Népszava, 2007. június (134. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-11 / 134. szám
„Sem megállni, sem lassítani nem kívánok és nem is fogok” közölte a pártelnök-kormányfő Több párbeszéd és bölcsesség szükséges „Szó nem lehet arról, hogy visszaforduljunk, hogy megálljunk, hogy föladjuk azokat az elképzeléseket, amelyekkel elindultunk" - hangoztatta Gyurcsány Ferenc a kormány egyéves tevékenységét értékelő nagygyűlésen. A miniszterelnök kijelentette, annyi év után a szocialistáknak volt bátorsága a rossz útról a reformok felé vezetni az országot. A fideszes Varga Mihály viszont úgy vélte, az elmúlt év a kormány alkalmatlanságát bizonyította. „Sem megállni, sem lassítani nem kívánok és nem is fogok” - fogalmazott a kormányfő a Syma-csarnokban, ahová javarészt piros kendőkkel, piros pólóban érkeztek az MSZP-tagok, baloldali szimpatizánsok. A rendezvényen hamisítatlan kampányhangulat uralkodott, még az „Igen MSZP” táblák is előkerültek. Gyurcsány Ferenc - akit hatalmas ovációval és „húzzunk bele” kiáltásokkal fogadtak - többek között arról beszélt, az elmúlt év és annak összes konfliktusa arra tanította, hogy az úton végig kell menni, ha kell, több körültekintéssel, több bölcsességgel, nagyobb partnerséggel. A reformok eredményének nevezte, hogy az elmúlt hónapokban 100-110 ezren jelentkeztek be a társadalombiztosításhoz, és ez az első kormány, amely képes volt a legális foglalkoztatásba átvinni embereket a szürke- és feketegazdaságból. Versenyt teremtettek a gyógyszergyártók között, és „17 év után végre nyugalom és építkezés van a faluban”. Hozzátette, „vannak, akik traktorral szeretnének időnként a fővárosba jönni, de annyi támogatottságuk sincs, hogy 100 embert összeszedjenek”. Kiderült, a kormányfő olyan országot szeretne, ahol 2010-ben visszatekintve a történtekre majd azt mondják, hogy igaza volt. Orbán Viktorra utalva közölte, balga ember, aki félidőben vagy inkább az első negyed végén a győzelmét ünnepli. Nemcsak politikusnak nem jó, futballistának sem. A vizitdíjról és a kórházi napidíjról kezdeményezett fideszes népszavazás kapcsán közölte, „lehet népszavazást tartani, de meg fogjuk nyerni”. Az emberek ugyanis bölcsek. Kutya nehéz év volt - jelentette ki a nagygyűlésen elsőként szóló Kiss Péter. Az MSZP alelnöke magyarázatul hozzátette, a baloldal elkezdte megváltoztatni a status quót, szerzett jogokhoz nyúlt hozzá, eközben a radikális ellenzék majdnem „ránk gyújtotta az országot”. De vannak eredmények, ezek a holnapután lehetőségei, a baj csak az, hogy a társadalom elbizonytalanodott. Az alelnök kijelentette, reformígéretekből és reformretorikából kevesebb, megoldási lehetőségekből és párbeszédből több kell. A legtöbb jobboldali „mesterségesen gyereksorban tartana mindenkit”, a baloldaliak viszont felnőttként kezelik az embereket - mondta Lendvai Ildikó. A MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy hosszú évtizedek után ők számoltak le a „dedópolitikával”, és többé nem titkolták el a tényeket. A jobboldal tündérmesékkel, babonával, ígérgetésekkel akarja gyermeki sorban tartani az embereket. Politikai dedónak nevezte a kormányfő lejáratását célzó törekvéseket. Gúnnyal sorolta, hogy „Gyurcsány Ferencet többen látták már Rákosi és Sztálin képei alatt feketemisét tartani”, sőt „szemmel verni is tud”. A mese folytatását abban látta, hogy a kormány ellen már „gyürkőzik a sárkányölő királyfi, akinek egy szavára letörnek gázárak, szétfutnak ám a multik”. A reformok folytatása mellett érvelt a koalíciós partner elnöke is. „Ha most megállunk, akkor csak megszorítások lesznek a reformokból” - mondta Kóka János az SZDSZ országtanácsának ülése után. Úgy fogalmazott, a jövőben is vállalják a felelősséget, amennyiben a legfontosabb koalíciós célokban megállapodásra tudnak jutni a szocialista párttal. A pártelnök elmondta, az újabb koalíciós tárgyalásokon fel akarják vetni az egyházak finanszírozását, a rendőrség civilesítését és a szociális intézményrendszer újragondolását. Fazekas Ágnes Orbán: gyáva politika A Fidesz alelnöke szerint az elmúlt egy év a kormány alkalmatlanságát bizonyította. Varga Mihály szerint kapkodnak, és nincs végiggondolt, következetes koncepció. Megismételte, hogy pártja úgy véli, az ország Gyurcsány Ferenc hazugságainak árát fizeti. Elmondta, mielőbbi gazdasági és a politikai fordulatra van szükség, és közölte, az őszödi beszéddel nem ért véget a kormányzati hazugságok időszaka. Orbán Viktor az MSZP-t tartja felelősnek azért, hogy idén Magyarország nem vezette be az eurót. A Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a Fidesz elnöke úgy vélte, „ha a polgári kormány elég ügyesen kampányolt volna ahhoz, hogy megtarthassa az emberek bizalmát 2002 után, akkor (...) Magyarország a szlovénokkal együtt elsőként bent lenne az euróövezetben". A pártvezető gyávaságnak nevezte, hogy a mai politika nem mutat fel közös célokat az állampolgárok előtt. Pártfinanszírozás: átadták a „stafétát” Újabb szervezet, a Political Capital Intézet segíti a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételének ügyét, így a kezdeményezőkkel együtt már öt szervezet küzd az átláthatóbb szabályozásért. Ők arra hívták fel a figyelmet, hogy a pártfinanszírozás megoldatlansága rontja a parlamentáris demokrácia hitelességét, és noha a pártok már többször nekifutottak a kérdés megoldásának, egyetértésre eddig nem jutottak. A mai szabályozás pedig lehetőséget teremt arra, hogy a pártok valótlan adatokat tegyenek közzé; becslések szerint minden kampányra költött tíz forintból kilenc illegálisan érkezik a pártkasszákba. A „pártfinanszírozási staféta” elnevezésű mozgalmat május közepén indították útjára, hogy kikényszerítsék az érdemi változásokat. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nevében Majtényi László a többi között arról beszélt, hogy olyan döntésre kell rávenni a pártokat, amelyet a jelenlegi látszat szerint azok nem akarnak megtenni. Pedig szerinte ők is szenvednek a jelenlegi helyzettől. Nyílt titok ugyanis, hogy a mostani szabályokat a pártok nem tartják be, és a nagyobbak nagyjából négymilliárdot költenek a kampányidőszakban, ami csaknem tízszerese a hivatalosan megengedettnek. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója arra emlékeztetett, hogy tavaly nyáron legalább olyan optimisták voltak a politikusok az új szabályozást illetően, mint most. Most a cél, hogy a tavalyi kudarcot el lehessen kerülni. Egyébként az utóbbi hónapokban a kormánypártok több képviselője is úgy nyilatkozott, hogy szándékaik szerint már ősszel tárgyalhatnak az új törvénytervezetről. Népszava-információ NÉPSZAVA 2007. JÚNIUS 11., HÉTFŐ BELFÖLD Visszavonja hitelesített népszavazási kérdéseit a Fidesz? rAder miatt lehet új választás Nem választja ma újra tisztségviselőit a Fidesz-KDNP frakciószövetség. Ha igaz, egy héttel később június 18- án lesz az immár kétszer elhalasztott tisztújítás. Állítólag Orbán Viktor ismét külföldön tartózkodik, márpedig távollétében nem szavaznak. Korábban megírtuk, hogy a legnagyobb ellenzéki párt képviselőcsoportja ez alkalommal csupán Navracsics Tibort akarta posztján megerősíteni. Tavaly ugyanis csupán egy évre választották őt frakcióvezetőnek. Miután azonban információnk szerint Orbán ragaszkodott a teljes körű tisztújításhoz, a képviselők mindenkit újraválasztanak. Úgy tudjuk, hogy a fideszesek nem értették, mi szükség van erre a procedúrára, de amikor Áder János közleményben tudatta, hogy ezen az összejövetelen tájékoztatást ad arról, továbbra is parlamenti alelnök kíván-e maradni, illetve milyen jövőt képzel magának, sokan rájöttek, titkos játszma folyhat a háttérben. Áder sajtóinformációk szerint európai parlamenti képviselő szeretne lenni, és ebben már meg is állapodott Orbánnal. Névtelenséget kérő fideszesek lapunknak arról beszéltek, elképzelhető, hogy Áder azért éppen most áll terveivel a frakció elé, mert attól tart, a pártelnök elsősorban az ő alelnöki megbízatása miatt követelt teljes körű szavazást. Az alelnök elébe akar menni esetleges félreállításának, bár mint mondták, Ádernek olyan megkérdőjelezhetetlen a tekintélye, hogy őt Orbán felszólítására sem mozdítanák el a helyéről. Állítólag jövő héten a népszavazási kezdeményezés ügyében tesz bejelentést a Fidesz elnöke. Többen elképzelhetőnek tartják, hogy Orbán Viktor visszavonja az OVB által tavasszal hitelesített három, a termőföldre, a kórházak privatizációjára, illetve a gyógyszerek patikán kívüli árusítására vonatkozó kérdést. A tervek szerint állítólag ezeket kora ősszel ismét beadja a párt, és a hitelesítés után immár hat kérdéses népszavazáshoz kezdik összegyűjteni a szükséges aláírásokat. Népszava-információ Régi hangokat kereső hallgatók Ma egy hete, hogy a megújult Kossuth rádiót hallhatjuk az éterben, kevesebb hírműsorral, több hírháttér adással. A hallgatói vélemények információink szerint megoszlanak a nemzeti főadóról, az idősebb hallgatók nehezen szokják , hogy a reggeli krónika helyett 180 perc címmel közéleti műsor szól, amelyet Szénási Sándor és Hatvani Tóth Erika felváltva vezet. Szintén nem egyöntetű az öröm, hogy hat óra helyett már este fél hatkor kell keresni a krónikát. Információink szerint a hírműsorok szerkesztőségének vezetője, Szankóczy András sincs elragadtatva attól, hogy felhígult a Magyar Rádió (MR) hírszolgáltatása. Úgy tudjuk, nem véletlenül van betegszabadságon a múlt hónap közepe óta. Információink szerint felmerült, hogy a vezetéssel való nézeteltérések miatt felmentik posztjáról. Utódaként Farkas Györgyöt, az MR on-line vezetőjét (a Magyar Hírlap volt főszerkesztőhelyettesét) emlegetik. Sztankóczy lapunknak azt mondta, elnöki engedély nélkül nem nyilatkozhat. A Magyar Rádió elnöke viszont azt közölte, egyelőre nincs olyan szándéka, hogy Sztankóczyt eltávolítsa. Such György kiemelte, gyógyulása után várják vissza. Az új struktúrát Such szerint a hallgatók több hónap alatt fogadhatják el, kapnak pozitív és negatív visszajelzéseket is, ami szerinte természetes, ha egy több évtizede megszokott műsorrend változik meg. Nem gondolná, hogy a hírműsorok felhígultak volna, a kisebb-nagyobb hibákat mielőbb kiküszöbölik. A hallgatók keresik a megszokott hangokat is, de közülük többen elmentek. A korábban 21 bemondót foglalkoztató MR-nél kevesebbre van szükség a Kossuthon és a Bartókon, a Petőfiről pedig eltűntek. Such szerint a modern rádiózásban nemigen alkalmaznak rádióbemondókat, ezért az a céljuk, hogy a bemondók hírszerkesztőként is dolgozzanak vagy a hírszerkesztők olvassák a híreket. Szayly József műsorokért felelős alelnök tájékoztatása az ismert hangok közül a Kossuthon tovább dolgozik Auth Magda, Bérczy Krisztina, Kovács M. István, Szalóczy Pál és Török Annamária, a Bartókon pedig Szlotta Judit és Varga János. Hárman más munkakörben maradtak: Mohai Gábor és Schaefer Andrea a Muzsikáló reggelt vezeti, Madarász Zsolt pedig hírszerkesztő lett. H. D. 3 SZDSZ: Gulyás József az ot elnöke Rangot, politikai súlyt szeretne adni az SZDSZ országos tanácsának (ot) a testület szombaton megválasztott új elnöke. Gulyás József szerint most mindez hiányzik a grémiumból, s célja, hogy a tagok érezzék: alakítói, formálói a párt politikájának. Úgy vélte, hogy új alapokra kell helyezni az ot működését, hogy az valódi döntéseket hozzon. Az elnököt a 96 fős testület alakuló ülésén választották meg, s Gulyás - aki a párt Pest megyei elnöke is - összesen 55 szavazatot kapott, ellenfele, Wekler Ferenc baranyai elnök pedig 30-at. Gulyás - kampányfőnökként - Fodor Gábort, míg Wekler a későbbi győztes Kóka Jánost támogatta március végén a pártelnöki posztért vívott küzdelemben. Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár korábbi terveivel ellentétben mégsem szállt harcba a tisztségért. Nem indult újra az ot korábbi elnöke, Böhm András sem. A tanács megválasztotta négy elnökségi tagját is, s Haller Ildikó, Skaliczky Andrea, T. Asztalos Ildikó és Török Gusztáv Andor kapott bizalmat. Népszava-információ 300 éve volt az ónodi országgyűlés A lecke ennyi: a magam személye elé helyezem a közügyet - idézte II. Rákóczi Ferenc gondolatait Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az ónodi országgyűlés 300. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat zárórendezvényén. Mint mondta, egy kis nép ezeréves történelmében úgy maradhatott nagy nemzet, hogy „számos alkalommal volt kovásza” az európai történelmi folyamatoknak, és mindezt a nagyhatalmak árnyékában tette. (MTI) Moszkvában tárgyal Erdő Péter Az orosz fővárosba várják Erdő Péter esztergom-budapesti bíboros, prímást. Az egyházi vezető az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökeként megy ma Moszkvába, hogy egy, az ortodoxok és katolikusok közötti konzultáción vegyen részt - adta hírül a Vasárnapi Hírek. A felekezetközi találkozót a Moszkvai Pátriarkátus nemzetközi egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának kezdeményezésére rendezik. (Népszava) Beiktatták az új egri érseket Az egri bazilikában szentmisén iktatatták be hivatalába Ternyák Csaba egri érseket. Köszöntötte az új főpásztort Seregély István, aki 20 évig állt a főegyházmegye élén és a pápa március 15-én fogadta el lemondását. Utalt rá, tennivalóit nemegyszer változatos körülmények között kellett teljesítenie, s felidézte, hogy az egyházmegyének magának kell fenntartani templomait és intézményeit. (MTI) Pert nyert Farkasházy a Nemzet ellen Helyreigazítási pert nyert Farkasházy Tivadar humorista a Magyar Nemzet ellen. Azért perelte be a lapot, mert az újság március 27-i számában tényként közölte, hogy ő írja Lendvai Ildikó és más szocialista képviselők beszédeit. A Fővárosi Bíróságon a napilap képviselője bizonyításként azt terjesztette elő, hogy a cikk írója, ha kell, megesküszik rá, hallotta valakitől az információit, de nem árulhatja el a nevét. Az ítélet is kiemeli, hogy az informátor személyének megnevezése nélkül mindez „érdemben bizonyítékként a bíróság szerint nem értékelhető”. A Magyar Nemzet nem fellebbezett, s első oldalon közölte a helyreigazítást. (Népszava) És még... "Az emberi értékek az igazán fontosak, az egyenlő esélyek, a pozitív diszkrimináció biztosítása mellett - jelentette ki az Esélyegyenlőségi Napon Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki szerint lesz női illetve roma származású tábornok a Magyar Honvédségben, de nem azért mert nő vagy roma, hanem mert alkalmas. Rapcsák Andrásról, Hódmezővásárhely egykori polgármesteréről neveztek el utcát a városban. A képviselő-testület egy köztéri szobor felállítását is megszavazta Rapcsák emlékére, aki 1990-től 2002-es haláláig volt polgármester. Ismét Szijjártó Pétert választotta elnökké a következő két évre a Fidesz győri szervezete.