Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)

2003-11-20 / 270. szám

6 Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál Ötödik alkalommal, november 28. és december 5. között rendezik meg idén a világ filmiparának fővárosában a magyar filmművészetnek szentelt évenkénti filmfesztivált. A Beverly Hills-i Music Hall Theatre filmszínházban zajló esemény részleteit sajtótájékoztatón ismertette Bunyik Béla, a fesztivál alapító igazgatója, a Los Angeles-i Friends of Hungarian Cinema (Magyar Film Barátai) alapítvány vezetője. Az idei programban 15 magyar alkotás szerepel, 2003-ban bemutatott játék- és dokumentumfilmek, valamint régebbi művek is. A rendezvénysorozat programjának részeként a Los Angeles-i magyar konzul rezidenciáján Kertész Imre irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Sorstalanság című könyvéből tartanak felolvasást Szabados Mihály színművész közreműködésével. Az 5. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál fővédnöke Tony Curtis magyar származású amerikai színművész, aki nemrég fejezte be az amerikai turistacsalogató két, egyenként 30 másodperces reklámfilm magyarországi forgatását. A programban látható lesz többek között A boldogság színe (Pacskovszky József), A játékos (Makk Károly), A püspök kertje (Forgács Péter), A Rózsa énekei (Szilágyi Andor), Az a nap, a miénk (Kézdi-Kovács Zsolt), Az út vége (Almási Tamás), Bánk bán (Káél Csaba), Boldog születésnapot! (képünkön) (Fazekas Csaba) és az Egy hét Pesten és Budán (Makk Károly) című film. (Népszava) Kortárs karikatúrák A KOKSZ, azaz Kortárs Karikatúra és SZatíra MŰHELY kiállítást rendez ma 17 órai kezdettel a Budapest Kiállítóteremben (1056 Budapest, Szabad sajtó út 5.). A kiállítást nyitja és zárja Andrassew Iván. A tárlat naponta 10-től 18 óráig látható, hétfő szünnap. A kiállítók egyéb művei a www.karton.hu és a www.virtuartnet.hu oldalain tekinthetők meg. (Népszava) Kínai konyha A kulináris élvezetek iránt érdeklődők ma már válogathatnak az itthon is szaporodó kínai éttermek között. A távol-keleti konyhaművészet remekeit otthon is élvezhetjük a Holló és Társa Kiadó Kínai konyha című kiadványa alapján, melynek segítségével még a kezdő háziasszonyok is elboldogulhatnak. A kötetben minden ételről színes fénykép látható, és a hozzávalókról, valamint a konyhatechnikáról is egyértelmű, rövid, frappáns a tájékoztatás. (Népszava) Valahol otthon lenni Az Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról 1980 és 1992 között áttelepült magyarok sorsát vizsgálja Valahol otthon lenni című dokumentumfilmjében Almási Tamás Varga Zsuzsannával, valamint Kriza Bori szociológussal. A háromrészes sorozat öt család történetét követi nyomon, a szereplők történetein keresztül és archív filmrészletek segítségével mutatja be azokat a körülményeket, amelyeket maguk mögött hagytak. A drámai pillanatokban bővelkedő sorozatot e hét végén péntek-szombat- vasárnap este mutatja be a Duna Televízió. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ Émelyítő tévééden TV 2 A Nagy Ő néven vegetáló tollnyitogató lelki pornográfiától a legszendébb kritikus is vérben forgó szemekkel mered elvadult televíziójának képernyőjére. Minden rosszat el lehet mondani róla: a tévénéző legcinikusabb lenézése munkál ebben a nővásárban, ahogy Sándorunk a női bulvármagazinok elíziumát idéző luxuskellékekkel, a legémelyítőbb fényképezéssel a magyar művelődéstörténet egyik hazai Mekkájában, a Ráday család hajdani kastélyában választ a stúdiósoron felsorakozott platinaszőkeségek közül. Valóban csak sajnálni lehet honfitársainkat, akik erre a szöttyögésre szomjúhoznak. Elgondolkodtató volt, ahogy főszereplőkben hirtelen nyiladozni kezdett az érzelem, mert látva az elfogódott gesztusokat, vágyakozó pillantásokat, Melinda és Sándor mintha valóban egymásra találtak volna. Még szerencse, mert e sorok írója a női nem számos képviselőjét sokkal bölcsebbnek, szellemesebbnek, szemérmesebbnek, titokzatosabbnak, tartózkodóbbnak tartja annál, hogy az exteniszezővel médiakalandja után bármiféle lelki közösségre vállalkozzon, csillogjon bár autóján a legfényesebb dukkózás, sötétedjen orcáján a legmacsósabb borosta és a legmodernebb szoláriumok barnasága. Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2003. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA A nemi szerepek elmosódott határairól beszél a Millenáris színházi bemutatója Itt a férfi Dorottya női rendezésben : -■ ... ' V " »" - ‘ 't t ; , ' , • ■ . ■’ ‘ * ■ Dívának öltözött férfi domborít a Millenárison ma éjszaka bemutatandó Dorottya plakátján, sőt az előadás címszerepében is. Csokonai műve friss és szókimondó a rendező szerint, aki a darab monológjait a szerző más költeményeivel dolgozta össze. A farsang alkalmat teremt arra, hogy álarc mögé bújva szabadjára engedjük vágyainkat - írja a bemutató színlapja. Ebben az oldott állapotban sok elfojtott ösztön tör felszínre. Ahhoz, hogy kapcsolatokat tudjunk teremteni, szembesülnünk kell önmagunkkal, eltitkolt vágyainkkal. A rendező elgondolása szerint a nemi szereptévesztések kerülnek előtérbe Csokonai művében. Szakács Emese legutóbb a kortárs német szerző, Marius von Mayenburg darabját vitte színre ugyanezzel a társulattal, most azonban a 18. századi lírikus költő, Csokonai Vitéz Mihály keltette fel az érdeklődését. „Nem azért választottam a Dorottyát, hogy klasszikus művet rendezzek, sokkal inkább az a néhány monológ fogott meg benne, ami a magját képezi a darabnak, mi több, aktuálisnak tűnt” - mondja a Napszínház produkciójának rendezője, Szakács Emese. „Csokonai olyan stilizált világot jelenít meg a Dorottyában, ami nekem is lehetőséget teremt arra, hogy szintén valamiféle stilizált közegbe helyezzem a darabot. Kissé álomszerű, szürreális világot hoztunk létre.” Az előadás nem Csokonai Dorottyájának felmondása: az említett monológok a hozzá válogatott költeményekkel alkotnak egész történetet. „Csokonait követjük végig - folytatja a fiatal rendezőnő. A Dorottyában lévő történeteket próbáltam meg más versekkel és helyzetekkel megjeleníteni, aminek az lett a következménye, hogy szintén álomszerűen kerül Dorottya különböző helyzetekbe és „világokba”. Azonban semmiképpen nem akartam leképezni a 21. századot, tehát nem mobiltelefonos Dorottyát kell elképzelni. Pusztán az, amit a főszereplő képvisel ebben az előadásban és ahogyan a többi személy viszonyul hozzá, nagyon is a mai világról árulkodik.” Ennek egyik legegyértelműbb jele, hogy a címszerepet férfi színész alakítja. A plakáton női ruhában láthatjuk Csontos Róbertet, arcéleit azonban nem fedi maszk. A rendező hangsúlyozza, a történet aktualitása szinte tökéletesen egészíti ki azt, ahogyan ő a világot látja. „Nagyon sok más szempont mellett elsődlegesen azért kell férfinak alakítania Dorottyát, mert az a problémavilág, amit Csokonai szövege felvet, ma nem egy hatvanéves, pártában maradt öregasszonyra érvényes, hanem ugyanúgy igaz egy harmincéves nőre és egy harmincéves férfira, aki nem találja meg a társát. Azért izgalmas ezt tehát férfival játszatni, mert ilyenformán egyszerre tud megjelenni mindkét nem problémája. Fontos, hogy a színész nőt alakít, nem volt szándékunk, hogy valamiféle kétnemű hibridet mutasson. Viszont amikor a néző meglátja a főszereplőt, azonnal felismeri a férfit benne. Ettől nem tudunk eltekinteni, még akkor sem, ha tökéletesen alakít egy nőt - ezáltal kap egy furcsa csavart az előadás. Ma már nem különülnek el annyira a nemi szerepek, mint valamikor. Egyre több nőies férfi és férfias nő van, mivel a kettő közötti határ mára túlzón elcsúszott.” Arra a kérdésre, hogy mindez egyet jelent-e valamifajta nemtelenséggel, a rendező azt válaszolja, hogy a nemiség nem kategorizálható, hiszen nem tudnánk felsorolni azt a tíz jellemvonást, ami egyértelműen képviseli a nőt a férfival szemben és fordítva. „Nem gondolom, hogy ez csakis ennek a kornak lenne a problémája - folytatja Szakács Emese -, hiszen kiindulhatunk abból is, hogy Csokonainak ezt az igen szaftos történetét férfiak játszották annak idején, ráadásul a debreceni református kollégiumban. Visszatekinthetünk akár a görögökig is, tehát mindez nem csupán ennek a századnak a nagy kérdőjele, mégis engem itt és most így érintett meg.” Csokonai szövege meglepően burjánzó a rendező szerint. Mint mondja, egyáltalán nem finomkodik a szerző. ,amikor körülír valamit, az egyértelműen a rokokó képvilága, ugyanakkor az a szerkezet, hogy »megnyomtak az Úr képében«, és az ehhez hasonló, nem kevés utalás magáért beszél.” A premiert ma este a Millenáris Fogadó Padlásán tartják 22 órai kezdettel. Az előadás pénteken és vasárnap is látható, a továbbiakban pedig havi kéthárom alkalommal játsszák. Koren Zsolt A mű problémavilága ma ugyanúgy érvényes egy hatvanéves öregasszonyra, mint egy harmincéves férfiraFotó: Demecs Zsolt A HÉT FILMJE ★ ★ ★ ★ Magyar underground Áll a képmezőben a BKV igazgatója a Kontroll című új magyar film kezdetén. Arról beszél, mit fogunk látni a következőkben és azon mit nem kell érteni. Komolysága lenyűgöző. A nézőtér hasát fogja a nevetéstől. Eszenyi Enikő részeg prostija alászáll a metróalvilágba: groteszk bohózat pengeélen, váratlan fordulattal. Nevetés és borzongás. Hajnali eligazítás munkakezdés előtt Scherer Péter régi idők szellemét idéző főnökével: szocialista brigádértekezletek joviális bornírtsága az ántivilágból. Abszurdba hajló vígjátéknak indul Antal Nimród első nagyjátékfilmje, amelynek hősei látszólag metróellenőrök. Valójában csak félig azok. Felfelhúzzák a karszalagot, meg-megállítják jegyellenőrzésre az utasokat, egyébként minden eredmény nélkül. Másik felükben igaza van Aba Botond vezérigazgató úrnak — szimbólumok. A megbicsaklott életek és a mégis maguk törvényeit követők szimbólumai. Saját életükből kiszorult, undergroundba kényszerült fickók, titokzatos lelki sérülések és mulatságos személyiségjegyek hordozói, akik a város alatt, a neon túlvilági fényében és a metróalagutak fenyegető homályában találnak igaz barátra és igaz ellenségre. A jók a jókkal, a rosszak a rosszakkal tartanak össze, időnként halálos játékban rivalizálnak, szenvednek a pimaszul fürge sprays támadótól, és igyekeznek kitérni a csuklyás köpenybe burkolózó rejtelmes gyilkos útjából. A reklámfilmezésben edzett, videóklipeken csiszolódott debütáns rendező azon a reálist a szürreálistól elválasztó határmezsgyén építi fel a saját forgatókönyvéből készült első játékfilmje kazamatavilágát, amelyet már a mellbevágóan erős atmoszférájú Biztosítás című kisfilmjében tökéletes biztonsággal vett birtokába. Annak szorongásos, nyomasztóan rideg világát itt oldja az elesettség iránti megértés, az alapvető jóságra érzékeny együttérzés és légióként a hol groteszk, hol abszurd, hol színtiszta poénra épülő humor. Nevetés vegyül a borzongásba, és ez nagyon egészségesnek bizonyul, jóval egészségesebbnek (vagy nagyképűen: öntörvényűbbnek), mint amikor a fim második részében az egyre inkább elkomoruló atmoszféra oldására a borzongásba az érzelmek húrjait látja ajánlatosnak belependíteni a rendező. Antal Nimród új hangon szólal meg a mai sokszólamú fiatal magyar filmben. Szürreálisba hajló világát erős képteremtő fantáziával teszi vászonra, egy olyan ráhangolt operatőr érzékeny közreműködésével, mint amilyet a Biztosításban is alkotótárs Pados Gyula mondhat magáénak. A bemutatkozó izgalmas, a bemutatkozás mégsem annyira ütős, mint amilyenre az összetevői alkalmassá tennék. A Kontroll egy saját világú rendező nem egészen kiérlelt filmje. A realitás határain át átcsapó eseménysornak is meg kell legyen a belső logikája, amely - mint a metrószerelvényt a sínpár - valahonnan valahová repíti, lendíti az eseményeket. Ez hiányzik a Kontrollból. A film egy pontján a főhős (Csányi Sándor) versenyt fut a metróalagútban a titokzatos gyilkos csuklyással és a mögöttük közeledő szerelvénynyel. Nem egyszerűen legyőzni akarja, hanem elpusztítani. Egy ember, aki a saját végzete elől menekül, s akár a saját halálát is vállalja (ha beéri őket a metró), hogy végre pusztuljon a félelem, a fenyegetettség. Jól előkészített, összetett tartalmú kis remeklés. Miből is kitetszik, milyen ütős lehetne a film, ha az alkotói szándék nem vész el nyomtalanul, némely utasokhoz hasonlóan, a metróbarlangok félhomályában, hanem önmagukon túlmutató értelmet ad a részleteknek. Ez a pályaindulás nem attól reménykeltő, hogy jó benne, ami jó, hanem hogy a hibái is figyelemre méltóak. (A szívem szerinti három és fél csillag helyett ezért is adok inkább négyet.) Bársony Éva FÓKUSZBAN Csalimese Madonnát, a zseniális átváltozó művészt és popdívát mostanában cápának képzelem. Hatalmas cápának, aki a nagy biznisztengerben befalt már mindent, és most a legapróbb halacskákra, a gyerekekre fáj a foga. És sikerül is neki becserkészni sokukat. Némi rásegítéssel az igaz, de a nagy habzsolásban már mindenképpen ebben is az elsők között van. És ez az, ami végtelenül elszomorító. Nem azért, mert Madonna nem tud írni, hanem azért, mert mindent megtesz, hogy bebizonyítsa, de mégis. (Ez a magatartás tőle megszokott, elég csak a filmjeire gondolni.) Ráadásul az eladhatóság és az eladási technikákkal tisztában van. Médiakampány, reklámhadjárat sok nyelven és helyen. Figyelemfelkeltő a csomagolás, cuki rasszos rajzok a manócskáknak, és a szülő többnyire rábólint a gagyira is, főleg, ha már a szomszéd gyerek is arról beszél. Az illusztrátor - akinek neve elég nehezen olvasható a borítón - tisztes munkát végez, csak ne lenne oly végtelenül didaktikus a stílusa. Szemnek tetszetős színekben pompázik a mindössze 46, nagy betűkkel teleírt oldal, melynek megírására a világsztárt egyesek buzdították, mások kimeríthetetlen bölcsességükkel végigasszisztálták. Akadtak vállalkozó szelleműek, akik beavatták a mesemondás művészetébe, mások ötletekkel segítették vagy fáradhatatlanul javították a hibáit. (Én már magam előtt látom a lelkes csápolókat is, filmet ebből a tökélyből, oh, Donna!) Kár, hogy ebből a hihetetlen összefogásból semmi értelmes nem született. Unalmas, fantáziátlan locsogás, melyre az elsős lányom egyszerűen azt mondta, ennyi butaságra nem kíváncsi, mert ez nem igazi történet és nem is mese. Maradva a könyv álszlenges, a fordítással sem finomított stílusánál: Se nem penge, se nem csúcs, pedig nem csípi a csőrömet a csodanő. Műve szuperszonikus zagyva hablaty, ízléstelen setesuta nyilinyak. Döcög s nem görög. Tompít, nem támpont. Rizsa, nem rózsa. De a java még hátravan. A cápa ismét támad, jön a második csalimese. Kaczvinszky Barbara CSAK MAV ÉLET ÉS IRODALOM IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Csak november 20-án! Egy hívással 4400 Ft-ot takaríthat meg! Ha jövőre nem hetente vásárolja, hanem egy évre előfizeti lapunkat, 14 976 Ft helyett csak 10 500 Ft-ot kell kiadnia. Reggel 8-tól este 8-ig várjuk hívását! Tel.: 06(1)210-5149 vagy 210-5159 ★ ★ Angol rózsák, írta: Madonna Magyar Könyvklub Ára: 1490 Ft A kultúra támogatója: a PANNON GSM 0TT» Az élvonal.