek viszont az eredeti műfaj tudományossága is túl soknak tűnt ahhoz, hogy ezt a változatot képviseljék. A vallomásos ars poeticákban a lírai és a költészethez fűződő személyes kapcsolatáról vagy a költészet vigaszáról vall bensőségesen. Goethe érett korszakában a szabadság és a rend, az ihlet és az önkorlátozás kettősségében látja az igazi műalkotás létrejöttének feltételét (Természet és művészet, 1808). Schiller a különféle versformákhoz fűződő viszonyáról elmélkedik (A disztichon; A nyolcsoros stanza). Puskin Az emlékműben a horatiusi ,,nem halok meg telje sen” gondolatot újítja fel, s az alkotásaiban továbbélő költő halhatatlanságát hirdeti. Keats Oda egy görög vázához (1819) című költeményének végén fogalmazza meg szállóigévé vált gondolatát a művészet lényegéről: „A Szép, igaz s az Igaz, szép!" A romantika utáni korszakban Gautier A művészet (1857) című ars poeticája új irányt szab a líra fejlődésének. Gautier szakít a romantika prófétikus költészetével, s a művészet öntörvényűségét hirdeti, azaz a költő és a költészet nem állhat helyt a polgári világért, csupán önmagáért. A programversben a nyelvi megformálás igényességét is vallja, előlegezve a parnasszisták és a Part pour Mart törekvéseit. Baudelaire Az albatroszban (1859) a költő és a hétköznapiság világának viszonyát világítja meg a címadó allegóriával. Verlaine költészettana (1874) a posztromantikus líra egyik jellegzetes ars poeticája. Annyiban kötődik a megelőző korszak esztétikai törekvéséhez, hogy a zeneiségnek mint a teljesség hordozójának a fontosságát hangsúlyozza. Elveti viszont a maradék kötöttséget is: a retorikát, a hagyományos szintaktikát, a csattanóra való építkezést Csak a rímet tartja meg mint szükséges rosszat, hiszen a teljes gátnélküliséget még nem vállalja. A modern, 20. századi ars poeticák polifon jellegűek, a személyiség és a társadalom számos problémáját érintik. Rilke Archaikus Apolló-torzója (1908) a műalkotás titkát kutatja, a befogadóra gyakorolt hatást, mely az embert arra készteti, hogy „Változtasd meg érted!" Apollinaire emberi és költői programját fogalmazza az avantgárd első hulláma idején: „Elítélem a hagyomány s a lelemény e hosszú vad vitáját / A Kaland s a Rend pörpatvarát" (Egy szép vörösesszékéhez, 1918). Majakovszkij az orosz futuristáknak a múltat elvető, jövőt építő törekvését verseli meg a Parancs a művészek hadseregéhez (1918) című kiáltvány-költeményében. A szürrealista mozgalomtól eltávolodó Paul Eluard a valóság megragadását és ábrázolását tekinti a költészet céljának („A költészet célja a gyakorlati gazság"). Egyesek az ars poetica fogalomkörébe sorolják az avantgárd mozgalmak írói kiáltványait is. Ezek annyiban rokoníthatók a horatiusi típussal, hogy nem vallomásokat, hanem tételeket közölnek; ezt viszont nem a személyes költőiség, hanem a mozgalmi hadparancs stílusában teszik. Néhány jellegzetes kiáltvány a különböző izmusok köréből: expresszionizmus - Kirchner: A „Die Brücke" Művészeti Egyesület krónikája (1913); futurizmus - Marinetti: A futurizmus kiáltványa (1909); Palazzeschi: A fájdalomellenesség. Futurista kiáltvány (1914); Burljuk-Krucsonih-Majakovszkij-Hlebnyikov: Pofon ütjük a közízlést (1912); dada-Tristan Tzara: Dada kiáltvány (1918); Huelsenbeck: Dadaista kiáltvány (1918); Picabia: Dada Kannibál manifesztum (1918); szürrealizmus - Breton: A szürrealizmus első kiáltványa (1923); A szürrealista varázsművészet titkai (1924); Artaud-Breton: Párbeszéd 1928-ból. Breton-Éluard: Jegyzetek a költészetről (1928). A magyar költészetben a latin nyelven író Janus Pannonius néhány alkotása, illetve műrészlete sorolható a tágan értelmezett, vallomásos ars poeticák közé. A Pannónia dicsérete (1465 k.) című epigrammája a költői öntudatot, az elsőség érzetét és büszkeségét szólaltatja meg. Ugyanez a gondolat fogalmazódik meg a Midőn beteg volt a táborban (1464) című elégia zárlatában is. A költészet és a környezet viszonyáról elmélkedik Janus Anarnii Galeottóhoz (1458- 59) című költeményében. A magyar nyelvű reneszánsz líra legkiemelkedőbb alakja, Balassi Bálint esztétikai-poétikai nézeteit a Szép magyar comedia Prológusáéban (1588) fejti ki. Lírai alkotásai közül a Búcsúja hazájától... (Ó én édes hazám, te jó Magyarország...) utolsó versszaka utal a költeményeihez való viszonyára: a tűzbe vetés gesztusát azonban nem kell komolyan venni, csupán humanista toposzról van szó, ráadásul a kézirat - szintén humanista közhely — úgysem ég el. A magyar barokk költészetében Zrínyi Mik lós az Adriai tengernek syrenaia című kötetét a Peroratióval (1651) zárja; ebben a költő-hadvezér a horatiusi halha tatlansággondolatot fogalmazza újra, egyúttal értékrendjének legfontosabb alkotóelemét is fölmutatja azzal, hogy példaként állítja a tudatosan választott embereszményt, a Krisztus katonája („athleta Christi”) hősiességét MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM II. Ars poetica I. Az ars poetica elnevezése (lat. költői mesterség, a költé szet mestersége/művészete, költészettan) a műfaj antik eredetére utal. Hagyományos értelemben általában versben írt, didaktikus és normatív mű, mely a költészet céljaival, eszközeivel, a költő és a világ kapcsolatával, a költői műalkotás lehetséges céljaival foglalkozik. Tágabb értelemben oktató szándék nélküli, vallomásos mű, melynek tárgya maga a költészet, a költő és a költészet személyes kapcsolata, a költői hitvallás, a költő és a világ viszonya. Legtágabb értelemben minden olyan mű, mely tükrözi az alkotó költészeti nézeteit, és utat, megoldást, elvet sugall a költőtársaknak és a befogadóknak. E két utóbbi meghatározásra utal az ars poetica közkeletű magyar neve: költői hitvallás. Az ars poeticát tévesen azonosítják a poétika műfajával, mert az tudományos értekezés, elemzésekkel alátámasztott, logikailag elrendezett tételekben fogalmazza meg az irodalom-költészet mibenlétéről vallott elveket, a legfontosabb szabályokat, szemben az ars poetica vallomásszerű előadásmódjával és szépirodalmi stílusával. A különböző poétikák és az ars poeticák között azonban kapcsolat van: a költői hitvallások gyakran hivatkoznak a tudományos igényű munkákban megfogalmazott állításokra. Különösen Arisztotelész Poétikájának két fogalma, a művészet és valóság viszonyát érzékeltető mimézis, illetve a műalkotásnak a befogadóra gyakorolt hatását összegző katarzis buk kan fel - elfogadó vagy polemizáló módon - a különböző ars poeticákban. Az antik görög kezdetek után Horatiusnak a Pisókhoz írt episztolája (Bp. II. 3.) máig mintadarabja az inkább normatív jellegű, összegző-tanító ars poeticáknak. Az Ars poetica (De arte poetica) címen is ismert költői levél a klasszicizmus korának végéig szinte kánonként szolgált, noha szerzője nem szigorúan kánonképző alkotásnak szánta. A római költő alkotása normatív, didaktikus, de dogmatikus merevségtől mentes tanköltemény. Műfaji sajátosságából következően sokféle kérdést érint: az episztola első részében a költő alkotó tevékenységéről, a műről, műfajokról szól, a másodikban a költőről, a tárgyválasztásról, a tehetséget alakító tényezőkről. Számos megállapítása szállóigévé vált. Horatius az erkölcsi nevelés és a szórakoztatás 2003. FEBRUÁR 28., PÉNTEK NÉPSZAVA TÖRTÉNELEM 11. 4) A FÖLDKÉRDÉS MAGYARORSZÁGON, 1867-1939 Az 1848-as jobbágyfelszabadítás csak a parasztnépesség alig felének juttatott földet s a kisbirtokos parasztok többsége is törpebirtokos (max. 5 holdas) maradt, így a dualizmus korszakában is megmaradt a nagybirtokrendszer (a gazdaságok 0,2%-a volt 1000 holdnál nagyobb, de ezek rendelkeztek a termőterület 32%-ával), és az egyik legégetőbb társadalmi probléma változatlanul a földkérdés volt. A földtelen agrárproletárok (kb. 4,5 millió ember) helyzete különösen az ún. Viharsarokban (Tisza-Maros szöge) vált kritikussá az 1890-es években. A nagy föld munkák (folyamszabályozás, vasútépítés) befejeződése után egyre nehezebbé vált a megélhetésük, azonban sem a korabeli politikai vezetés, sem a parlamenti ellenzék nem foglalkozott érdemben problémáikkal, így aratósztrájkokkal (1891, Orosháza; 1894, Hódmezővásárhely) jelezték elégedetlenségüket, amelyre csendőri fellépés lett a válasz. Hasonló sorsra jutott az első agrárszocialista mozgalom (Független Szocialista Párt), amelyet Várkonyi István szervezett 1897-ben. A XX. század elején alakultak már néhány parlamenti hellyel is rendelkező parasztpártok (Áchim András, ill. Nagyatádi Szabó István vezetésével), amelyek elsősorban a kisgazda érdekeket képviselték, földosztást, demokratizálást, általános, titkos választójogot követeltek. A dualista korszakban azonban nem született a kérdésben megoldás. Az első világháborús összeomlás idején (1918. október) hatalomra kerülő polgári demokratikus Károlyi-kormány programjában szerepelt a földosztás, a súlyos bel- és külpolitikai problémák miatt azonban késett a földreformtörvény megszületése. Az 1919 februárjában kiadott földtörvény az 500 holdnál nagyobb földesúri és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártérítés melletti kisajátítását és szétosztását rendelte el. Földosztásra csak Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök kápolnai birtokán került sor. Az 1919. március 21-én hatalomra kerülő Tanácsköztársaság kisajátította ugyan a 100 holdon felüli nagybirtokokat, de azonnal termelőszövetkezetek megalakítását rendelte el. A kormánynak így 1919 nyarán a földosztás elmaradása miatt elégedetlen parasztság lázadásaival is szembe kellett néznie. A Tanácsköztársaság bukását követő átmeneti korszakban újjáalakult - több parasztpárt egyesülésével - Nagyatádi Szabó István kisgazdapártja, s 1919 őszén kormányzati szerepet kapott Huszár Károly kormányában. Az 1920-as nemzetgyűlési választásokból az egyik legerősebb pártként került ki a Kisgazdapárt, s Nagyatádi lett az első konszolidációs Teleki-kormány földművelésügyi minisztere. A földreform további halogatása veszélyeztette volna a konszolidációs folyamatot, így született meg az 1920-as földtörvény. Nagyatádi eredeti javaslatát azonban a pozícióit viszszaszerző nagybirtokos réteg „megszelídítette”, így csak a termőterület 8,5%-át, kb. 411 ezer parcellát osztottak szét, kárpótlás ellenében. A földreform ugyan a többnyire életképtelen törpebirtokok számát növelte (kivéve az ún. vitézi telkeket), mégis mintegy kétmillió embert érintett, tovább növelve a föld szerepét, presztízsét a paraszti világban. A nagybirtokrendszer fennmaradása, ill. a paraszti földéhség miatt született meg a korabeli sajtónyelvben a „hárommillió koldus országa” kifejezés. A gazdasági világválság még reménytelenebb helyzetbe hozta a kistermelőket, s a kormánypártból (Egységes Párt) kivált kisgazdák (1930, Független Kisgazdapárt) felújították a földreform követelését. Még radikálisabb elképzelésekkel léptek fel a népi mozgalom résztvevői, akik az 1930-as években szociográfiákkal hívták fel a figyelmet a paraszti világ problémáira, majd 1937-ben egy részük a Márciusi Front keretében sürgette a földreformot. Az 1930-as évek kormánypolitikusai néhány ígéret kivételével (Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve és az Új Szellemi Front együttműködési kísérlete 1935-ben) nem vállalták fel a probléma rendezését. Sőt a szociográfiák „lázító” íróit bíróság elé állították, és a Március Frontot 1938-ban betiltották. Ennek ellenére a népi mozgalom egy része a közvetlen politizálást választotta, s 1939 nyarán megalakították a Nemzeti Parasztpártot. A második világháború végéig azonban nem játszhattak számottevő szerepet a magyar politikai életben, főről 7,5 millió főre csökkent. Hozzávetőleg 3,3 millió magyar került a szomszédos országokhoz, 63 vármegye közül mindössze 10 maradt érintetlen. A béke értelmében hazánk hadseregét 35 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást, a fegyver- és hadianyagimportot, elrendelték a flottat A TRIANONI BÉKE KÖVETKEZMÉNYEI A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. jún. 4.) szerves részét képezte a versailles-i békerendszernek (a békekonferencia megnyílt 1919. január 18.-án). A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. A történelmi Magyarország területe 282 ezer kmf-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km 2-re, lakossága 18 millió és a légierő leszerelését. Etnikailag az új ország szinte homogén arculatot mutatott: a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak (1920), 97%-a magyarul beszélt. A nemzetiségi problémák szinte teljesen eltűntek, ugyanakkor a határon túlra került magyarság helyzete ellehetetlenült A kialakuló gazdasági-társadalmi válság hosszú időre pecsételte meg hazánk sorsát Magyarország nyersanyagbázisa jó részét elvesztette, az állatállomány, az erdők, bányák, termőföldek, a kőolaj és az infrastruktúra (vasút közutak) nagy része a szomszédos országokhoz került. Az Osztrák- Magyar Monarchiához méretezett ipari kapacitás nyersanyag nélkül maradt. Hazánk külkereskedelemre utalt országgá vált Foglalkoztatási gondok keletkeztek: a gaz daság már nem volt képes felszívni a falusi munkaerőt ráadásul a kivándorlási láz is alábbhagyott (az USA évi 473 főben határozta meg a magyar bevándorlási kvótát). Az áttelepülők (főleg értelmiségiek, tisztviselők, Amerikából hazatelepülök) lakás és állás nélkül maradtak, növelve a hajléktalanok számát. A katonai megszállás, a nemzeti vagyon elrablása (csehek, románok, szerbek) és a Kisantant gazdasági, blokádja jelentős károkat okozott, melyet súlyosbított a hazánkra rótt jóvátétel is. (A 20-as évek végéig Magyarország 30 millió aranykorona jóvátételt fizetett). Az új területekkel Magyarország a világ nyolcadik legsűrűbben lakott országa lett (alacsony népsűrűségű, iskolázatlanabb területek kerültek más országokhoz,a városlakók 63%-a és a gyári munkásság nagy része maradt a határokon belül, hazánk urbanizáltabb és iparosodottabb lett, az iskolázottság is emelkedett. A világpiacra önállóan kijutó új ország az infláció és az új feltételek miatt saját pénz bevezetésére (pengő 1927-től, addig a Monarchia koronájának felülbélyegzett változatát használták) és önálló jegybank (Nemzeti Bank) létrehozására kényszerült, a nemzetközi kölcsönök felvétele - és diplomáciai okok - miatt tagja lett a Népszövetségnek (1922). A béke állandó felülvizsgálatának szándéka (revízió) tovább rontotta a szomszédos országokkal meglévő rossz viszonyt (Kisantant), és protekcionista (hazai gazdaságot védő, másokat kiszorító), távolabbi piacokat, politikai szövetségeseket kereső (Olaszország majd Németország) gazdaságpolitikához vezetett. Történelmi, kulturális, gazdasági, etnikai és földrajzi érvekre hivatkozva folyamatossá vált a revíziós propaganda, mely nem vette figyelembe a realitásokat, minden területet (nem magyarok lakta területeket is) visszakövetelt. (Egyik jelmondata: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”). A Horthy-korszak a sérült nemzettudat sajátos ellensúlyozására törekedett („Szent István-i állameszme”, „kultúrfölény” a Kárpát-medencében, határon túli egyetemek átköltöztetése az új határok mögé), liberalizmus- és baloldalellenes jellegével, politikai antiszemitizmusával jobboldali, ún. keresztény-nemzeti (gyakran soviniszta-irredenta), tekintélyelvű (autoriter) ideológiát képviselt. A gazdasági világválság (1929-33), ill. Hitler németországi hatalomátvétele (1933) után az ország külpolitikai-gazdasági mozgástere egyre szűkebb lett (német-olasz orientáció), a jobbra tolódó s a náci Németország mellett egyre jobban elköteleződő magyar politika a revízió gyakorlati megvalósítása, majd az újabb háború felé haladt. Tanulj ndünk, mi fizetünk! 2002. december 6-től újra indul a Népszava felvételi előkészítője! Illilga népzava-ösztöndíjas a postabankba Matematikából, magyarból vagy történelemből érettségizel vagy felvételizel? Figyeld a Népszavát, mert matekból tematikus feladatsorokat, magyarból és történelemből kidolgozott tételeket jelentetünk meg 16 héten át. A játék csúcspontja egy feladatmegoldó verseny és egy igazi próbafelvételi 2003. április 11-én, illetve május 03-án, melyeken, ha jól szerepelsz és bekerülsz a tantárgyankénti három legjobb versenyző közé, akkor célegyenesben vagy az ösztöndíjért folytatott versenyben. Ezután már mi izgulunk Érted, hogy felvételt nyerj egy felsőoktatási intézménybe és Tiéd legyen 10 hónapon át a megérdemelt havi 15 000 Ft-os Népszava-ösztöndíj. Sőt! A bónuszkérdéssel megnyerheted a heti 5 ajándékunk egyikét - könyv, CD, videokazetta, napszemüveg, színházjegy stb. -, ha SMS-t küldesz a 06-90/632-002-es TeleWestel-számra* és helyesen válaszolsz. *(a hívás díja 160 Ft tála) 1-7 Kedves felkészítő tanárok! Az Önök számára is tartogatunk nyereményeket. Akinek - tantárgyanként - a legtöbb tanítványa indul az ösztöndíjért, az nyeri el a 100 000 Ft értékű díjat. Nyerjen az iskola is!!! A legtöbb résztvevővel képviselt iskolák közül az első három helyezett 150 000 Ft, 100 000 Ft és 50 000 Ft-os ajándékcsomagot nyer. Ennyi nyereményért érdemes ringbe szállni! Mikulás napjától minden pénteken és szerdán az újságárusoknál kezdd a napot, hogy felkészülj, felvegyenek és még fizessenek is Neked! Részletek a Népszavában és a www.nepszava.hur weboldalon. Főtámogató:a Posta Bank és Takarékpénztár Rt. Médiatámogató.