Népszava, 2008. február (135. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-01 / 27. szám
NÉPSZAVA Az MSZP jobboldali „pálfordulásról ” beszél tandíjügyben Egyre több a „nem” Továbbra is az „igen" válaszok vannak nagy többségben a március 9-i népszavazás mindhárom kérdésében, de egyre nő azok a száma, akik „nem" választ adnának - derül ki a Medián legfrissebb felméréséből. Határozottan csökkent azok aránya is, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, illetve továbbra sem tudni, hogy a most 47 százalékra várt részvétel elegendő lesz-e az eredményességhez. Jelentősen növekedett január első heteiben azok aránya, akik a március 9-i népszavazáson nemmel voksolnának. Igaz, számuk még így is jóval elmarad a vizitdíj, a napidíj és a tandíj eltörlését támogatókétól. A tandíjnál például január 18. és 22. között 64 százalék mondott igent és 15 százalék nemet. Az első adat 3 százalékkal kevesebb, míg a második 3-mal több, mint az előző héten - derül ki a Medián három egymást követő héten végzett kutatásából, amelyet 3600 fős mintán végeztek el. A Medián szerint sem az a kérdés, hogy a „nemeknél” sokkal több „igen” szavazat várható-e a referendumon, hanem az, hogy az utóbbiak elegen lesznek-e. Vagyis meglesz-e a három kérdésben az eredményességhez szükséges bő 2 millió igen szavazat. Az adatokból kiderül, hogy a szavazási szándék januárban alig változott. A szavazókorú népesség 40 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne és igennel szavazna a népszavazáson, és 5-6 százalék volt azoknak az aránya, akik elmennének és nemmel voksolnának. Az persze kérdés - teszi hozzá a Medián -, hogy végül hányan mennek el, hiszen a választás előtt rendre többen mondják magukat biztos szavazónak, mint a végül ténylegesen voksolók. Befolyásolhatja a szavazók mozgósíthatóságát az is, hogy szerintük mi a referendum igazi tétje. Ebben jelentős fordulat történt a közhangulatban: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, két héttel később viszont már az ellenkezőjét gondolták többen. Ez a változás könnyítheti azoknak a kormánypárti szavazóknak a dolgát, akik marasztalnák a kormányt, de szívesen leszavaznák a díjakat. A kormányváltó hangulat elillanása viszont csökkentheti az ellenzéki szavazók lelkesedését a népszavazás iránt. Az MSZP tegnap jobboldali „pálfordulásról” beszélt tandíjügyben. Tatai-Tóth András, az oktatási munkacsoport vezetője Orbán Viktor és Mádl Ferenc kilencvenes években tett kijelentéseivel támasztotta alá véleményét. Azt mondta, hogy Mádl Ferenc oktatási miniszterként 1993-ban a tandíj ügyében tett egyik nyilatkozatában minden olyan érv szerepel, amit az MSZP jelenleg fontosnak tart. Ezek közé tartozik, hogy a hallgatóknak hozzá kell járulniuk képzésükhöz, a tandíj ösztönzi a diákokat a jobb teljesítményre, és az általános ingyenesség nem szolgálja a szociálisan hátrányos helyzetűek ügyét. Kitért arra is, hogy a Fidesz elnöke 1992-ben, majd 1995 áprilisában szintén elengedhetetlennek tartotta a tandíjat. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője reagálásában úgy fogalmazott: Tatai-Tóthnak, illetve az általa kiosztott anyagot elkészítőknek vagy „szelektív a memóriája, vagy elment a józan eszük”. Az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvény a rendszerváltás óta a legfontosabb jogszabály, ezért erről a kérdésről mindenképpen az embereknek kell meghozni a végső döntést, erre pedig a népszavazás az egyetlen és megfelelő eszköz. Erről már Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója beszélt, hozzátéve: biztosra vehető, hogy idén, várhatóan ősszel lesz ebben a témában népszavazás, hiszen az Albert házaspár népszavazási kezdeményezéséhez már gyűjtik az aláírásokat. Ugyanakkor a Fidesz szerint szerencsésebb és költségkímélőbb lenne, ha március 9-én, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló kérdésekkel együtt lehetne szavazni az egészségbiztosításról is. Ez utóbbira egyébként semmi esély, és érdeklődésünkre Répássy Róbert is azt mondta, hogy ő egy optimista forgatókönyvről beszélt és olyan variációról, amely nem számol a döntés utáni jogorvoslatokkal. Markotay Csaba a népszavazásra Horn Gábor bemutatja az SZDSZ „Népszavazás a szocializmusról" kampánysátrát Fotó: Szalmás Péter Hatástalanok a szirénhangok (Folytatás az 1. oldalról) Nem szavazza meg az egészségbiztosítási törvényjavaslatot a szocialista Karsai József. Battonya polgármestere, aki december 17-én már igent mondott a jogszabályra, az MTI-nek kijelentette, a választókerületében dolgozó polgármesterek többsége titkos szavazáson javasolta neki, hogy a február 11 -i megismételt voksoláson ne támogassa a javaslatot. A választókerületében működő civil szervezetek javarészt ugyancsak ellenzik az egészségbiztosítási rendszer átalakítását, ezért Karsai úgy határozott, akkor sem szavazza meg a törvényt, ha ezért kizárják a frakcióból. Az MSZP-frakció egyébként hétfő délután tárgyal arról, milyen módosító indítványokat nyújtsanak be a törvényjavaslathoz. Megtudtuk, csak azok kapnak majd zöld utat, amelyeket a képviselők szinte egyhangúlag támogatnak - ebben már korábban megállapodtak. Az egyik vezető szocialista politikus a Népszavának megjegyezte, nem érti, miért nem hallgatja végig Karsai az indítványokat, mielőtt a nyilvánosság előtt bármiről nyilatkozna. Lendvai Ildikó nem akart kommentárt fűzni a battonyai polgármester bejelentéséhez. Az MSZP frakcióvezetője közölte, addig, amíg Karsai hivatalosan nem jelzi döntését és nem kéri, mentsék fel a törvény megszavazása alól, nincs mit mondani. Szocialista forrásból úgy értesültünk, szinte elképzelhetetlennek tartják, hogy tarsait a voksolást követően kizárják a képviselőcsoportból, legfeljebb büntetésre számíthat a honatya. Névtelenséget kérő szocialista politikus kijelentette, még az sem biztos, hogy a battonyai polgármester végül nem gondolja meg magát, decemberben is ezt tette. A vizitdíj eltörlését célzó újabb indítvány információnk nem készült a hétfői frakcióülésre, Tóth Károly javaslatát pedig rossznak tartják a szocialisták. A képviselőcsoport egyik vezető tagja szerint azonban nem teljesen elképzelhetetlen, hogy ha február 4-én olyan lesz a hangulat, a törvény végszavazása előtt ezzel kapcsolatos módosítót is beadnak a szocialisták. A. J.F. Á. Karsai József, Battonya szocialista polgármestere nemmel szavaz, de retorzió várhatóan nem éri emiatt 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK BELFÖLD Orbán egykor másként látta „A kormány minden mozdulata közpénzből történik, akkor is, hogyha honvédelemről dönt, akkor is, hogyha családtámogatásról, akkor is, hogyha külföldi diplomáciai képviseletekről és akkor is, hogyha tájékoztatásról szól." Ezt válaszolta Orbán Viktor 2001 decemberében az MTV egyik műsorában arra a felvetésre, hogy a választások közeledtével a kormány tekintélyes hirdetési kampányba kezdett sok százmillió forint közpénzből, Orbán a közpénzek felvetésére egy kérdéssel is válaszolt: „Miért, a kormány miből szokott egyébként működni?" Az utóbbi hetekben fideszes politikusok szinte folyamatosan arra szólítják fel a kormányt, hogy hagyjon fel a közpénzből folytatott kampányával. Legutóbb szerdán Balsai István beszélt erről. Gyurcsány Ferenc tavaly 35,6 millió forint adót fizetett Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap határidőre leadta 2007-es vagyonnyilatkozatát -jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő. A miniszterelnök nettó jövedelme tavaly 96 millió 410 ezer 602 forint volt, ebben benne van a miniszterelnöki fizetés, a parlamenti képviselői díjazás és cégeinek osztaléka is. A kormányszóvivő kérdésünkre közölte, a miniszterelnök, aki az MSZP elnöke is, pártelnöki munkáját társadalmi megbízatásban látja el, azért semmiféle anyagi juttatást nem kap. A miniszterelnök 35 millió 632 ezer forint adót fizetett be 2007-es jövedelmei után. Gyurcsány 2004 óta minden évben civil szervezeteknek, alapítványoknak utalta át kormányfői, majd képviselői tiszteletdíját. 2007-ben 13 millió 898 ezer forintot fordított szervezetek támogatására. A miniszterelnök nettó osztalékjövedelme 2007-ben 82,5 millió forint volt. Határidőre benyújtották tegnap vagyonbevallásukat a kormány nem képviselő tagjai is. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter bevallásából kiderül, hogy tavaly vásárolt egy új családi házat a fővárosi XII. kerületben. Az 1050 négyzetméteres telken egy kétszintes, 160 négyzetméteres alapterületű ház felének résztulajdonosa. A miniszter 46 millióval tartozik egy magánszemélynek és 45 milliót tart bankszámlán. Szilvásy György titkosszolgálati miniszter arról vallott, hogy több éve épülő lesencefalui, 120+296 négyzetméteres alapterületű lakóháza, illetve gazdasági épülete még mindig nincs teljesen kész. Gyakorlatilag nullás bevallást adott be Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, aki egyetlen nagy értékű vagyontárgyként egy autót tüntetett fel. A rendészeti miniszter ingyen tanít egy főiskolán. Takács Albert tavaly két értékes órát vásárolt. Százhektárnyi szántón gazdálkodik az agrárminiszter - igaz, a földek nem új szerzeményei Gráf Józsefnek. A kormány legújabb tagja, a decemberben hivatalba lépett Kákosy Csaba két nagy értékű ingatlannal, egy 83 négyzetméteres II. kerületi lakással rendelkezik közösen a feleségével, valamint egy 273 négyzetméteres alapterületű, XII. kerületi ház negyed részének a tulajdonosa. A gazdasági és közlekedési miniszternek elődjével, Kóka Jánossal ellentétben se repülőgépe, se jachtja nincsen, csak egy 2003-as Renault-ja. Csík Rita 3 Tollernénak elege van a cirkuszból Részben véget érhet a vihar Toller Tünde és férje, a kómában fekvő volt pécsi polgármester körül. Nemrég megszületett az ítélet a Toller László és sofőrje balesetet okozó férfi ügyében. Igaz, ezzel a politikus felesége messze nem ért egyet, túl enyhének tartja és nem is jogerős. Lecsillapodhatnak azonban a hullámok Toller László fizetése ügyében. Felesége ugyanis bejelentette: idén nem írja alá férje vagyonnyilatkozatát. - Elegem lett az egész cirkuszból, belefáradtam és belefásultam - kommentálta döntését lapunknak. Ettől Laci jogilag képviselő marad, de nem kap fizetést. A minimáltáppénzt fogjuk havonta megkapni, ez minden egyéb híreszteléssel szemben 200 ezer forint. Toller László ápolásának költségeit is figyelembe véve ez nem mondható soknak. Kérdésünkre, hogy miből fognak ezután megélni, Toller Tünde annyit mondott, valahogy megoldja, ha máshogy nem, hitelből. Amint az a baranyai napilapnak adott nyilatkozatából kiderült: Toller felesége, ahogy korábbi döntései kapcsán, úgy most is egyeztetett másokkal, köztük Szili Katalinnal. A volt pécsi polgármester felesége változatlanul bízik férje felépülésében, egyebek mellett ezért nem kezdeményezte soha Toller László cselekvőképtelenné nyilvánítását, és ezért is döbbent meg azon, amikor ezt egy névtelen levélben megtették. (Barabás Béla) Beperli a kormány Kosa Lajost? A kormány megvizsgálja, hogy jogi úton vegyen-e elégtétel Kosa Lajoson, a Fidesz alelnökén az uniós pénzek felhasználásáról tett kijelentése miatt - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. Kosa Debrecenben arról beszélt, hogy a kormány 2 milliárd forintot költött uniós pénzből kampányra. Daróczi szerint minden alapot nélkülöző hazugság az ellenzéki politikus kijelentése. Hozzátette: a jövőben hasonlóan lépnek fel minden olyan politikai hazugság esetén, amelyek az uniós forrásokat támadják. (Népszava) MSZP: Budaházy tette veszélyes A Budaházy György által elkövetett cselekmény súlyosan veszélyes a társadalomra. Ezt Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja közölte. Hangsúlyozta, mivel ilyen bűncselekménynek alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete - nincs bírói gyakorlata, „kíváncsian várjuk a másodfokú, jogerős ítéletet, esetlegesen a Legfelsőbb Bíróság álláspontját”. (MTI) Frakcióvezetők kérték a halasztást Gyurcsány Ferenc kormányfő nem a tavaszi ülésszak első napján, hanem egy héttel később, február 18-án tart évértékelő beszédet a parlamentben - erősítette meg tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő a lapunkban megjelent információt. A szóvivő elmondta, a kormánypárti frakcióvezetők (Lendvai Ildikó és Kóka János) a kormány szerdai, gödi ülésén vetették fel a beszéd elhalasztását. Emlékeztetett arra, hogy január 11-én még több 2007-es törvényjavaslat is napirendre kerül a plenáris ülésen, köztük például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény. Emiatt célszerűnek látszik, hogy a kormányzás első másfél évének politikai értelemben vett lezárásáról és az első szakasz által megalapozott új politikai hangsúlyokról csak a következő hétfőn beszéljen a miniszterelnök. Lapunk úgy tudja, hogy a miniszterelnök idén a tavalyinál lényegesen rövidebb, ám karakteresebb beszéddel készül, amelyben nemcsak elemezni fogja az eltelt másfél évet, hanem konkrét intézkedéseket is bejelent az adózással, a munkahelyteremtéssel és a gazdasági növekedés felgyorsításával kapcsolatban. (Népszava) Sólyom kinevezte Ficsort Sólyom László köztársasági elnök a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkárává nevezte ki Ficsor Ádámot. A miniszterelnök új kabinetfőnöke február 1-jétől tölti be posztját. Ficsor Ádám Gál J. Zoltánt váltja a poszton, aki családi okokból kérte a felmentését Gyurcsány Ferenc kormányfőtől. (MTI)