Népszava, 2009. április (136. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
NÉPSZAVA Ideológusként folytatná a leköszönő kormányfő? • Heves vita a megyeiek ülésén Már három jelölt van a pártelnökségre Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy lemond pártelnöki tisztségéről. Ez a megyei elnökök, illetve a pártvezetés szigorúan zárt ülésén hangzott el. A tanácskozáson Kiss Péter kancelláriaminiszter Lendvai Ildikót ajánlotta Gyurcsány utódául a pártban. Forrásaink szerint Szekeres Imrét is többen szívesen látnák a pártelnöki székben. Az még nem dőlt el, hogy a szocialisták vasárnapi kongresszusán egy vagy több jelölt közül választhatnak majd új vezetőt a küldöttek. Bár hétfőn a szocialista képviselők egy része még arra biztatta Gyurcsány Ferencet, hogy ne mondjon le a pártelnökségről, és néhányan azt vizsgálták, hogyan lehet az alapszabályban olyan pontot találni, amelynek alapján a szombati lemondása semmisnek tekinthető, tegnap kiderült, mégis új vezetője lesz az MSZP-nek. A megyei elnökök kibővített tanácskozásán - mint megtudtuk - heves, személyeskedésektől sem mentes vita zajlott, a jelenlévők azonban végül megállapodtak abban, hogy a szóban forgó pártelnökjelöltekről mindannyian megkérdezik a tagságot, illetve a kongresszusi küldöttek véleményét. Az összejövetelen a leköszönő pártelnök állítólag Vitányi Ivánt, egykori mentorát javasolta elnöknek, de ezt a megoldást a résztvevők elvetették. Utána merült fel Lendvai Ildikó neve, s Kiss Péter javaslata mögé Gyurcsány is felsorakozott. A frakcióvezető lehetséges jelölése több szocialista szerint váratlan fordulat volt, annál is inkább, mert az elmúlt napokban már az is felmerült, hogy esetleg veszélyben lehet a helye, ha a távozó miniszterelnök a képviselőcsoport élére akarna kerülni. A hétfői frakcióülés után MSZP-s politikusok arról beszéltek, Gyurcsány kiváló stratéga, hatásos szónok, és a szombaton történtek után is maga dönti el, hogy a párt élén marad, vagy átveszi Lendvai szerepét. Még ellenlábasai sem vonták kétségbe, hogy sok mindent képes megtenni, bár úgy vélték: ha ebben a helyzetben pártvezető marad, akkor a közelgő két választáson minden képzeletet felülmúlóan rosszul szerepelhet a párt. Úgy tudjuk, Lendvai gondolkodási időt kért, de több informátorunk szerint kész vasárnap elindulni az elnöki posztért. Ha ő nyerne, esetleg maradna frakcióvezető is. Támogatói azt remélik, hogy pártbeli népszerűsége révén elnyerheti a küldöttek bizalmát. Tegnap állítólag több megyei elnök is kijelentette, ha a tagság is úgy akarja, nem szabad a felkérést elhárítani. Botka László, Szeged polgármestere, a szocialisták egyik erős embere azt mondta, Lendvai ebben a helyzetben nem teheti meg, hogy nem vállalja a tisztséget. Ugyanakkor továbbra is esélyes a pártelnöki posztra Szekeres Imre jelenlegi elnökhelyettes. A honvédelmi miniszternek sok a híve vidéken. Tegnap a szocialisták fővárosi elnöksége közleményben tudatta, hogy Lendvai Ildikót, Kiss Pétert és Szekeres Imrét egyaránt alkalmasnak tartják a párt vezetésére. Azt javasolták, hogy mindhárom jelölt vegyen részt a megmérettetésben. A kancelláriaminiszter pedig elmondta, abban maradtak, hogy nyílt jelölési folyamatban állítanak a vasárnapi kongresszusra pártelnököt. Megjegyezte, csütörtökre kiderül, kik a jelöltek, hiszen a jelölési folyamat csak a megyei elnöki értekezlet után indult. Holnap az is kiderül, hogy Kiss ringbe száll-e a posztért, vagy Lendvait támogatja. A leköszönő pártelnök-kormányfő a tegnapi ülésen állítólag arról beszélt, hogy pártideológusként, vagy kulturális vonalon dolgozna szívesen. Úgy tudjuk, felvetette, hogy a Táncsics Alapítványnak nem feltétlenül kellene a párt közvetlen fennhatósága alatt működni, ezért többen tudni vélték, hogy szívesen vállalna kulcsszerepet az alapítványban. Forrásaink szerint azonban a megyei vezetők egy része még mindig bízik abban, hogy Gyurcsány vasárnap elindul az elnökségért, és a küldöttek java bizalmat szavaz neki. A vasárnapi kongresszust a csütörtökön ülésező választmány hívja majd össze. Jelöltté az eddig ismert módokon válhat valaki: el kell nyernie a jelölőbizottságban a megfelelő támogatást, illetve a kongresszuson a küldöttek egyharmadának támogatását. A megválasztáshoz pedig a küldöttek felének támogatása szükséges. A választmányi ülés előtt holnap ismét összegyűlnek a megyei elnökök, ma pedig az országos elnökség tagjai próbálnak meg egyezségre jutni. Fazekas Ágnes Ki lesz jelölt és ki lesz elnök? Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre egy korábbi eseményen Fotó: Demecs Zsolt IMF: túljutunk a nehézségeken Magyarország teljesítette a nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelprogram feltételeit, de a partnerországok gazdasági növekedése, illetve a globális pénzügyi piaci helyzet a vártnál rosszabbul alakul. Ezt is tartalmazza a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első összefoglaló jelentése. A nemzetközi környezet romlása, valamint a magyar mérleg jelentős sérülékenysége együtt aláaknázzák az ország gazdasági kilátásait. James Morsink, az IMF magyar missziójának vezetője szerint arra számítanak, hogy a program keretében végrehajtandó módosított gazdaságpolitika jótékony hatással lesz Magyarország kilátásaira. A jelentésből kiderül: kiemelt szerepük van a pénzügyi stabilitást szolgáló intézkedéseknek, közöttük annak, hogy biztosítsák a bankok számára a biztonsági háló folytonosságát. Morsink kiemelte: az általuk nyújtott nagy külső pénzügyi hitelkeret segíti az ország külső kötelezettségeinek teljesítését, egyben erős üzenet arról, hogy a nemzetközi közösség szerint Magyarország bizonyosan túljut a jelenlegi nehézségeken. Az IMF tavaly novemberben hagyta jóvá, hogy Magyarország 12,3 milliárd euró készenléti hitelkeretet kapjon. A hitel első részletét, mintegy 5 milliárd eurót már novemberben le is hívta Magyarország. Eddig két dolog okozott gondot: még nem indult meg a kiadáscsökkentési vállalások teljesítése, s a megszorításokhoz elengedhetetlen társadalmi támogatást sem tudhatta magáénak a kormány - mondta lapunknak Németh Dávid. Az ING Bank szenior elemzője szerint ennek csalhatatlan jele volt az, hogy bár a Pénzügyminisztérium több előterjesztést készített a szükséges lépésekről, de a kormányzat - politikai okokból - ezeket alig hagyta jóvá. Ezért a kiadáscsökkentésből és az adóemelésből eddig szinte semmi sem valósult meg. Egyre jobban veszélybe kerül így a vállalás lényege: az, hogy az államháztartási hiány mértéke a bruttó hazai termék (GDP) arányában legfeljebb 3 százalékos lehet. A kiadáscsökkentés elmaradása azért is súlyos gondot jelent, mert a gazdaság idei visszaesését februárban még 3,5 százalékos mértékűre becsülték, viszont a Standard&Poor’s hitelminősítő intézet ezen a héten már 6 százalékkal számolt, így a korábbi 210 milliárd forintos hiány további 200-250 milliárd forintos kiadáscsökkentést igényel, mert csak így lehet teljesíteni az IMF elvárásait. Ha az új kormány meg tudja szerezni ennek a végrehajtásához az emberek támogatását, akkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek további hitelnyújtása zavartalan lehet - fogalmazott Németh Dávid, de nyomatékosította: csak akkor. Elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy 2010 után újabb hitelre lesz szükség a nemzetközi szervezetektől B.M. 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA BELFÖLD Ellenőrzik az MSZP-s hívásokat írásos felhatalmazást adtak szombaton az MSZP elnökségének tagjai arra, hogy ellenőrizzék telefonforgalmukat - mondta az MTI-nek Burány Sándor budapesti elnök. Az Index információi szerint elterjedt a hír, hogy az aznapi elnökségi ülés után bekérték a részt vevő politikusok híváslistáit. A párt elnöksége akkor a miniszterelnök-jelölésről egyeztetett és a zárt ülésről folyamatosan kerültek ki információk a sajtóhoz. Ezen állítólag több elnökségi tag felháborodott, és megoldást követelt. A távirati iroda úgy tudja, ezután mindenki leadta a mobiltelefonját a titkárságon, majd egy nyilatkozatot is aláírtak, s felhatalmazást adtak telefonforgalmuk ellenőrzésére. Szakértők nem változtatnának a szerkezeten Variációk kabinetalakításra Nem lenne logikus a kormányzati struktúra átszervezése a választásokig hátralévő legfeljebb egy évben - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő közigazgatási szakértő. Mint kifejtette, Bajnai Gordon vezetésével válságkormány jön létre, amelyben helyet kaphatnak szakértő miniszterek, de az egész minisztériumi rendszer átalakítására az idő rövidsége miatt nincs mód. Az ugyanis több hónapos átmenetet jelentene, lényegében őszre, a nyári szünet utánra alakulhatna ki az új struktúra. Ráadásul az átalakításnak hatása lenne a költségvetésre is. Úgy vélte, az ország jelenlegi helyzetében egyébként sem ez a legfontosabb teendő. Bajnai Gordon jelezte: megválasztása után nyilatkozik kormányának tagjairól. A kormányfőjelölt arról sem beszélt, igazak-e a sajtóban megjelent hírek, miszerint megállapodott az MSZP-frakcióval: az öt kulcsminisztérium (gazdasági, pénzügyi, igazságügyi, szociális és a MeH) élére ő választja ki a vezetőket és nem pártpolitikust jelöl. Bajnai annyit azonban közölt, hogy „szigorú” feltételei voltak. Lapértesülések szerint a szocialisták egy része már „kikelt” az ellen, hogy Veres János pénzügyminiszternek távoznia kellene az új kabinetből. Ami a kormányátalakítási elképzeléseket illeti, az utóbbi években több felvetést is megfogalmaztak szakmai körökből és az ellenzéki oldalról, így például az Igazságügyi és Rendészeti tárca különválasztását. Sárközy Tamás professzor tavaly októberben lapunknak elmondta: az összevonásnak praktikus okai voltak, de nem vitatta, hogy ez nem sikerült jól. „Ezt a döntést valószínűleg korrigálni kell majd a következő kormány időszakában” - mondta, hozzátéve, hogy előbb-utóbb vissza kell állítani a Belügyminisztériumot. Ez persze nemcsak az igazságügyet érintené, hanem Bajnai korábbi tárcáját, az önkormányzatit is, hiszen ez a terület visszakerülhet a belügyi tárcához. Felmerült a napokban a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása is, de nem tudni, hogy az új kormány belefog-e egy ilyen átalakításba. Nem tudni továbbá azt sem, mi lesz a közszférában dolgozókkal, hiszen több szakmai elképzelés szerint négy év alatt 80 ezerrel kell csökkenteni a számukat. Ez viszont a nyugdíjazásokkal is biztosítható, mert a következő években csaknem 90 ezer köztisztviselő, illetve közalkalmazott éri el a nyugdíjkorhatárt, azaz külön elbocsátásokra nincs feltétlenül szükség. Markotay Csaba Havi egy forintért Havi egy forintért lesz kormányfő Bajnai Gordon - erősítették meg a politikus környezetéből több internetes portál értesülését. A távirati iroda úgy tudja, a gazdasági miniszter ezt előre kikötötte, mikor elvállalta a felkérést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem tartotta meg kormányfői fizetését, amelyet minden hónapban jótékony célra ajánlott fel. 3 Még feltételes Bajnai SZDSZ-támogatása Még mindig sok a „ha” az SZDSZ Bajnai Gordont támogató döntésében. Az ügyvivői testület (üt) és frakció elvi határozatát értékelve Fodor Gábor pártelnök világossá tette: az csak akkor érvényes, ha az SZDSZ országos tanácsa (ot) is így gondolja. Fontosnak vélik szakértői, válságkezelő kabinet létrehozását a jelenlegihez képest lényegesen más „összetétellel”, továbbá azt, hogy az új kormány programja alapvetően építsen a Reformszövetség javaslatainak aktualizált változatára. Ha mindezt az MSZP-kongresszus is megerősíti, akkor garantálják az SZDSZ - kizárólag külső, nem pedig koalíciós - támogatását. Fodor szerint döntésük erkölcsileg és politikailag sem volt könnyű, mert az előrehozott választások mellett is „hiteles és tisztességes” érvek vannak, de úgy látja, amíg „csak a szikrája is megvan” egy olyan megoldásnak, ami nem bénítja meg a válságkezelést fél évre, azt kell választani. Arra, hogy ha Gyurcsány Ferenc pártelnök maradna, tudnák-e támogatni Bajnait, azt mondta, nem szólnak bele az MSZP belügyeibe, de furcsállná, ha maradna, miután bejelentette távozását. Úgy tudjuk, az ot vasárnap csak késő délután ül össze, bevárja az MSZP-kongresszust. Liberális forrásaink szerint az ugyanis befolyásolja majd az ot döntését. Ha a Fodor által említett feltételek teljesülnek is, „óriási vita várható”, bár elégséges többsége lehet Bajnai támogatásának. Ennek ellenkezője már csak azért sem várható - vélik a párttagok mert az akár az SZDSZ szétesésével is fenyegethet. Diós Zsolt békés megyei SZDSZ-alelnök egyébként éppen emiatt jelentette be viszont lemondását és a pártból való kilépését. Lengyel Tibor Házbizottság előtt a szavazás A következő házbizottsági ülésen tárgyalhatnak a hétfői vitatott parlamenti szavazásról, amelynek nyomán a Fidesz lemondásra szólította fel Schiffer Jánost. Ismeretes, hogy a szocialista politikus az egyik interpelláció után nemcsak a saját, hanem Puch László igen gombját is megnyomta. Az esetről Schiffer később azt mondta: párttársa későn ért a sor széléhez, ahol ül és a keze már nem ért el a gombig, ezért segített neki szavazni. Mint mondta, Puch jelen volt a szavazásnál, és egyértelműen kinyilvánította azt a szándékát, hogy igennel kíván voksolni. A képviselő állítását egyébként a zárt láncú parlamenti televíziós közvetítés képei is alátámasztani látszanak. (MTI) Egyelőre maradnak az MDF-esek Nem egyeztetnek a frakciók a volt MDF-es képviselők parlamenti tisztségeinek, bizottsági elnöki illetve alelnöki posztjainak újraelosztásáról az április 14-i bizalmatlansági indítvány napirendre kerüléséig. A házbizottság ülése után Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy egyeztettek az aznapi plenáris ülés menetrendjéről is. Eszerint a húsvét utáni kedden a bizalmatlansági indítvány és az új miniszterelnök eskütétele után várhatóan nem lesznek kérdések és interpellációk, hiszen a szavazás után a jelenlegi kormány ügyvezetővé válik. Az MDF-es tisztségek újraelosztásának tárgyalását pedig utána kezdik újra. (MTI) Hajdú Volán helyett önkormányzat A helyi autóbuszos tömegközlekedés zökkenőmentes átadása-átvétele érdekében együttműködési megállapodást kötött egymással Debrecen városa és a Hajdú Volán Zrt. A dokumentumot a Városházán írta alá Kósa Lajos polgármester és Zilahi-Sebes Géza, a cég vezérigazgatója. Az ügy előzménye, hogy az autóbuszos tömegközlekedést - pályáztatás alapján-július 1-jétől az önkormányzati közlekedési cég veheti át a Hajdú Volántól. Az átadás-átvétel koordinálására hattagú szakmai bizottságot hoztak létre. (MTI) Segítséget kér az ombudsman Levélben kért segítséget az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Kiss Pétertől. Szabó Máté arra hívta fel a kancelláriaminiszter figyelmét, hogy az utóbbi években létszámban is gyarapodott a nemzeti és etnikai kisebbségi, valamint az adatvédelmi biztos hivatala is, ám a munka folyamatosan növekvő terheit viselő általános biztos irodájában a jogi referensek száma változatlan maradt. Mint írta, 2008 első negyedévében csaknem 1000, 2009 első negyedében viszont közel 1650 ügy érkezett az általános ombudsmanhoz, s szerinte több köztisztviselővel kellene emelni a létszámot, hogy biztosított legyen a „további hatékony és magas színvonalú munka alapvető személyi feltétele”. (MTI)